Ingatlanügyek

Én úgy gondolom, hogy itt valami lényeges dologról a kérdésben nem esett szó, az elutasítás oka nem lehet az OTÉK.
Ugyanis az OTÉK így rendelkezik:
Lakás
„105. § * (1) A lakás olyan huzamos tartózkodás céljára szolgáló önálló rendeltetési egység, melynek lakóhelyiségeit (lakószoba, étkező stb.), főzőhelyiségeit (konyha, főzőfülke), egészségügyi helyiségeit (fürdőszoba, mosdó, zuhanyozó, WC), közlekedő helyiségeit (előszoba, előtér, belépő, szélfogó, közlekedő, folyosó) és tároló helyiségeit (kamra, gardrób, lomkamra, háztartási helyiség stb.) úgy kell kialakítani, hogy azok együttesen tegyék lehetővé

1. a pihenést (az alvást) és az otthoni tevékenységek folytatását,
2. a főzést, mosogatást és az étkezést,
3. a tisztálkodást, a mosást, az illemhely-használatot,
4. az életvitelhez szükséges anyagok és tárgyak tárolását tervezési program szerint (pl. élelmiszer-tárolás, hűtőszekrény elhelyezési lehetősége, mosás céljára szolgáló berendezés, ruhanemű, lakáskarbantartás eszközeinek, egyéb szerszámoknak és sporteszközöknek az elhelyezése).

(2) A lakószoba a lakás minden olyan közvetlen természetes megvilágítású és szellőzésű, fűthető, huzamos tartózkodás céljára szolgáló, legalább 8 m2 hasznos alapterületű helyisége, amely lehetővé teszi az (1) bekezdés a) pontja szerinti tevékenységek folytatását – kivéve a jövedelemszerzést szolgáló munkavégzést – és az azokhoz kapcsolódó berendezések elhelyezését.
(3) * A 30 m2-t meghaladó hasznos alapterületű lakás legalább egy lakószobája hasznos alapterületének legalább 16 m2-nek kell lennie. Ebbe és a lakószoba (2) bekezdés szerinti alapterületébe nem számítható be a főző és az étkező funkció céljára is szolgáló helyiség, helyiségrész hasznos alapterülete, amennyiben az a lakószoba légterével közös.
(4) A lakásnak fűthetőnek kell lennie, lehetőleg minden helyiségben a rendeltetésének megfelelő szellőzést, természetes megvilágítást biztosítani kell.”

Ebben szó sincs csapadékvíz elvezetésről, hiszen az nem a lakáshoz kapcsolódó funkció, hanem az épülethez.

lktine36,

Én azt tippelem, hogy a bank az értékbecslés alapján a 16/2017. rendelet 5.§ "7" pontja alapján utasítja el a kérelmet. Mert ugye ez úgy kezdődik, hogy : „a lakhatás feltételeinek megfelelő”
Márpedig az OTÉK szerint a lakhatás feltétele az is, hogy a csapadékvízelvezetés megoldott kell legyen a telken.

Nem mindegy? Erre nem kapcs se támogatást, se kölcsönt.

Tisztelt Fórumozók

Segítségek szeretnék kérni lakoingatlan vásárlással kapcsolatban, ahol az értékbecslés akadályozza az ingatlan hitelezésést CSOK-ot és piaci hitelt is szeretnénk.

Az értékbecsléssel kapcsolatos probléma, hogy az ingatlan az értékbecslés alapján nem alkalmas a 17/2016. (II. 10) korm rendelet szerinti lakás fogalmának, arra hivatkozva, hogy a csapadékvízelvezetés nem megoldótt (nincs eresz a házon). A 17/2016-os rendelet nem tér ki arra, hogy ennek a megléte szükséges lenne, viszont az OTÉK-ben (253/1997. (XII. 20) korm. rendelet) benne, hogy ezt biztosítani kell. A 17/2016 (II. 10) korm rendelet viszont OTÉK-re utal/hivatkozik a hasznos alapterület fogalmánál, illetve 5 § 11. pontjában...
„Az e rendeletben meg nem határozott fogalmakat a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényben (a továbbiakban: Ptk.), a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben, az OTÉK-ban, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben meghatározottak szerint kell értelmezni.”

