tulajdonjog - haszonélvezeti jog

A gondolat bennem is abból indult ki hogy a magzati jogképességnek az egészségügyi viták lehetőségén túl van-e valamilyen gyakorlati jelentősége, van-e valódi jogegyenlőség, és ez fordult meg a fejemben hogy esetleg már az ő nevére vennék meg egy ingatlant/ingatlanrészt.
Kihívásnak érezném a magzati jogképesség gyakorlásának demonstrálását azzal ha a gyermekemről elmondhatnám hogy minusz X naposan vásárolt ingatlant. ;)

Bocs ha nem potntos a fogalmazás és egy kicsit idealista, de úgy gondolom hogy a jognak közelítenie kellene a logikához, ehhez pedig jobban kéne ismerniük az embereknek az alapvető jogi mechanizmusokat, melyeket csak a törvény szerint ismernek (ugye a nem ismerete nem mentesít ... stb.), és amelyeket ha nem ismernek akkor képviselőik útján (akik manapság nap mint nap kalapálják ide-oda) sem tudhatják a helyes logika felé alakítani. :)

MrWatson

„Jól gondolom hogyha szedni akarja a hasznokat a tulajdonos, akkor is a haszonélvező javára kell szedje? Különben hogy élvezné a haszonélvező a hasznok szedését? :) Ekkor viszont ha nem szedi be, akkor a tulajdonos saját maga tartozik megfizetni? @szomorú örökös ezt vállalta?”

Még mindig nem érted! A haszonélvező szedi a hasznait, mivel havi díjért adta át nekem, ez a rá tartozó haszon. Amit én szedek ilyen esetben hasznot, ahhoz már neki nem sok köze van.

„Mint írta ez alól már kibújik teljesen érthető módon, de tehetné ha a haszonélvező nem lenne partner?”

Nem bújok én semmi alól ki, csak éppen a jelen helyzetben jobbnak láttuk felbontani a szerződést, így a kilakoltatását a renitens bérlőnek már a haszonélvező fogja elvégezni.

Tisztelt Fórumozók!
Az alábbi ügyben szeretnék tanácsot kér.
21 évvel ezelőtt élettársi viszonyt létesitettem egy férfival, akinek házasságából volt egy leánygyermeke, feleségétől az együttélésünk alatt nem vált el.2003-ban közösen vásároltunk egy lakást, fele-fele arányban, mindkettőnknek a másik javára holtig tartó tartó haszonélvezetet jegyeztek be a másik tulajdonrészére. 2013. decemberben meghalt.A lakásban én élek. A leánya örökölte a részét, a felesége pedig özvegyi jogot nyert erre a részre. Az ingatlan szeretném eladni, illetve eddig azt hittem, ők is ezt szeretnék.
A kérdésem, miután itt ugyanazon a részen van egy haszonélvezet részemről és egy özvegyi jog a feleség részéről, a haszonélvezet megváltásához milyen ajánlott és elfogadott irányelvek vannak.
Korom szerint kérhetem a 30 százalékot, a feleség az özvegyi jog miatt kora után 20 százalékot, de ezt az egészből kérhetjük, vagy a 30%-ot osztjuk megfelelő arányban?

Ti mit szeretnétek?

A feleségnek tulajdonképpen nem jár a haszonélvezet. Miért hagytad?

Most mit tehetek igy utólag?

Mert törvényes házasok voltak a halál pillanatában.

Az életközösség nem állt már fenn, és ennek bizonyítása aligha jelent gondot 21 év különélés után.

Ez jogos.
Akkor mi a megoldás.

@szomorú örökös
Egyről beszéltünk, te bérled tulajdonképpen a lakást a haszonélvezőtől. De mi a buli a haszonélvezőnek elfogadni a bérlet felmondását amíg te nem takarítod ki az albérlőd? Miért jó neki ezt és a nem fizetést felvállalni, amikor te vitted oda a problémás albérlőt?

