osztatlan közös tulajdon - használati megosztás

Társasházban a közös tulajdonú helyiségek, épületrészek illetve a telek használatáról a szervezeti és működési szabályzatban kell rendelkezni. Az meg nem túl nehezen módosítható.

Valamit rosszul írhattam...Társasházról van szó..

Vagy osztatlan közös tulajdon vagy társasház.

Tisztelt Szakértők!
Segítségüket szeretném kérni azzal kapcsolatban, ha egy osztatlan közös tulajdonú telken természetben meg lett osztva a telek,
(körbe is keríttetve még annó az Önkormányzati feltétel alapján)
hozhat-e olyan döntést a TH-i közgyűlés hogy ettől eltekint, ezért bérleti díjat kér,stb.
Bár nem ilyen egyszerű az eset, de ez lenne a lényege.
Válaszukat előre is köszönöm

Köszönöm a választ, ez a kérdésem, hogy lehetséges-e egyáltalán?

Ha egyáltalán lehetséges, akkor földmérő kell hozzá.

Tisztelt Szakértők!

Szeretném véleményüket kérni: öt tulajdonos birtokában van egy osztatlan közös tulajdonú terület, ami hat részre van osztva: öt területen családi házak vannak,a hatodik rész a közös út. Van használati megosztási szerződés és készült használati megosztási rajz is. Ezen mind a hat részterület fel van tüntetve és így is van beépítve a terület. Viszont a földhivatalban lévő térképen csak öt terület van feltüntetve, az út nincs. Kérdésem az, hogy lehet-e kérni a használati megosztási rajz alapján a közös út feltüntetését? Ehhez kell-e jogi végzettségű személy közreműködése?

Tisztelt Fórumozók!

Egy 4 lakásos társasházban/sorházban vagyok tulajdonos, ahol 3 egyforma és 1 nagyobb alapterületű lakás van. A társasház egy nagy telken épült és a lakások körül van telek. Az alapító okiratban az szerepel, hogy csak a lakások kerülnek külön tulajdonba, a kocsibejáró és a földterület osztatlan közös. Amikor a társasházba beköltöztünk szóban megegyeztünk, hogy mindenki a saját lakása mögötti kis kertet használja kizárólagosan (el is lettek kerítve mindenkinél) illetve a telek végében lévő jelentős méretű zöldterület közös használatban marad. Az idők folyamán az egyik tulajdonos úgy érezte, hogy az a telekrész is csak őt illeti és most szeretne kizárólagos telekhasználati megállapodást. így drágábban tudja eladni a lakását (már a vevő is meg van elvileg). Mit tudok tenni, ha a tulajdoni hányad szerint 53% (ebben ő maga is benne van) elfogadná ezt? Illetve a tulajdonostársak és a hivatal megkérdezése nélkül épített 25nm alapterületű rönkházat (lakhatásra talán nem alkalmas) a vitatott osztatlan közös területen. Ha én és más tulajdonos is szeretne (legálisan) hasonló méretű építményt (pl. garázst), akkor milyen engedélyek szükségesek? Kell-e minden tulajdonostárs hozzájárulása?

A válaszokat előre is köszönöm.
Alma

Ha van pénzed, vedd meg a részét.

Még nem léptem ez ügyben de kellene valamit tenni mert nagyon bosszant a dolog.

A saját munka értékét? Ugye, ezt csak elvi lehetőségként ajánlottad neki?

Ez mit jelent leegyszerüsitve

Fizetesi meghagyasos eljarasban kovetelheted a raeso resz megteriteset.

3/4-1/4 részben örököltünk egy kertes házat. Én vagyok a kissebbrész birtokosa. Az udvarban én tartok rendet gyomirtás, beázótető igazitás rágcsűló.bolha irtás hóseprés az utcán fünyirás az utcán. A másik tulajdonos semmit nem tesz negyedik éve, de az eladáshoz sem járul hozzá. Mit tehetek?

Tisztelt Fórumozók, Kedves Mindenki,

Használati Megosztási Szerződéshez Mintanyagot Szeretnék kérni,(Nyomtatványok kozott hol fellelhető,)

m e r t megoldást keresek: Több kérdésem is van, kisajátításon túl vagyunk, tulajdonosok külföldön vannak, nem találhatóak, így a használati megosztás sikere kérdéses)

Egy vidéki telken sajnos egy helyrajzi szám alatt vagyunk 5-en tulajdonosok, plusz egy fő haszonélvező. A Foldhivatal részére beadjuk a használati vázrajzot, a használati megosztási szerződést.
Az egyik tulajdonostársnak nincs építménye, mégis fizet már 20 éve építményadót,
annak ellenére, hogy 2006-ban az utat szélesítették, az ő telkéből 76 m2-t le kellett adnia, (volt 370 m2, fennmaradt 294 m2,)
amire ugye építeni nem lehet, emiatt eladhatatlan!!!

