Ingatlanügyek

KB1991 panaszára.
„Minden egyes tulajdonrész külön-külön bejárattal rendelkező házrész, ahol három külön család lakott az árverésig.”
Azaz 3 önálló lakás.

„ Engedélyeznünk KELL neki, hogy beköttethesse a közművet, hogy el tudja adni a saját részét idegeneknek”.Nem kellengedélyezni ! Sőt szóba se állni vele.
„Ha az elsőt nem engedélyezzük, akkor adnunk KELL közművet és fel KELL szereltetnünk almérőt és elzáró csapot” Nektek nem. Sőt neki sem szabad...legfeljebb a vízszolgáltatás kellé biztosítani,de auzt elég egy udvari csapból. Gázt és villanyt eleve nem kell. Amúgy a közmű szolgáltatás egy gyűjtő fogalom. Víz - csatorna, villany gáz. A telepítéshez a szolgáltató ír elő elég szigorú műszaki követelményeket,kicsi a valószínűsége hogy ezek meg lennének.Tehát jogi feltét.......nagyjából a beleegyzés aztán a műszakiak. Egyik sincs.
A 3. 2/ 8-as blöffől. Eladni eladhatja,de sokat nem kap érte... ugyan így az árverésen se sokat....igaz akkor a másik kettő is rosszul jár. Mit lehet tenni ?
A kettő föld szinti/ A 4/8 és a másik 2/8 összefog.
„nem lett társasházzá nyilvánítva,”
Nemis kel.Elég egy használatimegosztási szerződés,amit a két fél akár maga is megtehet...ha nem megy akkor kell az írástudói segítség... aztán a 3.fél vagy csatlakozik vagy sem.

osztap törzstag írta az iker vízmérőt.-Ja azt kell csinálni, de hogy ne legyen bonyodalom a jövőben eleve hármas ikrekre kell méretezni az az vízmérőaknát. Amúgy a vízszolgáltató kínjában kölcsönözte az iker vízmérő fogalmát a biológiából.
Annyi fantáziája sem volt anno, hogy az iker helyett két vízmérős vízaknáról beszélne.
Olyan vízakna kell amiben 3 db. vízmérő elfér... a sok sok szerelvénnyel együtt.
Kell még közös akarat és sok pénz !!

„Társasházzá alakítás nélkül a vízmű nem fog vele szóba állni”

Szerintem erre találták ki az ikermérőt. Külön számlák készülnek 2-3 fogyasztónak egy helyrajzi számon belül.
https://www.vizmuvek.hu/…nyvizbekotes
Ha ehhez sem járultok hozzá (bár ő viselné a felszerelés költségeit), és perre megy, szerintem bukni fogjátok a pert.

Egy csomó épület működik egy helyrajzi számon 2-3 lakással, külön számlázott közművekkel, szimplán használati megosztási szerződéssel. Tudják ezt a közművek kezelni. De a Ti döntésetek.

Egy biztos : a saját szolgáltatásaitokból biztosan nem KELL neki adni.
És ne is adjatok, legyenek saját mérőórái, különben csak a vita lenne.
Az, hogy a lecsatlakozások a ti részetekre esik, ha műszakilag nem lehet máshogy megoldani, az egy dolog, azt valószínűleg tűrnötök kell majd adott esetben. De csakis a saját bekötéséhez, saját mérőórájához. Oldja meg, terveztesse, engedélyeztesse, és mutassa be nektek is, egyetértetek-e vele.

„Mindenáron azt próbálja belénk súlykolni, hogy nekünk engedni KELL társasházzá nyilvánítás nélkül is és ha nekünk ez nem tetszik elárverezteti az egész házat egyben”

Ez teljesen rendben van : akar valamit, és ha ebben nem engedtek, akkor pert indít a közös tulajdon megszüntetése iránt. Ha se ő nem akarja az egészet, se ti az ő részét, akkor annak valóban az a vége, hogy elárverezik az egészet, elosztják a pénzt, és mehet mindenki isten hírével. Szóval nem biztos, hogy ez annyira jó lenne nektek, de ti tudjátok.

