osztatlan közös tulajdon - használati megosztás

„nem a jogász feladata a feleknek diktálni hogy hogyan szeződjenek...”

Szerintem is jobban jársz, ha a sarki zőccségestől kérsz tanácsot. Azt is biztos tudja, hol és mekkorát kell vágni, ha a vakbeledet akarod megtalálni.

vannak, akik meg is operálnák magukat, nem nagy mutatvány az

Látom, tényleg hobby vagy, de hippi nemigen. Egy igazi hippi nem esik neki másoknak, ha nem azt mondják, amit hallani akar.

Mért indítottam azzal a topikban, nem tudsz olvasni?

Ez egy fórum, és ha valaki nem tud vagy nem akar válaszolni, ennek nincsen akadálya.

Nem kell elmagyaráznod, én ugyanúgy tanultam és mellesleg némi jogot is, de éppenséggel úgy gondolom, hogy a szerződés logikai vázát a feleknek kell előállítaniuk.

Aztán ahhoz megtalálni, ha vannak, a jogi definíciókon, fogalmakon, műveleteken alapuló szerződés formájú /alakú leképezését.

A fórumon akár apró ötleteket lehet ehhez összeszedni, de ez egy olvasmány, nem szaknévsor, nem hirdetés stb....

hobbyhippy

„Az a szakma adószedésből tartja fenn magát.”

Ha ezzel indítasz, egyik topikban sem kapsz értékelhető választ a kérdésedre.

Az itt leírt felvetésedet pedig ügyvéd nélkül nem tudod megoldani. Tudod, nem véletlenül tanulnak öt évet, majd dolgoznak még hármat, mielőtt saját praxisuk lehetne. A kérdésed többszörösen összetett, a megoldás is az, és az ügyvéd pont az, aki nem sablonbóül dolgozik, hogy ezt megoldja neked. Az 1%-os ügyvédek pedig nem biztos, hogy jók is. (Van a mondás: olcsó húsnak...)

Az a szakma adószedésből tartja fenn magát.

Pl. a kötelező adás-vételi 1 % ..... pár perc pro forma munka és milliomos.

Ez a fórum dísznek amellett elmegy. Vagy szerinted minek van?

Van egy nem is olyan ritka szakma, amelynek művelői üzletszerű jogi tanácsadással, szerződések célszerű szövegezésével foglalkoznak. Ügyvéd, vagy mi. Többen állítják, hogy megéri megbízni egyet.

Adott egy vidéki ingatlan, területe kb. 1,5 HA, belterület, és rajta egy épületegyüttes, ház, vendégház, mezőgazdasági épületek átfunkcionálva és nem átfunkcionálva, tehát mezőgazdaságban használható állapotban is.

Tervezve volna a következő:

(1) A területen pár száz négyzetméteres rész kiválasztása egy új házhelynek.

(2) Az egyik jelentős mezőgazdasági épület hozzávétele ehhez a kiválasztáshoz. (mellette ehlyezkedik el)

(3) Az egész ingatlanon a mezőgazdasági célra használt terület meghatározása, leírása, definiálása.

(4) Az (1)-ben és (2) ben leírt ingatlanrészek eladása úgy, hogy a keresett vevő ennek igazi tulajdonosa lehessen, a (3) mezőgazdasági célra szánt területnek pedig résztulajdonosa, használója. Cél tehát egy komplett ingatlan kiválasztása melynek tulajdonosa tulajdonosnak érezheti magát. És megélhetést találhat rajta.

(5) Ugyanakkor ez egy olyan szimbiotikus egymásmellett élésnek van elképzelve, ahol mindkét félre szabályok vonatkoznak. Leírnám az ideális célt:

Magas szakmai szintű organikus gazdálkodás, zöldségek, gyümölcsök, gyógynövények (gyűjtése a környékben is), fűszernövények, tartósítás, főzés (ez utóbbi egy másik, már meglévő épületben is) borpince gondozása (ez is meglévő másik épület), szereplés a vendégház közönsége előtt (élő skanzen jelleg).

Tehát erre kersünk ideális vevőt és "szomszédot", akit amiben csak tudunk segítünk mi is stb....

Adott lenne egy saját biogazdasága és jószerével munkahely a vendégházban.

Kérdés: jogilag milyen telekművelettel, szerződéssel lehet ezt kivitelezni? (kockázatkezelés)

Ha valakit érdekel, Balaton környéke. ;)

+36 20 498 30 98

Nagyjából nulla és gyakorlatilag 100%

Tisztelt Szakértök!

A lakasunk egy osztatlan közös tulajdonu telken levö ketlakasos tarsashaz egyik albetetje. A masik lakas felujitasahoz hitelt vettek fel es a bank kerte a Hasznalati megosztast, melyet meg az elözö tulajdonossal közösen Tarsashazi szerzödesben rögzitettek es a földhivatalban is beadtak a tarsashazza nyilvanitaskor. Mindezt ugy tettek, hogy a ket lakas egy csaladon belül anya es fia közötti megallapodas alapjan lett albetetesitve.
Idöközben mi az anyatol vettük meg az ingatlant a hasznalati megosztas jogutodlasaval. Az elözmenyek megismerese utan megallapithato lett, hogy a megosztas nem a tulajdoni hanyadok szerint lett rögzitve, hanem ellenkezöleg. (Tulajdoni hanyadok Mi:589/1000 masik tulajdonos: 411/1000, a megosztas pedig Mi:kb. 1/3 Ök: 2/3 mindez ugy, hogy a kapun keresztül nem tudjuk megközeliteni a területünket csak az Ö hasznalati területen keresztül, kulcsot pedig a kapuhoz nem adott)
Probaltunk beszelni a tarsashazi szerzödes modositasarol az aranyos megosztas es a megvaltozott körülmenyek miatt, de jelenleg mar egy uj vevönek el is adta az Ö reszet a megosztassal együtt, igy szerinte ez mar nem ra tartozik.