Azért is eladhatatlan, másodlagosan mert patak parti telek, ör. szerint 50 méterre nem lehet építkezni a patak medertől, ez pedig ennek a szegény tul.társnak a telke vége, de sem a 2007/CXXIII.tv. szerint kisajátításba nem mennek bele, az önkormányzat, sem el nem lehet adni, az építési kicsisége miatt és a tetejébe még elvárnak, hogy építmény adót is fizessünk, (építmény nélkül) hogy is van ez? Ki tudja? ű
Harmadlagosan:
Tulajdonjogtól ha nem tudjuk eladni hogyan lehet megszabadulni? Államkincstár, vagy kinek lehet odaadni?
(csak azért, hogy az ükunokánk ne fizessen építmény adót a semmire)
Mi a megoldás? Aki tudja írjon már ötletet, megoldást, stb, Minden köszönök, és Kívánom aki segít ebben a kegyetlen, embertelen helyzetben nyerjen lottó ötöst,kaparós főnyereményt, Áldja meg a Jóisten, legyen milliárdos, csak segítsen már kivezetni ebből a helyzetből,
Tisztelettel köszönöm a figyelmet, a segítséget, hátha van megoldás a tulajdon jog felhagyására (nem kell a fenti okok miatt senkinek) (Bocs, hogy végigvezettem az összes lehetséges általam áttekintett megoldást, de nem látok kiutat, csak az ükunokák is fizessenek építményadót a semmire! Van ember, aki tudja mit csináljak?

Kedves Ugyved Ur!

Egy csaladi hazat szeretnek venni. A telken 2 haz van (mindketton jelzalog hitel van), osztatlan kozos tulajdon. A tulajdonosok hasznalati megallapodast kotottek. A hazat csak ugy vennem meg, ha az osztatlan kozos tulajdon csak a keritesre terjedne ki. A kerdesem:

• Ez megoldhato-e?
• Ha igen, mit kell tenni, kb. mennyi a koltsege es mennyi idot vesz igenybe?
• Ezaltal a haz es a telekreszem a tulajdonomba kerul?
• Kesobbiekben ezt egy kevesbe kedves szomszed megtamadhatja?

Valaszat koszonom.
Udvozlettel,
Sarolta

paragrafusokat keresek, bár permben már egyértelműen kiderült, a bíró ki is mondta a törvények szövegét, de az ellenfelem mivel csak formális kifogási lehetnek, most azt vetette be hogy keresetem szabálytalan lenne mivel nem tartalmazza a jogszabályokat

a következőket keresem:

• Azt a paragrafust, mely alapján a bíróság meg tudja állapítani egy osztatlan közösben lévő ingatlanon a már kialakult használatot. Tehát rögzíteni azt, ami már kialakult hogy azt pl. ne lehessen eltagadni vagy elvenni a féltől.
• Azt a paragrafust, melyne használatával a bíróság meg tudja változtatni egy osztatlan ingatlan használatának szokását. Pl. azért mert egyik fél erőszakosan, jogain túlterjeszkedve, vagy nem méltányos érdekből stb. alakított ki valamilyen szokást.

Ha valaki tudja kérem írja ide.

„Akkor az enyém vagy nem? :/”
A szerződést tartalma szerint kell minősíteni. Ha nincs saját helyrajzi száma annak az építménynek, akkor ugyanúgy közös tulajdon, ahogyan a telek (pontosabban azzal együtt közös), és csak a kizárólagos használatát váltottad meg.

Tisztelt Ügyvéd Úr !

A 40 év munkaviszony után szeretnék nyugdíjba menni.

Kérdésem, hogy a rokkantsági nyugdíj mellett való munkavégzés beszámít-e a 40 évbe .

Előre is köszönöm válaszát.

Jah az építmény..

A szerződésben világosan megvételről és nem kizárólagos használatról van szó.

Akkor az enyém vagy nem? :/

Nagyon köszönöm a gyors választ. :)

Akkor kérnem kell a hivataltól vmiféle állapotfelmérést és ha ők is azt mondják hogy baj van vele,akkor egyben jó esetben a lehetőségeket is felvázolják.