Lehet, hogy én értek félre valamit, de:
"Adott egy ingatlan. Az ingatlannak három tulajdonosa és három haszonélvezője van. 1. tulajdonos 4/8 résszel bír, 2. tulajdonos 2/8 résszel, 3. tulajdonos szintén 2/8. résszel bír. A 3. tulajdonos egy lakásmaffia cég, aki árverésen jutott hozzá a 2/8 részhez."
Ki a 3 haszonélvező? A haszonélvezőnek miért kellene a birtokát átengednie az új tulajdonosnak?

"Minden egyes tulajdonrész külön-külön bejárattal rendelkező házrész, ahol három külön család lakott az árverésig.
Mivel az árverésig családon belül volt az ingatlan, így nem lett társasházzá nyilvánítva"
Most akkor 3 család lakott ott, vagy 1 család?

Nem arról van szó, hogy minden lakóegységet közösen a ti családotok birtokolja? Te is laksz mindhárom lakásban, meg a testvéred is, meg az apósa is, meg még nem tudom kik. Akár össze is nyithattátok egy-egy ajtóval az épületen belül. A vevő az ingatlan 2/8-ad részét vette meg. Ha ez egy osztatlan ingatlan, akkor nem lehet, hogy nem is beköltözhetően vette? Miért kellene a többieknek és a haszonélvezőnek kiköltöznie az osztatlan ingatlanból? És ha esetleg nem beköltözhetően vette a vevő, akkor miért akar birtokba kerülni?

A társasházzá nyilvánítást is felajánlottuk neki feltéve, hogy ő fizeti a költségeit, de nem tetszett neki az ötlet, mert minél hamarabb pénzt akar csinálni a részéből. Társasházzá alakítás nélkül a vízmű nem fog vele szóba állni és mi sem engedélyezünk semmit.

Mindenáron azt próbálja belénk súlykolni, hogy nekünk engedni KELL társasházzá nyilvánítás nélkül is és ha nekünk ez nem tetszik elárverezteti az egész házat egyben

„Jól gondolom, hogy bírói végzés nélkül ezt sem vagyok köteles engedélyezni?”

Jól gondolod. De ez mindenre igaz. A gond az, hogy ahogy mások is írták, a közművek bevezetése a tulaj teljesen normális igénye. Természetesen a munkálatok után az eredeti állapot helyreállításával, a költségek viselésével, pl. megbontott kerítés visszaépítése.
Így aztán, ha perre megy azért, hogy közműnek szükséges nyilatkozataidat a bíróság ítélete pótolja (joggal való visszaélés, Ptk. 1:5. §), és Téget kötelezzen a bíróság a munkálatok tűrésére, akkor jó eséllyel nyerni fog. Ha a beköttetés után egy új perben kéri a társasházzá alakítást a Társasházi törvény 8. § alapján, azt is meg fogja nyerni.

Egy pervesztés pedig azt is jelenti, hogy a saját ügyvéded mellett fizetheted az ő ügyvédjét, meg a bíróságnak az illetéket, ha meg még szakértő is kell, akkor azt is. Szerintem nem érdemes a közművek miatt cirkuszolni, mert a végén jó eséllyel rád terhelik a műsor árát...

drbjozsef

Először is köszönöm a válaszát, így azért egy kicsit nyugodtabb vagyok.

Bár nincs hivatalos használati megosztási szerződés, de amikor annak idején a volt tulajdonos megkapta a 2/8 részt ajándékozási szerződés által akkor abban is szerepelt, hogy a 2/8 rész a tetőtérre értendő.

Illetve az új tulajdonos is úgy hivatkozik rá, hogy tetőtéri, emeleti lakás tehát ő is tisztában van vele, hogy csak az az ő része. Mivel e-mailben is így hivatkozik rá így írásos bizonyítékunk is van erre.

