incifinci
2011.05.07. 08:48
Tehaát akkor ezt is az bírósági eljárás során határozzák meg (vagy külön pert kell indítani ezért is?).
Köszi a választ!
Osztatlan közös tulajdon
nanemaaa
#
2011.05.06. 10:10
Inci...
Elméletileg igen, de ebben már - közös megegyezés hiányában - a bíróság fog dönteni.
szerintem
nanemaaa
#
2011.05.06. 10:08
beépítek
Hát ez az! :)
Minden estre a többséggel ellentétben én azt mondom, lehet a széllel szemben, ha nem zavar, hogy vizes lesz a lábunk szára. :D
incifinci
#
2011.05.06. 08:00
Tisztelt hozzáétők!
Nagyon szeretnék az alábbi hozzászólásomra egy választ, mert benne vagyok egy ilyen esetben!
incifinci
#
2011.05.04. 13:03
"nanemaaa # e-mail 2011.05.03. 10:26
A vállalkozó (nádazó) azt a munkát végzi el, amivel megbízzák. Őt a tulajdonjogi viták nem érdeklik.
A társtulajdonos kérheti a rád eső rész megfizetését. Sőt követelheti is. Legfeljebb nem kapja meg. ;)
Ahhoz ugyanis igazolnia kellene, hogy az elvégeztetett munka nélkülözhetetlen volt."
Abban az esetben, ha nem lehet a szétosztott költségeket behajtani, akkor megváltoz(hat)nak a tulajdonosi viszonyok (azaz a költség a résztulajdon százalékára hatással van e)?
A választ előre is köszönöm.
beepitek
#
2011.05.03. 12:35
Tisztelt Nanemaaa!
Igazából értem, hogy mit kellene csinálnom.Viszont ha a végén mindenki nem írja alá az Alapító Okirat módosítását,akkor mit ér az egész?
Beépítő
oktgyd
#
2011.05.03. 12:34
köszönöm a válaszokat,
de semmikép sem szeretném hogy a munka el legyen végezve, mert bírósági úton biztosan követelni fogja az összeget.
Én ugy gondolom laikusként, hogy ha én mint tulajdonos nem egyezem bele nem kezdheti el a munkát. Így van ez?
nanemaaa
#
2011.05.03. 12:32
Hát igen. Saját csatornája utoljára Komlós Jánosnak volt. ("Az én csatornám") ;)
Kovács_Béla_Sándor
#
2011.05.03. 09:48
Hülye fórummotor. Azt hiszem, megint a rovatnyitóra válaszoltam.
Kovács_Béla_Sándor
#
2011.05.03. 09:48
Az a gond, hogy az nem a "szomszédok2 csatornája hanem a tietek is. Osztatlan közös.
nanemaaa
#
2011.05.03. 08:26
A vállalkozó (nádazó) azt a munkát végzi el, amivel megbízzák. Őt a tulajdonjogi viták nem érdeklik.
A társtulajdonos kérheti a rád eső rész megfizetését. Sőt követelheti is. Legfeljebb nem kapja meg. ;)
Ahhoz ugyanis igazolnia kellene, hogy az elvégeztetett munka nélkülözhetetlen volt.
oktgyd
#
2011.05.02. 19:02
Kedves Fórumozók!
Segítségeteket szeretném kérni egy régóta húzó problémánknál. Osztatlan közös tulajdonú ingatlan: Öröklés után 3 testvér, és én vagyunk a tulajdonosok. 43%, 53%, 2%, 2% arányban. A tulajdoni hányadom 43 %. A telken áll egy öreg nádtetős ház. Az 53 % -kal rendelkező tulajdonostárs teljes nádazási munkát akar csináltatni a házon ,amihez én nem járulok hozzá a magas költségek miatt. Kérdésem az lenne, hogy megakadályozhatom e ebben? ( a nádazó azt válaszolta, hogy ő megcsinálja a munkát függetlenül attól, hogy milyenek a tulajdoni viszonyok)
Ha kivitelezik a munkát, a tulajdonostárs követelheti e a felújítási munka tulajdoni hányadomnak megfelelő részét?
Kérem segítsenek ebben. Köszönettel.Zoltán
nanemaaa
#
2011.05.02. 13:33
A kérdésben szépen sorban bele is foglaltad a választ is. Be kell szerezned a társasház hozzájárulását, meg kell kérned az építési, majd a használatbavételi engedélyt is. Ezt követően alapító okirat módosítás következik 100% hozzájárulással. és természetesen alkalmasint tulajdoni hányadod növekedése okán némi vásárlással is.
