Ingatlanügyek

Sziszicsi,

„A már fél tulajdonnal rendelkező vevőnek tehát érdemes az ajánlattétel előtt felkérni egy szakértőt az aktuális ár megállapítására és ezzel megegyezően ajánlatot tenni?”
Érdemes, de nem kötelező.

„Milyen körből választható szakértő?”
Nincs szabály. Egy helyi ingatlanos megfelel.

„Amennyiben a bizonyítható ajánlattételre nemleges a válasz, vagy nincs reakció, akkor kell bíróságra vinni a közös tulajdon megszüntetését?”
A vételi ajánlatban legyen válaszadási határidő, utána kell. Helyesebben, utána érdemes. Ez sem feltétlenül kötelező, de a bíró látja, hogy a felperes megtett mindent a megegyezésre, és nem a hasára ütött az ajánlatnál.

„A bíróság az előzetesen beszerzett szakértői véleményt elfogadja, vagy ő rendel ki szakértőt?”
Elfogadhatja, de ha a másik fél ez ellen tiltakozik, akkor igazságügyi szakértőt rendelnek ki. A bíróság rendeli ki.

„Amennyiben árverésre kerülne sor, mi az induló összeg, a szakértői ár?”
Igen. Helyesebben : a bíróság által meghatározott ár. De a bíró nyilván a szakértő szerint dönt.

„Megállapítanak minimumárat, ami alatt nem eladható?”
Igen, a Ptk. szerint a bíró által meghatározott árat a végrehajtó sem csökkentheti. Ha nincs afelett licit, sikertelen az árverés. Az nagy szívás, mert a végrehajtó díját ki kell fizetni a perköltséggel együtt.

„Mi van abban az esetben, ha nincs jelentkező az árverésre, egyedül csak a már fél ingatlannal rendelkező vevő? Ismételni kell az árverést, vagy így is érvényes?”
Az egész ingatlanra bárki licitálhat.

„A tulajdonon belül lévő vevő árverés esetén kevesebbet is kínálhat, mint a szakértői ár, és ezt már kötelesek elfogadni a fele részben tulajdonosok?”
Nem. Lásd Ptk. 5:84.§ (3)

„Per esetén a felperes vevőt, illetve a 2 tulajdonost milyen kiadások terhelik az árverésig bezárólag?”
Perköltség (a per illetéke, ügyvédi díjak) és árverés esetén annak a költsége (persze ez is perköltség).
A megosztásról a bíróság rendelkezik, általában a kereseti kérelemhez viszonyítja. Ha a felperes "nyer" (ilyen szigorúan véve ilyen pernél ugye nincsen), vagyis az általa kért módon, összegben megszüntethető volt a közös tulajdon, akkor az alperesek fizetik a perköltségeket. Minden más esetben arányosít, árverés esetén közösen fizetnek mindent.

Részletek : Ptk. 5:84.§

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…

Köszönöm drbjozsef a gyors válaszadást.
Mondják, hogy az ördög a részletekben van, így szeretném még egy kicsit pontosítani az alábbiakat;
A már fél tulajdonnal rendelkező vevőnek tehát érdemes az ajánlattétel előtt felkérni egy szakértőt az aktuális ár megállapítására és ezzel megegyezően ajánlatot tenni?
Milyen körből választható szakértő?
Amennyiben a bizonyítható ajánlattételre nemleges a válasz, vagy nincs reakció, akkor kell bíróságra vinni a közös tulajdon megszüntetését?
A bíróság az előzetesen beszerzett szakértői véleményt elfogadja, vagy ő rendel ki szakértőt?
Amennyiben árverésre kerülne sor, mi az induló összeg, a szakértői ár?
Megállapítanak minimumárat, ami alatt nem eladható?
Mi van abban az esetben, ha nincs jelentkező az árverésre, egyedül csak a már fél ingatlannal rendelkező vevő? Ismételni kell az árverést, vagy így is érvényes?
A tulajdonon belül lévő vevő árverés esetén kevesebbet is kínálhat, mint a szakértői ár, és ezt már kötelesek elfogadni a fele részben tulajdonosok?
Per esetén a felperes vevőt, illetve a 2 tulajdonost milyen kiadások terhelik az árverésig bezárólag?
Nagyon köszönöm előre is a véleményét!
Sziszicsi

Sziszicsi,

„Kérdés; a teljeskörű adásvételi szerződést a reménybeli vevővel és nekünk már aláírottan kell eljuttatni a másik két tulajdonosnak, vagy aláírás nélkül?”