Azaz nem hivatkozik bármi egyébre. Tehát a kérdés az, hogy a CSOK tekintetében csak a 17/2016-os korm rendeletet kell figyelembe venni, hogy alkalmas-e vagy sem, vagy az OTÉK-et is?

Az értékbecslés kitér arra, hogy a lakás állapot műszaki beavatkozást nem igényel... ennek ellenére lakhatásra műszaki állapota szerint nem alkalmas. A kettő nem zárja ki egymást, ezek ellentétes kijelentések, vagy valamit félreértelmezek?

Előre is köszönöm a segítséget!

Ha mindenáron harcolni akarsz egyedül ne vágj bele. Magánúton sokat lehet bukni.

Ha mindenképpen Don Quojitét akarsz játszani legyen melletted egy Sancho Panza egy öklelő paragrafussal felszerelve.

Én mindenképpen ügyvédet javasolnék. Annál is inkább, mert a bíróság kizárólag a kereset által kifogásolt részt vizsgálja. Ez már nem olyan, mint a korábbi fellebbezések, nem fogják hivatalból az egész eljárást felülbírálni. Az más kérdés, hogy szerintem a közigazgatási bíróság hatáskörébe tartozó jogorvoslat nem egyesíthető a polgári jogi igényt (intimitás vesztés, értékcsökkenés) vizsgáló általános bírósági keresettel. Így két per lesz ebből. Nem baj, ha van legalább egy ember, aki ért hozzá.

Az, hogy mi sérelmes meg mi nem, nagyon relatív. Ha például egy olyan udvarba, ahová simán be lehet látni, és nappali világosság mellett mindent simán szemügyre lehet venni, nem illik éjjeli sötétben bevilágítani. Pedig érdemben mi a különbség? Hát semmi.
Úgyhogy neked is inkább a sérelmedet kell konkretizálnod, mert az, hogy „belátnak majd' szinte az egész ingatlanomra , ami nagyon zavaró” enyhén szólva is pongyola megfogalmazás ahhoz, hogy jogi útra terelhesd a dolgot. Ügyvéd nélkül ne vágj bele!
És ettől elkülönül (ahogy bekezdésileg nálad nem) a másik problémád, ami már építésügyi hatósági kérdés. Na, ott ügyvéd nélkül is tehetsz dolgokat, kezdve azt a helyi építésügyi hatóságnál, de akár még feljelentést is tehetsz a rendőrségen.
Fontos, hogy a két dolgot ne mosd össze, és hogy egzaktul fogalmazz (ahogy azt eddig nem tetted).

Elvileg beperelheted az építtetőt értékcsökkenés jogcímén, bár gyanítom, nehéz lenne megnyerni.
Az, hogy két épületnek látszó tárgyat egy gerendával köt össze, ezzel eggyé varázsolva, elég elterjedt, de nem feltétlenül szabályos megoldás, a célja egyértelműen az épület magasság számított értékének matematikai alapon történő csökkentése. Mondanám, hogy kiskapu, bár elég sok helyen bezárták már ezt a kiskaput.
Az, hogy egyik telken kiadják talajmechanikai szakvélemény alapján az engedélyt, a másik esetében nem kérik, nem biztos, szerintem egy beruházó az egész, és ugyanazt a szakvéleményt beadta az összes kérelemhez.
Fellépési lehetőség a bíróságon megtámadni az építési engedélyt. Ott majd alkalmasint vizsgálni fogja a bíróság, hogy egyáltalán az ügyben érintett ügyfélnek minősülsz-e, így élhetsz-e ügyféli jogaiddal?