@KBS
Próbálom osztani az előbérleti jog logikát, ezért feltennék egy gyakorlati kérdést:
Ha megvásárolnátok egy ingatlant amin van egy haszonévező idős hölgy aki nem ott lakik, és lakik benne a lánya aki adósként elveszíti az ingatlanát, akkor mit csinálnátok (lakottan kiírva)? A tulajdonost a haszonélvező lányával szemben az eddigiek szerint megilleti az "előbérleti jog", tehát ugyanazokkal a feltételekkel (esetleg ingyen ;) ) használatba veheti a lakást?

„Az idézett szabály nem alkalmazható az ingyenes átengedésre.”

MrWatson

„De mi a buli a haszonélvezőnek elfogadni a bérlet felmondását amíg te nem takarítod ki az albérlőd?
Miért jó neki ezt és a nem fizetést felvállalni, amikor te vitted oda a problémás albérlőt?”

Szerintem ez már a mi megegyezésünk, hogy közreműködik a történetben. Ha én akarnám kitenni a renitens nem fizető albérlőt, kisebb lenne az esély egy gyors lefolyású perre. Viszont hogy a haszonélvező teszi ezt, talán könnyebben fog menni, mivel ő jelezte, hogy ismét birtokba kívánja venni az ingatlant és nem én.

Ez utóbbi biztosan

pussycat23
A közösen lakott lakásra örököl az özvegy feleség haszonélvezetet. Ezt jól benéztétek. Nem lenne ideje ügyvédhez fordulni?

A régi Ptk. szerint az egész hagyatékra kapott. De akkor nem, ha az életközösség már korábban megszakadt, és a helyreállítására nem volt kilátás.

Jó, de ilyenkor mi a megoldas7?

Az özvegy csak a fele ingatlanra kaphatott özvegyi haszonélvezeti jogot, de csak azután éled fel a haszonélvezeti joga, ha a szerződésen alapított haszonélvező meghal. Tehát jelen esetben az értékesítésnél jóval kevesebb értéke van az özvegyi haszonélvezeti jognak.

Ki kell fizetni,nincs más megoldás.

Kérdés hogy özvegy e 21 év külön élés után?

Megkapta a hagyatékot. Senki sem tiltakozott ellene. Volt fellebbezési lehetőség, bírósághoz is lehetett volna fordulni. Most már nincs mit tenni.

Akkor pont.

Mi van akkor, ha a haszonélvező adós?

Az eset a következő:

Van egy ingatlan, rajta banki 25 milliós adósság.

Főadós az ingatlan tulajdonosa.

Társadós az ingatlan haszonélvezője.

Kérdéseim:

• Mi kellett ahhoz, hogy a bank jelzálloggal terhelje a házat? Külön beleegyezés a haszonélvezőtől? Vagy elég volt, hogy ő társadóssá vált?
• Mit ér a haszonélvező társadós mivolta a bank szemszögéből az ingatlanra vonatkoztatva? Ugye semmit? Max. a tulajdont tudná árvezerni, ami nem volna valószínűleg elég értékes terhelten?
• Mi indíthatta a bankot arra, hogy a haszonélvezőt társadósnak vegye, hacsak nem az, hogy más vagyona is volt?

p.s. a haszonélvező igen idős, jelenleg - már - számottevő jövedelemmel nem rendelkező

Ha a haszonélvező is felelős a tartozásért, akkor a végrehajtási árverés során nem marad fenn a haszonélvezet, tehát beköltözhetően lehet az ingatlant értékesíteni, haszonélvezettől mentesen.

Sajnos

Üdv!

Arra lennék kíváncsi, hogy ha egy ingatlannak van egy tulajdonosa - én vagyok - és van egy másik személy, aki haszonélvező, akkor elég-e az én tulajdonosi aláírásom a lakcím-bejelentőn, vagy a haszonélvezőé is kellene? Esetleg kizárólag a haszonélvező engedheti, hogy az illető bejelentkezzen?