Tisztelt választ adó Ügyvéd!
A lakásszövetkezeti törvény alapján készült alapszabályból: a lakásszöv-nek az lehet tagja, aki....(többek között)....a lakás tulajdonosa, a lakás birtokosa,haszonélvezője.
Tulajdonon alapuló lakásszövetkezetnél ezt megengedi az Lsztv? Válaszát várom, köszönöm.
...A kérdés pontosabban: haszonélvező lehet-e lak.szöv.tag? és kit nevez a jog a lakás birtokosának?
Vagyis lehet.
Nonolet, MajorDomus, köszönöm a válaszokat, a birtokossal kapcsolatban (amely jelenleg egy Kft).
Haszonélvező lehet-e lakásszöv. tag erre is várnám a válaszukat + Közgyűlési jelenléti íven, a tulajdonosokat kell feltüntetni, és valamelyik tulajdonos meghatalmazásával vehet részt a haszonélvező, akit ig. taggá is választottak?
Kedves nonolet!
Részletes tájékoztatásod köszönöm.(emailben is kérdezhetnél tőled?)
Amikor a közgyűléssel elfogadtatták, hogy haszonélvező is lehessen tag, és megválasztották tisztségviselőnek, akkor még csak az volt az alapszabályban, tulajdonos lehet tag.
7 hónap után fogadta be a Cégbíróság azt az alapszabályt, amibe bekerült: birtokos, haszonélvező is lehet tag.
Tulajdonon alapuló lakásszövetkezet vagyunk.
34. § (1) A lakásszövetkezetnek az lehet tagja, aki:
[...]
Ez kogens norma, alapszabály ezzel ellentétesen nem rendelkezhet.
Tisztelt Fórumozók,
következő kérdésem lenne Hozzátok. Kicsit hosszú a történet, előre is elnézést kérek.
Adott egy közös tulajdonú ház, amelyet egy házaspár birtokolt fele-felerészben.
A férj-feleség között a kapcsolat nagyon megromlott. A volt feleség sem megegyezni nem volt hajlandó, sem az eladáshoz nem járult hozzá.
Közös tulajdon megszüntetésére irányuló perre jutott a dolog. A volt feleség viszont, amivel lehetett, húzta az időt (hozzájárult az eladáshoz, majd amikor vevőjelölt megjelent, visszavonta azt, fellebbezett a meghatározott ingatlanérték miatt, etc.) - ezt csak háttérként, hogy a megnevezett fél nem feltétlenül jóhiszeműségét jelezzem.
Elérték, hogy sok évig húzódjon az ügy. Majd, 4 évvel ezelőtt, az asszony a fiára íratta az ingatlanban fennálló tulajdonrészét, és saját magára holtig tartó haszonélvezetet jegyeztetett be. Ő maga persze nem ott lakik, hanem a szomszéd házban.
Az ingatlan többször árverezési kiírásra került, ám többször is törölték az árverezést, majd mióta az haszonélvezettel terhelt, már nagyon nem jelentkezett senki.
A perindító tulajdonos sajnos időközben eltávozott, a mostani felesége viszi még ezt a problémahalmazt, ameddig tudja.
Kérdésem, hogy amennyiben valaki
mire számíthatna? Mit tud ebből egy jó ügyvéd kihozni, vagy hozzátenni?
Nyilvánvalóan jó az ügyvédje az alperes félnek, és vélhetően az eddigiek alapján fennáll az, hogy ott tesznek keresztbe, ahol csak tudnak (pl. akár közüzemi tartozás felhalmozása?).
Mennyire szabályos egyébként 1/2 tulajdonjoggal egy egész ingatlant haszonélvezeti joggal megbénítani?
Nagyon köszönöm előre is, ha valaki választ tud adni.
Üdvözlettel,
Itt hibádzik a történeted...
„, 4 évvel ezelőtt, az asszony a fiára íratta az ingatlanban fennálló tulajdonrészét, és saját magára holtig tartó haszonélvezetet jegyeztetett be.”
Csak a tulajdoni részére tehet haszonélvezetet!
A gond ott van,hogy a haszonélvezeti jog,még árverezéskor sem törlődik.
Az új tulaj ha van pénze és ideje,akkor beleállhat a perbe,és van is esélye!
„a haszonélvezeti jog,még árverezéskor sem törlődik.”
Ez sem egészen így van.
Nem tudom, hol a hiba. A tulajdoni lapon látható, hogy a volt feleség a maga részét a fiának ajándékozta, és neki magának (ehhez a ponthoz kapcsolódóan) haszonélvezeti jog került bejegyzésre.
Azt persze, hogy ez mennyire jogszerű egy árverezés alatt/előtt álló ingatlanon megcsinálni, nem tudom megítélni. Az azt követő árverések értelemszerűen csökkentett áron kerültek meghirdetésre.
Mire van esélye az új tulajnak, ha egyébként már ki van írva az árverezés? És ha megnyeri az árverezést, rá lehet szorítani a volt feleséget, hogy csak a felét használja az amúgy osztatlan háznak, teleknek? Be sem engedte még a volt férjet sem (=kizárta, zárat cserélt, etc.).
Kedves nonolet! sok érdekeset olvastam az érvelésről, hogy tulajdonjogon alapuló lakásszövetkezetnél a haszonélvező is lehet tag, ebből eredően tisztségviselő,
de úgy vélem
Kovács_Béla_Sándor Ügyvéd úr, megerősített abban, ahogy én is tudtam. Köszönöm Ügyvéd úr! Most már csak törvényességi felügyeleti eljárás indítás kapcsán az "illetékes" Cégbíróságnál is el kellene érni, hogy ugyanígy értelmezzék az Lsztv-t.
