„ akkor ilyen esetben 13 évig ki volt annak a 16od resznek a tulajdonosa?”
„Ptk. 7:1. § [Öröklés] Az ember halálával hagyatéka mint egész száll az örökösre.”
Azaz abban a pillanatban, hogy valaki meghal, az új tulajdonos az örököse. Hogy ki az, azt nem mindig világos (néha maga az örökös sem tudja), ezért van a hagyatéki eljárás. Aztán meg a földhivatal bejegyzi, és ezzel utoléri a valóságot a nyilvántartás.
Előbb apádé, aztán a tied. (De az is lehet, hogy még azelőtt másé, mielőtt apádé vagy a tied lett volna.) Biztos, hogy ezt akartad kérdezni?
hozzatenném én meg 40 év utan orokoltem egy foldet nagymamamtol aki 45 eve halott,
apukam nevere sem lett irva.... most "talaltak" ram mint leszarmazottra....
eddig kié volt a fold???
Egyébként ha meghalt a nénike 2009ben-
és a póthagyatéki targyalas, amiben ez a hazresz szerepel eddig nem lett bejegyezve az orokos gyerekekre - akkor ilyen esetben 13 évig ki volt annak a 16od resznek a tulajdonosa? a halott ? vagy ilyenkor hogy van?
mert 2006ban utalta el Sanyi az utolso reszletet neki, akkor mar nagyon beteg volt... ezek miatt is csuszott meg halogattak az atirast evekig... aztan hirtelen meghalt...
Köszönjük nektek a válaszokat!
Minden apró részlet számít!
Majd megirom mi történt...
szép napot mindenkinek!
üdv Izzy & Sanyi
Igen. A felújitás költségeinek arányos része lehet hogy többet ér mint az örökség 1/16-od része.
Izzy,
A jogcímes elbirtoklás tényleg jó ötlet, de muszáj, hogy meglegyen a írásbeli szerződés, Ptk. 5:45. §.
Ha nincs, akkor szerintem marad a közös tulajdon megszüntetése iránti per, végső megoldásként.
Ha a felújításokról nincsenek számlák, de "a vak is látja, hogy új", és az értéket az örökös vitatná, akkor a perben Sanyi kérheti, hogy a bíróság rendeljen ki szakértőt, aki meghatározza ezek értékét, és abból az örökösre eső 1/16 részt. A szakértő drága lesz (néhány százezer forint), és nem biztos, hogy annyit mond majd, amennyit szerintetek ér. Ha Sanyi nyer, a szakértő díját ráterhelik a végén a vesztes örökösre.
A válófélben lévő férjemmel 2019 óta kisebb nagyobb megszakításokkal éllettársként, majd 2022.augusztusától házastársként éltünk. Házasságunkból kislányunk született. 2022.08.13-án. A férjem a szülei által örökölt egy házat, ami az állandó lakcímem. Viszont 2021 ben vásárolt egy másik házat, hogy a szüleitől külön lakjunk. Erre a házra, 2021-ben kötöttünk egy megállapodást kizárólagos lakáshasználatra, melyet közjegyző hitelesített. Ebben az szerepel, hogy a közös, és az előző kapcsolatból született két gyermekemmel kizárólagos lakhatási jogom van, a közös gyermek 18 éves koráig.Ebbe az ingatlanba át is költöztünk. A válókereset beadása után a férjem mindkét ingatlant eladta az értesítésem nélkül.
Mit tehetek, milyen jogaim vannak?
„ Sanyi 52 eve lakik a hazban 35 eve o ujitotta fel, mindent o csinalt rajta pincetol a padlasig, udvartol a belterig -”
Ez mind igaz, de az 52 évnek vannak lakhatási költségei is.
Azt is a mérleg serpenyőjébe kell rakni.
A felújítók erről sokszor megfeledkeznek.
Igen kozben utannajartam...
maga a szerzodes nincs meg :(
csak a csekkek meg a tanuk...
a szemet gyerek eseteben a jogeros hagyateki vegzes most tortent meg nehany honapja -pothagyateki volt!
ennyit tudok
...
meg a masik hogy eddig nem erdekelte oket ez a haz... mivel mint mondtam egy romhaz volt komfort nelkuli....
most mire egy felujitott komfortos kivalo haz lett - frekventalt helyen, udulofaluban stb... mostmar erdekli !
ezzel mit kezdjunk ha szamlak mindenrol nincsenek is, mivel parom a szakember, o maganak csinalt szinte mindent a hazon...
de latja a vak is hogy uj a tetö... nem 30 eves peldaul meg az ablak meg a tobbi....
es ha ezt egy szakemberrel lepapirozza hogy igen latom hogy ez a tetö 3-4 eves nem 30? szamitanak ezek is nem?
kérhetne a masik kisebb tulajdonosoktol ezert valamit ? mert vegulis ok is tulajok de semmit sem csinaltak soha nem is jartak itt... legalabbis vagy 30 eve nem
Izzy,
„DE az atiras nem lett bejegyezve a tulajdonlapon.”
