Ingatlanügyek

Ez addig van rendben mig a szomszéd rendesen fizeti a hitelét. Ez mondjuk érdeke.

Számold ki a matekot és bízz meg egy ügyvédet hogy minél előbb a pénzedhez juss.

A bank olyan szempontból végülis észrevette, hogy pár évvel ezelőtt már érdeklődtem náluk, hogy milyen módon tudnám a fedezetből kivonni az általam örökölt lakást. Hajlandó lettem volna valamekkora előtörlesztésre ezért cserébe. Akkor is és később is azt mondták, hogy addig nem tudják megmondani, mekkora ez az összeg, amíg nem írom alá én is a szerződést, mert így nem vagyok adóstárs. Ezt azért nem akartam megtenni, mert ha esetleg a hitelfelvevő bármikor késedelembe esne a törlesztéssel (volt már rá példa, de egyébként most éppen rendesen fizet), akkor az én fizetésemből is tilthatna a bank a törlesztő kifizetésére. Nyilván ezt nem szerettem volna. Szóval a bank tud rólam, de csak "dologi adós" vagyok, ahogy ők fogalmaztak, mert csak az általam tulajdonolt lakás van bent a hitelügyletben, mint pótfedezet.

MRM,

„A "B" lakás tulajdonosa adóstárs volt”
„Ezt a "B" lakást örököltem”
„A hitelügyletbe nem kerültem be ”
Szerintem de, bekerültél. Attól, hogy még nem vette észre meg a bank, az örökség elfogadásával az örökhagyó jogutódja lettél mint adóstárs is. Érdemes lenne bejelentened nekik, jogerős hagyatéki végzéssel. Utána majd szóba állnak veled.

A legegyszerűbb lenne, mindenkinek, ha a bank kiengedne téged mint adóstársat és zálogkötelezettet a szerződésből. Ha ilyen kicsi a maradék hitel, és egyébként rendesen fizetve van, erre van is jó esély. Beszélj a bankkal!

Azt, hogy adóstársként előtörleszthetsz-e, nem ez a fórum, nem is a banki ügyintéző, hanem a szerződés és az ÁSZF fogja megmondani. Egyébként elég valószínű, hogy igen. De ha a kiengedés sikerül, ez a kérdés fel sem merül majd. Mint ahogy a jogalap nélküli gazdagodásra alapított FMH sem.

Na látod ez már tiszta beszéd vannak adatok.

Ebből kiderült hogy van pénze.

Megkötöd a szerződést kérsz annyi foglalót amennyi a szomszéd tartozása azt kifizeted a anknak aki leveszi a jelzálogjogot. Átadod a lakást felveszed a pénzt és indítod ellene a Fizetési Meghagyást.
.
Az összeg töredéke, de ezt bízd rá egy ügyvédre hogy ne kövess el hibát,mert sokba kerülne.

Volt, hogy megemlítettem neki a közös tulajdon megszüntetésére irányuló pert, utána inkább meg akarta volna venni az ingatlant, de olyan nevetésges áron, amin nem adtam el neki. Mivel korábban már próbáltunk megegyezni, így van friss információm arról, hogy jelenleg mennyi tartozása van még. Az általam örökölt lakás jelenlegi, reális piaci értékének kb 20%-a. A lakás jelenleg lakhatatlan, teljes felújításra szorul, így még kiadásra sem alkalmas. Ha a hitel végtörlesztése egyáltalán működik és sikerül eladni a lakást, akkor az is lehet, hogy keresztet vetek a pénzre, amit a hitel végtörlesztésére, helyette fizetek ki. Ezért is érdeklődtem itt Önöktől, mert feleslegesen nem akarok belemenni egy évekig tartó huzavonába, így is elég régóta tart már ez az ügy.

Egyszerübb ha kéred a közös tulajdon megszüntetését. A tulajdonostárs mindjárt engedékeny és együttműködő lesz.

Hogy azután hogy vasalod be rajta a pénzrdet ha neki nincs az más kérdés.

Nem sok értelmét látom mert megszabadulsz a lakástól, de a vételár nagy részét "befekteted" a szomszéd hitelébe.
Még azt sem tudod mennyi tartozása van még a bank felé.
Mi ebben az üzlet hogy évekig pereskedsz a pénzedért?

Kedves József!

A "B" lakás tulajdonosa adóstárs volt. Ezek szerint akkor az "A" lakás tulajdonosa még keresztbe tehet ennek a dolognak? Az ingatlant 5 éve egyedül ő használja, nincs tulajdonostárs, a "B" lakást nem lakja senki, nyilván ez neki elég kényelmes így.
Hiába kérek a banktól végtörlesztési lehetőséget (arra hivatkozva, hogy a tulajdonomban lévő lakás benne van a hitelügyletben, jelzálog jog is be van jegyezve), én nem is végtörleszthetek, mert nem vagyok adóstárs?