Az újonnan beépíteni tervezett födém, és homlokzati falszakasz, hiába te építteted, a törvény szerint osztatlan közös tulajdont fog képezni.
beepitek
#
2011.05.02. 09:53
Tisztelt Fórumozók, Hozzáértők!
Több lakásos társasházban lakom a földszinten. Csak az utca felől földszint az udvar mélyebben van s így garázsok vannak a ház alatt. Egy lejtős lejárón lehet lehajtani a közös udvarra.
A közös gépkocsi lejáró felett akkora légtér van, hogy a földszinti lakásomhoz tudnék kb 12 nm-es helyiséget hozzáépíteni. Ez egy tároló lenne födém és 1 hiányzó fal és ajtó megépítésével.
Pár éve már közgyűlés elé vittem a szándékomat, ahol arról döntöttünk, hogy ezt a közös tulajdonrészt nem adja el a társasház. Mégpedig azért, mert a beépítéssel megváltoznak a tulajdoni hányadok és ez az Alapító Okirat módosításával jár amihez viszont 100%-os beleegyezés kell, ami akkor nem volt meg. Azóta tulajdonos váltások történtek, viszont még mindig nincs meg a 100%.
Ennek ellenére szeretném a beépítést megvalósítani jogszerűen megfelelő építési engedély birtokában stb.
Ehhez szeretnék segítséget kérni a fórumon. Ha az osztatlan közös tulajdonból nem vennék el semmit hiszen az új födém megépítésével létre jövő 12 nm a saját tulajdonomat képezné, akkor milyen közös tulajdonrészt kell megvásárolnom a társasháztól? A beépítés előtt nincs ott semmi, miután megépítem vegyem meg a 12 négyzetmétert?
Ha 2/3 , vagy 4/5 többségű határozattal megkérem az építési engedélyt, akkor még mindig ott a földhivatal akinek 100% kell az alapító okirat módosításához!?
A tulajdoni hányadok annyiban változnának, hogy a közös maradna a sajátom nőne 5-6 hányaddal a többieké csökkenne 1-2 hányaddal.
Milyen módon és lépésekben tudnám megvalósítani a tervemet? Ehhez kérnék tanácsokat!
Előre is köszönök minden hozzászólást!
1 beépítő
sylwi
#
2011.04.30. 09:45
Köszönöm Mindkettőtöknek a segítséget!
Sz.
Kovács_Béla_Sándor
#
2011.04.29. 07:33
A konkrét jogszabályhelyet most meg nem mondom (egyébként sem erősségem a szakasz- meg bekezdésszámok), de egyértelműen ez a gyakorlat. Ez ugyanis nem valamely tartozás kiegyenlítése érdekében történő árverezés.
dorka11
#
2011.04.28. 19:25
KBS!
Az árverezés sem szükségképpen lenne áron aluli, mert - ha nincs a felek között megegyezés - csak a szakértő által megállapított ár fölött lehet eladni; lefelé csak akkor lehetne menni, ha abban minden tulajdonostárs egyetértene.
- Hogy is van ez? A szakértő által megállapitott ár fölött? Ez birói gyakorlat? Hol van ez leirva?
Válaszodat előre is köszönöm.
dorka11
#
2011.04.28. 19:19
silwy
Ha pereskedésre kerül a sor,az neki is pénzbe fog kerülni,vagy csak nekünk,akik elindítjuk?
- Először a felperesnek /aki elinditja a pert/ kell a költségeket/illetéket megelőlegeznie. Közös tul.megszüntetése esetén a birói gyakorlat szerint a költségek megosztásra kerülnek.
Jól értelmeztem e azt,hogy ha perre kerül a dolog az utolsó lépcső az az,hogy elárverezik a házat,tehát mindenképp meg tudunk szabadulni,még ha áron alul is?
- A biróság a közös tulajdont /ugy tudom/ mindenképpen megszünteti. A megszüntetési módok közül azt nem választhatja, mely ellen mindegyik fél tiltakozik. Tehát a válasz: igen.
Kovács_Béla_Sándor
#
2011.04.28. 17:55
Nem igen számít, hogy ő akarja vagy nem. Hiszen ha akarná, miért kellene bírósághoz fordulni?
sylwi
#
2011.04.28. 11:03
Köszönöm a gyors reagálást!
Nem akarja megváltani.Felajánlottuk neki,hogyha ragaszkodik a házhoz,akkor vegye meg a részünket,de én azt érzem,hogy neki ez direkt jó,hogy folyton keresztbetesz.Mikor mondtuk neki,hogy nem választhatja le a házat,mert ez nem így megy,arra az volt a reakció,hogy őt nem érdekli a törvény.
