Válás, vagyonmegosztás

Tisztelt jogász urak!
Feleségemmel második házasságunkban élünk, neki két, nekem egy felnőtt gyerekem van, közös nincs. Feleségem jól keres a
jó nyugdíja mellett, míg nekem csak kis nyugdíjam van (72 éves tanár vagyok). Az én saját lakásomban lakunk, feleségem saját lakása ki van adva.
12 év házasság után rájöttem, hogy feleségem tudtom és beleegyezésem nélkül az utóbbi években, havi részletekben, összesen több millió Ft-ot utalt át a gyerekei számláira. Ezalatt az idő alatt én semmit sem utaltam saját gyerekemnek.
Kérdéseim:
Feleségemnek joga volt-e a közösnek számító jövedelméből titokban elutalgatni ilyen nagy összeget?
Visszakérhetem-, követelhetem-e a közös kasszába az összeget, hogy azután közösen döntsünk a pénz sorsáról?

Igen. Nem.

Tisztelt Fórumozók!

Sok év után 2 gyerekkel a feleségem bejelentette válási szándékát. Szeretnénk jó viszonyban maradni a gyerekek miatt (kisgyerekekről van szó), együtt nevelni őket a jövőben is, közös felügyelet stb.. Megegyeztünk néhány dologban szóban. Papíron egyelőre nem válunk el, mert nem lenne jó ötlet (babaváró stb.), majd csak pár év múlva. A közös vagyont addig is megpróbáljuk rendezni oly módon, hogy a közös lakásunk tulajdonrészét kivásárolja, én pedig elajándékozom neki, mert ha jól tudom, ez most házastársak között illetékmentes. Kivásárlás alatt azt értve, hogy egyedül vállalja a tartozásaink (hitel, babaváró) fizetését a jövőben, az egyéb közös vagyonból (pénz, állampapír stb.) rá eső részt nekem adja és meg a "tartásdíj" összegét is x évig csökkentve fogom fizetni. Így a bíróságra már kész helyzettel tudunk menni, hogy mindenben előre megállapodtunk és minden annál van akié lesz. Ideális esetben.
A kérdéseim a következők:

1. Lehetnek-e buktatói az előbb vázolt tervnek? Ha lepapírozzuk egy szerződésben, akkor gondolom akkor sem, ha elromlik a viszony közben. Ha viszont nem papírozzuk le és elromlik a viszony (vita lesz stb.), akkor mivel papíron házasok vagyunk, jól gondolom, hogy a bíróság előtt olyan lesz, mintha nem egyeztünk volna meg semmiben? Vagy értékelheti ráutaló magatartásként a bíróság mindkettőnk részéről az addig megtett lépéseket (ő egyedül fizette a hitelt pl., én meg fizettem "tartásdíjat")?
2. Megkért, hogy költözzek el. Többlethasználati díjat fizet (a lakásunk potenciális bérleti díjának negyedét) addig, amíg nem fizeti ki a tulajdonrészem. Ezenfelül lakáshasználati jog ellenértéke elvileg járna nekem a kiköltözés napján. Ennek mértékénél arra jutottam, tehermentes és lakott érték különbözetét kell alapul venni, a lakott értéket 70% körülire szokták becsülni a szakértők információim alapján, azaz a különbség az ingatlan piaci árának a 30%-a aminek a harmada jár a 2 gyerek miatt, azaz kb 10%. Jelenleg az a szándékom, hogy lemondok erről és önként költözök, mert nem célom nyomorba dönteni őt meg a lakás sem eladható a jelzálog miatt (és emiatt gyerekek nevére sem lehet íratni, ez is felmerült). De ezt csak akkor szeretném megtenni, ha a jövőben marad a jó viszony és tényleg sikerül mindenben közös megegyezésre jutni. Be tudom-e biztosítani valahogy, hogy utólag hivatkozhassak arra, hogy én erről nem mondtam le, csak azért költöztem el, mert nem szerettem volna kitenni a gyerekeket a mindennapos veszekedéseknek, ami biztosan következik egy idő után, ha ragaszkodom a lakásban éléshez?
3. Ez már nem feltétlenül jogi kérdés, inkább arra vonatkozik, mit mutatnak a tapasztalatok. Mennyire érdemes nagyvonalúnak lenni (pl. a közös tulajdon felének árának meghatározásánál) tudván azt, hogy ha nem sikerül megegyezni, akkor borítékolható a rossz viszony és jelentős költség, illetve egy többéves per?