Kerdesem, hogy mik a lehetösegeim a tenyleges tulajdoni hanyad szerinti terület hasznalataval es a kapun törtenö bejarassal kapcsolatban?

Köszönettel

Molnar Robert

Akkor fizet,ha felszólitják rá.

Közös költséget?? Általában csak az árverés kiírása előtt ha megnézik..
Nade a gyakorlatban mikor fizet az állam közös költséget? Egyáltalán foglalkozik bármi ilyesmi örökséggel vagy megy rögtön árverésre?

Sőt,közös költséget is köteles fizetni!

Csuklósbusz,

Attól függ. Van, amikor elvileg kérhet.

Ha egy osztatlan közösben a magyar állam is részes akkor Ő kérhet használati díjjat a bentlakóktól mivelhogy Ő nem lakik benne?

Használatbavételi engedély,szintenkénti alaprajz,valamint az Szmsz.
Jelenleg ezekre nincs szükség.

A használati megállapodások időbeli hatálya általában határozatlan időre szól és a jogutódokra is kiterjedő hatállyal bír (banki elvárás is, ez egységes).

Időközben történhetnek a használat rendjében olyan változások, amely indokolhaták az újraszabályozását (pl. változnak a tulajdoni hányadok, történik egy toldalék-építkezés, tetőtér beépítés stb.). Ez történhet újabb megállapodással, vagy bírói úton.

Értelemszerűen megszűnik a megállapodás, ha egy tulajdonosa lesz az ingatlannak.

A használati megállapodás nem hoz létre társasházat, ahhoz legalább 2 önálló műszaki egység kell, földmérő által készített és földhivatal által záradékolt alaprajz, ügyvéd által készített alapító okirat, és az építésügyi hatóság által kiadott hatósági bizonyítvány is szükséges.

Azért még osztatlan közös tulajdon marad!

Tisztelt Fórumozók,

Adott egy több lakásos osztatlan közös tulajdonban lévő ház. (Minden egyes lakás teljesen külön álló, külön tulajdonosokkal, csak a jogi forma maradt meg)

Használati megosztás elkészítésének feltételei változhat-e bankonként? (ha egy vevő hitelre vásárolná meg az egyik ingatlant) Meddig használható fel egy ilyen megosztás, ha azt követően nem alakulnak társasházzá?

Ha elkészül a megosztás és nem lesz társasház, osztatlannak már ugye nem mondható de társasház sem, szval milyen kategóriának minősül, ilyenkor meddig érvényes egy elkészített megosztás?

Remélem nem bonyolítottam túl...

Üdvözlet: Ede

Akkor az már nem osztatlan..

Tisztelt Szakértők!

Van egy osztatlan telek 6 lakásra.
Nekem van egy külön álló rész amiről papíron lemondott minden itt lakó.
Kérdésem az hogy most fel osztjuk a maradék ingatlan használati jogát hogy a enyém amiről lemondtak az bele számít ?
Köszönöm a választ

Segítségüket szeretném kérni.
Társasházunk udvara osztatlan közös tulajdonban van. Milyen szavazatarány szükséges, ha valaki ennek egy részére kizárólagos használatot szeretne?
Köszönöm szépen a válaszokat.

Egyetértünk!

timea.takacs,

Feltételezem, társasházi közös tulajdon az, amiről írsz.

Természetesen a közösség szabályozhatja a közös tulajdon használatát :

„Tht. 26.§(2) A közösség a házirendben meghatározza a közös tulajdonban lévő épületrészek, területek és helyiségek használatára vonatkozó részletes szabályokat is.”

A bérlővel kapcsolatban csak a külön tulajdon és annak teherviselésével kapcsolatban tér ki.

Ugyanakkor a bérlő, mint a tulajdonos által neki átengedett használója a külön tulajdonának, szerintem megszerzi a tulajdonos használati jogait a közös tulajdon tekintetében is.

Vagyis csak az egyenlő bánásmód alapján szabályozhatjátok : vagy a bérlő is bemehet, vagy nem mehet be senki például.

Gondolj bele, a tulajdonos helyében én azt mondanám, hogy oké, a bérlőm nem használhatja azt a közös részt, de akkor kevesebb közös költséget is fizessen. Nem lenne jogos szerinted?

Jó Napot Kívánok!

Szeretnék kérni egy kis segítséget.
Adott egy több lakásos társasház, ahol néhány lakásban nem a tulajdonos, hanem annak albérlője lakik. Osztatlan közös tulajdont képez egy kis hátsókert. Az kérdésem ennek kapcsán, hogy ki lehet-e tiltani onnan az albérlőket. (Pl. bezárva tartani a kaput.) Azt tudom, hogy a tulajdonosoknak kulcsot kellene biztosítani hozzá, mivel a többi tulajdonos kárára nem sajátítható ki. De ez fenn áll az albérlők esetében is?
A válaszokat és a segítséget előre is köszönöm.