Osztatlan közös tulajdon

valamit vagy nem jól írt le, vagy maga sem érti...

„1991-ben vásároltam egy 2. kerületi társasháztól egy garzont adás-vételi szerződéssel, és az akkori tulajdonosok aláírásával ”

Tehát adás-vételi szerződés... alap esetben ezzel tulajdonjogot szerzett, miért nem lett akkor bejegyezve, a többit követni nehezen tudom

• Társasháztól nem lehet garzonlakást venni, mert társasháznak olyanja nem lehet.

Etc.

Éppen ezek miatt kellene, h átnézné egy ügyvéd mi is lett 20 év alatt házilagosan kotyvasztva...

„Társasháztól nem lehet garzonlakást venni”
na, tényleg, ezen átsiklottam

Vagy elírta (...), vagy leélte az életét úgy, h alapvető dolgokkal nincs tisztában., vannak gyerekei, menyei, rokonság, munkatárs, szomszéd stb., és soha senki nem homályositotta fel...

Mindeközben van diploma és féltucatnyi szakma..

Az eset ügyvédért (is) kiállt.

karpati1973

Bírósághoz lehet fordulni, hogy a használatot szabályozza.

Tisztelt ObudaFan!

És ezt a bíróság hogyan szabályozza?
Kötelezi őket hogy a kerítést bontsák le és legyen újra egy nagy közös udvar? (amit persze továbbra sem tudnék használni az említett ok miatt, miszerint a ház háta mögött helyezkedik el és nincs arra kijárat. :/ Ezen okból kifolyólag még mindig egy másik helyrajzi számon lenne az udvarom :/ )
Vagy mivel ilyen kesze-kusza a helyzet azt mondja hogy alá kell írni, mert ez a "közös érdek" hogy rendezve legyen a helyzet.
Vagy mehetek a sóhivatalba és még a bírósági költségeket is fizethetem.
Mert azért nem éppen mindegy..

Köszönöm mielőbbi válaszát.

Azért az alaprajz és a másik ingatlan tulajdoni viszonyai ismerete nélkül ezt megmondani nem lehet, de nyilván a közúttal való összeköttetéseteket meg kell oldani.

T.Válaszolók, köszönöm válaszukat, akkor még pár tény: tulajdonjogot vettem 1991-ben, a garzon, anno viceházmesteri lakás volt, a ház tulajdonában(osztatlan közös, al-betétként a 100 éves alapító okirat mellett. Azért adták el, hogy a ház tudjon gázkazánt venni! Tulajdonjogom akkor lenne/lett volna, ha a társasház az alapító okirat módosítást beadja a Földhivatalhoz. Sajnos az akkori közös képviselő azt hazudta, hogy beadta. Évek múlva kiderült, h. be se adta, el sem készíttette. Aztán a következő közös képviselő beadta, de a Fölhiv. nem fogadta el, mert 3 tulajd. a saját ügyei miatt nem értett egyet ezzel, és nem írta alá. Ezek az emberek már mind meghaltak A mostani közös képviselet a per folyamán ismét elkészíttette az alapító okirat módosítást, de újabb tulajdonosok nem értenek egyet vele!
A Bíróság mindenféle újabb tulajdonosok elérhetőségének kinyomozását kéri tőlem, akik akkor, annó még nem is voltak itt tulajok.
A közös képviselet, a kirendelt ügyvéd és én is kértem a Bíróságot, hogy a tulajdonjogomat állapítsa meg a társasház elintézetlen és elintézhetetlen ügyeitől függetlenül, de erre sajnos nem reagál semmilyen formában.Meg se indokolja, hogy miért
Eközben, míg eladni nem tudom, újabb tulajdonos(ügyvéd) használati díj fizetését akarja elérni tőlem. Nem lakom ott, el akarnám adni!
Remélem így már érthető voltam. Ezzel együtt senki nem érti, de a Földhivatal felé történő alapító okirat módosítás soha nem fog összejönni fentiek miatt, miközben majd még fizethetek is, értékesítés helyett!
Kirendelt ügyvéd azt mondta, maszekban nem vállalná, évek során volt pár ügyvéd, de nem intéztek semmit, max. több tízezer forintért írtak egy-egy levelet.
Olyan ügyvéd meg nem létezik, akinek akkor lehetne fizetni, ha el is intézte a tulajdonjogomat!
Üdv

Amíg van olyan alperes, akinek a címe nincs meg, addig ebből nem lesz ítélet. Azt meg az ügyvéded látja, hogy csak a KEKKHI-hez kell elmenni egy-két lakcímért, vagy esetleg póthagyatéki eljárásokat kell lefolytatni.

