Ingatlanügyek


drbjozsef # 2018.09.06. 06:06

MD,

ezzel szerinted mennyivel van előrébb? Kb. annyira, mint ha azt mondtad volna neki, hogy az állatok harapnak, a növények meg nem.

MajorDomus # 2018.09.05. 18:19

Bojtorvirág
amennyivel hozzájárulsz a ház árából az lesz a különvagyonod(pld. 70 %) a maradék 30 % közös tulajdon lesz.

Kovács_Béla_Sándor # 2018.09.05. 14:13

Pedig de.

paradicsommadar # 2018.09.05. 14:07

Tisztelt Fórumozók!

A kérdésem egyszerű, ám mégsem találtam rá egyértelmű választ:

ingatlan átruházós TARTÁSI SZERZŐDÉS esetén szükséges HET-et készíttetni???????

Az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI. 30.) Kormányrendelet szerint alapesetben az ellenérték fejében történő ingatlan-átruházáshoz energetikai tanúsítványt kell készíteni, bizonyos kivétellel. A kivételek között nincs a tartási szerződés, de valamiért mégis az a megérzésem, hogy nem kell...

A válaszokat előre is köszönöm!

drbjozsef # 2018.09.05. 06:06

az egész azért merült fel bennem, mert meghalt egy fiatal ismerősöm férje váratlanul, és a közös tulajdon annyifelé tagolódott, ahányan a családban voltak.

Ez egészen biztosan nem így volt. A közös tulajdonból az elhunytra eső rész öröklődött csak. Főszabályként, házasoknál, ettől eltérő megállapodás hiányában ez a közös tulajdon fele.

Ha biztosra akarsz menni, ennek a megoldása egy házassági vagyonjogi szerződés kötése. Abban eltérhettek ettől, meghatározhatjátok a különvagyonokat, a házassági vagyonjogi rendszereteket egymás között. Akár a jövőre vonatkozóan is.

Esetleg az is megoldás lehet, hogy ha a Te különvagyonodból ÉS közös vagyonból vesztek drágább lakást, akkor nem 50% lesz a Te részed, hanem 60 vagy 70, vagy akármennyi, a különvagyonod arányában. De ez nem tökéletes megoldás, elvileg a hagyatékba csak a férjed része kerül ha meghal, de az örökösei pereskedhetnek, hogy az mégsem a különvagyonod volt, jár nekik belőle, aztán bizonyítgathatsz Te.

bojtorvirag # 2018.09.04. 19:11

drbjozsef,
az egész azért merült fel bennem, mert meghalt egy fiatal ismerősöm férje váratlanul, és a közös tulajdon annyifelé tagolódott, ahányan a családban voltak.
Ha netán meghal a férjem (ez bárkivel - mint a fenti példa mutatja - váratlanul előfordulhat), nem szeretném, ha az én házamból a férjem gyerekeit ki kellene fizetnem. Az édesapjuk házát (ahol most lakunk) egyébként is ők öröklik.

bojtorvirag # 2018.09.04. 18:59

Kedves MajorDomus!

Köszönöm a választ. Az egész azért is kérdés számomra, mert a két településen másak a házárak, ahol eladom, nagyon alacsonyak, ahol venném, túl drágák.
Szóval, egész biztosan rosszabb állapotút tudok venni, drágábban, és nyilván a különbözetet a közös vagyonunkból kellene fedezni.

Ha így alakul (és a férjem beleegyezik), akkor is lehetséges a külön kezelés, csupán az adás-vételi szerződés szövegében szerepelnie kell?

b.

drbjozsef # 2018.09.04. 18:57

bojtorvirág,

a különvagyonodnak csak váláskor, vagyonmegosztáskor van értelme, az örökösödéshez nincs köze (legfeljebb speciális esetben, ági vagyonként esetleg, ha Te is örökölted).
A férjed gyermekei nem örökölnek tőled, de a férjed igen, és azt utána az ő örökösei is örökölhetik.

