Ingatlanügyek

Tisztelt Szakértők!

Egy régóta húzódó ingatlanügyben kérnék tanácsot.
A nevemen van egy külterületen található föld. Az Önkormányzat 2009-ben kezdeményezte a területen fekvő telkek belterülethez való csatolását. Tekintettel arra, hogy a telkek "övtelkek", az Önkormányzat kezdeményezte a terület rendezését is, amelynek során ugyan azon a területen, egy építési szempontból "használhatóbb" telkeket jelöltek ki mindenkinek. Megvannak az új helyrajzi számok, a terület újraosztásának terve is.
Azonban, az egyik magyar tulajdonos, az Önkormányzat tájékoztatása szerint, külföldön elhalálozott és a Külügyminisztérium segítségével keresik az örökösöket. Azóta többször érdeklődtem levélben, de mindig az a válasz, hogy folyamatban van a kutatás.
A hagyatéki eljárásról szóló 2010.évi XXXVIII. tv. szerint, ha ismeretlen az örökös, akkor az elhalálozott tulajdonos utolsó ismert lakhelye szerinti Önkormányzatban kell kifüggeszteni hirdetményt 30 napig. Ekkor számít szabályos idézésnek, a hagyatéki eljárás lefolytatható.
Kérdésem, hogy az Önkormányzat jogosan kutatja az örökösöket külföldön, vagy az általam idézett törvényben foglaltak szerint kellene eljárnia?
Milyen úton lehetne esetleg hatni rájuk?
Segítségüket előre is köszönöm!

Köszi lajcsó, ez lakóingatlan.

Kedves Fórumozók!

Abban kérem a segítségeteket, hogy lakáseladást szeretnénk lebonyolítani.
Sajnos eléggé komplex a problémánk. Rendelkezünk egy (a lakás majdani eladási árának a harmadát kitevő) állami kamattámogatásos hitellel és egy ugyanakkor igényelt (2007) szocpol támogatással. Már jelentkezett egy vevő az ingatlanra, aki állítólag azért nem vette meg, mert az ingatlanunk így nem tehermentes. Beszéltünk a bankkal, aki benne van a fedezetcserében (azért nem szeretnénk kitörleszteni, mert ilyen jó hitelt már nem kaphatnánk). Felvettük a kapcsolatot a MÁK-kal, aki azt állította, hogy ők is benne vannak (30 napon belül kell bejelentenünk az elidegenítést, és 60 napon belül átírnák a jelzálogot az új lakásra). Közben hallottam, hogy ez nem is megy ilyen simán. Vannak erre esetleg tapasztalataitok? Miért nem elég a majdani vevőnek, hogy az előszerződéskor bemutatom neki a papírt, melyet benyújtottam a MÁK-nak az átírásra? Van esetleg neki ebből hátránya, főleg ha készpénzes vevő?

Azt is olvastam itt lejjebb, hogy az új lakás esetén, amit mi vennénk meg, az eladónak le kell mondania a tulajdonjogáról hamarabb, hogy mi átírhassuk. Erre hogy lehet esetleg rávenni?

Arra is gondoltam, hogy felfüggesztést kérünk a szocpolra 1 évre, de az is eszembe jutott, hogy akkor ez ugyanannyi idő, mint az áthelyezés egy másikra, szóval időben nem biztos, hogy jobban járunk. Vagy esetleg egy rokonom házára át lehetne írni az állami kamattámogatásos hitelt?ű

Vagy esetleg meg sem lehet ettől az ingatlantól szabadulni így?

Nagyon köszönöm a válaszaitokat, és ha megosztjátok velem a tapasztalataitokat vagy tanácsot kapok.

Üdvözlettel: Virágocska

Tisztelt Szakértők!
2007-ben megörököltem egy ingatlan 1/2 részét, majd 2013-ban uennek az ingatlannak a másik felét. Most szeretném eladni ezt az öröklés útján tulajdonomba került ingatlant. Milyen adózási szabályok vonatkoznak rám?

