Ingatlanügyek

Tisztelt Fórumozók!

10 éve vettünk hitelre egy lakást, akkor járt nálunk egy ingatlanbecslő, a banki hitel miatt. A közeljövőben ismét jönni fog egy új ingatlanbecslő, más okból kifolyólag.

A lakásban változás nem történt, minden maradt a vásárláskori állapotban, csak kifestésre és berendezésre került.

Szeretném megkérdezni, hogy az újbóli fényképkészítést meg lehet tagadni?

Az előző becslőnek itt van a készített leírása, ami több fényképet is tartalmaz a lakás vásárláskori - üres - állapotáról.

A berendezett állapothoz szerintem - bár nem vagyok jogi szakember - senkinek semmi köze sincs.

Köszönöm a válaszokat!

Köszönöm,hogy válaszolt.

Nem nagyon van más megoldás, mint a vásárlásnál ennek a többletköltségnek a mérlegelése. Ezt gyakorlatilag hozzá kell adnod a vételárhoz, és így megnézni, hogy megéri-e.

Jó napot!

Információt szeretnék kérni.

Van egy ingatlan amit megszeretnék vásárolni de évek óta az OTP tulajdonában van. A közműveket viszont a régi tulajdonos nevén szerepelnek a mai napig nem szüntette meg a szolgáltatókat de nem is fizette ezért rengeteg tartozást halmozott fel.Tudomásom szerint az árammal és a gázzal nem is lenne probléma, mert ha új tulajdonos van azt vissza kötik és új lappal indul a számlázás ezzel nem is lenne probléma. De a vízműveknél (csatorna-víz) már nem kötik vissza csak ha az adósság rendezve van. A régi tulajdonos nem hajlandó ki fizetni. Állítólag az OTP nem kell kifizesse , mert ez nem az ő dolga, hanem a régi tulajdonosé. Törvényesen tudna-e valaki valamilyen megoldást? Én nem fogom kifizetni az biztos. Gondolom be perelhetem az új tulajdonost de az évekig is eltarthat és víz addig ugyan úgy nem lenne.... Köszönöm szépen a válaszokat.
Üdv: Ildy

Kapisgálom. Akár meg is kaphatja azt a telekalakítási engedélyt. De ez nagyjából semmit nem jelent.

Azon továbbra is csodálkozom, hogy egy ilyen ügyben Jutka70-nek nincs ügyvédje. Ha meg van, akkor miért nem őt kérdezi.

Ebből következően valószínűleg "nem fogja megkapni". (Bármit is jelentsen ez)

Te nem tudod, mi az a telekalakítás. Igaz, úgy néz ki, a szomszéd se tudja.

van rá esélye hogy megkapja a földhivataltól? jelenleg ott van a kerítés ahol kimérette a szomszéd, térkép igazítást is kért már de azt sem kapta meg.

mind a kettő van jelenleg, polgári perben elbirtoklás címen tulajdonjog megállapítása. polgári per fel van függesztve a telekalakítási eljárás jogerős befejezéséig.

bogika,

nem, ott van a passzusban : adásvétel, csere. Ha az egyikre hasonélvezetet alapítasz, az nem játszik ebben a kedvezményben.

@Jutka70: Kérlek döntsd el, hogy telekalakítási eljárás van a földhivatalnál, vagy per a bíróságon. A kettő nem ugyan az és nem mindegy.

??

Azt szeretném kérdezni, a felperesek telekalakítási eljárást kezdeményeztek a földhivatalnál. De a kerítés ott van hol annak lennie kell, földmérő által, földhivatal által elfogadott helye. így is megkaphatják az engedélyt a földhivataltól? a per tárgya elbirtoklás, tulajdon jog megállapítás.

Köszönöm szépen. Valahol én is így sejtettem. Ha az egyikre csak a haszonélvezeti jogomat tenném rá, akkor is csak az egyikre, - gondolom amelyik számomra kedvezőbb - vehetem figyelembe ?

bogika,

Nem. Csak egy lakást lehet egy lakáshoz figyelembe venni.

„1990. évi XCIII. törvény az illetékekről

21. §
(4) * Ha a magánszemély több lakástulajdont cserél, illetve a vásárlást megelőző három éven belül vagy a vásárlást követő egy éven belül több lakástulajdont vásárol, értékesít, az illeték alapját képező értékkülönbözet megállapításánál minden egyes lakáscserével, lakásvásárlással szemben - a szerzést közvetlenül megelőző vagy követő, azonos jogcímű - a fizetésre kötelezett számára kedvezőbb illetékalapot eredményező egyetlen cserét, értékesítést lehet figyelembe venni.”

bogika777

Nekem azt mondták, hogy ha új ingatlant veszek, akkor ahhoz csakis egy ingatlan eladását lehet figyelembe venni. Ergo ez szerintem visszafelé is igaz. Ha valaki egy ingatlant adott el, akkor a kedvezményt csakis egy ingatlan vásárlásához lehet figyelembe venni, a másik után már muszáj lesz fizetni.