Kedves ordy!

Nem tudni, hogy az adásvételi szerződés mikor készült.
Kötelező volt már akkor is az ügyvédi ellenjegyzés?
Amennyiben igen, akkor az ügyvéd is hunyó.

A vételár előleget (foglalót)addig nem lett volna szabad kifizetni, amíg az ingatlan nem kap önálló helyrajzi számot és a tulajdonjogot fenntartással be nem jegyzi a földhivatal. De hát ez már a múlt.

Az alapító okiratot kéne végre aláírattatni vagy jognyilatkozat pótló ítéletben hatályossá változtatni.

Ezt nem fogja más megtenni csak ön vagy a fizetett meghatalmazottja.

Másnak nem áll érdekében.

Érdeklődni szeretnék, hogy egy 2/4-2/4 arányban két tulajdonos által birtokolt külterületi termőföld, szántó (mindössze 2300nm 1/2-e) eladásakor, egyik tulajdonos adná el a másik tulajdonosnak, szükséges-e a 60 napos nyilvános meghirdetés, kifüggesztés az Önkormányzatnál, vagy egyszerűen, enélkül is megköthető az adás-vételi szerződés.

Utánanéztem a Ptk. 145§ (2) alapján a tulajdonostársnak elővásárlási joga van, de az 1994. évi LV tv. 10§, valamint a 16/2002 (II.18.) Korm. rendelet elővásárlási jogról szóló
passzusait nem tudtam ebben a helyzetben értelmezni, ráadásul különböző forrásokból mást-mást hallottam.

termőföld adás-vételében jártas jogtudós válaszát kéri

egy természettudós

Kedves Obudafan!

A másik ingatlan egy szántó legelő erdő "kombó" közel 1 hektár. Az egyik gázszolgáltatónak szolgalmi joga van, de mind a tulajdonos mind a gázszolgáltató aláírta a hozzájárulást. (látták a telekalakítási vázrajzot és alá is írták)
A közúttal való összeköttetés adott, mert az önkormányzat tulajdonában van a bekötő út külön helyrajzi számmal. Az nem változik semmiben sem,ez vezet a "közös" de általunk nem használt udvarra.

Esetleg így megsaccolható a végkimenetel??
Ha bíróságra kell menni mire számíthatok?
Nyilván nem maradhat az udvarom/unk egy másik helyrajzi számon??? vagy igen???

Köszönöm a segítségét!

karpati1973

Látni kellene az alaprajzokat.

jasminda

Ebben az esetben csak a Nemzeti Földalapnak kell megküldeni az ajánlatot, kifüggeszteni nem kell.

Kedves ObudaFan!

Köszönöm azért hogy próbált segíteni, de így akkor sajna nem leszünk okosabbak.. :(

Köszönöm még egyszer..

:) Kárpáti, ügyvéd nélkül ne vágj bele.

Bármennyire is egyszerűnek gondolod az ügyet, mégsem olyan. Két különböző besorolású föld nem egyesíthető, kivéve ha a helyi hatóság ehhez elviekben hozzájárul. Elvi állásfoglalást kellene előzetesen kérni az átminősítéshez.
Mind a 4 tulajdonos tulajdonában van a szántó terület?

Egyébként a használatot nem nehezíti, ha két külön hrsz-on vannak a földterületek.

A kerítéses ügyet úgy kell átgondolni, hogy volt-e bármikor bárki között használati megállapodás, vagy a kerítések hogyan, mi módon kerültek megépítésre. Ha azok a kerítések már hosszú ideje állnak és a két középső tulajdonos ezt nem vitatta, (kifogásolta) akkor mondhatjuk úgy, hogy ezen használatba beleegyeztek.

Ha korábban nem volt megállapodás, akkor eséllyel lehet indítani pert a használat rendezése iránt.

Ha egyesítésre került a szántó és a telek, és a szántó nem kerül átminősítésre, akkor azon nem építhető sem garázs, sem tároló, sem semmi.

Kedves Immaculata!

A helyi hatóság 3x rajzoltatta át a papírokat és a helyi építésügy vezetője ezt fogadja el,ha beadásra kerül. Ezt kb fél év alatt sikerült lezongorázni.