De akkor ezek szerint mindenképpen eladható lesz a ház,tehát nem csinálhatja ezt a végtelenségig?
Én a saját 25%-omat egyáltalán nem is tudom használni.
Az a baj,hogy nem lehet vele értelmesen megbeszélni semmit.Többször próbáltam,de mint a mellékelt ábra mutatja,sajnos eredménytelenül.
Kovács_Béla_Sándor
#
2011.04.28. 10:24
Birtokvédelmet lehet kérni, egyébként pedig a közös tulajdon megszüntetését. Az nem feltétlenül jelent árverezést, szóba jön az is, hogy a nagybátyád váltsa magához a tulajdoni hányadaitokat. Az árverezés sem szükségképpen lenne áron aluli, mert - ha nincs a felek között megegyezés - csak a szakértő által megállapított ár fölött lehet eladni; lefelé csak akkor lehetne menni, ha abban minden tulajdonostárs egyetértene.
sylwi
#
2011.04.28. 10:17
Kedves Fórumozók,Hozzáértők!
Szeretném a segítségeteket kérni egy vitás üggyel kapcsolatban.
A történet a következő,kicsit hosszú lesz:
Édesapám sajnos 2 éve elunyt.Volt egy házuk közösen a nagybátyámmal 50-50% tulajdonban.Édesapám részét megörököltük a testvéremmel 25-25 % arányban.A gond az,hogy nagybátyámtól mindketten szabadulnánk,mert igen agresszív,kezelhetetlen ember.
Megegyeztünk mindhárman,hogy eladjuk a házat,és mindenki megy amerre lát.Nagybátyám kért meg arra,hogy beszéljek ingatlanközvetítővel is,hogy mihamarabb túllegyünk az egészen.A közvetítőnek kellett volna mindhármunktól írásbeli meghatalmazás.Ezt nagybátyám már nem volt hajlandó megtenni,úgyhogy ez a lehetőség ugrott is.
A házra kitettem egy eladó táblát.Legutóbbi ottjártakor ezt is leszedte.Ő Ausztriában dolgozik,a házban jelenleg a testvérem lakik,de mikor nagybátyám hazajön havi rendszerességgel,akkor a testvérem is inkább csak aludni jár haza.
Most nagybátyánk kitalálta,hogy nem adjuk el a házat,hanem majd ő azt leválasztja magának,merthogy ő többségi tulaj és megteheti.Egy másfél szobás házról beszélünk egyébként...A telek egy részét már elkerítette magának ,és tákolt rá egy faházat is,ezeket persze engedély nélkül de ennek már több éve.Igazából semmiféle megoldásra nem hajlandó.
Egyszer ezt akarja,másszor azt.
A kérdéseim:
Jól értelmeztem e azt,hogy ha perre kerül a dolog az utolsó lépcső az az,hogy elárverezik a házat,tehát mindenképp meg tudunk szabadulni,még ha áron alul is?
Ha ő most elkezdi a házat leválasztani,akkor hívhatok e rendőrt,hogy akadályozza meg,vagy van e erre más lehetőségem?
Mi a helyzet azzal a résszel,amit már önkényesen lekerített?
Ha pereskedésre kerül a sor,az neki is pénzbe fog kerülni,vagy csak nekünk,akik elindítjuk?
Ügyvédnél még nem jártunk.De az állapot már kezd tarthatatlanná válni.
Előre is köszönök minden hozzászólást!
Szilvi
Lhotse
#
2011.04.27. 16:20
A képviselet hiánya nem eredményez perbeli cselekvőképtelenséget. Ahogy KBS írja, az álképviselő eljárása utólag jóváhagyható.
Kovács_Béla_Sándor
#
2011.04.26. 12:40
Nincs itt semmi gond, a képviselt az álképviselő eljárását utólag jóvá hagyta. Jogászkodás helyett inkább fizettél volna idejében.
monalisa1
#
2011.04.26. 09:28
Vélem azóta már ismét hivatalosan jár el a kk. a közgyülés általi újraválasztással, és bizonyára újra megkaptad a tartozásra vonatkozó felszólítást.
Valószínűleg nagyobb lehet a felhalmozódott tartozás és annak késedelmi kamata, mintsem a kk.-őt ujra megválasztani - és "a" jogosulatlansága miatti időszakra eső kamatszámítás.
monaLuis
laikus hozzászóló