gerbera317 !
Ha rendesen elolvastad volna a bejegyzést , akkor láthatnád hogy domboldal szerepel benne ! Igaz nem írtam le hogy hogy párhuzamos az utca az ingatlanommal, de azt se hogy átellenes ! Remélhetőleg ismered azt a mondást hogy a "..tett halála az okoskodás.." , ezért kérlek kímélj meg tőle! Remélhetőleg hozzáértőtől is kapok választ ! Köszönöm

„Megengedi a törvény?”
A világtörténelemben ez a legelső alkalom, hogy lapos telekkel átellenben emeletes ház épül, így szabályozás sincs még rá. Neked kell elindítanod a jogalkotás folyamatát.
„a valóságban pedig 7,5m magasak!”
Ha 6,5 m lenne, úgy is meglátnák a füvedet. Valószínűleg nem ez a kifogás fogja meghozni a megoldást a számodra.

Üdv !
Lakópark épül egy újonnan kialakított utca túloldalán ,mely emeletes házakról belátnak majd szinte az egész ingatlanomra , mely nagyon zavaró ! Ebben az esetben érvényesülhet a privát szféra megsértése vagy sem? Több ilyen ház épül melyek ingatlanonként kétszer két lakásosak , és ezek egy betongerenda összekötésével egy társasháznak minősülnek. Lehetséges ez? Megengedi a törvény? A HÉSZ szerint az épületmagasság 6,5m lehet , az ÉTDR-en szereplő magasság ezen a határértéken belül szerepel (6,4m) a valóságban pedig 7,5m magasak ! Ezek szinteltolásosak, tehát ha együtt nézzük a két ház magasságát (ami ugye egy épület ?) cca. 10m ! 10 ilyen telek van, és egynél megvizsgálták a talajt amelynél egyelőre nem adták ki az engedélyt mert löszös mozgó réteg van alatta, de a másik 9-nél nem vizsgáltak ilyesmit! Ez egy domboldal ami szerintem az összes házra veszélyes lehet! Kérem segítsetek hogy van-e ezek ellen valamilyen fellépési lehetőség !
Köszönöm: John

Egy új építésű társasházban az alvállalkozó sem dolgozik szerződés nélkül! Nem hülye hogy ne kapja meg a pénzét.

„Aki a csatornát épitette, az vállalkozási szerződés alapján dolgozott”
Vagy nem.

Kis és rész munkáknál a mesterek nem szoktak szerződni.Írásban.
Ha valaki erősen forszírozza, hoppon maradhat

A mester nem jön el.

Kivédés. Hát elsőnek nagy vonalakban kell ismerni a munka főfogásait, azt ,hogy miből készül,mennyi anyagból
Ezt meg lehet emberi módon beszélni....szerződés nélkül is (szóbeliszerződés )..
Az anyagot vagy a vállalkozó veszi vagy a megrendelő A vegyes megoldás nem ajánlott.
Nagyjából az 1 és 5 napi munkákra érvényes.

A kivitelezést szorosan ,de udvariasan ellenörízni. Nagyjából naponta.

A túl olcsó és a túl drága megoldás gyanús.

Majordomus:

Köszönöm. Akkor erre rámegyünk, hogy ki is kötött pontosan szerződést (vagy épp pont nem kötött mert maga mókolt és csak kamu papírozott) a csatornagányolókkal.

Zárjuk rövidre.
Aki a csatornát épitette,az vállalkozási szerződés alapján dolgozott.

A megbízóját kell elővenni.

Kedves matthiasi és Majordomus!

Köszönöm szépen a válaszokat. Szuper, ezt jó tudni.

De ilyenkor a hibás csatornarákötésből adódó kárért az a felelős, aki aláírta az alági kivitelezői nyilatkozatot a csatorna alapszerelésre a lakásban nem?

