MajorDomus
2020.06.02. 17:46
Rakd ki őket nemperes úton,gyorsabb és olcsóbb.
Ingatlanügyek
Csuklósbusz
#
2020.06.04. 15:45
Kültéri villanyóraszekrény ami a kerítésbe van építve és betongyámon áll mennyire az ingatlan része? Árverés alatt álló ingatlannál pl elviheti a tulaj?
Szolgáltató azt mondta feszültségmentesítés után bontható mert az ügyfél tulajdona..
Szomorú örökös
#
2020.06.04. 17:20
Csuklósbusz
Szerintem az egészen konkrétan a vágási szekrény, amit plomba feltörése nélkül nem tud leszerelni, elvinni. Viszont ha azt megteszi, akkor megsérti az áramszolgáltató nagyon szigorú szabályzatát és még azzal is járhat, hogy megszűnik a villanyszolgáltatás ezzel az ingatlanon. Szerintem ne hagyd, mert te is megszívhatod vele!
Csuklósbusz
#
2020.06.04. 18:13
Nem az én ügyem, de nincs már áram, nincs plomba sem, feszültség alatt necces lenne neki elvágni a földkábelt..
Csak ugye vannak dolgok amit jogilag nem vihet el és vannak olyanok amiket igen. A mérőszekrény melyik kategóriába tartozik?
drbjozsef
#
2020.06.05. 05:38
Csuklósbusz,
Sajnos ez pont konkrétan nincsen benne a törvényben.
1993. évi LXXVIII. törvény 91/A.§, 16. és 17. pont.
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…
„c) az elektromos vezeték és érintésvédelmi rendszere, ideértve a lakásban lévő vezetékszakaszt is;”
A villanyóra maga a szolgáltatóé, a szabványszekrény hozzá pedig az ingatlanhoz tartozik, a tulajdonos fizette.
Bár nincs említve külön, a törvény szellemiségéből következően szerintem annak egyértelműen lakáshoz tartozik, nem viheti el.
Persze, az árverés más. Ha ott a csupasz falakat találod, és minden mást elvitt, még a parkettát és a vezetékeket is a falakból, akkor így jártál.
Kriszti968
#
2020.06.05. 08:31
Jó napot kívánok!
A következők alapján lenne kérdésem:
Adott egy négylakásos társasház, a fölső lakások felett az egyik padlástér nincs beépítve, a másik lakás fölött az ott lakó beépítette (régen, az ott lakók lemondtak a jogukról ellentételezés nélkül), így a földhivatalnál is nagyobb a lakása a padlástér beépítése miatt. . Most tetőcsere következne a háznál. Az a kérdésem, hogy a költségelosztás hogyan alakul a beépített padlástérnél és a közös tulajdonú padlástérnél?
Nagyon köszönöm a Választ!
Üdvözlettel!
Kovács_Béla_Sándor
#
2020.06.05. 09:26
Na, vajon? A tető közös tulajdonú épületszerkezet.
Kriszti968
#
2020.06.05. 11:49
Köszönöm a választ!Még azért megkérdezem, abban az esetben is ez a helyzet, ha megbontotta a tetőszerkezetet, s abból kiemelkedő, párkányos ablakot épített be, tehát nem síkban van az ablak. Köszönöm a választ!
drbjozsef
#
2020.06.05. 14:49
Kriszti968,
Akkor is.
Mindegy, milyen szerkezetű a tető, az a törvény erejétől fogva közös tulajdon. Ha be van építve, ha nincs.
MajorDomus
#
2020.06.05. 14:55
biztos hogy társasház???
wers
#
2020.06.08. 07:27
Ingatlan vásárlásnál a megfizetett illeték, ha a vevő eladja és újból ingatlant vásárol beszámítható?
Történt, hogy pénteken megvásároltak egy házat, aláírt szerződés, átutalt vételár után vasárnap meggondolták magukat.
Indok, hogy nem ilyen állapotra számítottak. Mellesleg hosszú évek óta ismerték az ingatlan, valamint a ház kulcsa már az aláírás előtt hetekkel náluk volt.
Az eladó nem nagyon akarja az elállást elfogadni. Adja el a vevő, és vegyen másikat.
drbjozsef
#
2020.06.08. 08:14
„Ingatlan vásárlásnál a megfizetett illeték, ha a vevő eladja és újból ingatlant vásárol beszámítható?”
Igen, az a szerzéssel összefüggő költség. Már ha a "beszámítható" alatt azt érted, hogy eladásnál költségként érvényesíthető.
Ennyivel drágábban kellene eladniuk, hogy adót se fizessenek, és az illetéken se bukjanak.
wers
#
2020.06.08. 08:23
Nem így akartam kérdezni. Ha eladás után új ingatlant vesz az ismét fizetendő illetékbe be lehet-e számítani?
drbjozsef
#
2020.06.08. 10:03
A fizetendő illetékbe nem, de az illetékalapba igen.
Ha most jól értelek.
„(4) * Ha a magánszemély több lakástulajdont cserél, illetve a vásárlást megelőző három éven belül vagy a vásárlást követő egy éven belül több lakástulajdont vásárol, értékesít, az illeték alapját képező értékkülönbözet megállapításánál minden egyes lakáscserével, lakásvásárlással szemben - a szerzést közvetlenül megelőző vagy követő, azonos jogcímű - a fizetésre kötelezett számára kedvezőbb illetékalapot eredményező egyetlen cserét, értékesítést lehet figyelembe venni.”
