Osztatlan közös tulajdon

Tisztelt Szakértők!

Régebben írtam ide a fórumra és választ is kaptam, amit köszönök.Most is lenne egy kérdésem.
Válóperen túl vagyunk, 1/1 arányban vagyok tulajdonosa az ingatlannak az ex a 1/2 részére ingatlan nyilvántartáson kívüli tulajdonos. Egyezségünkben megállapodtunk, hogy az ingatlant (mivel megosztható) közösen használjuk. De ő a válóper után pár hónap múlva önként elköltözött.Bútorait, stb itt hagyta.Nem cseréltem zárat,bármikor vissza jöhet, részemről nincs akadálya.Ő mégis azzal fenyegetőzik, hogy többlethasználati díjat fog követelni, ha nem adom el a lakást.De azt is tudom, hogy ha értékesítem, akkor meg azért fog pereskedni, hogy ő még vissza akart ide térni, azért vannak még itt a holmijai és, hogy milyen jogon értékesítettem az ingatlant,ő ehhez nem járult hozzá.
Kérdésem:
Van joga többlethasználati díjat kérni, megítélik neki?
Én vagyok a nyilvántartás szerint a tulajdonos, eladhatom az ingatlant? Ő érvénytelenítheti a megkötött szerződést?
Milyen módon értékesíthetem, hogy később ebből ne legyen probléma? Ő külföldön tartózkodik csak emailbe tudok vele kommunikálni. Előre is köszönöm a választ

„Van joga többlethasználati díjat kérni, megítélik neki?”

Nem.

„Én vagyok a nyilvántartás szerint a tulajdonos, eladhatom az ingatlant?”

Jogszerűen a vele való egyeztetés nélkül nem.

„ Ő érvénytelenítheti a megkötött szerződést?”

Jóhiszemű vevővel szemben biztosan nem, de kérheti az ingatlan értékének a felét.

„Milyen módon értékesíthetem, hogy később ebből ne legyen probléma? ”

Leginkább vele egyeztetve. Ha semmilyen módon nem hajlandó együttműködni, ezt dokumentáld és legalább közjegyzői nemperes eljárásban kérd ingatlanforgalmi szakértő kirendelését, hogy az ingatlan értékét határozza meg.

Köszönöm

Nincs mit.

Tisztelt Szakértők!

Igyekszem röviden felvázolni a pillanatnyi helyzetem.
2002-ben megvasaroltam egy 2 lakásos családiház fszt lakasát, az emeletit ugyanabban az idoben a szomszéd. A fszti lakashoz tartozó reszben van feljarat az emeletre, anno ugy allapodtunk meg, h a szomszed kialakitja a kulon feljutast. Ezt részben meg is csinalta, de nem véglegesen, igy még mindig az én részement használja. Kértem birtokvédelmet a helyi jegyzőtől, aki ezt elutasitotta azzal, h mivel nem lakom ott igy engem nem zavarnak. Igen, valoban nem lakom ott, pillanatnyilag külföldön tartozkodom. Viszont lassan eltelik 10 év és ezeknek eszük ágában sincs befejezni a kiépitést. Attól tartok, és már emlegették, hogy eltulajdonlással fognak birósághoz fordulni. Persze egyébb más dolgokat is sajátként használnak a földterületből, holott osztatlan közös tulajdon. Mit tehetek? Elvileg már csak 8 napom van, h a jegyzőtől kapott levélre válszolva pert indithatok a biróságon. Viszont ott milyen jogalapon, ill igy h nem tartozkodom otthon, postai uton megtehetem? Hálás köszönettel: Annamária

Ha csak azon a lépcsőn lehet feljutni az emeletre, akkor nagyon valószínű, hogy közös tulajdon - ha egyáltalán társasház az az ingatlan. Mert ha nem, akkor az egész közös tulajdon, végképp nem kaphatsz birtokvédelmet.
(A jegyző indoklása - ha valóban így szól - butaság. De lehet, hogy ő is arra hívta fel a figyelmedet, hogy osztatlan közös tulajdonban az egyik tulajdonostárs használata nem zavarhatja a másikat, ha az maga nem is használja az ingatlant.)