Tehát ha a csatorna alapszerelés megfelelőségéért a szerkezetkész lakást megvevő vevő kivitelezője felel, akkor hiába a beruházó kérte ki egyben minden lakásra a használatbavételit a szerkezetkész lakás vevője lesz a felelős? Kivéve ha okosba fizetett a kivitelezőnek és az intézett neki papírozást a feketén csinált csatorna alapszerelésre, de ezáltal mégiscsak a kivitelező lenne a végén a felelős, hiába a gyakorlatban a vevő embere gányolt ott...

„hogy a lakás, ahol a hiba volt szerkezetkészen lett eladva, így ott a vevő csinálta a csatorna alapszerelést és annak a hibájából ázott végig a strang, így azzal a tulajjal kell lemeccselni a kártérítést, nem velük.

Ez erősen vicces (leginkább csak vergődés jellegű, hogy hogy ne kelljen fizetniük), amúgy kulcsrakészen árusított lakások voltak a épületben.

Létezhet egyáltalán olyan jogilag helyes megoldás, miszerint egy pár lakás szerkezetkészen van eladva? Gondolom max úgy, hogyha törvénytelenül a nyers falakra megszerezték a használatbavételit és aztán okosba a szerkezetkész lakást megvevő tulaj befejeztette magának.”
Vannak olyan esetek is amikor nem készen(kulcsra készen ),hanem szerkezetkészen sőt van amikor már a tervezőasztalról árusítják a lakásokat. Ezekben az esetekben nagyon sok a buktató.
A magyarázat egyszerű: más pénzéből gazdálkodni szerencsésebb.

Más :a szerkezetkész kifejezés eléggé félrevezető.Jó szerződésben persze ez azért meghatározható.

De egy szerkezet készen vett lakás mindig túlárazott.

Lehet.
Ha a tulaj nem a kivitelező által beépiteni tervezett gagyi tapétát és kinai szerelvényeet akar látni a lakásában akkor szerkezetkész állapotra szerződik az eladóval és a saját elképzelései szerint fekezi be a lakást. Például sarok káddal a zuhanyozó helyett,és indukciós tűzhellyel a kinai villanytűzhely helyett.
Erre már ő kéri meg a használatbavételit de az épittető is kérheti egyben az egészet.

Lehet.
Ha a tulaj nem a kivitelező által beépiteni tervezett gagyi tapétát és kinai szerelvényeet akar látni a lakásában akkor szerkezetkész állapotra szerződik az eladóval és a saját elképzelései szerint fekezi be a lakást. Például sarok káddal a zuhanyozó helyett,és indukciós tűzhellyel a kinai villanytűzhely helyett.
Erre már ő kéri meg a használatbavételit de az épittetőbis kérheti egyben az egészet.

Kedves Fórumozók!

Egy apró érdekességben kérném a segítségeteket, tanácsotokat. Egy új építésű társasházban egy komoly leázást követően a kivitelező azzal takaródzik, hogy a lakás, ahol a hiba volt szerkezetkészen lett eladva, így ott a vevő csinálta a csatorna alapszerelést és annak a hibájából ázott végig a strang, így azzal a tulajjal kell lemeccselni a kártérítést, nem velük.

Ez erősen vicces (leginkább csak vergődés jellegű, hogy hogy ne kelljen fizetniük), amúgy kulcsrakészen árusított lakások voltak a épületben.

Létezhet egyáltalán olyan jogilag helyes megoldás, miszerint egy pár lakás szerkezetkészen van eladva? Gondolom max úgy, hogyha törvénytelenül a nyers falakra megszerezték a használatbavételit és aztán okosba a szerkezetkész lakást megvevő tulaj befejeztette magának.

Vagy ez bármilyen módon lehet szabályos, úgy, hogy arra az egy lakásra valóban már a tulaj kérte ki a használatbavételit és nem a beruházó cég?

Nem értem miért aggódsz?
A műszaki állapot valóban hátráltató tényező,de az ingatlanárak úgy megugrottak hogy az korrigálja az árcsökkenést minimum az eredeti szintre.

