Ingatlanügyek

Tisztelt Fórumozók!

Egy kérdésem lenne:
Édesapámnak van egy garázsa.
Édesapám nemrég meghalt.
Kijöttek felmérni a garázst és az ügyintéző kikérte a tulajdoni lapot, és azt mondta, hogy a tulajdoni lapon az Önkormányzat van feltüntetve tulajdonosként.
Ezen nem lepődtem meg, mert azt tudtam, hogy a terület tulajdonosa az Önkormányzat és fizettünk is bérleti díjat a terültre, de a garázs az viszont Édesapámé, de az ügyintéző szerint ez nem látszik a tulajdoni lapon és ebből probléma lehet, mert esetleg majd a közjegyző nem tekinti hagyatéknak a tulajdoni lap miatt.
Ezt hogy lehet rendezni?
Vagy mit érdemes csinálni?
Köszönöm a segítséget.

Nyilván kiürítési per. Ehhez előtte nem árt felszólítani az ingatlan elhagyására. AZ, hogy egy ingatlant laknak, vagy sem, szerintem nem ingatlan-nyilvántartási kérdés.
Szerintem egy tulajdonosnak több joga van egy ingatlanon, mint egy jogcím nélküli használónak.

Milyen per? Birtokper? Ingatlan kiürítése iránti per? Nem "kavar be" az, hogy nem lakóingatlan van a zártkertben és nincs feltüntetve a tul. lapon? A vázolt helyzetben erősebb-e a birtokláshoz fűződő jogunk, mint a bent lévőké? Egyáltalán jogalap nélküli, s ezen belül rosszhiszemű birtokosnak kell-e tekinteni a bent lakókat? Szerintetek?

Per.

Az első mondatból lemaradt az utolsó szó: kérni.

A következő helyzetben szeretnék okos tanácsot:

Árverés útján vásároltuk meg az akkor még házastárs zárkerti ingatlanrészeit. Az egyiken áll egy építmény (anno tárolóhelyiségnek épült, lényeg, hogy nem szerepel a tulajdoni lapon) Ez az épület annyira alkalmas lakás céljára, hogy az árverés után ott élt a volt házaspárnak az akkor még kk. közös gyermekük az árverezett szülővel. Évekig együtt éltek, majd a közben felserdült és felnőtt gyermek - megúnva az áldatlan körülményeket - elköltözött onnan. Közben megtörtént a házastársak válása, a volt házastárs továbbra is az ingatlant birtokolja és használja, sőt odaköltöztette idős apját is. Egyszer már - az esetleges elbirtoklási idő megszakítása végett - fel lett szólítva az ingatlan elhagyására, nem volt hajlandó.
Milyen jogi lehetőség van az eltávolítására és a tulajdonosnak az ingatlan birtokba vételére?

Nagyon szépen köszönöm a válaszokat mindenkinek!

KBS kollégám jogi okfejtését támogatva, maga a haszonélvezeti joggal terhelt ingatlan ajándékozása miatt nem szükséges gyámhivatali hozzájárulás. Bár nem kizárt, hogy joghoz nem értő földhivatali ügyintézők ezt megkövetelik.

A nagymama haszonélvezeti joga miatt szükséges a gyámhivatal hozzájárulása!
Ilyen esetekben akkor nem kell a gyámhivatal hozzájárulása, ha az ajándékozó tart fenn magának haszonélvezeti jogot.

Az ajándékozásra természetesen nem vonatkozik az elővásárlási jog. Az ingyenes szerzéshez szerintem nem kell a gyámhatóság hozzájárulása, különösen, ha a szerződésben a költségeket (ügyvédi munkadíj, földhivatali eljárás díja) magadra vállalod. De épp a közelmúltban tapasztaltam, hogy van olyan földhivatali ügyintéző, aki a haszonélvezet miatt úgy értelmezi, hogy nem tehermentesen szerez a kiskorú, ezért kéri a gyámhatósági hozzájárulást. A hiánypótlásra jó esetben 30 napot kapsz, az a gyámhatóságnak nem biztos, hogy elég. Szóval jobb, ha előre beszerzed a hozzájárulást. Nyilván neked kell tőlük kérned.