Nem engedélyköteles azt jelenit hogy pl nem lehet sufnim a kerti szerszámoknak sem??

Megegyezés kizárt.
Sajnos a vásárlásnál nem voltam résen és elővásárlási jogomat sem tudtam érvényesíteni ( mert nem kérdeztek meg,arról meg nem tudtam hogy meg lehet "támadni a vásárlást") Azóta eltelt jó két év, sok utánajárás után annyit mondtak hogy most már mindegy mert eltelt bizonyos idő és semmit sem tehetek. Az előző tulajdonos a saját részét önkényesen lekerítette állítólag benne van a szerződésükben hogy a "kerítéssel lekerített részt" vették meg. Igaz kicsit nagyobb mint 1/4, de ez senkit nem érdekelt..
Ebbe már más nem lévén belenyugodtam..
Építget ezt azt a kerítésén belül- belenyugodtam.
De sajnos ezen felül érvényesíti minden jogát a kerítésen kívüli részre is ( megértem mert az övé is de nekem semmi jogom a kerítésen belüli részhez :( )
Szóval ezen okok miatt semmilyen megegyezés nem lehetséges..

Ezek szerint egy utam ha mások is úgy gondolják hogy veszélyes..

Köszönöm még egyszer.

1. Ha tényleg veszélyes, akkor nem kell a hozzájárulás. De vita esetén nem lesz elég, hogy te veszélyesnek gondolod.
2. Az attól függ, hogy engedélyköteles-e, hogy it mondanak a helyi építési szabályok. De nem építkezhetsz a többiek hozzájárulása nélkül - még nem engedélyköteles építményt se.
3. Mondjuk, megegyezel a tulajdonostársakkal. Ugyanis nem valószínű, hogy az az építmény a tiéd lenne. Legfeljebb kizárólagosan használod.

Tisztelt Fórumozók!

Felújítással kapcsolatos kérdésem lenne.
Osztatlan közös tulajdon 1/4 része az enyém. Ezen a közös tulajdonon a házon kívül van egy melléképület ami szintén a tulajdonom. ( A szüleim vették meg jó 20 évvel ezelőtt mert probléma volt hogy ki hogy használhatja és mit és mennyit pakolhat bele. Így külön adásvételi szerződés van róla ) Vályogból van és gazdasági okok miatt eléggé leromlott az állapota (beázik, bemosódik a vályog stb stb.) Úgy gondolom veszélyessé vált.

1. Kell-e a többi tulajdonos beleegyezése ha én azt lebontanám/felújítanám/újat építenék?

2.Ha lebontanám és újat építenék ugyanolyat ugyanoda,(igy a földhivatalnál nem változik sem a beépített hányad, sem semmi más), akkor ütközhetek olyan problémába hogy csak lebonthatok és nem építhetek ,mert mondjuk építési osztály nem engedi? pl: ott nem lehet építeni, nincs meg az x méter a telekhatártól, stb stb ?

3. Ha valóban nem tehetek semmit mit tudnának ajánlani hogy megmaradhasson az épület és fel tudjam úgy újítani hogy az ne ütközzön a szabályokkal?
Hallottam állagmegóvásról. Az mit takar? Mit tehet meg ilyenkor az ember?

A válaszokat előre is nagyon köszönöm.

Jogszerű. Aki nem hiszi, az a legközelebbi határozatot, próbaként 60 napon belül perrel megtámadhatja. Akkor majd ugyanezt bíróságtól is meg fogja tudni. Igaz, nem ingyen.

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Egy 32 lakásos társasházban lakunk, és sokszorra felmerült a téma, hogy nem helyesen van megállapítva a közös költség fizetési módja.
A lakások alapterülete a 150-tól a 35 ig terjed, és emigyen van megállapítva minden lakás fizetendő havi közös költsége:
alap : 6000 ft

• felújítási alap m2 x 12ft
• tároló (amennyiben van a tulajnak) m2 x 12 ft
• pince villany(közös tul) 80 ft.

Végösszeg/ hó : az adott tulajdonos esetében.....

A vitát az okozza, hogy ez pár száz firinttal tér csak el, a 34 és a 150 n2 -es lakások esetébn is.

Illetve, amikor szavazásra kerül sor, akkor tulajdoni hányad alapján számolják a szavazatokat, fizetéskor viszont a fenti módszer van alkalmazva.
Ön szerint ez jogszerű-e így?
Köszönettel: