osztatlan közös tulajdon - használati megosztás

Ráadásul ezzel a tulajdoni arányok is változni fognak majd.

Azt is rendezni kell...

KÖZÖS tulajdon >> tehát kell

A közösről mégis hogyan dönthetnél egyedül...?

Sziasztok egy kis segítség kellene!

Van egy oszatlan közös tulajdonú ikerházunk. A tulajdoni arány 986-1014 mienk a nagyobb. Szeretnénk felújítani és egy emeletet rá építeni a mi részünkre, természetesen ehhez már meg van minden terv és dokumentáció már csak be kell jelenteni, erre vár a tervező hogy mi végleges tervet jóváhagyjuk. A ikerház másik tulajdonosa ezt meg tudja vétozni? Az az kell a hozzájárulása? Én ezt találtam :
5:78. § [Határozathozatal]
(1) A tulajdonostársak – ha eltérően nem rendelkeznek – szótöbbséggel határoznak a közös tulajdont érintő kérdésekben. Minden tulajdonostársat tulajdoni hányada arányában illeti meg szavazati jog.
(2) A tulajdonostársak egyhangú határozata szükséges

1. a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokhoz;
2. az egész dolog feletti tulajdonjog átruházásához, az egész dolog megterheléséhez vagy az egész dologra kiterjedő kötelezettségvállaláshoz.

Ő meg valami ilyenre hivatkozik:
5:78. § [Határozathozatal]
(2) A tulajdonostársak egyhangú határozata szükséges viszont – többek között – a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokhoz." A tulajdonostárs által tervezett átalakítás a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás, függetlenül attól, hogy ki a költségviselő.

Szerintetek?

Földmérő a biztos!

„Az ikerházak jellemzője hogy pontosan a telekhatárra épülnek”

Az ikerházak jellemzője, hogy konkrétan a telek közepére épülnek. Telekhatártól általában messze, amire Te gondolhattál, az feltételezem a telek elméleti felezővonala.

De ez se általános jellemző, bárhova épülhet a telken belül az építési szabályok adta kereteken belül.

Úgyhogy látatlanban megmondani, milyen alakú a telek, hát... mondjuk úgy finoman, hogy enyhén merész vállalkozás.

erkanemeth !
Tehát van egy telek azon 2 db. lakás ami ikerház.
Az ikerházak jellemzője hogy pontosan a telekhatárra épülnek. Az a telek nem amorf,
hanem szabálytalan paralegromma.

A legszabályosabb a négyzet, majd jön a téglalap ha egyikbe sem sorolható be akkor pl. trapéz alakú-Általános 6. -tól 8. -ig tanítják.
tegyűk fel hogy egy szabálytalan trapéz, aza elől 16 m hátúl meg 22 . Nem tudható... innen, de feltételezhető, hogy anno pont a telekhatárra épült az a ház, azaz a 16 m felére. Megkell nézni a ház elválasztó vonalát innen húzni egy egyenest a hátsó telehatárra azaz a 22 m felére.
vagy földmérő hívni annak meg sokat kell fizetni. de ez még nem elég, mert a másik fél aki most nagyobbat bitorol nem biztos hogy elfogadja. miért fogadná el ? csak a bírósági ítélet lapján az meg nyilván felkér egy másik un. bírósági szakértőt... azért megint fizetni kell, nem is keveset.

„Mi van ilyenkor?”
Mi lenne ? elővesszük az általános iskolai tudásunkat, felmérjük a teleket, a mérés eredménnyel próbáljuk meggyőzni a társakat, hogy nekünk van igazunk. ha nem megy akkor bírósághoz fordulunk.
de ez előtt tisztázni kell, hogy tényleg ikerház e. mert annak különös kritériumai vannak. Egyszerű - pontosan a teket felező határra épül a két ház rész .. elkerülendő a későbbi vitákat. ha nem iker ház akkor egy osztatlan telekre épült többlakásos épület amit esetleg társasházzá lehet nyilvánítani, de csak akkor ha a tulajok megegyeznek. Ha nem tudnak, jöhet a bíróság.

erka,

Nincs olyan amorf telek, amit ne lehetne felmérni. Legfeljebb földmérő kell hozzá, ami nem olcsó, de legalább független szakértő, és nem a szomszéd egy collstokkal.

Ha Te akarod eladni a Tiedet, akkor kényes helyzetben vagy. Mert elvileg a kialakult gyakorlat alapján ragaszkodhatnál ahhoz, hogy a megállapodásban is a mostani állapot legyen feltüntetve. Ez persze nem méltányos általában a másik félre, de vannak helyzetek, amikor fontos, hogy számít a hallgatólagos megállapodás (jogászabban : most is van köztetek most is használati megállapodás, a szokásjog alapján, csak nincs írásba fektetve).

De ha ehhez ragaszkodnál, akkor a másik fél nem írja alá a megállapodást, anélkül meg nehéz eladni a részedet.