"ha jól értelmezem tulajdonba kerülés után 5 éven túl történő értékesítés valóban adómentes? Vagy félreértettem valamit." Igen, ez a szabály (5 év) csak lakóingatlanra vonatkozik, egyéb ingatlan (telek, garázs, stb)a szerzést követő 15 év után válik adómentessé.

Köszi, Lisa.

Szóval keressek könyvelőt aki tudja majd hogyan is kell ezt feltünteni.

Mondjuk a szja bevallásban javasolt feltüntetni az összegét, ekként legalizálva a pénz eredetét.

• laikus hozzászóló

Jól, és a pénz szabadon felhasználható.

Férejm tulajdonába került 18 éve egy ingatlan benne élők haszonélvezetével. Haszonélvezők elhunytak, most szeretnénk értékesíteni. Az érékesítés összegét nem lakáscélra fordítanánk - ha jól értelmezem tulajdonba kerülés után 5 éven túl történő értékesítés valóban adómentes? Vagy félreértettem valamit.

"Egy új építésű lakóingatlan található a területen. Használatba vételi engedély van az ingatlanon." Attól,hogy állandó jelleggel benne laknak, az épület nem minősül hivatalosan (az ingatlan-nyilvántartásban) lakóháznak. Az inkább üdülő vagy hétvégi ház lehet hivatalosan. Zártkerti területen is lehet építkezni amennyiben azt a helyi építési szabályzat lehetővé teszi, azonban zártkertben lakóházra sehol nem adható építési engedély. Ezért az ilyen építményre (üdülő, hétvégi ház stb.) a szocpol sem vihető át.

A zártkerti ingatlan nem lakóingatlan. Nem is adnak rá építési engedélyt. Egyébként vele lakik a gyerek?

Tisztelt Szakértők,

azzal a kérdéssel fordulnék Önökhöz, hogy egy ismerősöm anno még a házasságában vett fel szocpolt. Aztán elváltak, és a szocpol felét megkapta, amit belerakott egy zártkerti ingatlanba. A kérdésem az lenne, hogy át lehet -e jegyeztetni erre az ingatlanra a szocpolt. Egy új építésű lakóingatlan található a területen. Használatba vételi engedély van az ingatlanon.

Üdv!

Illetékkel kapcsolatban kérdeznék. Feleségem földet vett öt éve, mit regisztrált őstermelő illeték mentesen. Az erre vonatkozó nyilatkozatot megtette. Az öt év lejárta előt sajnos meggondolatlanul szivességi földhasználatot jegyeztettem be saját magam számára. Most az illeték kétszeresét követeli a NAV. Van esély a családjogi törvényre mint közös tulajdonra hivatkozva a sikeres fellebezére? A választ előre is köszönöm.

Tisztelt Jogi Fórum!

Egy elég bonyolult ingatlanügyben szeretném a tanácsukat kérni: 2005-ben vásároltunk a férjemmel egy tetötéri ingatlant közalkalmazotti hitelből és megelőlegezett kölcsönből. A Földhivatal 2006 nyarán a tetötéri lakásokat törölte az ingatlannyilvántartásból, a pereskedés a mai napig folyik. Minek utána nincs az ingatlannak tulajdoni lapja, így a jelzálogok és elidegenítési tilalmak sincsenek bejegyezve. Idöközben a férjemmel külön költöztünk, ő maradt a lakásban, én mentem a gyerekkel. Múlt év decemberéig fizettük a lakáshitelt, de anyagi helyzetem annyira megromlott, hogy már képtelen vagyok egy fillért is fizetni és "ex" férjem sem vállalja, hogy tovább fizeti. A bank tájékoztatása szerint nem lehet az ingatlant csak 10 év után eladni, de szerintem ha nincs bejegyezve a jelzálog, akkor ez nem érvényes ránk. Mellesleg már több lakást eladtak így, hogy nincs is tulajdonilapja és mindegyik banki hitelből lett vásárolva. Milyen lehetőségeim vannak, hogy a lehető legkevesebb kár érjen? Én szeretném eladni a lakást, mégha áron alul is és a kapott pénzből a banki hitelt visszafizetni. A bank arról is tájékoztatott, hogy az állami kamattámogatást is vissza kell fizetni, de nem tudom ez tulajdonképpen mit is takar. A bevállalt második gyermek nem született meg, így a megelőlegezett kölcsönt és annak kamatait hitelként fizettük eddig, akkor mi is ez az állami támogatás, amit még vissza kellene fizetni? Szeretnék megszabadulni a lakástól, szeretném a hitelt visszafizetni, de nem tudom ezt hogyan tehetném meg. Kérem tanácsukat.