Kizárni ezt házassági vagyonjogi szerződéssel tudjátok.

MajorDomus # 2018.09.04. 17:02

Természetesen.
a különvagyonod árából vett ingatlan szintén különvagyon lesz,de óvatosságból ezt rögzitsétek a szerződésben!

bojtorvirag # 2018.09.04. 14:30

Kedves Fórumozók!

A „házasság előtti szerzeményemet”, a házamat eladni készülök (mivel már több mint kétszáz kilométerrel messzebb élek és dolgozom), és vennék helyette a környezetemben egy másikat.
A kérdésem az, hogy megoldható-e és hogyan, hogy a ház árából vásárolt másik ház is elkülönülten legyen kezelve a férjemtől és örököseitől (előző házasságból származó gyermekei).

Köszönöm a segítő választ!

b.

drbjozsef # 2018.09.04. 11:53

Atis,

akármi is az a "bejegyzés" (ami lehet banki hitel jelzáloga, de ha nem fizetett egyéb követelés, akkor végrehajtási jog is), az minden bizonnyal csak a testvéred részére van bejegyezve.

A saját részedet, és édesanyátok a sajátját szabadon eladhatja bármikor (a többiek elővásárlási joga mellett).
Persze, így legfeljebb nyomott áron lehet eladni tulajdonrészt.

Ha az egészet akarjátok eladni, az tényleg nem megy a követelés kifizetése nélkül. Ha meg tudtok egyezni az eladóval, az előlegből kifizethetitek a tartozásokat, a vevő tehermentesen szerzi meg az ingatlant, a testvéred pedig annyival kevesebbet kap, amennyit ki kellett miatta fizetni.
De ehhez sem lesz könnyű vevőt találni, sok a kockázat, én például nemigen mennék bele.

Ha neked vagy anyukádnak van elég pénze, akkor egyszerűbb, ha Ti adtok "kölcsön" a testvéreteknek, persze szerződéssel, amiben lefektetitek, hogy ennyivel kevesebbet kap az eladás után a vételárból, tisztázzátok a tulajdoni lapot, és akkor már eladhatjátok.

Kovács_Béla_Sándor # 2018.09.04. 11:51

Csak pislogok. Ezt honnan vetted, Kolléga?

ObudaFan # 2018.09.04. 11:38

Atis8232

Elég valószínű, hogy elidegenítési és terhelési tilalom van az ingatlanon, tehát mindenképpen csak a hitel visszafizetésével lehetséges. Ez nyilván történhet közvetlenül a vételárból is.

Kovács_Béla_Sándor # 2018.09.04. 11:36

Ezen a kérdésen még van mit reszelgetni...

Atis8232 # 2018.09.04. 11:26

Tisztelt Fórumozók!

A szülői házam 1/4 része a nevemen, 1/4 része a testvérem, 1/2 része édesanyám nevén van, édesanyám haszonélvezeti joggal rendelkezik.
A kérdésem:
A testvérem több hitelt nem fizetett,a tulajdoni lapon több bejegyzést találok a követelések miatt (kb.1,5 millió forint - az ingatlan 8-10 milliót érhet).
Ha egyszer eladásra kerül az ingatlan ez hogyan lehetséges?

Köszönöm a segítségüket.

Üdvözlettel:
S. Attila

Szomorú örökös # 2018.09.04. 04:50

ObudaFan

Az eladási ár és a hagyatéki eljárásban megállapított érték különbözetének a 15%-át , ha a szerzés évében, vagy az azt követő évben adjátok el.

Ez azért csak akkor játszik, ha drágábban szeretné eladni annál, mint amit a hagyatéki végzésben megállapítottak, azaz jövedelem keletkezik. Jelen esetben a kérdező jelezte, hogy sokkal olcsóbban szeretné eladni, mint amit ér.