Tisztelt Cím!

Testvéremmel 50-50%-ban vagyunk tulajdonosok egy ingatlanon, ahol a nagymamánk a haszonélvező. Ő amúgy egy otthonban él. Én el szeretném ajándékozni a tulajdonjogomat a gyerekeim javára, akiből az egyik 19, a másik 15 éves. Ehhez hogyan kell hozzáfognom. Jól tudom-e, hogy maga az ajándékozás illetékmentes? Van-e valamilyen költsége a gyerekeimnek a tulajdonjog megszerzése miatt? Mivel az egyik gyerek kiskorú, gondolom belép a gyámügy. Ez automatikusan történik, vagy nekem kell tennem ez ügyben is lépéseket?
Az ajándékozás előtt van-e elővásárlási joga a húgomnak, mint másik tulajdonosnak?
előre is köszönöm szépen a választ

@Rexor:

Köszönöm a választ. Azt jól értem, hogy szerinted a nem közös részekre eső közműt nem tudnám behajtani rajtuk jogi úton mivel a mi nevünkön van az előfizetés? Hogy lehetne őket rábírni a külön gázóra/vízóra felállítására?

Nem vagytok könnyű helyzetben. A közös területre eső közműköltségek megtérítését természetesen kérheted a többi tulajdonostárstól (bár a legjobb az lenne, ha mindenkine sajét víz/gázórája lenne). A társasházzá alakulást csak együtt kérhetitek.

Kedves fórumozók!

Nemrég vásároltunk egy lakást egy 3 lakásos házban. A ház albetétesítve van, mielőtt megvettük találkoztunk a 2 másik lakóval is akik szimpatikusak voltak és nagyon meggyőzően mondták, hogy szeretnének társasházzá alakulni, hiszen minden megvan már hozzá csak épp nem adták még be a papírokat de már a megírt, előző lakók által aláírt de földhivatalhoz ugye be nem adott SMSZ szerint működnek.

Miután beköltöztünk, a következők derültek ki:

• a lakók arra hivatkozva, hogy nagyon drága lenne társasházzá alakulni mégsem szeretnék - sosem szerették volna
• az egész ház közműje a mi nevünkre került (gáz, víz, közös villany) és 10 éves be nem vizsgált hőmennyiség mérők és vízórák alapján számolgatják kinek mennyi a rezsije
• bár a lakásom a ház 40%-a csak nm arányosan, a rezsinek kb. 60-65%-a jut rám a jelen elszámolás alapján (melegvíz felfűtés levonása után a maradék gáz felosztása a hőmennyiség mérő állások alapján arányosan)
• nincs a házra biztosítás (mindenkinek csak a lakására)
• nincs a háznak felújítási alapja, se közös ktg., mindig ad hoc kell "összedobni" a felmerült költségeket kvázi önkéntes alapon
• a kert osztatlan közös tulajdon és viszonylag nagy de az egyik lakó beépített magának egy kb. 30-40 nm részt rajta - engedély nélkül - el is árulta, hogy már csak emiatt sem szeretne társasházzá alakulni
• amikor mindezt szóvá tettem, illetve azt is, hogy a nem beadott működési szabályzat semmit sem ér megkaptam, hogy nem kell keménykedni mert nem fogják kifizetni nekem a rezsi rájuk jutó részét
• a házban házközponti gázfűtés van

Kérdéseim:

• ki lehet-e kényszeríteni a társasházzá alakulást?
• a közművekből a nem az én lakásomra eső részt "leirathatom-e" magamról
• Milyen lehetőségeim vannak egy ilyen zsarolás ellen, pl. extrém esetben szüneteltethetjük-e a közműszolgáltatást pár hónapra amikor úgysem szoktunk a lakásban lakni?

Köszönettel

Kedves Fórumozók!