Úgyhogy ha nincs ellenedre, akkor a legtisztább kiméretni, megállapodni a területekben, és azt rögzíteni a megállapodásban. Kb. 30-50ezer Ft a földmérő.

Természetesen az új tulajnak is el kell fogadnia azt, hiszen az ingatlanon jogutódod lesz, pláne, ha be is jegyeztetitek a megállapodást a földhivatalnál az osztatlan ingatlan tulajdoni lapjára.

Sziasztok!
3. tulajdonostárs vagyok egy osztatlan közös tulajdonú telken álló ikerház egyik felének. (a másik fele a másik 2 tulajonostársé), amelyet szeretnék eladni. Nem volt eddig, ezért most készül egy Megosztási megállapodás a társakkal. Az a kérdésem, hogy az új tulajdonosokra is érvényes lesz-e vagy nekik újat kell-e majd kötni?
A másik gond az, hogy 37 éve a telek vizuálisan (sövénnyel "félbe" lett osztva, de a másik fél most jött rá, hogy az ő része nem pontosan a fele a teleknek. Most egyértelműen ki akarja mérni és elválasztani. Csak épp egy amorf formájú telekről beszélünk, ahol utólag nehéz kijelölni a pontos határokat.
Mi van ilyenkor?

Ezt magyarázd el a szomszédnak!

zsoka1992

Olvasd és értsd: osztatlan közös !!!!

Azaz alapban minden közös :-)
Bárki-bármit UGYAN ÚGY használhat.

Akár a szomszéd konyháját is használhatod és ő tiédet ...

Azért, hogy ne így legyen, bevett szokás megegyezni,
hogy mégis akkor
ki mit használhat a közösből >> kizárólagosan.

Előrelátóbbak ezt írásban is rögzítik.
"Használati megosztás" néven és aláírják.

A még előrelátóbbak a földhivatalban is bejegyeztetik!
Így a kizárólagos rész a többi tulajdonostól függetlenül terhelhető pl. hitellel illetve eladáskor a vevő tudja mit vesz pontosan.

• * -

Ha nektek nincs ilyen megállapodástok a kizárólagos részekről, akkor a KIALAKULT gyakorlat érvényes.

Amit nem illik felrúgni senkinek!

Ha mégis felrúgja valaki és nem jön létre új egyezség, akkor végül a bíróság fog dönteni a kizárólagos használatokról (per indítás után persze).

• * -

Szóval,

1.
Van-e ÉRVÉNYES használati megosztás?
Ha van, akkor abból kiderül a kilépő helyzete.

2.
HA nincs akkor a kilépő használatára
alapban a KÖZÖS használat érvényes.
(ahogy mindenre)

Kivéve, ha korábban kialakult+elfogadott gyakorlat más!
Mert akkor azon nem illik változtatni, vagy közösen kell változtatni rajta.

• - *

A tulajdon tehát közös!!!
Azon belül egyes részekre
CSAK a használat joga lehet
kizárólagos valaki számára.

A kilépő tehát mindkettőtöké sem a tiéd, sem az övé.

A kizárólagos vagy a közös használat a vita tárgya csak.

vpi123

A házak is osztatlan közösben vannak?
Vagy csak a telek...?

VAN-E érvényes kizárólagos használati megosztás?

sziasztok Nekem olyan kérdésem lenne hogy osztatlan közöstelkünk van és a másik tulajdonos azt álitja hogy a Mi házunkhoz még kilépö sem jár mert egyből az ő területére nyilik az ajtó létezik ez?engedik ezt a törvéények?segitséget elöre is köszönöm

Nekem az lenne a kérdésem, hogy egy osztatlan közös telken van két ház (egymáshoz építve). Az egyik háziban lakik a szomszéd néni, a másik ház (85nm) egyelőre nem lakott (örökség). Eladhatok belőle 60 nm-t, 25nm-t megtartanék magamnak (leválasztható a 25 nm saját fürdőszobával. egyszintes, de két generációs ház) így az osztatlan közös telken 3 külön tulajdonban lévő ingatlan lenne mostantól ?
Lehet ilyet csinálni?

1. Milyen engedélyek kellenek?
2. Szükséges a szomszéd néni belegyezése?

ja és van hozzá 400 nm kert, ami nincs elosztva hivatalosan.
Magunk közt megegyezhetünk, hogyan osztjuk 3 részre?

köszönöm szépen

monikamonika,

egyszeru : mondd meg neki, hogy a Te reszedhez semmi koze, annak adod el akinek akarod. Elovasarlasi joga van, annyiert megveheti, amennyiert masnak eladnad.
Es hogy ha sokat ugral, akkor eladod egy nagy es problemas csaladnak, es akkor az ő része is csak felét fogja érni, és harcolhat velük.

Ugyhogy jobb, ha nem ugral. Vegye meg a reszed normalis aron, vagy add el.

