Ingatlanügyek

Nagyon szépen köszönöm a választ. Gyakorlatilag az albetétesítés lehetetlen szerintem. (az összes tulajdonos úgyse jutna konszezusra) A végrehajtási joggal is megnyugtattál, és pláne az első válasszal. Gyakorlatilag írásos forma nélkül is, a ráutaló magatartással, fennálló rend alapján megvásárálható az ingatlan. Természetesen beleírjuk az adásévetelibe a természetbeni használat fizikai leírását.

A lemondó nyilatkozatot, meglátjuk mennyit tudunk begyűjteni. Nyilván az összesnél van értelme, mert máskülönben kell értesítés a többi tulajdonosnak és az ugyanúgy idő, és tök mindegy 1 vagy 14 darab tértivevényes levél megy ki.

Mégegyszer nagyon nagyon köszönöm szépen a segítséget!

conair,

„> másképp nem is lehetne, későbbiekben pereskedni nem szeretnék.""
Nem, így nem lehet. Az elővételi jogról előre lemondani nem lehet. Ha megkötöttétek a szerződést, azt közölni kell a jogosultakkal, teljes egészében, legfeljebb a személyes adataid kitakarásával. Ebből tudják csak eldönteni a jogosultak, hogy be kívánnak-e lépni a szerződés szerinti feltételekkel a helyedre.
Miért pereskednél? Törvény szerint közölni kell velük, kivárni az adott határidőt, aztán véglegesíthető a szerződés. Ilyenkor, az ügylet gyorsítása érdekében már lehet lemondó nyilatkozatot gyűjteni, de annak csak akkor van értelme, ha kivétel nélkül mindenkitől be tudod gyűjteni.

""Kérdeztem az eladót, hogy van-e Használati megosztási szerződés, azt mondta mikor ők vették semmi ilyen nem volt, csak elővásárlási jogról való lemondás. Első kérdés: Jól tudom, hogy ez be van adva földhivatalhoz, és ahogy változik a tulajdonos ez szépen követhető?
> nem kell mindig újat csinálni?”
HA van használati szabályozás írásban, még akkor sem biztos, hogy be van jegyezve a tulajdoni lapra a ténye, mert nem kötelező az. De ha már csinálnak ilyet, akkor be szokták jegyezni.
Ha nincsen írásban, akkor sincs feltétlenül gond. Ugyanis a már kialakult rend, hogy ki mit használ, lényegében egy ráutaló magatartással elfogadott szerződésnek számít. Amely akár írásban van, akár nincs, az egyes tulajdonosok jogutódjaira nézve is kötelező, tehát ha te megveszed az ő tulajdoni hányadát, pontosan azokat a jogosultságokat szerzed meg, amelyek neki voltak. A saját garázsának használatát, ahogy eddig csinálta, se többet, se kevesebbet.
Persze sokkal jobb a problémák elkerüléséhez, ha írásba le van fektetve a használat rendje, de az se nagy baj, ha nincs. Csak az adásvételi szerződésetekben legyen világosan leírva, hogy a természetben mit használt eddig ő, és ezért mit tehetsz ezentúl te.

„Második kérdés: Van a tulajdoni lapon jó néhány végrehajtási jog, lehet én vagyok a béna, de nem látom, hogy ez mely tulajdonos tulajdoni hányadát terheli... vagy az összeset? ha én megveszem a garázst az adott hányadban engem is terhel?”
Nem, a végrehajtási jogot mindig az adott adós tulajdoni hányadára jegyzik be. Nem terheli a többi tulajdonost természetesen.

„Harmadik kérdés: esetleges albetétesítés esetén az összes tulajdonosnak bele kell egyezni? Nem működik ugye, hogy én albetétesítek csak? (természetesen kifizetném ezek költségét)”
Nem, nem működik. 100% belegegyezés kell (és nem is olyan olcsó 14 albetétre, mindennel együtt). De ha nagyon akarod, és megfelelő indokod van rá, akkor bíróságtól is kérheted, hogy hozza létre az alapító okiratot, a többi tulajdonostárs akarata ellenére is. Ha fizetnéd amúgy az egészet, az mondjuk valószínűleg eleve megkönnyíti a dolgot, a tulajdonostársaknál is, de a bíróságon is.

