Ingatlanügyek

Kedves SolnesM!

Köszönöm szépen a választ.

Engedjen meg két kiegészítést.

Ahogy írta:

• "De tedd a szivedre a kezed . ! Eddig soha nem jutott eszedbe, hogy abban a Máv bérleményben azért a piaci viszonyoknál lényegesen kedvezőbb feltételek között éltél !!"

A válaszom: Lehetséges, de ahhoz, hogy annak idején ebbe a lakásba tudjak költözni, alá kellett írnom, hogy legalább 10 évig a MÁV-nál dolgozom. Le is töltöttem 20 évet, utána létszámleépítés miatt végkielégítéssel megszűnt a munkaviszonyom:-)

A másik megjegyzés:

• "Mondjuk ezzel a méltatlankodó felfogással nem 22 évet hanem legalább 35 évet késtél."

Ezt viszont nem értem. Mivel késtem el? Megjegyzem, egyáltalán nem méltatlankodom, csupán tájékoztatást kértem a fórumon a kialakulóban lévő helyzettel kapcsolatban. És elnézést, ha pontatlanul fogalmaztam, de a MÁV eddig NEM akarta eladni a lakást, hanem kb. 1 hónapja kezdte meg az értékesítést. Így nem értem, mivel késtem 35 évet?

Üdvözlettel: Péter

„ előbb-utóbb az egészet árverezni kezdjék”

A nem adós tulajdonostárs tulajdoni hányadát csak akkor lehet árverezni, ha ehhez hozzájárul.

Riaa, a bankok (és bármely hitelező) végrehajtás címén bármire rátehetik a vh jogot, ami az adós nevén fellelhető és a közös tulajdon belső viszonyai nem érdekli őket.

Ettől a Te részed nem ér kevesebbet, ellenben az övét előbb utóbb árverezni fogják, és jobban jársz, ha megveszed az övét árverés során jóval olcsóbban, mint amit ér, így egyben árulhatod, mintha hagyod, hogy aztán a részére terhelt tartozások miatt, előbb-utóbb az egészet árverezni kezdjék, mert árverés során, a másik fele is kevesebbért fog elkelni.

Az is jó ötlet, amit lentebb lajcsó mondott, hogy kérd a megosztást, amennyiben ez kivitelezhető. De gondolom nem az...

Szpeterbp !

mivel Dr. A eddig nem válaszolt én írnám le a gondolataimat :
tehát megvásárolja valaki azt az ingatlant !
Igen ami eladó azt meg lehet vásárolni.
Még neked is !
„de sajnos anyagi okok miatt nem tudok élni elővásárlási jogommal,”
Hát ez nagy baj !
Nincs a családban aki tudna segíteni ?

„Ez esetben mi lesz a lakásban történő tartózkodásom jogcíme, meddig maradhatok, és ami a legfontosabb, utcára kerülhetek-e, azaz mindenképpen köteles leszek-e kiköltözni a lakásból,”
Jogcimnélküli lakó !
Meg kell egyezni az új tulajjal, hátha belemegy egy bérleti jogviszonyba.
Természetesn az új bérleti díj nem lesz azonos a mostani feltételezhetően nagyon alacsony bérleti díjjal.
Ha nem látod a helyzetet reálisan, még az is előfordulhat, hogy az uccára kerülsz.
De tedd a szivedre a kezed . ! Eddig soha nem jutott eszedbe, hogy abban a Máv bérleményben azért a piaci viszonyoknál lényegesen kedvezőbb feltételek között éltél !!
Mondjuk ezzel a méltatlankodó felfogással nem 22 évet hanem legalább 35 évet késtél.
Gondolj azokra akiket nem a bérleményükből hanem a saját tulajdonukból tettek ki !!
néha az utcára vagy egy ólba !!

A leírásod alapján nem az egész ingatlant terhelték, hanem csupán a tulajdonostársad tulajdoni hányadát. Ettől még továbbra is eladhatatlan az ingatlan egésze. Amennyiben a telek megosztható, akkor meg kell szűntetni a közös tulajdont. A megosztást követően 2 db önálló ingatlan jön létre, és így már eladhatod a sajátodat.