NEM kell a beleegyezese az eladashoz, hiaba kozos tulajdon. Csak a fenti elovasarlasi joga van.

Köszönöm a választ. Az a baj,hogy a tesom nagyon keveset adna érte,viszont azt meg nem akarna,hogy másnak adjam el.... Biztos akadályokat állítana fel. Mit tegyek,hogy megertessem vele,hogy az En tulajdonom es eladhatom? Ja nagyon okosnak képzeli magát es ez megjobban nehezíti a dolgot

Az első tanács javallott!

De meg tudod :-)

1.
Megveszed a tesód részét tőle.

2.
Megveszi a tesód a te részed tőled.

3.
Mindketten eladjátok

4.
Az ésszerű megoldás, hogy HA MÉG NINCS,
akkor
csináltok egy "Használati megosztást"

Azaz megegyeztek, hogy: ki-mit használ KIZÁRÓLAGOSON.

Írásba foglaljátok, aláírjátok.
Ügyvéd vagy közjegyző ellenjegyzi.
Beadjátok a földhivatalba...

Így már piacképes lesz az osztatlan ház fele is
A kizárólagos használati joggal még
hitelt is vehet fel rá a vevő pl.

5.
Esetleg...
Ha lehetséges társasházzá alakítjátok...
Ez drágább és bonyibb, mint a használati megosztás.
Azonban valóban két külön házrész tulajdont hoz létre
és persze egy közös részt is...

Sziasztok.
Örököltem egy hazat a tesommal 50-50 százalékban vagyunk tulajdonosok. Szeretném eladni a reszemet bárkinek aki megveszi. Hogy tudom megszüntetni az osztatlan közös tulajdont?
Különálló lakásról van szó,külön merő órákkal, csak a kert a közös.
Köszönöm

Egy pert megéri belengetni!

(nem túrós, hanem túros.)

nonolet

„A felét a rászánnád a gyors megoldásra?”

Nyilván nem az a cél, hogy jogi procedúrákra eltékozolja azt a kis pénzt, ami a házból jár neki, nem gondolod?

nonolet

„Egyfelől van az pénz... általában.”

Ha a másik fél nem akar onnan elmenni, akkor ajánlhatsz neki bármennyit, nemet fog mondani rá.

„a közös tulajdon megszüntethető "erőből" is, per útján, kb. akár hajlik rá, akár nem alapon.”

Persze, csak hát azzal kizárólag az ügyvédek és a bíróság jár jól...méregdrága ugyanis az illetéke egy ilyen pernek, nem beszélve az ügyvédek munkadíjáról.

Egyelőre én is csak nagy valószínűséggel blöffölni fogok e téren, hátha végre a másik szomszéd ráadja a fejét. Ez lényegesen olcsóbb megoldás első körben. Nálunk is jó lenne, ha végre ez a "közös lónak túrós a háta" helyzet megszűnjön.

MajorDomus

„Vegyél fel hitelt és fizesd ki a részét!
Aztán menjen a francba!”

Ehhez a másik félnek hajlandóságot kell mutatni, hogy el akarja adni. Viszont a leírásból én azt éreztem, hogy ő élvezi a helyzetet. Nem egészében övé ugyanis a ház, de gyakorlatilag mégis ő lakik tök egyedül benne. Miért is menne el egy ilyen kényelmes szituból, ha neki ez így megfelel? :-O

Vegyél fel hitelt és fizesd ki a részét!
Aztán menjen a francba!
Eladod a házat,visszafizeted a hitelt,vagy beköltözöl,és eladod a mostani lakásodat!

„de mondta a jegyző, hogy az ő részükön van a fürdőszoba, meg a konyha, így az értékesebb, ezért a mienk a 40 %.”írja Petra .
Na látom már a jegyző is szakért.

Meg is van :

„Az értéknek 1/3-a jár, de mondta a jegyző, hogy az ő részükön van a fürdőszoba, meg a konyha, így az értékesebb, ezért a mienk a 40 %.”
ingatlanoknál elsőleg un. tulajdoni hányadok vannak, amit általában alapterületre vetítenek.
Hogy mennyit ér azon a végteleségig lehetne tökölni.
Amúgy én is átéltem ezt a mi ér többet mi nem mókát és a végén a tulajdoni hányad alapján területben. megegyeztünk. Nyilván mindig az 'ér többet' amit a másik éppen birtokol.
Sehová sem vezet.
Tehát első tisztázandó kérdés : mennyi a felek tulajdoni hányada, második mennyit birtokolnak ?
a másik : mindig megtéveszti az ilyen közös tulajdon az érdekeltetek, hogy mennyit ér. amit ők elképzelnek. De hát a valóság más. A külön - külön érték sohasem azonos az un. tiszta állapottal. Ezt az ingatlanosok egyébként már akár 100 éve is tudták.