Tisztelt Kovács Béla Sándor!

Köszönöm gyors válaszát, a telek osztatlan közös tulajdon, a házra van használati szerződésünk, melyben a fszti az enyém, az emelet a szomszédé. Nincs közös helyiség. A birtokvédelmi kérelmemben még több dolgot is felsoroltam. Pl.: önkényesen lebontották a tárolomat (nekik is van), konyhakertet alakitottak ki maguknak. Illetve eltulajdonlassal kedveskednek. Nem szeretnék úgy járni, h lassan nekem nem marad semmim. Vagy én is kezdjek el piszkoskodni..., és az hová vezet...

Köszönettel:Annamária

Végső soron szerintem az lesz a megoldás, hogy ezt a közös tulajdont valamilyen módon meg kellene szüntetni. Ha máshogy nem, perben. Ha máshogy nem, társasházzá alakítással. Mindenesetre ha van használati megállapodás, akkor szerintem nem lehetetlen osztatlan közös tulajdon esetén sem a birokvédelem, de túl sok adatot nem adtál meg ahhoz, hogy tisztán lásson az ember.

Tiszteletem!
Lenne egy bonyolult ügyem, mihez segítséget szeretnlk kérni.
Egy osztatlan közös tulajdonú telekről van szó rajta két ingatlannal. Mindössz 1415 nm, amin van két ingatlan, melynek bejárata külön-külön utcára nyílik, s ebből az egyik az enyém, a másik a volt főnökömé! Elindítottunk egy megosztási procedúrát, amihez szükség lett volna az ő jelenléte is az aláírásával.
A probléma most kezdődik! A manyusról már hónapok óta nem tudni semmit. Az ingatlanja üresen áll. Hallomásokból elég zűrös alak, s talán nem is él már. Viszont nekem megérett a pillanat, hogy eladjam az ingatlanomat, de félnek az osztatlan közös tulajdontól, mivel mindkét ingatlanon banki fedezetes hitel van. Egy módja lehet a megosztásnak, hogyha a másik rész is beleegyezik, ami lehetetlen, mivel körözött személyként még a rendőrök sem találták eddig.
Amim van! Egy megállapodás, közös tulajdonban álló ingatlan használatáról melyben szerződtünk a telek nagyságáról és a családiház kizárólagos használatbavételéről amit véglegesnek tekintünk.
Kérdésem, hogy ennyi elég ahhoz, hogy megosztassam az eltűnt személy beleegyezése nélkül a telket, hogy eladhatóvá váljon az ingatlan? Ugyanis a küszöbömön a vásárló, de nem mer belecsapni, mert fél, hogy a muksó ,ki nem fizeti a hitelét, mert ralán már világon sincs, így később rajta törlesztené a végrehajtó.
Köszönettel!

Tiszteletem!
Lenne egy bonyolult ügyem, mihez segítséget szeretnlk kérni.
Egy osztatlan közös tulajdonú telekről van szó rajta két ingatlannal. Mindössz 1415 nm, amin van két ingatlan, melynek bejárata külön-külön utcára nyílik, s ebből az egyik az enyém, a másik a volt főnökömé! Elindítottunk egy megosztási procedúrát, amihez szükség lett volna az ő jelenléte is az aláírásával.
A probléma most kezdődik! A manyusról már hónapok óta nem tudni semmit. Az ingatlanja üresen áll. Hallomásokból elég zűrös alak, s talán nem is él már. Viszont nekem megérett a pillanat, hogy eladjam az ingatlanomat, de félnek az osztatlan közös tulajdontól, mivel mindkét ingatlanon banki fedezetes hitel van. Egy módja lehet a megosztásnak, hogyha a másik rész is beleegyezik, ami lehetetlen, mivel körözött személyként még a rendőrök sem találták eddig.
Amim van! Egy megállapodás, közös tulajdonban álló ingatlan használatáról melyben szerződtünk a telek nagyságáról és a családiház kizárólagos használatbavételéről amit véglegesnek tekintünk.
Kérdésem, hogy ennyi elég ahhoz, hogy megosztassam az eltűnt személy beleegyezése nélkül a telket, hogy eladhatóvá váljon az ingatlan? Ugyanis a küszöbömön a vásárló, de nem mer belecsapni, mert fél, hogy a muksó ,ki nem fizeti a hitelét, mert ralán már világon sincs, így később rajta törlesztené a végrehajtó.
Köszönettel!