Tisztelt Fórumozók,

Egy biatorbágyi telekben fél tulajdoni részem van.(Egy családi elválás miatt kerültem ebbe a helyzetbe). Célom az eladás lenne, de

A társtulajdonosom már a harmadik banktól vesz fel kölcsönt, természetesen nem fizeti a továbbiakban, így a Földhivataltól most kaptam meg a harmadik értesítést, a harmadik végrehajtási jog bejegyzéséről. Az első ügy 2009-ben 2.560.000.- Ft és járulékai készfizető kezesség címén aláírt tartozás miatt. A bank a társtulajdonosomtól már 6.000.000.- Ft-ot követel, így egy ügyvéd jár el az ügyben,vagyis a banknak valamilyen kézbesítési jog vélelme nem állt meg tulajdonostársam felé, vagyis tulajdonostársam nem kapott meg valamit a Raiffansentől, emiatt bíróságon van az ügy. Ez volt az 2009. évben első, ez is évekig eltarthat. Azt még mondom, hogy az ingatlan lakatlan, azaz nem használja senki.

Ezt követően 2011-ben az Argenta, ill. 2012. májusában a Porsche Banktól vett fel hitelt tulajdonostársam, természetesen azt sem fizeti, így az Ő tulajdoni részére ismét két végrehajtási jog került, így van összesen három végrehajtási jog bejegyzés a tulajdonostársam tulajdoni részén, amely miatt én teljesen hátrányba kerültem, a fél telket sem eladni, sem végrehajtani nem lehet, az állaga romlik, engem mint tulajdonostársat senki meg nem kérdez, kérdezem, nincs tájékoztatási kötelezettsége a fél tulajdonomban senkinek, csak teszik a fél telekre a tartozást, eladni nem tudom a felét, már fél éve próbálkozom, hiszen a biatorbágyi patak parton van az ingatlan, arra gondoltam hátha megtetszik valakinek, a tulajdonostársam tartozását kifizeti és ezáltal én is megszabadulok ettől.Meddig tart a türési kötelezettségem.

Milyen jogszabály alapján rakosgatják rá a bankok a tartozást a fél ingatlanra, hova menjek, hiszen a végrehajtó keze meg van kötve a peresítés miatt. Igaz az a hír? hogy a bankok azzal és arra kötnek hitelszerződést, akivel akarnak, és akár harmadikként is ráteszik a nem fizetés miatt tartozást az ingatlanra, meg sem nézve az előző körülményeket. Ismétlem, nem az a bajom hogy ő tartozik, hanem az, hogy engem emiatt sérelem, hátrány ér, évek óta hátráltatva vagyok az eladásban. Én csak magammal foglalkoznék, ha tudnám, hogy merre induljak, Mi a legjobb megoldás a részemre ebben a rendkívül gonosz és szövevényes ügyben? Hogy másszak ki ebből, Köszönettel, Riaa

Tisztelt Dr. Attika!

Szeretném a véleményét kérni, mire számíthatok?
Jelenleg egy MÁV bérlakásban lakom jogszerűen, elismert lakáshasználóként (mivel már nincs MÁV munkaviszonyom). A MÁV a közeljövőben értékesíti a lakást, de sajnos anyagi okok miatt nem tudok élni elővásárlási jogommal, azaz a lakást nem tudom megvásárolni. Az érvényes MÁV szabályok szerint 1 év türelmi idő leteltével a MÁV nyilvános árverés során értékesíti a lakást. Mi történik ez esetben a bentlakóval, ha az árverésen a lakás (lakottan) gazdára talál, mert a vevő nem befektetési, hanem ottlakás céljából vásárolja meg a lakást. Ez esetben mi lesz a lakásban történő tartózkodásom jogcíme, meddig maradhatok, és ami a legfontosabb, utcára kerülhetek-e, azaz mindenképpen köteles leszek-e kiköltözni a lakásból, ha az új tulajdonos szeretne beköltözni.