A már megkötött szerződést kell közölni az elővételi jogosulttal. Amiben a felek már kötelezttségvállalása megvan, a szerződés pontos részletei megvannak, mert az elővételi jogosult csak ez alapján döntheti el, hogy a vevő helyére be kíván-e szállni.
A személyes adatok (mondjuk a vevőé) kitakarhatóak, hiszen azok nem befolyásolják a döntését, de ha hivatalosan közlitek vele, akkor eszerint járhat el az elővételi jogosult.

„Kérdés; mit tud tenni a vevő, hogy minél hamarabb, de biztosan övé legyen a teljes ingatlan?”
Eladni a saját részét senki sem köteles, tehát marad az általad is írt közös tulajdon megszüntetése perben.
Előtte érdemes igazolhatóan vételi ajánlatot tenni konkrét összeggel.
Érdemes közölni a többi tulajdonossal, hogy a pernek költsége lesz. Ha a szakértői ármegállapítás tényleg magasabb értéket állapít meg, akkor ez leginkább a felperest fogja terhelni, de ha a vételi ajánlata korrekt volt, akkor nekik is részt kell belőle vállalniuk.

„ott neki lenne elsőbbsége, ha azonos árat ajánlana más árverésen résztvevővel, vagy magasabb áron lenne lehetősége a vételre?”
Elsősorban a felperes kereseti igénye szerint, csak az a feltétel, hogy ami ellen minden fél tiltakozik, azt nem döntheti a bíró. Ha ő hajlandó megváltani a szakértő által megállapított áron a többiek részét, akkor úgy. Ha nem hajlandó, akkor árverés.

„Nyilvános-e ez az eljárás, tehát ismerheti-e mások ajánlatát, vagy ez csak a végén derül ki, ki ígérte a legtöbbet?”
Nyilvános (milyen lenne egy árverés??), de elektronikus, úgyhogy a licitálók KONKRÉT személyét ott nem ismerheti meg.

Tisztelt Fórumozók!

Négyen, azonos tulajdonrésszel örököltünk egy régi kis (nem megosztható) házat, ami nem lakott és már ki is ürítettük, mert a közös célunk az eladás.
Lenne vevő is az ingatlanra, akinek árajánlatát ketten el is fogadnánk, de a másik két örökös magasabb árat remélve még várna az eladással.
Mi úgy ítéljük meg, hogy irreális az elvárásuk, ezért az 50 %-os részünket szeretnénk eladni.
Tudjuk, hogy elővásárlási jog illeti meg a másik két felet, ami miatt meg kell velük ismertetni a vételi ajánlatot.

Kérdés; a teljeskörű adásvételi szerződést a reménybeli vevővel és nekünk már aláírottan kell eljuttatni a másik két tulajdonosnak, vagy aláírás nélkül?

Vélhetően nem élnek majd elővásárlási jogukkal (mivel nagy valószínűséggel nincs rá anyagi forrásuk), így a vevő meg tudja venni ugyan a mi részünket, de nyilván az a célja, hogy a teljes ingatlant megvásárolhassa.

Kérdés; mit tud tenni a vevő, hogy minél hamarabb, de biztosan övé legyen a teljes ingatlan?
Ha bíróságra vinné a dolgot a közös tulajdon megszüntetését kérve, és árverésre kerülne sor, ott neki lenne elsőbbsége, ha azonos árat ajánlana más árverésen résztvevővel, vagy magasabb áron lenne lehetősége a vételre?
Nyilvános-e ez az eljárás, tehát ismerheti-e mások ajánlatát, vagy ez csak a végén derül ki, ki ígérte a legtöbbet?