Igen, a földszinti két lakrész egy közműre van kötve.

Nem lesz egyszerű ennek a történetnek a vége abban biztos vagyok. Ő felkínálta nekünk irreálisan magas összegen a részét amire mi tettünk egy, az ingatlan jelenlegi állapotának megfelelő ellenajánlatot, amit ő visszautasított így valószínűleg pereskedés lesz a vége.

KB1991,

Semmit nem vagy köteles megengedni, beleegyezni, aláírni, amit nem akarsz.
Ha a másik félnek ez nem tetszik pereskedhet.

Aki árverésen vásárol, az általában zsákbamacskát vesz, gyakran lelakott, kibelezett lakást, ezért a közmű probléma legyen az árverési vevő gondja. Ha ez egy ingatlan - hiába van több "lakrészre" osztva -, akkor jó eséllyel több közmű sem fog (a vízmű biztosan nem) több különálló főmérőt bekötni.
Gondolom, a másik két lakrésznek sincs különálló főmérője, csak közöttük még nincsen vita.

Az baj, ha nincs ÍRÁSBAN használati megosztási szerződés, sok gondtól megóvna. Például ha az árverési vevő be akar költözni, így most tulajdonképpen bármelyik lakásba költözhetne, bejárhat, hiszen KÖZÖS AZ EGÉSZ JOGILAG.
(Valójában VAN használati megosztási szerződés, mert a kialakult használati rend ráutaló magatartással létrehozta azt, csak nincsen írásba foglalva. Ezért vita esetén ennek bizonyítása sokkal nehezebb lesz, mintha csak egy okiratot kellene felmutatni)

Alapvetően gáz és villany bekötést meg lehet csinálnia a 3. tulajdonosnak a többiek hozzájárulása nélkül szerintem.
A probléma a vízzel lehet, mivel egy vízóra van valakinek a nevén. Ahhoz, hogy a 3. lakás önálló almérővel felszerelt vízbekötést kapjon nyilván kelleni fog a főmérő tulajdonosának a hozzájárulása.
A 3. részéről pedig úgy gondolom, jogos igény, hogy saját közműve legyen. Persze, ha közös tulajdon megszüntetésében gondolkodik, akkor pláne megérné neki ez a jogügylet, mert ezzel jelentős mértékében megnőne a közmű nélküli lakásának az értéke, amit ugyebár ha magatokhoz akarnátok váltani a tulajdoni hányadát, akkor mélyebben kell zsebbe nyúlni.

Osztatlan közös tulajdonról van szó és nincs használati megosztási szerződés.

Annyiban javítanék, mert rosszul fogalmaztam, hogy a 2/8 részben soha nem volt saját közmű. Mindent a 4/8 rész tulajdonosától kaptak, de ezek a közművek már az árverés előtt is levoltak kötve a 2/8 rész tulajdonosától, mert a rezsi részét nem szerette fizetni.
A lakásrészben még nem voltak, csak megvették. Mi tájékoztattuk őket az ingatlan állapotáról.

Az ingatlan maga egy két szintes, két generációs családi ház. A földszintes részhez tartozik egyedül udvar, illetve onnan nyilik két bejárat a két lenti lakrészhez, míg az emeleti lakás teljesen külön bejárattal bír és külső lépcsőn vezet fel az út a lakásba. Az emeleti rész lett az említett cégé. Az emelet miatt nagyon nehézkes lenne pl víz bekötése még akkor is, ha mi rábólintanánk (ami természetesen nem fog megtörténni, csak ha a bíróság kötelez rá), illetve villanyt is csak úgy tudna beköttetni, ha megbontják a kerítésünket. Jól gondolom, hogy bírói végzés nélkül ezt sem vagyok köteles engedélyezni?