ObudaFan # 2018.09.04. 04:30
  1. Elég.
  2. Az eladási ár és a hagyatéki eljárásban megállapított érték különbözetének a 15%-át , ha a szerzés évében, vagy az azt követő évben adjátok el. A későbbi években ez fokozatosan csökken, 5 éven túl nincs fizetni való. Annak, hogy hiteltörlesztésre fordítod, nincs jelentősége.
eros80 # 2018.09.04. 01:57

Tisztelt Fórumozók!

Két kérdés megválaszolásában szeretném a segítségeteket kérni.

1., Van egy ingatlan, aminek - öröklés miatt - két tulajdonosa van. Hiába találnánk vevőt rá, a másik tulajdonos megfúrná az eladást. Ezért arra a döntésre jutottam, hogy felajánlom neki megvételre az én részemet, sokkal olcsóbban, mint amennyit ér. Ilyen esetben - ha elfogadja az ajánlatot (nem fogja, az eddigi produkciói alapján...) - elég egy adásvételi szerződés?

2., Ha sikerülne eladni az ingatlant, mennyi százalékát kell befizetni az államnak? Illetve van-e lehetőség ezt a pénzt a lányom hitelébe betörleszteni - ilyen esetben is kell az államnak az ingatlaneladás után fizetni?

Köszönöm a válaszokat.

nanemaaa # 2018.09.03. 13:05

Ha már egyszer elérted a telek maximális beépíthetőségét, akkor nem építhetsz tovább. Lakot területen se mehetsz gyorsabban 50-nél azért mert éppen sietsz.

bimbus # 2018.09.03. 12:17

Az építési telek beépíthetősége 40%. Ezt a 40%-ot a felépítmények kimerítették. A ház melletti járda, a kocsiparkoló fölé az időjárás viszontagságainak kivédése miatt, oszlopon álló oldaltetőt szeretnék építeni. Megtehetem-e vagy a beépítettéget ez is növeli? Estleg a magasság korlátozása(pl 3m-nél kisebb gerincmagasság) és az, hogy emberi tartózkodásra(lakhatás) nem alkalmas, ezért megépíthetem?

nonolet # 2018.09.01. 11:16

A közút és a MAGÁNÚT is... játszik.

Ha a szomszédos D-i telek helyrajzi száma nem út (magánút) típusú telket takar
akkor azon a D-i oldalon nem előkert, hanem oldalkert van/lehet.

Az oldalkert pedig lehet NULLA széles is akkor,
ha
pont azon az oldalon kell az "oldalhatárra" építeni, esetleg.

Vagy az már biztos, hogy "szabadonálló" a beépítési mód?

Kovács_Béla_Sándor # 2018.09.01. 06:39

A kamarai azonosítót rá lehet utólag is írni a példányokra.

nonolet # 2018.08.31. 23:32

Fagin

Nade mi határolja a déli oldalon ...?!

-

21. Előkert:
az építési teleknek
a közterület vagy a magánút!!!! felőli határvonala (homlokvonala),
és
az építési határvonal (előkerti határvonal),
valamint az oldalkertje(i) által határolt része.

lajcsó # 2018.08.31. 19:45

"Ez, az egyetlen pont az eltérés."
Na ez nem olyan biztos.
Valószínűnek tartom, hogy a szerződésből hiányzik az ügyvéd kamarai azonosítója, mert 2010-ben nem volt kötelező feltüntetni. (Lehet, hogy akkor még kamarai azonosító sem volt.)
Az is lehet, hogy nem írták alá minden oldalon a szerződést, mert ez 2010-ben még nem volt kötelező.
Lehet, hogy hiányzik a oldalak számozása, korábban ez sem volt kötelező.

facsiga77 # 2018.08.31. 18:07

Talán be kéne nyújtani. :)

Aztán ha bemegy akkor jó, ha meg nyűgjük van akkor egyszer ki kell utazni a külföldön élő ajándékozóhoz egy aláírásra.