A probléma, amire választ keresek a következő:
Egy társasházban lakom, ahol a földszinti szomszéd arról panaszkodik, hogy a kizárólagos használatú kertje esőzések idején kárt szenved a felette lévő erkélyekről lehulló esővíz hatására, amely árkot váj a gyepében és ettől mohásodik a füve is. Az erkély vízvetővel, csatorna nélkül került átadásra a házzal és kb. 1 méteren fedi a kert ház felé eső részét, további két méter széles terület közvetlenül ázik, ha esik az eső. A földszinti lakó kezdeményezte csatorna felszereltetését az erkélyekre a társasház költségén.

Kérdésem, hogy ilyen esetben, mint társasházi lakástulajdonos kötelezhető vagyok-e extra közösköltség megfizettetésére annak érdekében, hogy a földszinti lakó problémáját társasházi pénzből oldja meg a közösképviselő? Vagyis köteles vagyok-e részt vállalni a költségekből - pl. ereszcsatorna felszereltetése - a földszinti lakó kertje felett lévő erkélyekre?
Hivatkozhatok-e arra, hogy a földszinti lakó magántulajdonában keletkezett károkat nem kívánom megfizetni és az ő egyedi érdekében felszerelésre kerülő csatorna költségeit finanszírozni?
Előre is köszönöm a segítséget!

Utolsó hozzászóló lennék, az még kimaradt, hogy egy majdnem 5 éves kapcsolatról van szó, amiből kb 4 éven át azonos lakcímre voltunk vagyunk bejelentve, tehát ez már élettársi kapcsolatnak minősül. Ha ezt a tényezőt is figyelembe veszi,ebben az esetben az osztozkodás hogy történhet?
Adrienn

Tisztelt Ügyvéd úr!
Szeretném a tanácsát kikérni a következő ügyben.
Van egy ingatlanunk a párommal, ahol jelenleg lakunk. 2013-ban vásároltuk az én pénzemből, közös megegyezéssel az én nevemre. Azóta elég sokat ráköltöttünk, véleménye szerint ez nagyrészt az ő fizetéséből történt Sajnos úgy hozta a helyzet, hogy valakinek költöznie kell, és a másikat kifizetni. A párom véleménye szerint ez az összeg, 1 500 000 ft lenne. Kisemmizni nem szeretnénk a másikat, ezért gondolkozunk valamiféle megoldáson. Eladásra nem gondoltam, mert van egy közös kutyánk is ( ami az ő nevén van).
Az összeget illetően - még nem eldöntött ki marad- egyikünknek sincs jelenleg ennyi pénze, részletfizetési megállapodásra gondoltam, havi fix összeggel. Ehhez mit kellene írásba foglalni, illetve van esetleg más javaslata ilyen esetben?
Ha ő maradna, az ingatlan továbbra is az én nevemen maradna, mivel tartozásai miatt az ő nevére még jó ideig nem lenne átiratható.
Várom mielőbbi válaszát,
Adrienn

Tisztelt Dr Szűcs Lajos!

Először is köszönöm a válaszát. Sokat segített.

A ház elférne a telkükön. A ház alatt épült garázs is, amelyet az utcafrontról megközelíthetnek. Ők csak nagyobb udvart szerettek volna.
Véleményem szerint nem túlzás, egyáltalán nem. Nem szeretném őket látni, ha kimegyek az udvarra. Nem tudom ki mennyire tudja tolerálni, ha az édesanyját nem egyszer leköpik és ahányszor meglátják hangosan szidalmazzák. Ön szerint tolerálható ez évekig vagy amíg a szüleim élnek? Ön elnézné ezt bárkinek? Hagynom kellene, hogy ezt folytatódjon?

Kedves Fórumozók!

Szeretném a segítségetek kérni. A párom és a volt felesége ezelőtt 10 évvel vettek fel lakáshitelt, akkor még az Ella Első Lakáshitel Kereskedelmi Bank Zrt-től (most már Axa). Kb. 5 évvel ezelőtt sajnos rávették páromat arra, hogy a ház részét átírassa a feleségére, mert állítólag nehéz volt úgy ügyet intézni, hogy mindig kellett hozzá a párom is... A lényeg, hogy a lakás hitel viszont továbbra is maradt az ő nevén, pontosabban ő a főadós. Sajnos nem sok mindent tudok az ügyről, de lassan szeretnénk közös házat venni, ami a jelenlegi lakáshitele miatt lehetetlen. A volt felesége csak ígérget, hogy intézi az "ügyet" és próbál másik adóst keresni, aki átvállalja a hitelt, állítólag beadták a jelenlegi párjával a papírokat is a bankba, de elutasították a kevés jövedelme miatt. Amikor párom átíratta rá a házrészét nem fizettek neki semmit, csak papíron.