Pontosan.
.
Szerintem itt arról van szó,hogy mivel osztatlan közös tulajdon,a társasházi gyakorlathoz hasonlóan a Vízmű kéri a fenntartói hozzájárulást,ez esetben a többi tulajdonostól.
.
Elvileg nem kellene,de ahány ház annyi szokás.

KB1991,

Az első pontban lényegében igaza van. Ha volt ott közmű, és kell a hozzájárulásotok az újra bekötéshez (lehetséges, hogy nem is kell), akkor feltehetőleg ezt meg tudná szerezni perben is, ha nem engedélyezitek.
A második pontban biztos nincs igaza, nektek nem kell közművet biztosítani neki, legfeljebb szolgalommal, de ha az árverés előtt enélkül is voltak közművek, tehát fizikailag is lehetséges anélkül (újra) kialakítani, akkor ez nem fog neki menni.
A harmadik pontban olyan értelemben van igaza, hogy bármelyik tulajdonostárs kérheti a közös tulajdon megszüntetését a bíróságtól. Ha ezek külön lakrészek (mondjuk használati megosztási szerződéssel), akkor azt feltehetőleg nem lakottan szerezte meg, így ez sem korlátozza abban, hogy pert indítson.

Miért állítja azt, hogy kell az engedélyetek a közművek bekötéséhez? Volt már a lakásban? Kikötötték? Akkor (nem olcsón) vissza lehet köttetni elvileg nélkületek is szerintem.

Tisztelt Szakértők!

Az alábbiakkal kapcsolatban kérném a véleményüket, segítségüket, tanácsukat:

Adott egy ingatlan. Az ingatlannak három tulajdonosa és három haszonélvezője van. 1. tulajdonos 4/8 résszel bír, 2. tulajdonos 2/8 résszel, 3. tulajdonos szintén 2/8. résszel bír. A 3. tulajdonos egy lakásmaffia cég, aki árverésen jutott hozzá a 2/8 részhez.

Minden egyes tulajdonrész külön-külön bejárattal rendelkező házrész, ahol három külön család lakott az árverésig.
Mivel az árverésig családon belül volt az ingatlan, így nem lett társasházzá nyilvánítva, ám a 3. tulajdonos birtokában lévő tulajdonrészben (lakásban) nincs közmű, ugyanis azt már évekkel ezelőtt kikötötték azon a részen, az ott lakok a többi tulajdonostól kapták a közművet ideiglenesen.

Az új "kedves" 3. tulajdonos három lehetőséget vázolt fel nekünk eléggé fenyegető stílusban.

1. Engedélyeznünk KELL neki, hogy beköttethesse a közművet, hogy el tudja adni a saját részét idegeneknek.
2. Ha az elsőt nem engedélyezzük, akkor adnunk KELL közművet és fel KELL szereltetnünk almérőt és elzáró csapot
3. El KELL árverezni az ingatlant egyben és mindenki megkapja a maga-maga részét.

Irreálisan magas áron fel is kínálta a tulajdonrészét amit természetesen az általa kért összegért nem tudjuk és nem is akarjuk megvenni. Ők szeretnének gyorsan cselekedni, mert kiakarják venni belőle a pénzüket. Mi ráérünk akár pereskedésig is menni velük, de semmit nem engedünk, hogy ránk erőltessenek

A kérdésem az lenne, hogy kötelezhet-e minket a fent soroltak bármelyikére, illetve mivel nehezítheti meg az életünket és mi mivel tudjuk jogilag megfelelően megnehezíteni az övékét?

Ha rossz topicba írtam akkor elnézést érte és előre is köszönöm a segítséget, véleményeket

Meg egy ádáz ellenség a szomszédban.
.
Okos javaslat a megegyezés.

Ballagj át egy üveg borral a szomszédhoz és beszéljétek meg.
Vázold a lehetőségeket.

Alpinista költségeihez hozzájárulás és marad a mosókonyha vagy bontás és örihari.

CsMate,

Téged egyébként, ezen kívül, hogy a vakolatot fel kell újítani, zavar ez a garázs meg a mosókonyhája?