MRM,

„"B" lakás tulajdonosa is belépett a hitelügyletbe a saját lakásával fedezetként. ”
Ez azt jelenti, hogy ez a tulajdonos ADÓS volt, vagy csak zálogkötelezett?

„(hiszen helyette fizettem ki a hitelét, én a hitelügyletben nem vagyok benne)”
Ha csak zálogkötelezett volt az elhunyt, akkor neked semmi közöd a hitelhez, nem tudod kifizetni. Nem fogja elfogadni a bank.
Ha adós volt, még akkor sem olyan egyszerű végtörleszteni, ha azt a másik adós nem akarja.

Előbb a tulajdonostárssal kell ezt megbeszélni. Az ő akarata nélkül ez nemigen fog menni.

Azt megteheted, de azt is csak akkor, ha a bank nem jegyzett be terhelési és elidegenítési tilalmat, hogy a jelzáloggal terhelten, annak értékével olcsóbban adod el a lakást, és úgy veszi meg a vevőd. Persze ha egy része már törlesztve van, akkor ez sem egyszerű.

Tisztelt Szakértők! Az alábbi kérdésben szeretnék segítséget kérni.
Van "A" és "B" lakás, melyek osztatlan közös tulajdonban vannak, 1-1 tulajdonossal, természetesen használati megosztási szerződéssel. Korábban az "A" lakást megvásárló tulajdonos hitelfelvételéhez nem volt elég fedezet az "A" lakás, ezért a "B" lakás tulajdonosa is belépett a hitelügyletbe a saját lakásával fedezetként. Ezt a "B" lakást örököltem, mivel rokonom volt a korábbi tulajdonos. A jelzálogról tudtam, azzal együtt fogadtam el a hagyatékot. A hitelügyletbe nem kerültem be (nem írtam alá semmit, a bank felém nem is kommunikál a hitelről semmit) az örökölt lakás viszont fedezetként természetesen bent maradt. Értékesiteni szeretném a lakást, így előbb végtörleszteni kell a hitelt (várhatóan a leendő a vevő fogja a vételárból) így miután a bank kiadta a törlési engedélyt a földhivatal felé, a vevő már tehermentes ingatlant fog tudni vásárolni.
A kérdésem az lenne, hogy ha a sikeres adásvételi szerződés után indítok egy fizetési meghagyásos eljárást az "A" lakás tulajdonosával szemben (hiszen helyette fizettem ki a hitelét, én a hitelügyletben nem vagyok benne), aminek ő nagy valószínűséggel ellentmond majd, akkor az így következő perben elég bizonyíték lesz-e, hogy helyette végtörlesztettem a vételárból, egyáltalán megállná-e a helyét ez a dolog, ha perré alakul az ügy? Van-e hasonló esetre precedens? Vagy mivel a hagyatékot a terhekkel együtt fogadtam el/örököltem, így ez nem számítana a tulajdonostárs tartozásának és értelmetlen fizetési meghagyásos eljárást indítani?

Előre is köszönöm a válaszokat!

Azt nekik is meg kell érteniük hogy a saját érdekeid az előrébb valók.

Nagyon köszönöm a válaszaitokat. Tartottam tőle, hogy nincs annyi mozgásterem mint szeretném, de így most legalább tiszta a kép. Kialakítok egy kompromisszumos megoldást és teszek nekik javaslatot.

Nagyon köszönöm a válaszaitokat. Tartottam tőle, hogy nincs annyi mozgásterem mint szeretném, de így most legalább tiszta a kép. Kialakítok egy kompromisszumos megoldást és teszek nekik javaslatot.

Nem vagyok meggyőződve róla, hogy valamennyi szomszéd részére külön külön önálló használatba adott utat vagy köteles biztosítani. Sőt! A szolgalmi jognak az a lényege, hogy az adott telkek megközelíthetők legyenek. Az se minden esetben egyértelmű, hogy autóval, vagy kombájnnal, harckocsival is tudniuk kell beközlekedni. Nyilván a szolgalmi jog nincs is bejegyezve az ingatlan-nyilvántartásba. De mivel ez a jog elsősorban polgári jogi aktus, így ha az érintettek között nincs megegyezés, akkor a bíróság jogosult dönteni. Én a helyedben kijelölnék egy utat, a többit lekeríteném, és azt mondanám, mindenki ezen közlekedhet. És nem parkolhat rajta, csak közlekedhet. Akinek nem tetszik, az menjen bíróságra. Ne adj isten egy párról ki fog derülni, hogy valamelyik másik saját telkükről is meg tudnák közelíteni a telküket. ;)