Sziasztok!

Nagyon megköszönném, ha valaki tudna nekem segíteni tapasztalatával, tudásával. Szeretnék megvenni egy osztatlan közös tulajdonban lévő garázst. Egy picit meghökkentem, a sok tulajdonos láttán (talán 14 fő), de csak akkor fogom megvenni, ha mindenki lemond az elővásárlási jogáról

• > másképp nem is lehetne, későbbiekben pereskedni nem szeretnék.

Kérdeztem az eladót, hogy van-e Használati megosztási szerződés, azt mondta mikor ők vették semmi ilyen nem volt, csak elővásárlási jogról való lemondás. Első kérdés: Jól tudom, hogy ez be van adva földhivatalhoz, és ahogy változik a tulajdonos ez szépen követhető?

• > nem kell mindig újat csinálni?

Második kérdés: Van a tulajdoni lapon jó néhány végrehajtási jog, lehet én vagyok a béna, de nem látom, hogy ez mely tulajdonos tulajdoni hányadát terheli... vagy az összeset? ha én megveszem a garázst az adott hányadban engem is terhel?

Harmadik kérdés: esetleges albetétesítés esetén az összes tulajdonosnak bele kell egyezni? Nem működik ugye, hogy én albetétesítek csak? (természetesen kifizetném ezek költségét)

Nagyon szépen köszönöm az építő jellegű hozzászólásokat.

drb jó tanácsot adott.
Ráadásul most kérd a végrehajtást amikor minden vevőjelölt elmenekül a látványtól és olcsón megveheted.

Foldi

Be kell jelenteni a földhivatalba, és le fogják folytatni a földvédelmi eljárást.....

Foldi,

„Érdeklődöm, ha ez a ki nem vett telek árverásre kerül, kifüggesztik-e, árveréssel történő vásárlásnál van-e elővásárlási joga mondjuk a szomszéd földművesnek?”
Igen, de csakis úgy, ha előárverezőnek bejelentkezik az árverési rendszerbe, ha arra kerül a sor.

„Valamint hogy lehetne elindítani egyáltalán ezen telek végrehajtását?”
A végrehajtást kérő (vagy kérők egyike) kérheti az ingatlan árverezését. Keresd meg egyiküket a tulajdoni lapról.

Tisztelt hozzáértők

A szomszéd ki nem vett kertbe folyamatosan hordják az építési hulladékot, már jó nagy,2-3 méteres domdokból áll az egész telek. A tulajdoni lap szerint tele van milliós terhekkel, végrehajtás, végrehajtási jog, közjegyzők, stb.

Érdeklődöm, ha ez a ki nem vett telek árverásre kerül, kifüggesztik-e, árveréssel történő vásárlásnál van-e elővásárlási joga mondjuk a szomszéd földművesnek?
Valamint hogy lehetne elindítani egyáltalán ezen telek végrehajtását? Másként ugyanis nem nagyon lehet rendezni az áldatlan állapotokat, csak tulajváltással. Így viszont tele teherrel senkinek sem érdeke bármit kezdeni vele, hordják rá a sittet, körülbelül 20* annyi teher van rá bejegyezve, mint amennyiért a környéken a hasonló kertek mennek.

Bármilyen jó tanácsot, ötletet szívesen fogadok. Köszönöm!

Ajánlatos lenne egy földméröt megbizni.
Nem egy őkör ára de tisztul a kép.

mematyi95,

Olvasgasd a 16-17. és 40-43. §-okat itt:
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…

A logika: ha a természetbeni állapot a felmérthez képest a tűréshatáron belül van, a természetbeni állapotot el kell fogadni a terepmunkához (kitűzéshez). Hogy a kerítés régi vagy új, nem számít. A tűréshatár többféle lehet, a rendelet részletesen leírja, hogy mikor mennyi.
Ha természetben semmi nem mutatja, hogy hol a telekhatár, akkor a földmérő nem sávot, hanem vonalat állapít meg telekhatárként (leszúr két karót, és a köztük húzható vonal lesz a telekhatár).

mematyi95,

Ezt valszeg majd nanemaaa tudja megmondani pontosabban, de a tűrésmező a mérésnél sok mindentől függ. Szerintem a +/- 50cm már csak akkor, ha valami nagyon régi, rajzolt térképszelvény van csak a területről. Ha már felvitték digitálisan, akkor ott már csak pár centi.
Természetbeni határ amelyet mindkét szomszéd elfogad - ha nem, akkor mérés, és a földmérő szakvéleménye és a körülmények alapján bíróság döntheti el az esetleges vitát.