Ezt megvette, kifizeti az illetéket (akár csökkentettet, ha most is beszámít egy eladott lakást). Aztán ha ezt eladja, és másikat vesz, akkor ennek a lakásnak a forgalmi értékét levonhatja a következőleg vásárolt értékéből az illetékalapnál megint.
Kovács_Béla_Sándor
#
2020.06.08. 10:04
Ha a vételt megelőző három év en belül másik lakóingatland eladott a vevő, akkor az illetéket csak a kettő értékkülönbözete után kell megfizetnie, feltéve, hogy az új ingatlan drágább, mint az eladott.
wers
#
2020.06.08. 11:04
Nagyon köszönöm!!
Levort
#
2020.06.29. 11:06
Jó napot kívánok!
A következőben szeretnék segítséget kérni:
Adott egy 4 fős család, és egy ingatlan. Az ingatlan tulajdonosai: 1/2 Anya, 1/2 Lány gyerek
Hitelt szeretnének felvenni építkezés céljából. A hitel felvevők: Apa és a Fiú gyerek.
A hitel során az ingatlan tulajdonosai a zálogkötelezettek, Apa az adós, a fiú gyerek pedig adóstárs.
Az érdekelne, hogy ilyen esetben, ha a bank esetleg elvinné az ingatlant, akkor a zálogkötelezetteknek kell-e attól tartaniuk, hogy pl.: a munkabérükből levonásra kerül a hitel egy része? (mondjuk, ha az ingatlan értéke nem éri el a fennmaradó törlesztő összeget.)
Valamint, hogyha a Fiú gyerek később más hitelt szeretne felvenni lakásvásárlási céllal, akkor akadályoztatva lesz-e (az új hitelnél) azért, mert ő egy zálogkötelezett egy másik hitelnél?
A választ előre is nagyon köszönöm!
gerbera317
#
2020.06.29. 11:15
„kell-e attól tartaniuk”
Nem kell. Minden esetre, azt jól nézzék meg, hogy mit írnak alá, mert sokszor csak utólag derül ki, hogy a zálogkötelezett is adóstárs (v.ö.: "dehátnekemeztetnemmondták").
Azt a fiús kérdést ismételd meg, mert igencsak ellentmondásos (gy.k.: zálogkötelezett az anya és a lánya)!
Egyébként pedig: nem hitel, hanem kölcsön.
Levort
#
2020.06.29. 11:27
Kedves Gerbera!
Köszönöm a gyors választ!
Tehát, ha a szerződésben a zálogkötelezett adóstárs is egyben, akkor mégiscsak "kell attól tartaniuk"?
A hitelkérelemben így volt megjelölve: Adóstárs aláírása (úgyis, mint zálogkötelezett, amennyiben a fedezetül szolgáló ingatlan tulajdonosa/tulajdonosi várományosa).
(Szerződés még nem készült, így az abban lévő megnevezést nem ismerem.)
Elnézést, igaza van, pontosítanék: A lány venné fel a jövőben a másik kölcsönt, aki a mostani kölcsön esetében ugyebár már zálogkötelezett lenne.
Csuklósbusz
#
2020.06.29. 13:18
Adott egy külterületi lakóingatlan, rajta 30 misis hitel.
Amíg nincs elárverezve tehát amíg xy magánszemély tulajdona addig jogszerűen eladhatja róla kitermelésre a területen lévő fákat?
Az ingatlanon az épület képviseli a fő értéket, de ha kivágják a fákat az lehet-e "fedezetelvonás" vagy akármi, szólhat-e érte a bank?
drbjozsef
#
2020.06.29. 16:43
Levort,
Ha CSAK zálogkötelezett, akkor, ahogy a neve is jelzi, a zálogtárggyal felel a tartozásért. Mással nem.
Ha zálogkötelezett is, és adós is (adóstárs = adós), akkor minden vagyonával. Mert adós.
Ha zálogkötelezettként venne fel másik hitelt, akkor a hitelképességbe a zálog alatt lévő ingatlan nem számít bele. Nem használhatja fedezetként, "arra" nem tud felvenni hitelt. De egyébként kaphat, ha egyébként megfelel a feltételeknek.
Nagyon nem mindegy, hogy adósként kerül-e bele a szerződésbe.
Kicsi Sára
#
2020.06.29. 18:10
Kedves Fórumozók!
Az alábbi kérdésben szeretnék tanácsot kérni:
Társasház bejegyzését utasította el a földhivatal, mivel egy tulajdonos nem írta alá.
Mindenki tudott róla, mert emailben közölte, hogy mivel nem ért egyet minden pontjával, nem fogja aláírni. Ennek ellenére beadásra került.
Kérdésem, hogy kit terhel a felelősség, esetleg a költségek megtérítése.
A választ előre is köszönöm.
picisara
MajorDomus
#
2020.06.29. 18:31
Benneteket. Mert olyan az Alapitó Okirat amiben nincs teljes egyetértés. Ha fiigyelembe vettétek volna a kifogását akkor előbbre járnátok.
.
Egy megoldás van :
Be kell perelni,ehhez viszont minden tulajdonosnak perben kell állnia mert nem jött létre a társasház.
A bíróság itéletével pótolhatja az Alapitó Okiratot is és a gond megoldódik.
B terv: addig veritek,mig könyörögni fog hogy aláírhassa...
MajorDomus
#
2020.06.29. 18:32
Milyen költségek??
Kicsi Sára
#
2020.06.30. 16:54
MajorDomus ezt egy ügyvédnek tudni kell, miért adta be egy aláírás hiányában?