Én egy két külön lakrészből álló ingatlant adtam el két részletben, két külön személynek, két adásvételi szerződéssel és az új ingatlan vásárlásnál csakis az egyiket lehetett figyelembe venni.

Eladtam egy házat, 2 kisebb lakást szeretnék venni. A ház eladási ára pontosan annyi lenne, mint a 2 kisebb lakás ára. Ha az eladás után 1 éven belül megveszem mind a két lakást, akkor mindkét lakásra igénybe vehetem az illetékkedvezményt ?

Igazad van.
Akkor legyen tízezer forint a kölcsön, és legyen jelzálog is, azon ne múljon.

@drbjozsef: Emlékeim szerint pár hete volt valamelyik szomszédos fórumban téma az elidegenítési és terhelési tilalom, ott is szóba került, hogy miért nem lehetséges az amit javasolsz.

2013. évi V. törvény
5:31. § [Elidegenítési és terhelési tilalom alapítása]
(1) Tulajdonjog tárgyára vonatkozó jog biztosítása érdekében a tulajdonos harmadik személlyel szemben hatályosan a tulajdonjog tárgyára elidegenítési és terhelési tilalmat vagy elidegenítési tilalmat alapíthat. Ingatlan esetén az ingatlan-nyilvántartásban azt a jogot is fel kell tüntetni, amelynek biztosítására a tilalom szolgál.

Ehhh ... (aztán majd kavar törlásnél az élet).

Sokkal ésszerűbb a parázósoknak ez.

A magánszemélyek részére történõ szolgáltatás az értesítés e-mailen, és/vagy SMS-ben történõ megküldésével valósul meg.

http://www.foldhivatal.hu/…view/87/124/

Vegyél fel 0 kamattal egy kölcsönt valami ismerőstől, írjatok szerződést ügyvéd előtt, kerüljön fel az ingatlanra a szerződés szerint a terhelési és elidenítési tilalom. Mondjuk százezer forintot 10 évre, aztán a pénzt berakod egy bankba, hogy meglegyen. Akár egy összegű törlesztést is kiköthettek, korlátlan idejű és összegű előtörlesztés lehetőségével.
Ez pártízezer forintba kerül, ügyvéd meg a földhivatal. Ennyit csak megér. Az ingatlanhoz nem nyúlhat az ismerős, mert jelzálog nincs rajta.

Természetesen az elidegenítési tilalom is rajta van.
Számtalan olyan valós esetről lehet olvasni hogy a csalók a valódi tulajdonos tudta nélkül eladnak egy lakást. Ez ellen jó védelmet nyújthat a nem törölt jelzálog a tilalmakkal együtt. Ilyen tulajdoni lapot látva meg sem kísérlik a csalást.

Ha elidegenítési tilalom nincs bejegyezve, csak jelzálog, akkor a "csalók" így is vígan viszik a lakást. Elég érdekes gondolatmenet amúgy. Mindenesetre, a gyakorlatban nem nagyon szoktak bírságolni, ettől függetlenül mindig ott az elvi lehetőség, így nem fog vigasztalni, hogy másokat nem bírságoltak meg.

Valótlan tartalmú adatot nem szabad nyilvántartani.
A földhivatali adatok közhitelesek és nyilvánosak és egyébként-sem nyújtana védelmet a csalók ellen...

Az alábbi ügyben kérek véleményt vagy tanácsot: Jelzálog hitelt visszafizettem. Bank kiadta törlési engedélyt és egyben felhívta a figyelmemet, hogyha 30 napon belül nem töröltetem a jelzálogot a lakásról a földhivatalban akkor az 1997. évi CXLI törvény 26§ (5) bekezdése szerint mulasztási bírságot kell fizetni. A fenti törvény hivatkozott bekezdése csak ennyit ír:

(5)81 A bejegyzés iránti kérelem benyújtására meghatározott határidő elmulasztása esetén az adózás rendjéről szóló törvény szerinti mulasztási bírságot kell fizetni.

Egyáltalán nem zavar hogy ha a jelzálog bejegyzés marad a lakáson és két dolog miatt sem akarom töröltetni azt, ha nem muszáj:

1) Nekem kell fizetni a törlésért. Ez a kisebbik ok mert végül is az csak úgy tudom 6.600 Ft.

2. Sokkal fontosabb nekem, hogy bejegyzett jelzálog bizonyos védelmet nyújt csalás ellen mivel így csalók biztosan nem tudják átíratni a lakást más nevére.

Mennyire kell ezt a bírságot komolyan venni illetve mennyi lehet ez?