Megtisztelő válaszát előre is nagyon köszönöm!

Köszönettel: Péter

T.Dr.Attika!
Szeretném megkérdezni, hogy,a szomszédom telkét
kívánom megvenni.Árban és vétel időpontjában meg-
egyeztünk, írásban. Egyik nap a szomszédnál nagy jövés menés,fényképezés. Önkormányzat, és szerintem
a Földhivataltol voltak kint. Szerintem a tulajdonla-pon nem szerepel az ingatlan (nyaraló).
Annyit hallottam, hogy széljegyzeten rajta lesz a
ház és igy eladható. Ami azt bizonyitja, hogy az ela-
dó intézi az ingatlan bejegyzést.Szeretném megkérdez-
ni, hogy igy lehet-e ingatlant eladni.
A nyaraló kb 25 éve épült és valószinü az akkori ta-
nácsháza nem iktatta, illetve a Földhivatal sem.
Kérdésem: ha az adásvétel időpontjában a tulajdonla-
pon csak széljegyzetként szerepel a nyaraló, akkor
még nem érdemes kifizetni az összeget, hanem várjuk
meg amig teljes egészében felvezetésre kerül a nya-
raló?
Válaszát kösznettel várom: Erzsébet

„az én érdekem az eladás volna”
Akkor semmi baj. Szólj a végrehajtónak, hogy az egész telket legyen szíves árverezni. Úgy talán lesz is vevő.

Az Ön tulajdoni hányadát akkor illetheti a teher (ha jól értem, eredetileg jelzálogjog), ha Ön is aláírta a kölcsönszerződést zálogkötelezettként. Nem értem, mi az, hogy "ráülnek"?

Tisztelt Jogi Fórum,

Szeretnék tanácsot kérni abban, hogy a

Lakatlan, közös tulajdonú telekben a tulajdonostársam az ő tulajdoni részére különböző időben (3) banknál vett fel hitelt,(utána egyet sem fizetett a továbbiakban) az első 2011. óta peresítés alatt van a Bíróságon, a második 2011. májusa óta a lakhely szerint illetékes végrehajtónál, ill. a harmadik június óta. (Létezik, hogy mint tulajdonostársat meg sem kérdeznek, hanem automatikusan ráülnek imigy az én fél telkemre is, felét ugyanis senki nem veszi meg)

Meg van kötve a kezem, eladni sem lehet, mert az elsőt peresítette, a második és a harmadik pedig a végrehajtónál van, akik az első bírósági ügy miatt nem tudnak mit kezdeni, csak várják a bírósági határozatot. (Ez így van rendjén?)

Abban szeretnék tisztán látni,
(az én érdekem az eladás volna)
hova forduljak, mit tehetek az eladás érdekében? Milyen jogaim vannak ebben a sajnálatos (rajtam kívülálló) felállásban?

Tisztelettel, ezer köszönettel: Marijaa

Tisztelt Dr. Attika

Köszönöm gyors válaszát.

Üdvözlettel mano-mama

Tisztelt mano-mama!
A foglalót megtarthatják és az azt meghaladó kárt is érvényesíthetik. Kérhetik egyébként bírói úton a szerződés kötésére kötelezést. 100 ezer forintig nem kell bizonyítani a kár mértékét azonfelül viszont igen.

