osztatlan közös tulajdon - használati megosztás

Köszönöm a válaszokat!

Ügyvédet mindenképpen keresek majd a szerződés miatt, de ezek szerint - ha mégsem menne gördülékenyen -, hosszú pereskedésnek néz(het)ek elébe.

„Nem vagyok jogban jártas, ezért szeretném megkérdezni, hogy milyen lehetőségeim vannak, hogy ha pl. az egyik testvérem nem adná el a részét?”

Indíthatsz pert közös tulajdon megszüntetése iránt.

„Ha mégis gördülékenyen menne, akkor a vételáron kívül még kell mást is fizetnem?”

Vagyonszerzési illetéket, a testvérektől szerzett részek piaci értéke után 4%-ot. Vagy, ha ez egy építési telek, és vállalod, hogy 4 éven belül beépíted, akkor felfüggesztik a fizetési kötelezettséget, és ha megvalósítod, törlik is.

Meg persze az ügyvédi és földhivatali költséget : 0,5-1% + bejegyzésenként 6.600.- Ft.

Bízz meg egy ügyvédet, a szerződéshez
úgyis kell.

Kedves Fórumozók!

Öröklés útján lettünk testvéreimmel telektulajdonosok.

Tervezem, hogy testvéreimtől a részüket megvásárlom, hogy teljes egészében az enyém legyen a terület. Sajnos szinte biztos, hogy ez nem lesz egyszerű... :(

Nem vagyok jogban jártas, ezért szeretném megkérdezni, hogy milyen lehetőségeim vannak, hogy ha pl. az egyik testvérem nem adná el a részét?

Ha mégis gördülékenyen menne, akkor a vételáron kívül még kell mást is fizetnem?

A válaszokat köszönöm!

Tisztelt Ügyvéd úr!

Osztatlan közös tulajdon 1/2 tulajdonosaként 2007.ben birtokvédelmet kértünk a jegyzőtől, mert a másik fél tulajdonos bontani kezdte a kerítést. Nagyobb telket akart magának. Meg is kaptuk a birtokvédelmet, kötelezték, hogy a jövőben sem bonthatja le a kerítést. Majd az ingatlan használatának rendezése miatt általa indított eljárást is első és másodfokon is megnyertük. 3 éve felújíttatta a házát, akkor kérte, hogy a szigetelés munkálatai miatt hadd szereljék le a betonlábazaton álló vas kerítést, mely a telkeket elválasztja. Beleegyeztünk. Azóta nem hajlandó visszaszerelni, csak odadrótozta, nekitámasztva a lábazatnak, így az ő telkükről akár át is lehet lépni hozzánk. Még egy betörőnek is... Köteleztethetjük-e a kerítés visszaszerelésére? Köszönettel!

Köszönöm válaszát, Tisztelt József!

Daniel2017,

Kérhető az ingatlan megosztása is, de az nem biztos, hogy lehetséges, és macerás meg költségesebb is.

Viszont minden további nélkül kérhető a bíróságon a használati megosztási szerződés létrehozása is. Mindenki érdekét figyelembe véve a bíróság dönt, és pótolja a hiányzó aláírás(oka)t, ha szükséges. Azért jobb a megegyezés, mert ez sem olcsó, és az akadékoskodó is fizetni fog. Értesd meg vele, hogy bepereled, és ugyanaz lesz a végeredmény, csak fizethet érte egy csomó pénzt. Egyszerűbb aláírnia. Vagy javasoljon módosítást, egyezzetek meg közösen.

Ha nem akarja aláírni, érdemes tértis levélben, igazolhatóan, határidő (pl. 8 nap) tűzésével felszólítani az aláírásra, hogy neked meglegyen, hogy az ajánlatot megtetted neki. Ha tényleg nem sérti az érdekét, akkor jó eséllyel ő fogja viselni az esetleges per költségeit.

A bíróságtól kérhető a megosztás. A törvény szerint a közös tulajdont elsősorban természetben kell megosztani.

Üdvözlöm a Tisztelt fórumozókat!

A kérdésem a következő lenne:

Osztatlan, közös telken lévő ingatlanomat adnám el. A telken 4 lakás van, 4 tulajdonossal.

A vevő ragaszkodik a használati megosztáshoz.
Így mi megkezdtük az elkészíttetését ügyvéd által.
Azonban az egyik lakó nem hajlandó semmit aláírni, teszem hozzá, hogy a használati megosztás, számára sem hátrányos.

A telken lakó nem írja alá a használati megosztást, a vevő pedig nem veszi meg a lakást megosztás nélkül.

Mit tudunk tenni, mi a teendő?

Segítségüket előre is köszönöm!

