Új építésű lakások áfa csökkentése

Szerződésenként kell vizsgálni.
Ha úgy szól a szerződés, hogy x Ft + ÁFA és azt részletekben kell megfizetni, akkor a részlet ÁFÁja a mindenkori áfatartalom.

Ha bruttó ár szerepel a szerződésemben, a NAV állásfoglalása szerint helyes (!) az, hogy magasabb nettó árért veszem meg a lakást januárban, vagyis egyoldalú áremelés áldozata vagyok ... így jön csak ki ugyanis, hogy ugyanannyit kell fizetnem: nagyobb nettó ár, kisebb ÁFA ... a lakásszerződéseket ügyvéd jegyzi ellen, miért nem olyan formában szerepel az ár, amely nem adna okot vitára? Hol vannak a törvényalkotók? Végrehajtási utasításról tud valaki? vagy majd hónapok múlva, amikor már eldőltek az ügyek a beruházók, építők javára?

Ha jól értetem, ez a jogszabály a régi EVA új változata:

EVA: (legalább is az elején) kisvállakozó leszámláz (akkor) 25% Áfát de csak 15% átalányadót fizet (Áfa+jövedelemadó+járulékok) a tíz százalékot pedig a költségvetés terhére bezsebeli. Ezt annak idején az EU is megrótta.

5%-os Áfa új ingatlan "értékesítésére":
Amíg az építöanyag és a munka értéke továbbra is a 27%-os kulccsal lesz számlázva, akkor a beruházó akár bekerülési áron is eladhatja az új lakást és a 22%-os különbséget zsebre rakhatja. (Az Áfa bevallásban a kapott és fizetett Áfa közötti különbség a NAV felé elszámolható)

Mi történik a magánszemélyekkel, akik új lakást építenek?
(Ebbe a kategóriába tartozom magam is)
Azok ugyanúgy éltetik az építöipart, de nem lesz joguk ugyanazt az ÁFA kulcsot használni? Nem hinném, hogy az új alkotmány a megkülönböztetést támogatná.

Kihez lehet ez ügyben fordulni?
(Közt. elnök, ombudsmann)

Ki az aki ebböl az "új jogszabályból" hasznot húz?

Ez ugyanannyira jogi-, pénzügyi- és politikai kérdés.

Kedves rexor és KBS,

én is érintett vagyok a témában, mivel új lakást vásárolunk, mely folyamatban van, és jogászként ide és oda is tudok érveket felsorolni.
Egy kissé túlzottan egyszerűsített verziónak gondolom azt, melyet képviselnek, hogy alá lett írva a bruttó ár akkor annyit kell fizetni. Ez csak az érem egyik oldala és az is, hogy az áfához kvázi semmi köze a vásárlónak, ha változik.

Az érem másik oldalán elég erősen ott van az, hogy a bruttó ár, mint kötelezettségvállalás, az a megkötött szerződés pillanatában, még akkor is, ha nincsen tételesen nettó+áfa beleírva, akkor is azt jelenti, hiszen a bruttónak ez a lényege. Ha az áfa változik, akkor nyilván kérdés, hogy jelen esetben kit illet a csökkenés mértéke.

Google barátunkat segítségül hívtam az ÁFA kérdéskörben és mindenhol az alábbi és ehhez hasonló idézetekkel találkozom:
"– Az áfa a fogyasztót terhelő, több fázisú, nettó forgalmi adó, amelyet a vállalkozók

a termelés és a forgalmazás minden szakaszában kötelesek megfizetni. "
Tehát egy engem terhelő adó csökkentésénél simán megteheti-e a vállalkozó, hogy saját nettó bevételét egy tollvonással megemeli? Nem gondolnám, a minimum az, hogy egyezkedni kellene a vásárlóval.

Egyet kell értenem az alábbi oldalon válaszként adott véleménnyel:
http://www.jogszeru.hu/tanacsadas.php

Üdvözlet Mindenkinek!
2015-ben vásároltunk egy telket építési szándékkal. Egy generál kivitelezővel szeretnénk megépíttetni a házunkat, megbízási szerződéssel, szakaszos fizetési ütemezéssel. Az lenne a kérdésem, hogy ránk vonatkozik-e az 5%-os áfa visszaigénylés vagy ez vásárlásnak minősül.

Köszönettel:Lajos

Szerintetek a CSOK-hoz tartozó ÁFA-visszaigénylési lehetőség bővítésre is vonatkozik, vagy csak új lakás építésére?

Csak újra.

Teljesen egyetértek Wilbour hozzászólásával, de szerintem amíg nem lesz erről egy pontosítás a jogszabályban, addig nagyon nehéz helyzetben leszünk mi, vásárlók, akik ténylegesen az áfacsökkentés kedvezményezettjei lehetnénk...