Mert ha 10 évnél régebbi a garázsa, akkor azt tényleg nem fogják lebontatni.
De ha a mosókonyha nem az, és engedély nélkül épült, és szabálytalanul (tehát fennmaradási engedélyt sem kaphat, nem tehető szabályossá), akkor azt lebontathatják. De ha téged nem zavar, akkor meg kellene inkább egyezni a szomszéddal, hogy oké, téged ez nem zavar, de valamilyen épeszű kompromisszumot kössünk erre a felújításra. Ha nem, akkor persze pert indítasz a felújíthatóság miatt (Ptk. 5:25.§ (2)), és egyben eljárást indítasz a mosókonyha miatt a kormányhivatalnál, aminek jó eséllyel bontás lesz a vége.

„Döntést hozhattok a tulajdoni hányadok szerinti egyszerű többséggel a letermelésről.”
Feltéve, hogy nincs közöttük megállapodás a használatról. Ha van, akkor nemigen nyúlnék a másikéhoz...

Tisztelt Szakértők!
A problémám az lenne, hogy a családi házunk tűzfala telekhatáron van, és a vakolat elkezdett leszakadni. Az ingatlan megvásárlásra előtt (2014) épített a szomszéd garázst a tűzfalhoz közvetlenül, ehhez tudtommal engedélyt nem kért, illetve az előző tulaj nem adott hozzájárulást. Két évvel ezelőtt még egy mosókonyhát is épített a tűzfalhoz közvetlenül, ezt is engedélyt, és részünkről sem kért hozzájárulást.
Most szeretnénk megoldani a problémát, hogy ne essen a vakolat a garázsára, viszont, a mosókonyha megépítésével megakadályozta az állványozási lehetőséget. Ha ez az épület nem lenne, minden probléma nélkül megoldható.
Ezek után jelezte, hogy a garázs teteje régi, így nem megbontható, illetve arra nem mehetünk fel. A garázs előtti bejárót pedig összetákolta, és nem engedi, hogy emelőkocsival megoldható legyen a vakolat kijavítása.
A kérdésem, hogy kellett-e volna nyilatkoznom a mosókonyha megépítésével kapcsolatosan? Felszólíthatom az elbontására?
Illetve alpinista technikával megoldható lenne viszont az állványos és az alpin között elég nagy anyagi különbözet van, ez a különbözet áthárítható a szomszédra?
Előre is köszönöm.

zsebi0202,

Döntést hozhattok a tulajdoni hányadok szerinti egyszerű többséggel a letermelésről. De a másik tulajdonosra eső hasznot nem tehetitek el, az neki jár.

A kormányhivatalban kérjétek ki a mostani címét. Ha jogos érdekre hivatkoztok, pl. rendelkezés a közös tulajdonról és a hasznok kifizetése, ki fogják adni. Ha meghalt, azt is megmondják. Akkor kérni kell az utolsó lakóhely szerinti jegyzőtől a póthagyatéki eljárás lefolytatását.

Tisztelt Szakértők!

Adott egy osztatlan közös tulajdonú földterület. Egy szeletének régebben elhunyt a tulajdonosa. Valószínű a hagyatékban nem szerepelt. A többi tulajdonosnak van-e joga a terület hasznát élvezni, ha bármilyen módon igazolni tudja hogy elhunyt az illető. Pl kiküld egy levelet, ami visszaérkezik nem átvett, elhunyt cimzettel ellátva. Ezután van joga letermeltetni a fát pl? Köszönöm válaszukat.

Szerintem kérj fel egy ügyvédet mediátornak mert ebből úgyszem lesz békés megegyezés.

(Ha elindítja a bekebekelezést, akkor a többi tulajdonos, azaz Ti, is jelezheti bekebelezési szándékát. Ha ez történik, akkor licit lesz - akinek többet ér az ingatlan, az kebelezhet be.)