Ez fontos, nem írtad egyértelműen : úgy érted, hogy a nagynénivel kötött írásban egy adásvételi szerződést, ami meg is van, csak nem lett ez alapján a tulajdonjog bejegyezve? Vagy nincsen ilyen szerződése?
A jogcímes elbirtoklásnak - a nevéből is eredően - feltétele a jogcím. Elsősorban valamilyen szerződés.
Izzy,
Arra az időszakra, amelyik a nagynéni halála és a jogerős hagyatéki végzés között eltelt, nyugszik az elévülés (tehát nem telik), de utána folytatódik tovább : az örökösök törvényesen megállapított személye ezen időszak alatt nincs megnevezve, így nem érvényesíthető egy követelés, de a végzés után már van jogutód, érvényesíthető ellenük újra a követelés, az elévülés folytatódik tovább.
Ez az eljárás fél-egy év általában, vagyis szinte bizonyosan elévült már.
Már holnap indulj el mielőtt meggondolják magukat.
húha, ez nagyon érdekes... jogcimes elbirtoklas - (!)
utanajarunk
igen megfogadjuk a sok jó tanacsot-
szerintem is a 3 masik unokatesoval akik nem balheznak kell eloszor zoldagra vergodni, aztan a vegen el lehet intezni azt aki meg balhezik... akkor mar vegkepp magara marad - mert kozben szitja a masik harom rokont hogy ok is alljanak mellé....
addig is nagyon köszönöm a válaszokat!
ha van még valami varom szeretettel -
Ti vagytok a legjobbak!!!
(hozzateszem egyszer mar kertem itt tanacsot ingatlanugyben es akkor is frappans valaszokat kaptam)
köszi köszi köszi
üdv. Izzy
De azért fogadd meg osztap tanácsát.
Irják a nevedre a 3/16-od részt.
A 15 év már megvan...
Jogcímes elbirtoklás?
Re: Mert az adásvételi szerződés alapján a bejegyzés kötelmi igény, azaz öt év alatt elévül. Ha 2006-ban ki lett fizetve, akkor 2011-ben elévült.
Akkor is elévultnek szamit ha idokozben meghalt a nagyneni 2009ben ?
2006ban ment at az utolso csekk ... még nem évult el 2011ig csak meghalt a nagyneni es azert nem irtak at, meg folyt a hagyateki targyalas is sokaig a gyerekek talan meg kiskoruak voltak... ilyen dolgok miatt tolodtak a dolgok aztan feledesbe is merult mindideaig, mig ok akartak eladni egy közös foldet - azt Sanyi ala is irta nekik cserébe ezért hogy rendezzek vegre az ugyet
Izzy,
Sanyi helyében első körben rendezném azzal a három örökössel a dolgot, akikkel nincs gond. Mielőtt meggondolják magukat. Legyen a nevemen az ő 3/16-uk.
Aztán íratnék a negyediknek egy dörgedelmes levelet egy ügyvéddel , hogy hajlandó vagyok perre menni a tulajdonjogot bejegyeztetni a régi szerződés alapján, a kifizetést bizonyítják a a csekkek meg a tanúk, meg lám, három másik örökös is elismerte, és az összes költséget a nyakába varrod, stb. Remélve, hogy észre tér.
Ha nem, akkor viszont NEM indítanám meg a pert aziránt, hogy a régi adásvételit bejegyezzék. Mert az adásvételi szerződés alapján a bejegyzés kötelmi igény, azaz öt év alatt elévül. Ha 2006-ban ki lett fizetve, akkor 2011-ben elévült. A bíróságon Sanyi bukná a pert.
Ezért második körben felajánlanám a negyedik örökösnek, hogy jobb a békesség, mondjuk féláron megveszem tőle az ő 1/16-át.
Ha erre sem harap rá, akkor viszont tényleg pert indítanék ellene, de már a közös tulajdon megszüntetését kérve. Ott a szakértő által felbecsült mai árat kell kifizetni, de kérheti a bíróságot, hogy ismerjék el az általa a ház állagának megóvására költött pénzeket (már ha ezekből bármit is bizonyítani tud, a "magam csináltam munka után" nem lesz elég).
Üdvözlet,
kis segitseget szeretnék kérni.