Kedves József, köszönöm a választ!

Arra lennék még kíváncsi, hogy földmérés tekintetében tudomásom szerint van egy +-50-60cm-es tűréshatár, magyarul ha ezen belül van a modern, gps-műszer által kijelölt telekhatár, akkor a természetbeni határokat, kerítéseket kell elfogadni. Ezt a régi, pontatlanabb térképekből való kiszerkesztés, kézi mérés, stb miatt engedik meg.

Ha nincs, vagy csak egy ősrégi kiborult kerítés, vagy pont egy kiméretlen, sebtében "eladásra épített" kerítés van két telek között, akkor mi a természetbeni határ? Magyarul ha kiméri a GPS a valós határvonalat , akkor ki dönti el, hogy hol legyen a természetbeni határ? Olvasatom szerint akkor 50cm-en belül igazából nem is lehet megállapítani pontosan a határt, hanem egy sáv keletkezik, ahol igazából bárhol lehet a kerítés, az jogszerű.

Ha épület van a határon, akkor ez nem is kérdéses, de mi a helyzet, ha két üres telek van egymás mellett?

KBS,

OTÉK 37.§(3), bár a kérdező rosszul tudja, 2 méter felett kell csak, és 50 centit lóghat át a hatályos szabály szerint.
De persze csak oldalhatáros beépítési mód esetén.

mematyi95,

Nincs ilyen kivétel. Közösen megegyezhetsz bármelyik szomszéddal bármiben, de csak a jófejségi alapon. A törvény engedi neki, ebben nem korlátozhatod. Tűrnöd kell.

Ki mondta, hogy az eresz átnyúlhat a szomszédba?

Kedves Fórumozók!

Szeretnék tanácsot kérni! Építés alatt áll a házunk, aminek az odalkertje különböző telek-kimérési pontatlanságok miatt éppen csak 4m lett.

Van rá bármi módom, hogy az oldalkert mellett álló üres telekre, ha majdan valaki épít, akkor ne nyúlhasson át az eresz-része, 2.5m felett, maximum 40cm szélességben, vagy ahogyan szól a szabály.

Sajnos az így is szűkös 4m, csökkentve az esetlegesen átnyúló ereszével már komolyan nehezíti a telek méretéből adódóan szükséges mezőgazdasági gépek bejutását, nem beszélve a komoly árnyékvetésről. Mi megegyeztünk a másik oldali szomszéddal, hogy nem alkalmatlankodunk át az ereszünkkel a telkére, ezt szeretnénk majd mi is az oldalkert felől hasonlóan.

Köszönettel előre is!

Itt lehet okulni?

https://www.facebook.com/…757234583689?…

Bízd rá az ügyet cégjogászra. Nagyot lehet bukni ha hibázol...

„Szerinted milyen szempontok szerint kell végiggondolni?”
Végig kell számolni, hogy mennyit ér a telek, mennyibe kerül az építkezés, mennyi a hasznos élettartama az épületnek, meddig akarjátok megtartani, áfás vagy nem áfás venné meg, majd ha egyszer eladjátok... Elég bonyolult szabályozás van, nem pár sor a fórumon. Beszéld át a könyvelőddel.