A kerítéses ügy a következő, és tudom hogy "ráutaló magatartást tanusítottak anno a szüleim". A kerítés hosszú ideje áll ott, de akkor még egy öreg néni lakott ott és nem azzal foglalkozott hogy hogy törjön borsot a szomszédai orra alá. ( Ezt papírok nem igazolják, de ezen nincs mit szépíteni jó ideje így van.) Ezt az 1/4 részt kb 3 éve egy fiatal pár vette meg (azóta vannak problémák, többször szóltunk is hogy ez így nem lesz jó,de semmi értelme, mert csak ordítozik hogy kussoljunk mert nekünk ehhez semmi közünk nincs, mert ez itt az ő területe) és a fickó mindent a saját magántulajdonaként kezel. A házunk és az ő kerítése között utat járt ki ( ami szerinte az övé ,mert ő csinálta) kb 20 cm-t hagyott nekünk,ez az "udvar". Motorok kocsik, állandó járkálás, még szellőztetni se tudunk. A kerítéssel elkerített rész szerinte a saját tulajdona, itt építkezésbe fogott,lassan egybeépíti a két házat, de megteheti mert az csak az övé. Közben én "ajándékba kaptam" a szüleim 1/4 részét és rendezni szeretném a tarthatatlan állapotot. Kb 10 éve szeretnénk építeni, de érdekes módon nekünk valahogy nem megy, mert nem engedélyeznek semmit.
Ez így ebben a formában élhetetlen szerintem.

Egyébként nem akarom sem felszedetni,sem átrakatni senki kerítését.. Csak szeretném ha nekem is lenne udvarom a közös tulajdonon és ugyanúgy élhetném az életem mint azok akiknek van sajátjuk.. És szeretnék egy zajcsökkentő "kerítést" közénk, hogy én is normálisan élhessek. Viszont ez nem lehetséges az ő kerítése és az út miatt. Nem mellesleg azonnal feljelentene, ha bármit is csinálnék.

"Egyébként a használatot nem nehezíti, ha két külön hrsz-on vannak a földterületek."

Sztem nehezíti a használatot hogy az udvarom más tulajdonában van. Ha kilépek a házból már nem a saját tulajdonomra lépek??? És mi van ha eladja és az uj tulaj azt mondja hogy ez nem lesz így?? Nem tudok bemenni a lakásba?? A szobaablakokon fogok közlekedni, mert az az udvarom??? Az a 20 centis sáv??? A szántó egyébként 1 tulajdonosé (aki nem egyezik az osztatlan közös tulajdon "tulajdonosaival"), aki már rég beleegyezett a változásokba.
Építkezni nem akarunk,nem jelent gondot hogyha nem minősítik át.

Egyébként ez úgy van hogyha mondjuk van 1000 nm 4 tulajdonos birtokában és az egyik lekerít belőle 800 nm-t és a többiek nem szólnak ( mármint nem szólítják fel ügyvéddel meg viaskodnak rögtön, mert mint már megtanultam a szó elszáll (ezt egy ügyvéd mondta)) akkor ez beleegyezés?? És a többiek 200 nm-en osztozkodnak utána úgy ahogy tudnak?? És aki nem elég szemfüles annak nem marad semmi???

Én csak szeretném az 1/4 rész tulajdonjogomat gyakorolni. Úgy hogy nekem is legyen saját kerítéssel elkerített udvarom mit a másik 2 tulajdonosnak.

Vagy nincs ehhez jogom???? :/

T.Mufurc_nagyon! Az adás-vételit 1991-ben kötöttük, és még nem volt kötelező az ügyvédi előjegyzés.
Sajnos, azt már tudom, 22 éve, h. addig nem kellett volna teljes vételárat fizetnem a papírok elintézése előtt.Elhittem az ígéretet, h. bejegyeztetik a tulajdonjogomat a földhivatalnál. Ráadásul a vásárlás sem volt "zökkenőmentes", mivel bár tulajdonos voltam a házban, elővásárlási joggal, mégis hoztak egy kívülállót, így rám-vertek anyagilag, így elkapkodtam.
Az alapító okirat módosítást már többszörösen megcsinálták, azonban újabb és újabb akkor még nem létező tulajdonosok is "megfúrják". Vagyis ez nem járható út, mindig lesz olyan tulaj, aki a saját "i" betűje, vagy "négyzetmétere" miatt nem írja alá!!!

A fő kérdés továbbra is: létezik-e olyan paragrafus, miszerint a Bíróságnak jogában áll az én tulajdonjogomat megítélni, függetlenül a ház dolgaitól?(az 1. Bíró ugyanis erre a kérdésre "igen"t mondott.(sajnos elment szülni", a mostani meg nem is válaszol az ilyen irányú kéréseinkre)
És kérdés még az is, hogy kérhetnek e még mindemellett "használati költséget"?( Az ingatlant nem használom, el akarnám adni).
Minden segítő választ előre is köszönök

:)
Ha idegen tulajdonossal vonjátok egybe az ingatlanotokat, akkor a közös kerti munka után nálad fog a szántós lefürödni, vagy sörözgetni, mert ő is tulajdonostárssá válik. :))

Komolyra fordítva a szót. Ha idegen területre lépsz ki nap, mint nap, akkor azon neked útszolgalmi jogod van, ha pedig az a csík elbirtokolható, akkor el is birtokoltad.