A kérdésem, hogy lehet e valamit lépnünk, hogy lekerüljön végre a nevéről a hitel?
Remélem nagyjából érthető, amit leírtam. Megpróbáltam röviden, a lényeget.

Köszönöm előre is a válaszokat!

Tisztelt Fórumozók!

Megelőlegezett csokot (akkor még szocpol) fel lehet-e újra venni, ha nem teljesült (2 gyermek vállalására igényeltük anno, 1 született), s hitellé alakult, s közben a tulajdonosi jogköröm is megváltozott (elváltunk, elköltöztem, minden ingóság, ingatlan az ex nejemé maradt)?
Az előző hitelt már nem fizetem, most vennénk fel újat.
Köszönöm a segítséget

S.

"a telkük keskenysége miatt ráépítettek a mi telkünkre."
Ami lehet, hogy csak túlépítés.

"Ezt tudtuk akkor is,"
Jóhiszemű túlépítés.(Ptk. 5:28. §)

"hogy el lehet-e azt valahogyan érni, hogy a házuk lebontására kényszerítsük őket?"
Nem túlzás ez egy kicsit, egy személyes sérelem miatt?

Sziasztok!

Olyan kérdésem van, hogy 16.-ig kell még az ingatlan adásvételben szereplő 1.7Mf kifizetni de nem fog sikerülni csak a hónap utolsó hetében.

Milyen módon tudom ezt hivatalosan közölni a bankkal és ügyvéddel, hogy el is fogadják.

Üdv,
Zs

10 év után nem. Szerintem.

Tisztelt Fórumozók!

Szomszédunkkal az utóbbi időben nagyon megromlott a kapcsolatunk, kibírhatatlan az élet mellettük, szitkozódnak, köpködnek, ha meglátnak minket az udvaron, mivel sérelmezik, hogy a nálunk alkalmazásban lévő apukát elbocsátottuk hanyagsága miatt. Amikor házukat építették, a telkük keskenysége miatt ráépítettek a mi telkünkre. Ezt tudtuk akkor is, de elfértünk, nem zavart minket. Viselkedésüket már nagyon meguntuk, ezért valamit tenni szeretnék a kialakult helyzet ellen. A kérdésem az lenne, hogy el lehet-e azt valahogyan érni, hogy a házuk lebontására kényszerítsük őket? ( A telket kimérettük, biztosak vagyunk benne, hogy ráépítettek )
Válaszukat előre is köszönöm!

Tisztelt Szakértők!

Az alábbi helyzettel kapcsolatban kérném segítségüket:

Adott egy Lakásszövetkezet, melynek tulajdonában álló lakóingatlan még 2013-ban rendkívül kedvezményes díjjal lett kiadva (az előző vezetőség által) egy magánszemélynek. A szerződés szerint minden év december 15-ig van lehetőség a következő évi bérleti díj összegével kapcsolatban egyeztetni, ezzel sajnos a bérlemény birtokbavétele óta nem élt a vezetőség.

A mostani ügyvezető elnök a bérlővel egyeztető tárgyalást szeretne díjemeléssel kapcsolatban. Csak Jelentős mértékű emeléssel lehetne a környékbeli, jelenlegi piacképes árakat utolérni, amivel élni szeretne.

Kérdéseim:

1. Van-e arra vonatkozóan törvényi előírás, hogy évente milyen maximális emelés érvényesíthető?
2. Amennyiben nem sikerül a bérleti díjjal kapcsolatosan megegyezni és felmondásra kerül sor, akadályoz-e ebben bármilyen törvény? Azaz arra hivatkozva felmondható-e a szerződés, hogy nem tudtak a felek a díjban megegyezni?

Válaszukat előre is köszönöm.