Nem szeretnénk a vevőt lehetetlen helyzetbe hozni, ezért úgy tartjuk etikusnak, ha tájékoztatjuk a lehetőségeiről.
Ehhez kérjük szépen a segítségüket.

Tetemes összeget terheltek rá a házra a halála után.

A 4 éve húzódó követelésről az apjának feltétlenül tudnia kellett.

Jobb helyeken segitséget kér az ember az egyetlen lányától.

Ha nem,az eléggé szomoru a családra nézve.

Ibolya

„Örököltem egy házat édesapám után aki 2021.04.21-en hunyt el,
2021 októberben pedig ráterheltek a házra a parkolási pótdíjat ami 2017 májusában volt.”

Ez azért érdekes, hogy ráterhelték a házra, mert hogy akkor már hagyaték alatt volt szerintem az ingatlan.
Max. a parkolási társaság hagyatéki terhet jelenthetett volna be a közjegyzőnél, amit vagy elfogadsz és kifizeted a hagyaték erejéig, vagy pedig elutasítod és akkor megvizsgálják, hogy mennyire jogos. Ráterhelni szerintem nem lett volna joguk. Szerintem erre azért próbálj meg panaszt tenni.

„Mindenhol azt olvasom, hogy a parkolási bírságok 1 év alatt évülnek el, nekem mégis 4 évvel később terhelték a házra.”
„Nem tudom, hogy édesapám kapott-e az évek alatt bármilyen felszólítást.”

Itt van a titok elrejtve! Ha bizony kapott, akkor nem szakadt meg az elévülés és te felelsz a tartozásért, mint törvényes örökös.

Köszönöm azoknak akik segíteni próbáltak! Kedden már okosabb leszek.

„Nem tudom, hogy édesapám kapott-e az évek alatt bármilyen felszólítást. ”

Mégis honnan kellene tudnia az édesapja pénzügyeit? Semmi köze hozzá.
Sokkal inkább nehezen hihető, hogy Ibolya erről tudott.

Nehezen hihető hogy Ibolya erről nem tudott!

Mekkora összegről van szó? Mi az a tetemes összeg?

Ibolya
Van egy szomorú hírem! Az örökös bizony örökli az elhunyt kötelezettségeit is.
Ha már odáig fajult az ügy, hogy az ingatlan-nyilvántartásba is bejegyezték, akkor édesapád nyilván tudott róla, ehhez felszólítások kellettek, majd bejegyzési kérelem, és a bejegyzés. Mindegyikről értesítik a tulajdonost.

Ibolya

„Szerintem ez hagyatéki teher lesz.

”Elnézést, hogy több helyre írtam, de nem tudtam hogyan működik a fórum,hol kapok választ.

Hát pl. úgy működik, hogy leginkább keresel az általad felvetett kérdésre egy a témának megfelelő topikot és csakis oda írod be.

Keresd meg a parkolási céget és vidd nekik a jogszabályt.
.
Szerintem ez hagyatéki teher lesz.

Elnézést, hogy több helyre írtam, de nem tudtam hogyan működik a fórum,hol kapok választ.

Ne több topikban.
(és ez nem ingatlanügy)

Üdvözlöm önöket!
Segítséget szeretnék kérni!
Örököltem egy házat édesapám után aki 2021.04.21-en hunyt el, 2021 októberben pedig ráterheltek a házra a parkolási pótdíjat ami 2017 májusában volt. Nem tudom, hogy édesapám kapott-e az évek alatt bármilyen felszólítást. Tudok ez ellen valamit tenni,vagy be kell fizetnem ezt a számomra tetemes összeget? Mindenhol azt olvasom, hogy a parkolási bírságok 1 év alatt évülnek el, nekem mégis 4 évvel később terhelték a házra. Eddig azért nem tudtam intézkedni,mert 3 hete lett meg a hagyatéki végzés. Köszönöm előre is a segítő válaszokat.

Miért kellene neked fizetni azért hogy neki vize legyen?