Azt azonban nem ártana tudni, hogy a szomszéd szerződése pontosan mit rögzít. Lehet, hogy be van azon rajzolva a kialakult használat és ő így vette meg? Mert, ha igen, akkor a 3 évvel ezelőtti állapotokon nem tudsz javítani.

Az azóta keletkezett zavarás ellen pedig igen is tehetsz. Az építkezést-,az új út kialakítását és az azóta megvalósított birtokzavarást meghiusíthatod.

Ügyvéded van, biztos papírok alapján el tudta dönteni, hogy milyen használati rendezésre van lehetőséged.

Kedves Imma!

Ez a telekalakítás amit én tulajdonképpen megrajzoltattam, azon a kialakult helyzetet rajzolták meg. Az én értelmezésemben ez azt jelenti, hogy a "szántótulajdonos" tulajdonképpen beadja a közös tulajdonba az általunk használt udvarrészt, cserébe a közös tulajdonból ugyanannyi négyzetméter kikerül "szántótulajdonos" földjéhez. Én úgy gondoltam hogy így nem változnak a tulajdoni viszonyok, csak a két "ingatlan" rajzolata lesz más. (Egyébként ha jól emlékszem akkor legelőt ad és mi legelőt adunk.) Ezt egyébként a helyi építésügy vezetője javasolta, ő telekhatár rendezésnek hívta. (ha ez így nem lehetséges, akkor bemegyek hozzá és kiverem a balhét..)

"Ha idegen területre lépsz ki nap, mint nap, akkor azon neked útszolgalmi jogod van, ha pedig az a csík elbirtokolható, akkor el is birtokoltad."

Valójában semmi jogom nem lenne ott lenni, mert a közös tulajdonra való bejutás "szabályozott" és egy erre a célra kialakított önkormányzati tulajdonú út szolgálná a bejutást, aminek a végén kapu van. Gondolhatja hogy nem a mi udvarunkra nyílik. :/
Az elbirtoklás pedig nem úgy van hogy minimum 10 évnek kell eltelnie és minden változás megszakítja ezt??

"Azt azonban nem ártana tudni, hogy a szomszéd szerződése pontosan mit rögzít. Lehet, hogy be van azon rajzolva a kialakult használat és ő így vette meg? Mert, ha igen, akkor a 3 évvel ezelőtti állapotokon nem tudsz javítani."

A szerződést sem ő, sem pedig a földhivatal nem adja oda nekem, még akkor sem ha tulajdonostárs vagyok. Próbáltam..

Lehet valamit így eladni? Hogy a többiek tudta nélkül rajzolok valamit, vagy beleírom egyszerűen a szerződésbe hogy ami kerítéssel el van kerítve azt én használom???? (egyébként a "régi" szerződések semmi ilyet nem tartalmaznak) Még akkor is ha az mondjuk az 1000 nm-ből 800 nm??? (ez csak egy példa, nem ilyen drasztikus a helyzet :D) És akkor is ha a többiek ezáltal "kárt" szenvednek???

A másik kérdésem az lenne, hogy ha bíróságra mennénk, jelzem nem szeretnék,de benne van a pakliban, akkor a bíróság csak a tények alapján dönt-e, vagy figyelembe veszi-e mondjuk azt, hogy sem én, sem az ikerház másik tulajdonosa semmilyen formában nem tudjuk használni a közös részt( egyébként az alaprajzon a közös tulajdon és a "szántóerdőlegelő" közti telekhatár éppen a mi ikerházunknak az a fala, amin a bejárati ajtóink vannak. :D A közös tulajdon pedig a mi házaink mögött és a másik ikerház előtt levő rész, ami a hátsó szomszédok által telesen le van kerítve)
Vagy figyelembe veszi-e mondjuk azt hogy ezt a telekalakítási vázrajzot rajtuk kívül mindenki aláírta és a rajzból egyértelműen látszik hogy az általuk elkerített részhez nem lett "hozzányúlva" semmilyen formában mert tudtam hogy ebből gond lehet és máshol farigcsálgattuk le azt a kb 80-100nm-t,ami az udvarunk lehetne.. És tulajdonképpen azért nem írják alá, hogy keresztbe tegyenek nekünk?