Bíróságtól kérheted a közös tulajdon megszüntetését természetbeni megosztás útján.

(Ez miért bonyolult? Azért, mert húsz mondatban írod le, ami kettőben érthetőbb lett volna?)

Tisztelt Forum!

Szeretném megkérdezni azt hogy ha valamelyik tulajdonos társ kéri az osztatlan közös tulajdon megosztását és a megszüntetését akkor a megszüntetett és megosztott közös tulajdon ráéső részén mint régi tulajdonosnak fennáll e az elővételi jogom ?

hogyan tudom esetlegesen kivásárolni az ő tulajdonát akkor ha nem tudunk megegyezni a vételárban ?

köszönettel

miro

A közös tulajdon megszűntetése után, önálló ingatlanok (1/1 tulajdonú) jönnek létre, ezért a volt tulajdonostársak elővásárlási joga megszűnik. Ha nem tudtok megállapodni a vételárben, akkor nem jöhet létre adásvétel.

Köszönöm szépen a gyors választ.

Abban az esetben ha az egyik tulajdonos kezdeményezi az osztatlan közös tulajdon megszüntetését akkor ennek az ügyvédi és földhivatali költségeit ki állja ? osztódik a tulajdonosok között vagy a kezdeményező viseli a költségeket?

Amennyiben a tulajdonostárs részét meg kívánom vásárolni akkor ügyvéd által kell a részére hivatalos vételi ajánlattal kell előállnom ?

Tisztelt Szakértők!
Most látom, hogy az osztatlan közös tulajdonnal kapcsolatos kérdésekkel külön fórum foglalkozik, ezért ide is megírom problémánkat, talán van valakinek jó tanácsa:

A segítségüket, tanácsukat kérem egy földbérlési ügyben. Apósoméktól örökültünk 4 hold földet, amit kárpótlásként kaptak, és osztatlan közös tulajdon. Sok évvel ezelőtt - még apósomék életében - jelentkezett egy Úr, hogy bérbe venné a földet és küldött egy szerződés-tervezetet, amiben egy minimális bérleti díjat ajánlott. Apósomék, férjemmel megbeszélve aláírták a szerződést, tekintve, hogy a földet használni sem lehetőségük sem szándékuk nem volt. A bérlő kezdetben kisebb-nagyobb késésekkel, de fizette a bérleti díjat, de sok éve már egyáltalán nem fizet senkinek és megkeresésünkre sem jelentkezik. A földet viszont - szerteágazó rokonságunk információi szerint - folyamatosan műveli.
Tanácsukat kérem, mit tehetünk?
Tekintve, hogy nem ismerjük az összes tulajdonost, csak a rokonságot, az egységes fellépés kissé nehézkes, arról nem beszélve, hogy a művelési kötelezettségnek (lehet, hogy nem ez a szakszerű szó?)sem igen tudnánk eleget tenni - ezzel él vissza a bérlő.
Mi legszívesebben eladnánk, de kellhet valakinek így...?
Előre is köszönöm tanácsukat!

miro

Közös tulajdon megszüntetési perben a perköltség viselésének általános szabálya az, hogy a készkiadások megosztása mellett mindegyik fél viseli a saját költségét. Az ettől való eltérés főleg akkor indokolt, ha arra a felek magatartása okot ad.
Nyilván ha előtte meg sem próbálsz peren kívül egyeztetni, akkor ez lehet ilyen magatartás.

Cinege: bármelyik tulajdonos egyedül is követelheti a teljes bérleti díjat. (Egyetemleges jogosultak.)