csak jövedelem adó, az adóbevallásba kell majd szerepeltetni. Az illetéket nem vonhatod le. De ha volt értéknövelő felújítás, beruházás, az levonható

Igen, valahol én is olvastam,hogy "nem lakóingatlan"-nál szigorúbbak a "kedvezmények" .Azzal nem vagyok még tisztában,hogy az anno 4 éve befizetett ajándékozási illeték ( garázs érték - 1 mFt 11%-a )beszámolódik-e valahol ? Illetve,hogy a különbözet 400-500 eFt után milyen terhek vannak?

ja, hogy garázs, akkor 4 évnél még nem csökkenik, 100%

Az évekkel csökkenik

Adót kell fizetni, ami a jövedelem (4-500 ezer Ft) 16%-a.

Tisztelt Jogi Fórum !
Van egy lakásunk és tőle pár száz méterre egy garázsunk.
A garázst ajándékba kaptuk szüleimtől kb 4 éve ( akkor az illetéket rendje-módja szerint megfizettük - 1 mFt érték után )Most szeretnénk egy nagyobb lakásba/házba költözni, a lakás és a garázs árát "beleforgatni" az újonnan vásárolt ingatlanba.
Kérdésem: a garázsunk után milyen illetéket/adót kell fizetnünk ha kb 1,4-1,5 mFt-ért el tudnánk adni?
Köszönöm a választ.

Tisztelt Szakértők,

Tisztelettel köszönettel kérjük a segítséget, 8 család került??!! kerülhet Iszonyú helyzetbe osztatlan közös tulajdonban, Jogszabályilag értelmezni szeretnénk, Sos segítséget kérünk,

Lehetséges, hogy a Fejünk fölött lebeg a bank és a szolgáltató követelésének lehetősége,a tulajdonostársaknak semmi köze az egyik 4/32-ed tulajdonos hitelfelvételéhez és számlatartozsához. Mit tegyek, kihez fordulhatok? Osztatlan közös tulajdonban valóban be lehet vonni a tulajdonostársakat az egyik 4/32-ed tulajdonostárs hitelügyleteinek visszafizetéséhez!!! Jól értelmezem??? Hogyan határolódjunk el, minket a bankok az ő hitelfelvételéről nem értesített!!! Mi nem tudtunk tiltakozni, utólag hogyan tiltakozzunk mindannyian, Mi ez tájékoztatás, együttmüködési kötelezettség elmulasztása, emiatt érvénytelen??? nem tudunk eligazodni (Természetben külön kerítéssel vagyunk leválasztva Tőle!!) (tulajdoni arányok: 4/32-edek)

Miii eeez??? Visszaélés??? Hova szaladjunk, melyik hatósághoz???

"minden tulajdonost be kell vonni a hitelügyletbe" Hitelfelvétel engedélyezését megelőzően, és csak akkor adhat hitelt a bank a kérelmezőnek, , amikor minden tulajdonostárs beleegyezik, vagy utólag már mind a három bank is követelheti rajtunk a tartozását???!!! amit kifizetett az egyik 4/32-edes tulajdonostársunknak???