Magyarul egyébként patthelyzetben vagyok, ha nem tudom telekalakítást sehogyan megcsináltatni??? Vagy szerzek magamnak udvart vagy semmim se lesz csak azért mert valaki egy adásvételi szerződésben leírt valamit kerítésekről vagy firkált egy rajzot, hogy "ekkorát használok én"???

Egyre inkább el vagyok keseredve.. :/

Igen, így rendben lesz a telekhatár rendezés.

Az elbirtoklást csak a tulajdonos közbelépése szakíthatja meg, az elbirtokló jogfolytonos marad, még akkor is, ha tulajdonváltozás történt.

A tulajdonostársnak elővásárlási joga van, ezt a szerződést, vagy legalábbis az összes szerződési feltételt be kellett volna mutatni neked már az adásvétel előtt is. Ijeszd meg a földhivatalt, ha nincs dokumentálva, hogy lemondtál az elővásárlási jogodról.

Értem a példád, de ha az évek során elfogadólag kialakult egy használati rend, azt egyoldalúan akkor sem szabad felrúgni, ha új tulajdonostárs csatlakozik a közösséghez.

Igen, a bíróság pótolhatja a tulajdonostárs hozzájárulását.
Minden esetre a pert megelőzően írásban kell megküldeni a tulajdonostársnak a földmérő rajzát, határidő megjelölésével, hogy szíveskedjen aláírni - figyelmeztetve arra, hogy akadályozása esetén bírósághoz fordulsz.

társasházi zöldterület osztatlan közös tulajdonán 40 tulajdonostárs van. ebből kb. 15 gépkocsiparkolót akar saját költségén. zöldterület 50 %-a kevés ahhoz,hogy mind a 40 parkolót készítsen magának. mit lehet tenni,hogy a közgyűlés jelenlévő egyszerű szavazattöbbsége igen esetén ,a többiekre ne lehessen hátrányos!? SOS tudnának válaszolni???

Kedves Imma!

"A tulajdonostársnak elővásárlási joga van, ezt a szerződést, vagy legalábbis az összes szerződési feltételt be kellett volna mutatni neked már az adásvétel előtt is. Ijeszd meg a földhivatalt, ha nincs dokumentálva, hogy lemondtál az elővásárlási jogodról."

Kérdeztem erről a földhivatalt, aki erre azt mondta hogy nem kell értesíteni a tulajdonostársakat, elég ha ki van függesztve a földhivatalban X napra, hogy eladó.
Erre én mondom hogy és akkor én hogy szerzek mégis róla tudomást???? Azt mondták be kell járni és átnézni a faliújságot..
Mondom én: hogyan, ha maguk 9-15-ig vannak nyitva és még ebédszünet is van, én meg 8-16ig dolgozom??? Azt mondták van szabadnap...
Szóval kiviharoztam,mielőtt bajt csináltam volna.. :D

"Minden esetre a pert megelőzően írásban kell megküldeni a tulajdonostársnak a földmérő rajzát, határidő megjelölésével, hogy szíveskedjen aláírni - figyelmeztetve arra, hogy akadályozása esetén bírósághoz fordulsz."
Ez megtörtént, a levél mellé küldtünk egy rajz másolatot, amiből látszik is hogy csak az ő aláírásuk hiányzik. A levélben is lefektettük, hogy a felmerülő költségeket én állom, (nehogy a pénzhiány hiúsítsa meg a dolgot), és hogy mielőbbi választ várunk.

Köszönöm Imma a sok segítséget és tanácsot!!

Jah még egy kérdés!
Az elővásárlási jogról írásban kell lemondani?
Csak a szomszéd tulajdonost keresték meg, aki itt sem lakik,mert nyári laknak használja a házat :D
Ő is csak szóban mondott le, a másik két tulajdonost meg sem keresték.. Ilyenkor mi van???

Jó Estét!

Szeretnék érdeklődni abból az ügyben kifolyólag:

Ha van egy 2lakásos családi ház,1helyrajzi szám alatt van,illetve nincs 14/a meg 14/b-rész és volt egy tyúkólunk azt engedély nélkül át lehet építeni egy 1szobás fürdős,konyhás "lak résszé"? Úgy,hogy több tulajdonos van(4 tulajdonos) abból 2 jelenleg abban az ingatlanban lakik.
Mégsem tudtunk róla valamint az Önkormányzat sem adott rá engedélyt. Kell egyáltalán rá engedély?

Előre is köszönöm szépen.

Kirácska