Az az érdekes, hogy annyit tudtam meg, hogy a fökdhivatal elutasította a társasházzá alakítást. Viszont megtudtam, hogy ugyanebben a lakóparkban a szomszéd házsoroknál társasházi forma működik. Milyen indok alapján utasíthatják el? Földhivatalban nem adnak ki információt

Természetesen!
Kérdés,hogy mindenki beleegyeik e?

Azért jobb lenne társasházzá alakítani.

Megveheted!

(Nem jól érted. A telek tulajdonosainak nem csak a tulajdonostársak telekilletőségére, hanem az épületre is elővásárlási joga van. Csak nem ugyanazon a jogalapon. De kár is volt ezt a tévedést idekeverned, mert az esetedben nincs jelentősége.)

Az elővásárlási jogot a szerződés egészére nézve, változatlan feltételekkel lehet gyakorolni. (Az a fajta árukapcsolás persze, amely e jog megkerülését, kijátszását célozza, tilos, de ez nem az az eset, itt teljesen indokolt az épület és a telekilletőség együttes eladása.)

Tisztelt Fórum Tagok!

Az alábbiakban kérnék segítséget:
Új építésű házat szeretnénk vásárolni, egy területen fekszik 3 db azonos méretű ház, ebből az egyiket. Technikailag úgy nézne ki a dolog, hogy külön helyrajzi számon vásárolnánk meg a házat, a közös földterület pedig használati mód megosztással kerülne a tulajdonunkba.
Ha későbbiekben eladnánk a házat, a szomszéd ezek szerint elővételi joggal rendelkezne, de ha jól értem, csak a földterület vonatkozásában, akkor ugye nem teheti meg, hogy csak a földterület megvásárlásával élni kíván majd, de a rajta álló építményre nem tart igényt?
Egyéb hátulütő, buktató rejlik még ebben a formában?
Köszönöm előre is!

Üljenek le megbeszélni. Olcsóbb.

Üljenek le megbeszélni. Olcsóbb.

Petra513,

Nem hivatalos ajánlattétel kell.
Az eladónak meg kell kötnie az adásvételi szerződést azzal a vevővel, akivel akarja, olyan feltételekkel, amilyennel akarja, és EBBE a LÉTEZŐ szerződésbe léphet be a vevő helyére AZONOS FELTÉTELEKKEL az elővételi jog jogosultja.

Pont annyit, és pont úgy kell fizetnie érte, mint az eredeti vevőnek. Ez esetben nemigen van jogalapja megtámadni a szerződést.

Ha azt gyanítja az elővásárló, hogy az eladó csak felveri az árat, és a "vevő" valójában nem is fizet annyit és úgy, vagyis a szerződés színlelt, azt persze megtámadhatja, de ezt valahogy bizonyítani is tudni kellene...

Tisztelt Hozzáértők!
Adott egy két, nem egyenlő arányú osztatlan közös tulajdon, használati megosztási szerződés nélkül. A nagyobb rész tulajdonosa megvásárolná a kisebbet, a kisebb rész tulajdonosa eladná azt. A leendő vevő értékbecslés általi összeget ajánl, de az eladó meghirdeti harmadi felek részére az ingatlan tulajdoni hányadát. Magas ajánlat érkezik (eladó befektető ismerősétől, még nem tudni, hogy volt-e hivatalos ajánlattétel). Kérdésem: ha volt hivatalos ajánlattétel, köteles-e a társtulajdonos azon az összegen megvásárolni az ingatlant elővásárlási jogával élve (mindenképp szeretné megvenni),vagy kérheti a közös tulajdon megszüntetését jogi úton úgy, hogy van érvényes ajánlat harmadik féltől?
Köszönöm a válaszokat!

Ok.

Majd számolj be.

A korábbi tulaj is bővített, sem engedély, sem bejelentés nem volt. Hivatalos helyen annyit mondtak erre, hogy nem probléma, majd bejelenti...
Amúgy már a kerítést meg is csinálták.

Ajánlottak most egy jogászt, kérek jogi tanácsot. Köszönöm a kedves hozzászólásokat.

„Nézd meg az OTÉK-ot és a HÉSZ-t, mit hova lehet építeni, hátha eleve szabálytalan lenne.”

Az építészük biztos tudja. Az, hogy engedély nem kell, az nem jelenti azt, hogy nem kellenek tervek, felelős műszaki vezető, e-építési napló stb.

(bár az én tudomásom szerint, ha ez nem önálló épület, hanem bővítés, akkor kell engedély)

„ Viszont az építkezési hely nagyon közel lenne apám szobájához”

Engedély lehet hogy nem kell, csak bejelentésköteles, de ettől még a szabályokat be kell tartania. Nézd meg az OTÉK-ot és a HÉSZ-t, mit hova lehet építeni, hátha eleve szabálytalan lenne.

Keress ingatlanjogászt!