Azért másoltam be, mert van egy vidéki osztatlan közös tulajdonban 4/32-ed részem, DE: most kaptam a Szolgáltatótól fél milliónál is több számlatartozást, én soha ott nem voltam, 4/32-ed rész csupasz földterület, áramot nem használok,a villanyórás házon földhivatalnál bejegyzett egyik tulajdonosnak van kizárólagos tulajdona!!! De tovább:

az egyik 4/32-ed társtulajdonos három banktól is vett fel hitelt, a saját 4/32-ed tulajdoni hányadára,

De mi a bankoktól értesítést nem kaptunk.

Mi a felállás ebben az esetben, a bank kiterjesztheti reánk a tartozás követelését is,?? sőt a villanyszámla tartozását is ennek a félnek???

Hogyan védjük le magunkat???

30 évig soha nem volt semmi problémánk egymással, csak most az új fél belépésénél.

Tisztelettel és köszönettel várjuk a visszaélések megelőzése érdekében osztatlan közös tulajdonosok,

Tisztelt Szakértők!

Ezúton szeretnék érdekelődni az ügyben,hogy az teljes mértékben törvényes-e illetve kivitelezhető-e,hogy a mellettünk lévő telken a mi beleegyezésünk nélkül húsüzemet akarnak nyitni,anélkül,hogy nekünk szóltak volna az önkormányzattól?Ugye mint tudjuk,a húsüzem nem kis zajjal illetve kellemetlen szagokkal jár,ezért merül fel bennem a kérdés,hogy nem kellet volna erről mégis minket tájékoztatnia a falu önkormányzatának?Eddig bányát akartak mögöttünk nyitni,de az a tervük csődbe ment,mert végül nem engedélyezték,most ezzel az újabb "ötletükkel" sikerült elődrukkolniuk,hogy minél alaposabban meg tudják tömni a zsebüket,mielőtt összevonják a hivatalokat és "kéz kezet mos alapon" ne lehessen őket utolérni...
Tudna nekem ebben valaki segíteni,hogy ilyenkor mi a teendő illetve ez ellen lehet-e valamit tenni?

Válaszukat előre is köszönöm!

Tisztelettel:

E.Tímea

Tisztelt Szakértők!

Ezúton szeretnék érdekelődni az ügyben,hogy az teljes mértékben törvényes-e illetve kivitelezhető-e,hogy a mellettünk lévő telken a mi beleegyezésünk nélkül húsüzemet akarnak nyitni,anélkül,hogy nekünk szóltak volna az önkormányzattól?Ugye mint tudjuk,a húsüzem nem kis zajjal illetve kellemetlen szagokkal jár,ezért merül fel bennem a kérdés,hogy nem kellet volna erről mégis minket tájékoztatnia a falu önkormányzatának?Eddig bányát akartak mögöttünk nyitni,de az a tervük csődbe ment,mert végül nem engedélyezték,most ezzel az újabb "ötletükkel" sikerült elődrukkolniuk,hogy minél alaposabban meg tudják tömni a zsebüket,mielőtt összevonják a hivatalokat és "kéz kezet mos alapon" ne lehessen őket utolérni...
Tudna nekem ebben valaki segíteni,hogy ilyenkor mi a teendő illetve ez ellen lehet-e valamit tenni?

Válaszukat előre is köszönöm!

Tisztelettel:

E.Tímea

ha neve megváltozik,attól még tartozik.

más kérdés hogy lehet behajtani rajta. nem lesz gyors ügymenet.

Tehát akkor - ha jól gondolom - olyan ügymenetre lehet számítani, hogy a bank elárverezi a visszavett ingatlant, az érte kapott összeggel csökkenti az aktuális CHF árfolyamon kalkulált tőketartozást, majd a maradékot ráterheli az adósra, mely követelés nemfizetés esetén különböző egyéb terhekkel (pl késedelmi kamat) kiegészülve kumulálódik. Mindez akkor is megtörténik, ha az illető (nő) már külföldön él, ahol házasságot kötött (ugyebár így a lízingszerződésben foglalt név és személyi okirat adatok már nem aktuálisak, csak az ott megjelölt leánykori név+édesanyja neve+születési adatok) és állampolgárságot szerzett (félreértés ne essék, nem ezért házasodott...)...