„Ilyen esetben mi a végkimenetel?”
Nem értem a kérdést. Hát az, amit leírtál. "Rendesen meg lesztek károsítva, oda a telek meg a fa is."
(persze, ezeket nem ingyen szerzi meg a közös tulajdon megszüntetésénél, ha ő válthatja magához a részedet, szóval az rendes megkárosítás relatív)

Coffee,

„mivel írtam, hogy nekünk 20% van és neki 80% a teljes telekben,”
Nem. Nem a telekben. Neked egy ingatlanban van 1/5 TULAJDONrészed, amibe beletartozik a teljes telek és a HÁZ is. Minden. Ugyanebben az ingatlanban van neki 4/5 tulajdonrésze ("eszmei hányada"). Közös tulajdon, tehát minden mindenkié, eltérő megállapodás hiányában minden tulajdonosnak egyforma használati joga mindenen. De nálatok van eltérő megállapodás (csak nincs leírva), te használhatod a telekből 1000nm-et, ő pedig a maradékot és a házat.

Nem tudom mit döntene egy bíróság, egyébként azt sem látom, milyen jogcímen indítana pert a tulajdonostársad. Itt nincs rendezendő kérdés. Kérheti a közös tulajdon megszüntetését (igen, akár bekebelezéssel is), de akkor vagy a TELJES telek értékének a 20%-át kell kifizetnie (beleértve a házat is ugye, ha nincs megállapodás), vagy a ti általatok használt rész értékét (ha van megállapodás - és van). Semmiképpen se nyúlhatná le a 600nm-et ingyen.

Hogy esetleg építési telkekké alakítás esetén még így is megérheti neki, az már pech. Azzal nem tudsz mit tenni.

Van az a mondás, hogy a hídon akkor kell átmenni, amikor odaér az ember. Írd meg az embernek az álláspontotokat, hátha jobb belátásra bírja, ha nem, úgyse tudod megakadályozni, hogy akármilyen okkal pert indítson. Na, ha pereskedik, és megvan pontosan mit és hogyan akar, akkor arra lehet reagálni majd, mert most csak találgatunk és ötletelünk. Lehet, feleslegesen.
(mondjuk a szőlő helyett akácos jelenthet problémát, és kellemetlenkedhet, de ez teljesen független minden mástól)

Kedves drbjozsef!

Köszönöm a segítségét, minden válasza nagyon hasznos. Teljesen igaza van mindenben. A használati megállapodás már az előző tulajdonosokkal létrejött szóban és ráutaló magatartással. A jelenlegi tulajdonos előtt még volt 5 másik tulajdonos, akik ugyancsak mind elfogadták a helyzetet.A jelenlegi tulajdonos nem lett jól tájéjoztatva és nem járt el körtültekintően a vásárláskor, valamint ő is ezt elfogadta közel 20 évig. Ez a része teljesen tiszta, hogy kit mi illet.

Egy utolsó kérdésem lenne, mivel írtam, hogy nekünk 20% van és neki 80% a teljes telekben, indíthat-e bekebelezést? A teljes szőlő rész 1600m2, ebből van papíron 400m2, természetben 1000m2 nekünk. A törvény szerint szőlőre a területi minimum 3000m2. Az már egy másik kérdés, hogy attól, hogy ez szőlő besorolású meg a tanya, a teljes övezet családi házas, a szőlőben pedig egy darab tőke nincs már,, a "tanya", pedig egy kis méretű családi ház. Nekem az 1000m2-en akác van, jelentős értékkel. Ha valahogy sikerülne neki a jelenleg használt részem megszerezni és átminősíteni a szőlőt, akkor az 1600m2 "szőlőből" kijön két építési telke a szabályozási terv szerint, ami összesen 10-20milliót ér egyben. Mi pedig rendesen meg lettünk károsítva, oda a telek és a fa is. Ilyen esetben mi a végkimenetel?
Köszönöm a segítséget!
Coffee