Tisztelt drbjozsef!
Nagyon köszönöm a segítséget!

„ugyanakkor a bíróságon nem kérnek igazságügyi szakértőt az alperesek - a bíró dönthet úgy, hogy a vételt realizálni kell?”
Realizálni? Que?
Ha úgy érted, hogy az alpereseknek megfelel a felperes szakértőjének értékmegállapítása, akkor persze hogy elfogadja a bíró.

„Mi van akkor, ha az alperesek kérnek új becslést, de az igazságügyi szakértő is azonos összegben határozza meg a ház értékét? Ilyenkor is közös költség al- és felperes között az ő díja?”
A kimeneteltől függ, mert a szakértőt kérni mindenkinek joga van, a költsége perköltség, az meg oszlik, ahogy a bíró meghatározza.

„Ha jól értem, akkor ha árverésre kerül sor, a bíró megállapítja induló árként a 22 milliót és minimum árként, pl. 18 milliót, ami alatt nem adható el a ház?”
Szerintem ilyen esetben a piaci érték (=igazságügyi szakértő) a minimál ár, a bíró nem visz lejjebb. De ebben nem vagyok biztos. De miért vinné lejjebb? Hogy könnyebben elkeljen?

„Tegyük fel, hogy a vevőnek még a per előtt eladnánk a fele részünket 10 millióért.
Ha az árverésen ez a vevő az egyedüli licitáló, akkor a 2 másik tulajdonost kell, hogy kifizesse együttesen legalább 9 millióval?”
Akkor ne pereskedjenek.

„Ha van még egy licitáló, aki felé ígér, és pl. 19 milliót ajánl, akkor az ő tulajdonrésze is "ugrik" és át kell adnia azt jelen esetben 9,5 millióért, függetlenül, hogy 10 millióért vette?”
Igen. Ha alacsonyabb a minimálár (mert az i.sz. szerint nem ér ez 22 milliót sem), és ott megy el árverésen az ingatlan harmadik félnek, akkor így járt.

Még egy utolsó számszaki megközelítésben kérem szépen a véleményét.
A tavalyi öröklés kapcsán az értékbizonyítványban az ingatlan értékét 25 millióra becsülték. Az azóta eltelt idő miatt nagyban leértékelődtek a nem korszerű fűtési rendszerű és régi nyilászárós házak, így vélhetően ma már alacsonyabb lehet a piaci értéke.

Tételezzük fel, hogy a szakértő/ingatlanos most 22 millióban állapítja meg a ház értékét.
Ha a fele házrészt már megvett vevő a közös tulajdon megszüntetését kéri a bíróságon, és jelzi, hogy a másik két tulajdonosnak felajánlotta az új értékbecslés szerinti összeg felét, vagyis a 11 milliót, de azok nem fogadták el - ugyanakkor a bíróságon nem kérnek igazságügyi szakértőt az alperesek - a bíró dönthet úgy, hogy a vételt realizálni kell?

Mi van akkor, ha az alperesek kérnek új becslést, de az igazságügyi szakértő is azonos összegben határozza meg a ház értékét? Ilyenkor is közös költség al- és felperes között az ő díja?

Ha jól értem, akkor ha árverésre kerül sor, a bíró megállapítja induló árként a 22 milliót és minimum árként, pl. 18 milliót, ami alatt nem adható el a ház?

Tegyük fel, hogy a vevőnek még a per előtt eladnánk a fele részünket 10 millióért.
Ha az árverésen ez a vevő az egyedüli licitáló, akkor a 2 másik tulajdonost kell, hogy kifizesse együttesen legalább 9 millióval?

Ha van még egy licitáló, aki felé ígér, és pl. 19 milliót ajánl, akkor az ő tulajdonrésze is "ugrik" és át kell adnia azt jelen esetben 9,5 millióért, függetlenül, hogy 10 millióért vette?

Az igazságügyi szakértő díja is elég borsos...