Adott egy ingatlan, melynek tulajdonosa párom (Sanyi) 3/4 reszben
ezt az ingatlant nagymamaja es anyukaja utan orokolte
a fennmarado 1/4 resz a ket nagynenikeje voltak (anyuka testverei) akiknek Sanyi mar közös megegyezzessel kifizette a fennmarado 1/4 reszt 1996-2006 kozott postai csekkeken reszletekben
DE az atiras nem lett bejegyezve a tulajdonlapon... es idokozben a nénikék már meghaltak - mindekttonek 2-2 gyermeke van (unokatestverek)
Namost....
idokozben volt egy közös föld is ami eladásra került, ha minden tulajdonos beleertve az unokatestvereket is alairjak a szerzodest...
Sanyi aztmondta rendben, o is alairja, de csak ha az unokatestverek -akik kozben orokoltek az at nem irt adott ingatlant - szinten alairjak a lemondo papirokat - hiszen aza haz mar anno ki lett fizetve az anyjuknak csak mint mondtam nem lett bejegyezve
igy most ok is mint 1/16- 1/16 (a negy unokatesrver) tulajdonosok vannak a tulajdonlapon ...
na, kisebb vitak utan belegyezett mindenki, ok még akkor gyerekek voltak mikor Sanyi mar kifizette a reszt az anyjuknak nem emlekeztek sokmindenre ebbol ...
De a csekkek, a tanuk megvannak alatamasztjak ezt..
az utolso percben az egyik unokateso visszalepett hogy o nem ir ala semmit.... magyarul hazudott vegig, alairatta Sanyival is a fold eladasi papirokat, aki johiszemuen varta a viszont-alairast de o most elallt mondvan, hogy a csekkel sz@rt sem ernek neki - az ingatlan felertekelesevel sem ert egyet, szerinte sokkal tobbet er mert fel van ujitva stb... neki jar aza penz mint orokos!
ledobbentunk - mindenki mas elismerte a tenyeket... csak o szemetkedik
Mi ilyenkor a teendo?
Sanyi 52 eve lakik a hazban 35 eve o ujitotta fel, mindent o csinalt rajta pincetol a padlasig, udvartol a belterig - funyirastol a keritesfestesig, tetocsere, ablak, burkolas minden... ez a haz egy romhaz volt nagymama utan hullo vakolat, viz, csatorna nelkul... mostanra egy felujitott kb 20 milliot érö patent haziko (Sanyi keze nyoman)
birosagra is megyunk ha kell, csak szeretnenk tudni a velemenyeket errol -
remélem mindent leirtam
elore is köszönöm szépen a valaszokat
üdv
Izzy
Az ingatlan társasházzá alakitását bármelyik tulajdonos kérésére a bóróság is elrendelheti. Ebben az esetben az Alapító Okiratot a bíróság itélete pótolja.
Ezért kérdeztem a társasházat.
Nagyon köszönöm a hozzászólást, megértettem az utalás jelentősét a tulajdoni lap III-as részében. Kisvárosban lakom nem szeretnék renitenskedni, közutálatnak sem örvendeni, csak egy picit viszolygok az osztatlan közös tulajdontól. Jobban szeretem az 1/1-et.
„ez mely tulajdonos tulajdoni hányadát terheli... vagy az összeset?”
Ezt alaposan nézd meg. Ha a tullapon a vh. jognál ott van, hogy "utalás II/x", azaz a II. rész x. bejegyzésére, akkor az x. bejegyzésen levő tulajdoni hányadot terheli csak a vh. jog. Ha nincs ott, akkor az egész ingatlant terheli. Ez utóbbi akkor szokott előfordulni, ha pl. egy családi háznál apuka és anyuka a két tulajdonos, és közösen vesznek fel egy jelzáloghitelt az egész házra.
„Gyakorlatilag az albetétesítés lehetetlen szerintem”
Első körben érdemes lehet megkeresni a tulajdonosokat. Lehet, hogy nekik sem kényelmes a mostani állapot. Ha nincs konszenzus, akkor perben lehet társasházzá (társas garázzsá) alakítani, a társasházi törvény 8. § (1) alapján. A perköltséget a felperes előlegzi, és a pervesztes fizeti. Ekkor Te mint tulajdonos indítod a pert az összes többi tulaj ellen. Akiknek tetszik a társas garázzsá alakítás, azok a Pp. 40. § szerint csatlakozhatnak a keresethez, azaz leegyszerűsítve onnantól felperesnek minősülnek. Ha rendesen összerakjátok a keresetet (van rajz, alapító okirat, stb), akkor igen jó esélyetek van megnyerni a pert, és a költséget az fogja fizetni, aki nem akart albetétesíteni.
Ezt hogy érted? Sorgarázs. (nem tarsasház aljában van) Tehát külön álló történet. Változtat ez valamin? Kérlek írd meg ha igen.
De ez a garázs nem társasházban van úgye?