Tisztelt Fórumozók!
A következő dologban szeretnék tisztán látni:
1 hete lakásunkra átvettünk 100 ezer forint foglalót egy átvételi elismervény formájában, amelyben szerepelt az adásvételi szerződés legkésőbbi időpontja. A szerződés nem jött létre, mert a kitűzött időpont előtti napon olyan szerződés tervezetet kaptunk, mely számunkra nem megfelelő; nagyon egyoldalú (segítő ügyvédünk szerint is), jogilag minket egyáltalán nem véd. Szerettük volna ezt egyeztetni a másik féllel (idős hölgy), átbeszélni, kompromisszumot kötni, de nem tudtuk, mert szinte meg se akarja hallani amit mondunk (azt hajtogatja, hogy nem tud mit mondani, beszéljünk az ügyvédjével). Egyébként se az ügyvédje, se a "vevő" nem érhető el; nem veszik fel a telefont. A foglalót egyébként továbbadtuk mi is arra a lakásra amit mi szeretnénk megvenni; szintén átvételi elismervény formájában. Velük jövő hét pénteken kellene szerződést kötni, de így nem fogunk tudni. Ilyen esetben mi joggal tarthatjuk meg a vevőnkkel szemben a foglalót további kötelezettségek nélkül, hiszen nem a mi hibánkból nem jött létre időre az adásvétel? Kártérítést kérhetünk-e, hiszen le fogunk csúszni a másik lakásról, hiszen nem fogunk tudni a megjelölt időben szerződést kötni? A válaszokat előre is köszönöm: mano-mama

A kérdező egészen pontosan ezt írta: „a lényeg h a nevünkön ne legyen semmi ”

HA ebből indulunk ki, és abból, hogy a leírtakból azért gyanítható, hogy a tartozás már fennáll, akkor azért elég megalapozottnak tűnik az a feltételezés, hogy nagy az esélye annak, hogy ez fedezetelvonó ügylet lenne.

A fedezetelvonó ügylet fogalmát alaposabban "körbe kéne járni".
Mert, ha a kérdezőnek a lakáson kívül van egyéb - végrehajtás alá vonható - ingatlana, vagyontárgya, jövedelme, akkor a lakás átruházása miért lenne fedezetelvonó jogügylet. Meg egyáltalán mikortól fedezetelvonó a jogügylet, a tartozás keletkezésétől, a kölcsön lejáratától, bírósági szakban, végrehajtási szakban?

„Na de akkor most mit csináljunk hogy jó legyen??”

Mondjuk fizessetek?

Kinek legyen jó? Amíg fennáll a tartozásotok, hiába íratjátok át a gyereketeikre bármilyen formában a házat (vagy bármilyen más vagyonotokat), mert fedezetlevonó ügylet és a hitelező felé nem hatályos (azaz viheti a házat).

Na de akkor most mit csináljunk hogy jó legyen??a lényeg h a nevünkön ne legyen semmi és ha áttudjuk iratni a házat.

Az ebből a szempontból mindegy, hogy a tulajdoni lap tehermentes.

Nincs a házon tartozás mert most vette le az apeh. 6000 ft ért tiszta a tulajdonlap. és azt szeretnénk megakadályozni, hogy ujra visszarakják. és ezért akarjuk a gyerekekre iratni.hogy ne legyen a nevünkön semmi.

És még ha meg is van a vételár, akkor is vélelmezni kell a közeli hozzátartozó rosszhiszeműségét.

Összességében közeli hozzátartozóval bármilyen ügyletet kötni ilyen helyzetben szinte lehetetlen úgy, hogy a bíróság azt ne minősítse fedezetelvonó ügyletnek.

Sherlock: közeli hozzátartozók esetében a visszterhes szerződés is ellenkező bizonyításig fedezetelvonónak minősül, azaz csak akkor nem az, ha a vételár is megvan (és azt mondjuk a tartozás kiegyenlítésére fordítják). Márpedig itt nem úgy néz ki, hogy a nagykorú gyerekek ténylegesen fizetnének.

Amire te gondolsz, azt úgy szokták mondani hogy fedezetelvonó ügylet, nem szeretik az emberek.

A legolcsóbb az ajándékozás lenne, akkor nincs illeték. Utána az ha megvennék a gyerkőcök, ez valamivel biztosabb is, mert ellenérték fejében szerzik meg. De mekkora tartozás ez, hogy érdemesnek tartod okoskodni, ügyvédi költséget, illetéket fizetni, stb.?

Egyeneságiak közötti ajándékozásnál nem kell ajándékozási illetéket fizetni, tehát ez a legolcsóbb (haszonélvezetet fenntarthatjátok).

Ellenben klasszikusan fedezetelvonó ügylet, a hitelezővel szemben hatálytalan.