„friss cég lennénk”
Nem lesztek azok. Ha kettévágod a céged (jogilag a Ptk. 3:45. § szerinti kiválás), akkor az ingatlanos cég a mostani cég jogutódja lesz (tehát nem lesz friss cég), a "maradék" működő cég pedig jogilag változatlanul fennmarad. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…

„Mi az a tulajdonmegosztás ami már védene (elvenné a keselyűk kedvét) egy kényszerértékesítés során? ”
Az egész ingatlan az ingatlanos cégben, minden más a működő cégben. Ha a működő cég bukik, az ingatlan az ingatlanos cégben érintetlen marad. Kivéve, ha a kiválás előtti kötelezettségek miatt bukna be, akkor mint jogutód felel. De gondolom, nem ez a helyzet. A másik kivétel, ha Te mint ügyvezető felelsz a működő cég tartozásaiért, pl. ha kárt okozol. Akkor teljes magánvagyonoddal felesz, az ingatlanos cégben levő üzletrészedet is ideértve.

Amit én láttam telephelyfejlesztési pályázatot, ott lehetett bérelt ingatlant is fejleszteni, HA a fenntartási időszak végéig jogcíme volt a bérlőnek az ingatlan használatára. Állapodj meg magaddal, hogy legyen. És érdemes beszélni pályázatíró cégekkel, hogy mostanában miket hallani.

Olyan nincs.

Köszi a választ. Magánszemélytől veszem, most nincs áfa. Építkezésnél már jó kérdés. Szerinted milyen szempontok szerint kell végiggondolni?

Jó ötlet a kettészedés. Talán nagyobb esélyt látok hogy a mostani cég hamarabb jut forráshoz, egyrész van már lezárt év, évek, másrészt eléggé innovatív a tevékenység, szerintem hamarabb tudunk fejleszteni, mint ha bérbeadással foglalkozó friss cég lennénk.
Mi az a tulajdonmegosztás ami már védene (elvenné a keselyűk kedvét) egy kényszerértékesítés során?

Üdv

„Gondolok itt arra, hogyha később valamilyen nem várt esremény miatt a céggel történik valami, akkor ne legyen olyan könnyű kényszerértékesíteni.”
Gondold újra, mert könnyű marad. Egy végrehajtási árverés végén az ipari ingatlant a becsérték felén el lehet adni, annyiért lesz vevő is a 9/10-re. Utána 1-2 évbe beletelik, mire a maradék 1/10-et megszerzi tőled (ha nem működsz együtt, de ő jogszerűen jár el). De a félárba belefér.

Ha attól félsz, hogy a céged bedőlne, a helyedben kettévágnám a céget egy ingatlanos cégre és egy működő cégre úgy, hogy Te direktben vagy a tulajdonosa mindkettőnek. Ideális esetben még a vétel előtt, ha nincs időd, utána. Az ingatlanos tulajdonolja a telephelyet, és bérbe adja a működő cégnek. Amennyire láttam, voltak bérelt/bérbeadott ingatlanra pályázatok. De kristálygömböm nincs.

Ha mégis a magánszemély úton indulsz el, az áfát végiggondoltad már? Nem kis kérdés szokott lenni.

Üdvözletem,

Egy telephely megvásárlásban vagyok benne. Egy kivett telephely megnevezésű ingatlanról van szó, 2000nm jelenleg üres telek, ipari övezetben található.
A cégem részére szeretnék telephelyet, műhelyt fejleszteni a későbbiekben. A cégem nevére venném céges pénzből. Viszont eszembe jutott, hogy biztonságosabb lenne-e egy kisebb tulajdoni hánadot PL. 1/10 magánemberként a nevemre iratni. Gondolok itt arra, hogyha később valamilyen nem várt esremény miatt a céggel történik valami, akkor ne legyen olyan könnyű kényszerértékesíteni.
Beruházásnál, lehetnek ennek hártányai? Szeretnék majd pályázati forrást (ha lesz) bevonni telephelyfejlesztésbe, stb. Szóval nem akarok saját magammal kiszúrni, de eszmbe jutott ez az opció. Milyen előnyei/hátrányai lehetnek, ha ilyan módon osztom meg a tulajdont?

Köszönöm a válaszokat.

Van bizonyitékod?

Köszönöm szépen a válaszokat!

Hát a többség utólag okosodik meg a saját kárán.
.
Abban drb-nek igaza van hogy ajánlatos a lakást szakértővel megnézetni az átvétel (és kifizetés )előtt ez igaz hogy pár százezer ft de milliós veszteségeket előz meg vele a vásárló.

A szavatossági igényeidet érvényesitheted ha van (még)kivel szemben.