Előre is köszönöm a válaszokat

ashc_valas,

1. Rengeteg. Ezek közül sokat kivédhet egy jól megszerkesztett okirat.
2. Nem. Vagy kéred, és onnantól jár, vagy nem kéred, és akkor utólag sem jár.
3. Ez így túl általános, úgyhogy erre az általános válasz is az : a közös megegyezés a legjobb, legolcsóbb, leggyorsabb, legkapcsolat-kímélőbb. Hogy neked ezek mennyire fontosak, annyira érdemes nagyvonalúnak lenni. Esetleg, úgy kicsit kevésbé fáj a nagyvonalúság, ha nem az exed, hanem a gyermekeid javára vagy nagyvonalú a megállapodásban - persze ennek is vannak hátrányai (kiskorú vagyonkezelése, gyámhivatal, etc).

drbjozsef,

Köszönöm a válaszokat, sajnos a gyerekekkel való nagyvonalúság nem opció, a lakás az egyetlen ami a feleségemé lenne a tervek szerint, minden mást vinnék, a lakásnál meg az általad is írtak miatt roppantul körülményes lenne, ha egyáltalán a jelzálog lehetővé teszi.

A feleségem egyébként először azzal jött, hogy csak a negyedét fizetné, mert a gyakorlatban négyünké a lakás, és ő marad 2 gyerekkel.
Mondtam, hogy nem, mert úgy gondolom, hogy ez a gondolatmenet semmilyen bíróságon nem állna meg, jól gondolom?
Inkább én adnám oda ezt az összeget a gyerekeknek 10-20 év múlva, amikor szükségük lesz rá lakásra/autóra stb. (vagy öröklik, ha nem érem meg). Ha most "odaadom", fel sem fogják, hogy mit kaptak tőlem, túl kicsik, utólag meg lehet bármit mondani.

És még 1 konkrét kérdés:
Örököltem 2 ingatlanrészt évekkel ezelőtt, amiket eladtam. Az így kapott nem túl hatalmas, de azért szemmel látható összeg be lett forgatva a jelenlegi közös lakásba. Ez még különvagyonnak számít így?

Előre is köszönöm

A házassági vagyonjogi szerződésnek érvényességi kelléke az ügyvédi ellenjegyzés.

Sziasztok!

Előre is megköszönöm, ha valaki válaszol a kérdéseimre, pusztán emberségből.

• Válás esetén milyen költségek lehetnek a 30.000 Ft illetéken kívül? Az állami gépezetre bíznám teljesen a felbontást, ügyvéd nélkül, hiszen nincs se közös gyerek, se közös ingatlan, se megtakarítás, semmi, csak adósságok meg pár személyes tárgy, ami nem képvisel értéket. (nyilván nem fogunk egymás alsóneműjéért vagy leharcolt 12 éves laptopjáért harcolni).
• A férjemnek egy csomó adóssága van a házasságunk előtti időkből, amivel folyamatosan zaklatnak a végrehajtók. Ha beadom a válópert és kijelentjük a férjemet a lakásból, ahol most lakunk, utána zaklathatnak még engem anyagi követelésekkel? Semmi közöm nincs ezekhez az adósságokhoz.

Igazából engem már nem sokáig zaklathatnak, mert már eldöntöttem, hogy véget vetek az életemnek, de nem szeretném, ha a szüleimet zaklatná bárki, a lakás az övék ugyanis. A válópert is emiatt adnám be főleg, mert amúgy már gyakorlatilag felesleges lenne. Csak akkor leszek öngyilkos, ha már mindent elintéztem, ez még pár hétig eltarthat.