2017.01.30. 15:01
34. § (1) A lakásszövetkezetnek az lehet tagja, aki:
[...]
b)a lakás tulajdonosa, illetőleg - a használati jogon alapuló lakásszövetkezet esetében - az állandó vagy időleges használati jog megilleti.
Ez kogens norma, alapszabály ezzel ellentétesen nem rendelkezhet.
Z501T!
"A tulajdoni lapon látható, hogy a volt feleség a maga részét a fiának ajándékozta, és neki magának (ehhez a ponthoz kapcsolódóan) haszonélvezeti jog került bejegyzésre."
Ehhez a ponthoz kapcsolódóan = saját tulajdoni hányadára jegyeztetett be haszonélvezeti jogot.
A tulajdoni lapra perfeljegyzést kellett volna vezettetni, mert akkor a Földhivatal nem irja át a fia nevére.
Kbs
Pedig ez igy van!
A végrehajtás alá vont ingatlant megszerző új tulajdonos tulajdonjogát csak a következő jogok terhelhetik:
a telki szolgalom,
a közérdekű használati jog,
az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett haszonélvezeti jog,
a törvényen alapuló haszonélvezeti jog akkor is, ha nincs az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezve.
"A gond ott van,hogy a haszonélvezeti jog,még árverezéskor sem törlődik."
Ez a mondat önmagában állva nem igaz, KBS is feltehetőleg arra célzott, hogy VAN olyan eset, amikor törlődik. Általában nem, de van, amikor igen. Lásd Vht.
"új tulajdonos tulajdonjogát csak a következő jogok terhelhetik"
Ez viszont igaz, csak megint logikai dugóba keveredtél. Érted, mit jelent pontosan a -hat -het képző terhelHETi szóban?
Kedves dorka11!
Valóban, volt perfeljegyzés, így van, ahogyan mondod. Ezt viszont 2012-ben törölték. 3 nappal később már be is jegyezték a korábbiakat (ajándék+haszonélv).
Csak azt nem értem, hogy ha a korábbi perfeljegyzést törölték és most nincs új perfeljegyzés, de a korábbi per eredmény nélkül zárult le, akkor hogy lehet még mindig árverés alatt az ingatlan? A közös tulajdon megszüntetésére irányuló per lezárható az árverést/eladást megelőzően??? Akkor így el lehet lehetetleníteni a haszonélvezet bejegyzésével bármilyen árverést?
Van,amikor a haszonélvező is felelős az árverés előidézésében ,de ez az esetek 1 %-a! Ennél 20-szor gyakoribb hogy visszzélésszerüen élnek vele,mint a tárgyi eset.
Z501T
A perfeljegyzés törlése hiba volt.
Az özvegy vagy keressen egy ügyvédet, vagy ha ügyvéd nélkül viszi a pert, javasolt a végrehajtási törvény tanulmányozása.
A haszonélvezeti jog szerződésbe van foglalva, mely szerződés biróságon támadható. (alperes nem ott lakik, visszaélésszerü joggyakorlás, stb.)
A biróság a pert itélettel zárja. Ezt követően a felperes - kezében az itélettel - keres egy végrehajtót, a továbbiakat már ő intézi. A haszonélvezet bejegyzése az árverést nem lehetetleniti el, viszont a vételárra hatással van.
Azt hogy érted, hogy a korábbi per eredmény nélkül zárult? Nem volt itélet?
A haszonélvezet korlátozását vagy megszüntetését lehet kérni!
Kedves dorka11,
nem tudom, mi lett a perrel, csak azt tudom, hogy az ingatlan közös tulajdon megszüntetése iránti árverésre volt kiírva előtte is, utána is. Előtte mindig törölték a vége előtt, utána meg már nem érdekelt nagyon senkit.
Én párszor beszéltem a felperes tulajdonossal, még akkortól, amikor úgy nézett ki, közös akarattal eladják.
Bizonyítani bíróság előtt nem tudom, hogy az alperes nem él ott (bár nyilvánvaló, ez egy leromlott, régi kis ház, nincs csatorna, a fia meg mellette egy palotában, ami neki magának is az értesítési címe, stb.).
Szóval összefoglalva, jól értem?
Mindkét esetben szükséges egy jó ügyvéd, sok türelem és pénzügyi erőforrás.
Mindkét esetre igaz továbbá, hogy az eddigiek alapján lehet, hogy nem érne véget addig, ameddig az alperes volt feleség él.
Korrekt az összefoglalás?
Az utolsó 3 sor feltétlenül!
Első körben a haszonélvezeti jog korlátozását kellene egy ügyvéddel átbeszélni.
A peranyag áttekintését követően állapitható meg, hogy vannak-e olyan körülmények, melyek a jog korlátozását, vagy a szerződés megsemmisitését indokolják (pl.életvitel).
Elvileg támadható az, amit "anya és fia müveltek", de, hogy ez elég-e, azt ennyi info alapján nem lehet megmondani. A "nem ott lakik" indok ehhez önmagában kevés.
A haszonélvezeti jog megváltható, a megváltási ár megbeszélés tárgyát képezi.
Z501T!
Némi utánaolvasás eredményeként a helyzet a következő:
A haszonélvezeti jog birósági uton nem törölhető. Csak a haszonélvező akaratával lehet törölni, pl. ha ingyenesen lemond a jogáról. Megállapodás alapján a jog megváltható. A haszonélvező halálával megszünik, nem örökölhető.
Vuszont korlátozható,és felfüggeszthető!
A megváltás összegére oedig pontos iránymutatás van,ami a haszonélvező életkorának függvénye!