Járulj hozzá,aztán oldja meg.
Ternészetesen hozzá sem nyúlhat a másik 2 lakáshoz.

KB1991,

Akkor az előző kommentekben leírtak maradnak, a három haszonélvező ebben a történetben irreleváns.

A helyedben attól függően adnék engedélyt/szállnék be pénzzel, ha a pert jó eséllyel buknám. Ezért aztán: közmű bekötése: engedély, de ő fizeti a költségeket. Társasházzá alakítás: beszállás költségekbe is.

osztap:

A 6/8 részen van haszonélvezeti. Fogalmazási hiba volt részemről. Elnézést érte.

„évekkel ezelőtt rákerültek a teljes 8/8 részre”

Ez nagyban módosítja a helyzetet: Az, akinek haszonélvezeti joga van az ő 2/8-án, megmondhatja az új tulajnak, hogy ő mostantól él a haszonélvezeti jogával. A vevő majd negyedévente egyszer bejöhet szemlét tartani. Majd ha a 2/8 összes haszonélvezője halott, akkor birtokba veheti lakását, és akkor tárgyaltok a közművekről.
Olvasgasd a Ptk. 5:147-155. §-t.
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…

Ettől még kérheti a közös tulajdon megszüntetését árverezéssel, és jó eséllyel meg is kapja a bíróságtól. De nem lesznek tömegek azon az árverésen.

drbjozsef:
„Egészen konkrétan azon a 2/8 tulajdonrészen, amelyet a cég árverésen megvett?”
Nem, sajnos azon a 2/8 részen nincs, ami árverezésre került. A többi 6/8 részre érvényes.
Ha azon is lenne egy csepp idegeskedés sem lenne.

„Ezen felül pedig holtig tartó élvezeti joga van rajta édesanyámnak, édesapámnak és a nagymamámnak.”
EGészen konkrétan azon a 2/8 tulajdonrészen, amelyet a cég árverésen megvett?
Mert akkor még sokkal szűkebbek a lehetőségei, például az ingatlanba is csak ellenőrzés céljából, a haszonélvező(k) jelenlétében és engedélyével léphet be, nem zaklató jelleggel, néhány havonta mondjuk.

Lelkes amator:
„Most akkor 3 család lakott ott, vagy 1 család?”
Három külön család lakott ott, de egy rokonság. Szüleimé egy lakás (2/8) , egy lakás az enyém a gyermekemmel és feleségemmel (4/8) és egy család volt édesanyám testvéréé (Ezt tulajdonrészt vette meg árverezésen az említett cég, 2/8). Ezen felül pedig holtig tartó élvezeti joga van rajta édesanyámnak, édesapámnak és a nagymamámnak. Nem a legegyszerűbb a dolog :)

drbjozsef:
„Ha se ő nem akarja az egészet, se ti az ő részét, akkor annak valóban az a vége, hogy elárverezik az egészet, elosztják a pénzt, és mehet mindenki isten hírével.”

Ő felkínálta irreálisan magas áron nekünk, mi pedig tettünk egy állapotnak megfelelő, korrekt ajánlatot neki, amit nem fogadott el szóval ezeket a köröket már lefutottuk. Az ingatlant nem tudja elárvereztetni ugyanis egy folyamatban lévő büntetőügy miatt bűnügyi zár alatt van a 2/8 rész. Mi erről is tájékoztattuk őt, de nem nagyon értette meg.

Zöldövezet11:
„A telepítéshez a szolgáltató ír elő elég szigorú műszaki követelményeket,kicsi a valószínűsége hogy ezek meg lennének”
A villanyhoz először kompletten újra kellene vezetékezni az egész lakást ott, mert életveszélyes. Sajnos, akié volt az finoman szólva is rendetlen életet élt.

Majdordomus:
„Arra nem gondolt a 3.tulajtárs hogy a 3 db haszonélvezet nem törlődik az árverezés során sem.”
Az árverés megnyerése után azonnal töröltetni akarta, de nem tudta, mert azok már évekkel ezelőtt rákerültek a teljes 8/8 részre.