Kedves KBS, a bérleti díjat levélben kértük pár éve, de választ sem kaptunk rá. Nem egészen értem válaszában a "teljes bérleti díj" kifejezést, a részünkre járó összes elmaradt bérleti díjra gondol, vagy az összes tulajdonosnak járó bérleti díjra? Az összes tulajdonost nem ismerjük, csak egy részét.
Perelni szerintem nincs értelme, mert ha azt válaszolja, hogy akkor a mi földünket nem bérli tovább, - bár ezt osztatlan közös tulajdon esetében elég nehéz kivitelezni,mivel ő sem tudja, melyik a mi földünk, -akkor sem jutottunk előbbre.
Van rá esély, hogy valamikor rendeződnek az ilyen típusú közös tulajdonok?
Köszönöm válaszát!

„vagy az összes tulajdonosnak járó bérleti díjra?”
Vagy.

„ha azt válaszolja, hogy akkor a mi földünket nem bérli tovább, - ”
És akkor az elmaradt bérleti díjakkal már nem is tartozna?

Az összeg valószínűleg nem éri el az egymillió forintot, ezért közvetlenül nem lehet perelni, fizetési meghagyás kibocsátását lehet kérni.

Kedves KBS, köszönöm válaszát!

10 évvel ezelőtt vettünk egy telket, 50-40-10 % tulajdoni hányaddal, amelyre 2 lakást építettünk, időben megkaptunk a jogerős lakhatási engedélyt Most szeretnénk épületfeltüntetési rajzot csináltatni, és a lakásokra a tulajdoni hányadot is bejegyeztetni. Az egyik lakásnak 1/1-es tulajdonosa lesz, a másiknak 90-10 %-ban osztott tulajdona.
Kérdésem:

1. Mi kell a lakások tul. hányadának bejegyzéséhez?
2. Mi kell a telek tényleges megosztásához a fenti arányban? A házak elhelyezkedése nem a telek tul. hányada szerinti?

köszönöm válaszát

Társasház alapító okirat

Nem feltétlenül, itt elég lehet a ráépítési megállapodás is.

Jó estét kívánok!
A következő problémával fordulok hozzátok. Társasházban van 3 tárolóhelyiségem, gondoltam én. Saját kis pince - ez a többi lakónak is van, lépcső alatti tároló - ez csak az enyém, illetve légópince a kertben - ez is az enyém.
Gyanús volt nekem, hogyan lehetnének ezek a helyiségek az én tulajdonomban, mert sem az adásvételi szerződésben, amiben a lakásvásárlásomat rögzítettük, sem a társasház alapító okiratában nincs a lépcső alatti tárolóról, vagy a légópincéről szó.
Állítólag a lakásom utólag lett valahogy hozzáépítve a társasházhoz. Az előző tulajdonos építette/használta (ez sajnos nem világos) a lépcső alatti tárolót, illetve a kerti légópincét, és amikor megvettem a lakást, azt mondta, ezek is járnak vele. Akkor sajnos nem foglalkoztam a tárolóhelyiségek ügyével...
Most viszont láttam, lakatot tett egy lakó a kerti pincére, egy másik pedig meg akarja venni tőlem a lépcső alatti tárolót.
Bocs a körülményes fogalmazásért. Szóval a kérdéseim:
Hogyan tudom bizonyítani, hogy a tárolók, pincék az én tulajdonomban vannak?
Hogyan tudom bizonyítani, hogy a használati joguk engem illet meg?
A használati jogot mindkét helyiség esetében el tudom adni?
lekötelez, aki tud nekem segíteni. Köszönöm, szép délelőttöt nektek!
Péter

Kedves peter.palkata!

A válaszokat a th. alapítóhatározatában találja meg.
Elvileg az ütk rendelkezik egy példánnyal.
Ha nem akkor a földhivatal.
Ebben meghatározható a helyiségek státusza. Osztatlan közös tuljadon é?

Ha külön tulajdon akkor nincs gond.
Egyéb esetben az adásvételi szerződés adhat támpontot.
Úgy tűnik nem rendelkezik kizárólagos használati joggal az elmondottak szerint.

Így marad egy jogértő készpénzért.