Wilbour:

2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról
5. § (1) Adóalany: az a jogképes személy vagy szervezet, aki (amely) saját neve alatt gazdasági tevékenységet folytat[...]
Tehát az ÁFA nem a fogyasztót, hanem a gazdasági tevékenységet végzőt terhelő adó, aki itt a vállakozó aki értékesíti a lakást.

Üdvözlöm!

2016-ban vásárolunk egy telket építési szándékkal. Egy generál kivitelezővel szeretnénk megépíttetni a házunkat, megbízási szerződéssel, szakaszos fizetési ütemezéssel.Netto 40.000.000ft Az lenne a kérdésem, hogy ránk vonatkozik-e az 5%-os áfa visszaigénylés vagy ez vásárlásnak minősül?
Ez akkor 40M+5%áfa? Vagy 40M+5%áfa - 5.000.000ft

gege: Ha már a törvény értelmezését írod, javaslom a (2) pont olvasását is: "(2) Abban az esetben, ha a gazdasági tevékenység közvetlenül közös tulajdonban és közös használatban levő ingóra vagy ingatlanra, mint ellenérték fejében hasznosítandó dologra irányul, adóalany a tulajdonostársak közössége..."

Ha jól gondolom, akkor itt lakásvásárlás áfájáról beszélünk, így szerény véleményem szerint az adóalany a tulajdonostársak közössége, vagyis a vásárlók.

Ha valaki a saját telkén épített egy házat, az nyilván nem adásvétel, hanem építési szerződés. Ennek belátásához szerintem nem kell egyetemi tanárnak lenni.

újlakó: szerény véleményem szerint nagyon félreértesz valamit. Amit írsz arra vonatkozik, ha pl. egy társasház végez gazdasági tevékenységet.

újlakó: Ahogy Rexor is írta, valamit félreértesz.
ÁFA tv 6. § definiálja a gazdasági tevékenységet, ha te lakást veszel saját célra, akkor nem végzel gazdasági tevékenységet.

De megvilágitom egy egyszerű példával:
Egy fodrász levágja a hajad, bruttó 1000Ft-ért.
A fodrásznak lehet, hogy 0% áfát kell fizetnie, lehet, hogy 27%-ot, ez számodra max akkor derül ki, amikor nyugtát kapsz róla. Ahhoz, hogy ő mennyi áfát fizet igazából nem sok közöd van.

Sziasztok!
Nekem is lenne egy esetem...
Egy 5 lakásos társasházban vásároltam telekhányadot és kötöttem vállalkozói szerződést egy lakas EMELT SZIMTŰ SZERKEZETKÉSZ kivutelezésére...A vételár részleteit anak rendje és módja szerint leszámláztak tavaly 27%-kal,ki is fizettük.
A törvény ugye azt mondja hogy adovisszatérítési támogatás akkor kérhető ha nem kötöttem olyan szerződést amely alapján a vállalkozó az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre alkalmas állapotra építi s lakást.
Tehat szeintem ez esetben a kulcskérdés az hogy az emelt szintű szerkezetkész állapot az az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésére alkalmas állapot vagy nem????

értem én a példákat, de szerintem akkor sem korrekt, hogy 2015-ben meghirdetünk vmit x Ft-ért (27%-os ÁFA mellett és ezt mindkét fél elfogadja, hitelesíti szerződéses keretek között), majd januárban egyoldalúan bejelentjük, hogy innentől ugyanaz az ár, csak 5%-os ÁFA terhe mellett...

Kedves Újlakó!

Bízzunk benne, hogy lesz még a témában a minisztérium részéről állásfoglalás, rendelkezés.

Minél többen írnánk a NGM-be, annál nagyobb esélyünk lenne, hogy valakinek feltűnik az ügy és tisztázzák a dolgokat.

Üdvözlöm!
Áfa visszatérítés ügyében kérnék egy kis segítséget.
2014.szeptemberében vásároltunk egy telket egy kis házzal.2015.márciusában lebontottuk a házat és elkezdtünk építkezni /bruttó 120nm a ház/.
2015.november 6-án megkaptuk a használatbevétel tudomásulvételét amely 2015. november 6-án jogerőre emelkedett DE mert nem lett kész még a fürdőszoba a ház külső színezése a kertben a zöldfelület kialakítása sem készült el így ezeket KÖTELEZETTSÉGEKKÉNT előírták melyet 2016.novemberéig meg kell csinálnunk.Minden kivitelezésről és anyagról van számlánk mely 27%-áfa tartalmú. Ön szerint élhetnék áfa visszaigényléssel?
Várom a válaszát, köszönettel

Sziasztok!