A kedves új tulajdonos sok mindent szeretne, de mindent közös költséggel. Tehát, ha társasházzá nyilvánítjuk, ha új közművet kap, stb mindent közösen fizessünk. Jeleztük neki, hogy a társasházzá nyilvánításba belemegyünk, ha ő fizeti a teljes költséget. Nyilván nem tetszett neki. Az ő célja az lenne, hogy minél előbb eladja és kiszedje belőle a pénzét, de ha így folytatja nem lesz könnyű neki.

Köszönöm még egyszer, hogy ennyire segítőkészek. Már most rengeteg új információval gyarapodtam

Mindjárt gondoltam hogy a tulajdonosi hozzájárulás miatt akadozik a közmű.
Új bejötésről van szó azt nem lehet megkerülni.
.
Arra nem gondolt a 3.tulajtárs hogy a 3 db haszonélvezet nem törlődik az árverezés során sem.

Úgy vajmi keveset fog kapni az ingatlanért.

Ahánlátok fel neki a vételt reális áron.

Ha nem,akkor intézze a közműbekötést ahogy tudja. Mondjuk a haszonélvezők semmihez sem járuljanak hozzá.

Ha haszonélvezetekkel terhelve elárverezteti az egész házat,gyorsan vegyétek meg. .Nem lesz más pályázó!

Szintén o...törzstag társ írta ma du.,hogy :

Egy csomó épület működik egy helyrajzi számon 2-3 lakással, külön számlázott közművekkel, szimplán használati megosztási szerződéssel.
Jelentem nálunk még a használati megosztási szerződés sem, volt mégis elkészült az iker vízmérő.
Kettő éve . 500 eft volt sok herce -hurcával.
Kettő éve különszámláz a vízszolgáltató.

KB1991 panaszára.
„Minden egyes tulajdonrész külön-külön bejárattal rendelkező házrész, ahol három külön család lakott az árverésig.”
Azaz 3 önálló lakás.

„ Engedélyeznünk KELL neki, hogy beköttethesse a közművet, hogy el tudja adni a saját részét idegeneknek”.Nem kellengedélyezni ! Sőt szóba se állni vele.
„Ha az elsőt nem engedélyezzük, akkor adnunk KELL közművet és fel KELL szereltetnünk almérőt és elzáró csapot” Nektek nem. Sőt neki sem szabad...legfeljebb a vízszolgáltatás kellé biztosítani,de auzt elég egy udvari csapból. Gázt és villanyt eleve nem kell. Amúgy a közmű szolgáltatás egy gyűjtő fogalom. Víz - csatorna, villany gáz. A telepítéshez a szolgáltató ír elő elég szigorú műszaki követelményeket,kicsi a valószínűsége hogy ezek meg lennének.Tehát jogi feltét.......nagyjából a beleegyzés aztán a műszakiak. Egyik sincs.
A 3. 2/ 8-as blöffől. Eladni eladhatja,de sokat nem kap érte... ugyan így az árverésen se sokat....igaz akkor a másik kettő is rosszul jár. Mit lehet tenni ?
A kettő föld szinti/ A 4/8 és a másik 2/8 összefog.
„nem lett társasházzá nyilvánítva,”
Nemis kel.Elég egy használatimegosztási szerződés,amit a két fél akár maga is megtehet...ha nem megy akkor kell az írástudói segítség... aztán a 3.fél vagy csatlakozik vagy sem.

osztap törzstag írta az iker vízmérőt.-Ja azt kell csinálni, de hogy ne legyen bonyodalom a jövőben eleve hármas ikrekre kell méretezni az az vízmérőaknát. Amúgy a vízszolgáltató kínjában kölcsönözte az iker vízmérő fogalmát a biológiából.
Annyi fantáziája sem volt anno, hogy az iker helyett két vízmérős vízaknáról beszélne.
Olyan vízakna kell amiben 3 db. vízmérő elfér... a sok sok szerelvénnyel együtt.
Kell még közös akarat és sok pénz !!