Ha jelzálogról lenne szó, akkor jogosultként gondolom egy bank vagy egy cég lenne bejegyezve, nem pedig az örökös, aki később tulajdonossá is vált, ebből gondolom, hogy ez öröklési szerződés volt. A földhivatalba csak hetek múlva tudnék eljutni.
Ingatlanügyek
Földhivatalban jártál már ezzel a problémával? Ott mit tanácsoltak? Esetleg kikérhetnéd az okiratot is, ami alapján bejegyezték az elidegenítési és terhelési tilalmat, bár nem biztos, hogy kiadják. Egy próbát megér.
Írtam, hogy az előző tulajdonos javára, jogosultként az ő neve van beleírva. Az nincs rajta a tulajdoni lapon, hogy mit biztosít (valószínűleg öröklési szerződés miatt került rá, amit a mégkorábbi tulajjal kötött), de azáltal, hogy végül megörökölte szerintem az a bejegyzés már okafogyott.
Ja, és mit biztosít az elidegenítési- és terhelési tilalom (pl.jelzáogjog)?
Kinek a javára van bejegyezve az elidegenítési és terhelési tilalom? Mi van feltüntetve a tulajdoni lapon? Ennek ismeretében lehet csak további tanácsot adni az ügyben.
Tisztelt Fórum! Az ingatlanomon a tulajdoni lap szerint van egy elidegenítési és terhelési tilalom az előző tulajdonos javára, ami ahogy én gondolom okafogyott lett, amikor ő megörökölte ezt az ingatlant. Mi a menete annak, hogy ezt a bejegyzést leszedessem a tulajdoni lapról és kb. mennyi ideig tart a folyamat? Sürgős lenne a lakás újbóli eladása miatt.
Milyen építési beruházásról van szó? Mert extrém esetben még ráépítéssel tulajdont is szerezhetett, az meg persze mérsékelné a használati díját is. Egyébként az ügyvédedet, aki ismeri is az ügyet, kérdezted már?
A használati díj megállapításra talán azért rendeltek ki szakértőt, mert valószínűleg magasan állapítottad meg az értéket.
A beruházás értékét meg azért veszik figyelembe, mert jogalap nélkül gazdagodnál általa.
Tisztázni kellett volna, hogy a beruházásaira megtérítési igénye nem lehet.
Esetleg érvényesítsd azt a kárt, ami miatt felmondtál.
Székesfehérvárról lenne szó.. De sajnos nem ismerem a helyi rendeletet.
A helyi rendeletet kellene ismerni. Az általában tiltja az albérletbe adást.
Kedves Fórumozók!
Szeretném a segítségeteket kérni. Önkormányzati bérlakásban élek 30 éve. 2009 óta én vagyok a főbérlő, mivel a rokonaim elhunytak. A közeljövőben a párommal szeretnénk összeköltözni, és nem tudjuk melyikőnk lakását adjuk ki. Hely miatt az ő lakása lenne a kedvezőbb. Két lakást meg hülyeség lenne fizetni egyszerre. Nem jelentkeznék ki, mert nekem csak az a lakás maradt a múltból, az a biztosítékom. Ha történne valami, oda tudok menni. Ezért abban kérném a segítségeteket, hogy az önkormányzati bérlakást én kiadhatom -e albérlőnek törvényesen? Ha igen, mi ennek a módja? Honnan kell engedélyeket beszereznem, milyen papírok kellenek hozzá? Előre is köszönöm a segítséget!
kreta16
Persze ha tutira akartok menni, azaz a nagyapa a lakással kapcsolatban később nehogy meggondolja magát, akkor az unokának való ajándékozás a biztos - és mindenki nyugodtan alszik.
Talán hagyni kellene a dolgot menni a maga útján mert ha a nagyszülő ingatlant ajándékoz az unokának akkor 18 M Ft értékhatárig 8% illetéket kell fizetni, ezzel szemben ha a gyermek örököl és/vagy kap ajándékba 20 M Ft-ig ingatlant a szülőjétől akkor az illetékmentes.
A kiskorú gyermek vagyoni értékének meglétét a gyámhatóság 18 éves koráig felügyeli.
„A kérdésem az, hogy ilyen esetben nincs érdekellentét nagypapa és a törvényes képviselők között? ”
Előfordulhat.
„Nem kell ilyenkor eseti gondnokot kijelölni?”
Nem.
Tisztelt Jogi Fórum!
Nagypapa szeretne ajándékozni kiskorú unokájának egy tehermentes ingatlant. Tehát a szerződést, mint ajándékozó aláírja a nagypapa, és mint megajándékozott részéről a kiskorú helyett a két szülő mint törvényes képviselő.
A kérdésem az, hogy ilyen esetben nincs érdekellentét nagypapa és a törvényes képviselők között? Nem kell ilyenkor eseti gondnokot kijelölni?
Válaszát köszönöm!
Mekkora hányad van megterhelve?
István43
Az alapvető tévedés abban rejlik, hogy azt hiszed, a földhivatal telekalakítási engedélyével neked már van önálló helyrajzi számú saját ingatlanod. Elszomorítalak, nincs. Az engedély csak engedély, önmagában semmit sem ér, ha nem élnek vele. A végrehajtásához (átvezetéshez) kell valamennyi érintett hozzájárulása, vagy az azt pótló bírói ítélet. A bank megteheti, hogy megtagadja a hozzájárulást, hiszen előfordulhat, hogy a fél telek már nem ad akkora fedezetet, mint amekkora összeggel megterhelték. Az meg tök logikus, hogy veled nem áll szóba. Te sem örülnél, ha Mari néni a bankszámládról érdeklődne, esetleg a betétek egy részét lekötné hosszú távra, netán a kamatokat felvenné.
Jogerős földhivatali határozatban engedélyt kaptam arra, hogy az azonos helyrajzi számon nyilvántartott 1/2-1/2 arányú ingatlan telekmegosztással önálló hrsz-ot kapjon. Az eljárás lezárásához szükséges, hogy másik tulajdonos jelzálogtartozásait az érintett szolgáltatók az osztatlan hrsz-ról az új hrsz-ra vezessék át. A közműszolgáltatók és az Államkincstár esetében ez megtörtént, viszont az OTP, mint a másik tulajdonos építkezésének fő hitelezője a másik tulajdonosnak küldött levelében közölte, csak abban az esetben adja meg a hozzájárulást, amennyiben ő az összes jelzálogtartozását kifizeti. A másik tulajdonos anyagi problémái miatt erre remény sincs, önálló hrsz. nélkül viszont az én tulajdonrészem -a jelenlegi pangó ingatlanpiac miatt- eladhatatlanná vált. Az én nevemben elküldött telekmegosztási kérelmemre az OTP azt a választ küldte, hogy érdemben nem tud vele foglalkozni, mivel nem vagyok az ügyfele és a banktitok miatt nekem,mint 3. szemének információkat sem adhat ki.
Jogszerű ez az eljárás? Ügyvédi segítséggel van remény a megoldásra????
Köszönöm.
A vevőnek az elővásárlási jog aligha megfelelő biztosíték, az alapján majd vagy eladják neki az ingatlant, vagy sem. A vételi jog lehet jó, esetleg az előszerződés. Bár egyik esetben sem lehet abban biztos, hogy az ingatlan tulajdoni lapja ugyanígy fog kinézni két év múlva.
Miért ne lehetne igaz, hogy az eladói oldalon adv céljából adott meghatalmazásba ne kellene belefoglalni a vevő személyét és legalább a minimum vételárat? Igazad van abból a szempontból, hogy ezt jogszabály nem tartalmazza, a bp-i földhivatalok gyakorlata viszont igen...
„min. ügyvéd előtt kellett tenned”
Ez részben igaz.
„, meghatározva a vételárat és a vevő személyét stb.”
Ez egyáltalán nem igaz.
Lizi14! Az attól függ hogy mire terjed ki a meghatalmazásod. De tartok attól h egy ingatlanközvetítőnek adott meghatalmazás nem biztos, hogy elegendő az adv szerződés megkötéséhez, tulajdonjog átruházásához..(min. ügyvéd előtt kellett tenned, meghatározva a vételárat és a vevő személyét stb.) A meghatalmazás visszavonható de azt az adv megkötéséig kellene megtenni! üdv
Blacksky! Én az előszerződést ajánlom, amíg össze nem gyűlik a pénze a vevőnek. Az elővásárlási jog felesleges, hiszen ott a foglaló, ami igazán köti a feleket és előszerződésnél is letehető a bírói gyakorlat szerint. Az adv megkötéséig pedig bérelje az ingatlant egy kedvezőbb bérleti díjért, de ha beszámítod a vételárba a teljes bérleti díjat az neked hátrány, hiszen az olyan mintha 2 évig ingyen lakott ott volna a vevő/bérlő. üdv
Tisztelt moderátor!
Sajnos a kérdésem során aláírtam a nevem, ezért a hozzászólásomat szeretném töröltetni, mivel a nevem a googleba beütik,azonnal láthatják mit írtam.
Köszönöm a segítségét.
koszönöm a választ. A kapott információkkal felvértezve könnyebben fogunk tudni tárgyalni velük az ügyvédjüknél.
Sajnos, ők úgy gondolták, hogy egyszerűen a jóhiszeműség alapján kötjük meg a szerződést.
Azonban ebben az esetben jóval nagyobb összegről van szó, minthogy egyszerűen beleegyezzünk egy nagyon körülmények ügyletbe.
Valójában az a gondjuk, hogy a hazai jövedelmi viszonyuk alapján nem igazán kapnának hitelt. Külfölről van a pénzük.....
És bennünket szeretnének hitelintézetnek használni.:-(