Remélem, valaki tud segíteni a lenti problémába.

A 256/2011. (XII. 6.) Korm. rendeletben hol szerepel az, hogy az Adó-visszatérítési támogatás nem vehető igénybe bővítésre? A kormányrendeletet és különösen a 8/A. § illetve az abban található hivatkozásokat végigolvasva sehol nem olvastam, hogy csak új építésű ingatlanra vonatkozik, sőt a legtöbb pont a bővítést is említi.
Az OTP szerint csak új építésre vonatkozik, de az ügyintézők nem tudják pontosan miért, és a Magyar Államkincstárhoz irányítottak. A MÁK viszont egy semmitmondó levéllel lerázott.

Üdv.: Zoli

A 8/A. § egy ponton sem említ bővítést.

8/A. § (1) A

1. legfeljebb 150 m2 hasznos alapterületű összkomfortos lakás vagy a legfeljebb 300 m2 hasznos alapterületű összkomfortos egylakásos lakóépület természetes személy építője vagy építtetője az építési bekerülési költség megfizetéséhez, illetve

(4) Az adó-visszatérítési támogatás összege megegyezik az építkezés helyéül szolgáló építési telek, valamint a lakás vagy lakóépület építéséhez megvásárolt anyagok és igénybe vett szolgáltatások számlájában feltüntetett és a kiállított számla szerint megfizetett általános forgalmi adó összegével, de legfeljebb 5 000 000 forint.

Szia Sherlock!

Köszönöm, a segítséget.

Az általad idézettek alapján úgy gondolom, hogy jogosult vagyok, mert valóban a bővítés nem szerepel az általad idézett részben, de az új építés sem szerepel és ezeknek a kizárása sem.

Szerintem ezt valahogy máshogy definiálták.
Mire használható? „300 m2 hasznos alapterületű összkomfortos egylakásos lakóépület”
Ki veheti igénybe? „természetes személy építője”

A bővítés, ami után szeretném az áfát visszaigényelni egy nem külön bejáratú emeletráépítéssel megvalósuló tetőtér-beépítés. Ha jól tudom, ez benne van az egylakásos lakóépület kategóriába és 300m2 alatt van. Építési engedélyt is adtak ki rá, amin a feleségem és én szerepelek természetes személyekként, mint építetők.

Szerinted tévúton járok?

Üdv.: Zoli

„Szerinted tévúton járok?”

Igen. Mondhatni annyira szeretnéd, hogy úgy legyen, hogy képtelen vagy jól olvasni ezt a pár mondatot. Pedig elég egyértelmű, főleg hogy következetes a rendelet, hogy mikor ír építést és mikor bővítést.

8/A.§ 6. bekezdése a következőket írja:
„Adó-visszatérítési támogatás igénylése esetén a 2. § (2), (8) és (9) bekezdésben, 3. § (1) bekezdés a)-d), f), h) pontjában, i) pont ia)-ic) és if) alpontjában, j) pont ja) és jc) alpontjában, k)-n) pontjában, (1e), (2), (3), (3b), (4) és (6) bekezdésében, 5. §-ában, − az adó-visszatérítési támogatás építési telekre jutó része esetén a 12. § (3) bekezdésben és a 13. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével - a 9-19. §-ban foglaltakat is megfelelően alkalmazni kell.”

2. § 9) bekezdésben a köv. van:
„A családok otthonteremtési kedvezményének igénybevételéről szóló szerződés megkötésének feltétele, hogy - új lakás építése vagy bővítés esetén − az igénylő által benyújtott bekerülési költséget tartalmazó költségvetést a hitelintézet elfogadja.”
3. § 1. bekezdés h pontja:
„új lakás építése vagy meglévő lakás bővítése esetén az igénylő teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan nyilatkozik arról, hogy”
aztán 3. § 1. bekezdés hb pontja, 3. § 3. bekezdés, 9. § 2. bekezdés, 12. § 3. bekezdés, 13. § 4. bekezdés, 14. § 1. bekezdés c pontja mind mind a bővítést is említi.

Ha jól gondolom az építés egy gyűjtő fogalom, ami sok dolgot foglal magába, és szerintem ebbe beletartozik az új építés és a bővítés is.

„a 9-19. §-ban foglaltakat is megfelelően alkalmazni kell”

Megfelelően, tehát az új építésre vonatkozó részeket. Ahhoz hogy igazad legyen, annak kellett volna ott lenni, hogy "alkalmazni kell" (vagy semminek, mert magától értetődő).