Philippos,

Szerintem a szomszédaid közvetlenül perelhetnek téged, a b) pont alapján:
„Ptk. 6:136. § [Harmadik személy javára szóló szerződés teljesítése]
(1) Ha a felek harmadik személy részére teljesítendő szolgáltatásra kötöttek szerződést, a harmadik személy akkor követelheti közvetlenül a szolgáltatás teljesítését, ha
(a) ezt a jogát a felek kifejezetten kikötötték; vagy
(b) ez a szerződés céljából vagy az eset körülményeiből egyértelműen következik.”

Mégpedig azért, mert a szerződéssel létesített szolgalmi jog a földhivatali bejegyzéssel jön létre. Ekkor a szolgáló telekre is (a tiedre) és az uralkodó telekre is (a szomszédokéra) is bejegyzés történik, az tiedre azt, hogy a szolgalmi jog terheli, a szomszédéra, hogy a szolgalmi jog illeti. Azt viszont a Te eladód nem kérheti a földhivataltól, hogy a szomszéd telkek tulajdoni lapjára bármit is jegyezzenek be a szerződésetek alapján, azt csak a tulajdonos (a szomszédok) kérhetik, persze, veled együtt. Szerintem ezért a fenti § (1) b) pont játszik.

Sziasztok!

A helyzet a gázszolgáltatás hiánya miatt a főbérlővel az alábbiak alapján eszkalálódott:

• a mai napon találkoztam egy másik utcában egy MVM gázsszivárgás szerelőjével és azon nyomban meginterjúvoltam, hogy a lenti paraméterek kapcsán várható-e a gázóra visszahelyezése, természetesen ő nemet mondott, amit tudtára adtam is a főbérlőnek, József által rendkívül kedvesen kikeresett Lakástv 7 és 16. paragrafusával egyetemben, figyelmét írásosan felhívtam, hogy a komfortfokozat megtartásához köteles biztosítani a gázfelújítás alatt is a körülményeket, javaslatot is tettem a megoldásra egy villanyboyler- rezsó kombóval- én már többet tényleg nem tudok a szájába rágni jeligére- erre az a válasz érkezett vissza, mikor felkértem, hogy garantálja a felújítás alatt a lakhatás főzési, fürdési- elhúzódása esetén a fűtési - körülményeit, hogy ő erre nem tud mit mondani, ezt ennyi idő alatt nem tudja kivitelezni- 1,5 hónapja heti szinten írtam már neki az ügyben, mióta tudomásomra jutott a lépcsőházi híradóból, minek nézünk elébe, csak ő úgy gondolta, hogy majd visszateszik a gázórát és mindenki happy- uh szerinte kezdjünk el másik albérletet keresni.

Ami a környék korlátozott piaci kínálata miatt nem egy egyszerű, pár napos dolog...

A jogi kérdéseim az emocionális és humánus véleményemet lenyelve a következők:

1. Mivel maga adta írásba a dolgot, ha találunk albérletet, ez gondolom közös megegyezésnek minősül, az albérleti szerződés esetén - is- ilyenkor a kaució visszajár. - ezt már írtátok, szuperek vagytok, köszönöm, csak rögzítem itt, tehát íráésban van egy közös megegyezésre való nyilatkozat az egyik fél részéről.
2. Ha nem találok még másfél hónapig albérletet, még be nem jönnek a kötelező fűteni mert nagykabátban is hideg van aludni napok, kérhetem a főbérlőtől jogosan, hogy a korlátozottan lakható állapotra tekintettel, eddig a tűréspontig a mostani 120e ft helyett 60 ezer ft-ot fizessek mondjuk?
3. Jogosult vagyok bárminemű kártérítésre az emiatt felmerülő pluszköltségek miatt?- átköltözés , ne adj isten el kell mennünk szobát kibérelni lakni,még nincs másik albérlet stb?

Félreértés ne essék, nem levarrni akarom a főbérlőm, aki egy legyintéssel elintézte az életünket, csak azt puhatolom, hogyan tudok a legrosszabb opció esetén is fennmaradni jelen székletkupac tetején.

Köszönöm, hogy foglalkoztok vele!

Üdv: Iza

Köszönöm a válaszod osztap!

Ettől tartottam én is. A zavart az okozza, hogy az ügyvédem első három véleménye szerint (amit negyedszerre "nem egyértelmű az eset" -re módosított) ez csupán egy ígérvény/vállalás ami kizárólag az eladó felé köt engem, a szolgalom igénylők felé nem, így perelhető is csak az eladó irányából vagyok, de mvel változtak a körülményeim ebből a vállalásból-részlegesen legalábbis-kihátrálhatok.
Ha a szolgalmat igénylőkkel nem kötöttem szerződést ők milyen jogalappal perelhetnek vajon? (kijárásuk van közütra, így ez nekik csak extra nekem pedig anyagi bukta és jogkorlátozás.)

„vállaltam az eladó felé, hogy mindenkinek helyrajzi számonként megadom a szolgalmat”
„ők mindegyik helyrajzi számukhoz külön-külön kérnek kijáratot”

Te vállaltad, ők élnek vele. Igen, vettél nekik egy utat.
Itt már csak a közös megegyezés marad. Szerintem van az az összeg, amiért hajlandóak tulajdonosonként kérni egy szolgalmi jogot a telkeden keresztül, nem pedig minden egyes helyrajzi számukra külön. A kérdés az, hogy Te hajlandó vagy-e ezt nekik megfizetni.

Tisztelt Fórumozók!

Részben saját hibámból részben egyéb körülmények okán belefutottam egy többrétegű problémába, amivel kapcsolatban a véleményeteket szeretném kérni.

Adott egy külterületi szántó, amelyet eddig mindenki szivességi alapon útnak használt és most, hogy én megvettem kérnek rá útszolgalmi jogot, amivel nem is lenne baj, de ha mindenkinek úgy adom meg ahogy kéri, gyakorlatilag számomra használhatatlan lesz a terület (12x400m).

Több ügyvéddel is egyeztettem, eddig sajnos eredménytelenül, aminek oka, hogy az adásvételi szerződés érvényességi kellékek részében vállaltam az eladó felé, hogy mindenkinek helyrajzi számonként megadom a szolgalmat, ami akkor szándékomban is állt, de időközben megváltoztak a körülményeim és minden talpalatnyi legelőre szükségem lett az állataim miatt.

Az útszolgalom igénylőinek 2-3 telke több hektáron van egymás mellett. Ha belemennének, hogy tulajdonosonként kapnak kijárási útszolgalmat, nem lenne gond, de ők mindegyik helyrajzi számukhoz külön-külön kérnek kijáratot, ami engem ellehetetlenít.

Tudom, hogy öngólt rúgtam a szerződéssel, de a jó szándék és a meggondolatlanság együttesen vezérelt.
A kérdésem felétek, hogy mekkora ez az öngól? Nyerhető még a meccs vagy buktam a legelőt és vettem a szomszédaimnak egy utat?

Köszönöm a segítségeteket!

És mit tehet a bérlő ilyenkor?

A haszonélvezet megszűnésével az a bérleti szerződés is megszűnt.

Kedves Fórumozók!
Az alábbi érdekes kérdésben szeretnék tájékoztatást kérni tőletek. Adott egy földhaszonbérleti szerződés, amelyet a földterület haszonélvezője kötött meg. Ezen haszonélvező a haszonélvezeti jogáról lemondott. A kérdés, hogy ezen lemondás milyen hatást gyakorol a korábban megkötött haszonbérletei szerződésre? A tulajdonost nem feltétlenül érzem jogutódnak ebben a történetben, indokolt lehet a szerződés újrakötése a tulajdonossal. Mi a teendő ha a bérlő viszont nem járul hozzá a módosításhoz? Előre is köszönöm az építő jellegű hozzászólásokat.

Köszönöm!

A másik topicban leírtam olvasd el.

Kedves Fórumozók,
szíves segítségüket szeretném kérni, szeretném megkérdezni, mi a teendő, amennyiben a társasházi közgyűlésről készült jegyzőkönyvet az egyik hitelesítést vállaló tulajdonostárs nem hajlandó aláírni?
Társasházi felújítási pályázaton szeretnénk részt venni, melyről a közgyűlésen határozat is született.

A hitelesítést megtagadó tulajdonostárs ellenzi a pályázaton történő részvételt és ezért nem írja alá a jegyzőkönyvet, időhúzással próbálkozik, hogy elteljen a pályázatbeadási határidő.

Szeretném megkérdezni, hogy mit tehetünk?
Hitelesítheti a jegyzőkönyvet egy másik tulajdonostárs, aki a közgyűlésen szintén részt vett?
A hitelesítés hiánya kihat-e a közgyűlési határozatok érvényességére?
Nagyon köszönöm!

Kell
Igen