Nagyon szépen köszönöm, ha segítetek. Az Isten áldja meg, aki rám áldozza az idejét.

Az életet eldobni nem szabad. Felejtsd el!
.
A férjed adósságai a házasság előtt keletkeztek. Az számára házastársi "különvagyon" époen úgy mintha egy házat hozott volna a házasságba.
.
Azokért te nem felelsz.
.Barátságosan közöld a behajtókkal hogy itt ne keressék.
.
Majd ők utánanéznek hová költözött.
.

Sziasztok!

Kiköltöznék a közös lakásból, de előtte alá akarjuk írni közösen, hogy ezzel nem mondok le a visszatérés jogáról, van erre egy jogi szövegezésetek? Köszönöm

Elég erre pár mondatot esetleg valaki írna?

Egyébként ez ennyire nyilvánvaló, hogy az ingatlan tulajdonosa elbukja a visszatérés jogát ha kiköltözik papír nélkül, ha válnak a felek? Köszönöm

Nem. Azt éppen nem.

kovacsl,

A tulajdonos nem bukja el.
A nem tulajdonos, nem haszonélvező, ha igazolhatóan a visszatérés szándéka nélkül hagyja el, akkor az elbukja.
De a tulajdonos is elbukhatja, mert a bíróság, adott körülmények esetén, feljogosíthatja csak az egyik felet a kizárólagos lakáshasználatra.

Drbjozsef, köszönöm a választ.

Például mi kell ahhoz hogy elbukja a tulaj a visszatérés jogát a családi házba? Tudnál példát írni erre? Mert gondolom csak durva esetekben ítél ilyet csak a bíróság. Köszönöm

Ptk.4:83.§(3).

Nem tudom egyébként, mi a durva eset nálad.
Ha valamilyen fizikai erőszakra célzol, akkor arra ott van a távolságtartás. De az más.

Elég sok vagyoni érték forog kockán.
Ügyvéd előtt kössetek megállapodást. Pár tízezer ft.

De tudnátok mondani egy példát?
Valószínű előbb lenne a költözés mint a megállapodás ezért kérdezem. Köszönöm

Az egyes bekezdést lefordítaná valaki nem jogi nyelvre? Köszönöm

“ 1) Ha a házastársi közös lakást a házastársak egyikük jogcíme alapján használják, a házasság felbontása vagy az életközösség megszűnése esetén a bíróság ezt a házastársat jogosítja fel a lakás további használatára.”

kovacsl,

• Ha csak az egyik házastársnak van tulajdona az ingatlanban
• Ha csak az egyik házastársnak van haszonélvezete a harmadik fél (felek) által tulajdonolt ingatlanon
• Ha csak az egyik házastárs szolgálati lakása az ingatlan
• Ha csak az egyik házastárs bérlő az adott lakásban

Köszi
Fele fele az ingatlan se haszonélvezet se bérlet.

Hát az jó is meg nem is.
A Ptk. 4:83.§(3) szerint az egyik fél kizárólagos tulajdonának kizárólagos használatára is feljogosíthatja a bíróság a másik felet.
De ha NEM kizárólagos a tulajdon, akkor különleges eset sem kell. Közös esetén az egyik fél megkapja a használat jogát, a másik meg nem.

Az meg nem jó az egyiknek,de a másiknak se nagyon...

drbjozsef:

Mi kell ahhoz hogy a bíróság kizárja a fele tulajdonost a közös házból válás esetén?

Ez meddig tarthat, amíg pl a gyerek anyja tartásdíjra jogosult?

Majordomus: ez miért nem jó annak a fèlnek aki megkapja a hàzat használatra miközben a másik meg nem használhatja?

„Mi kell ahhoz hogy a bíróság kizárja a fele tulajdonost a közös házból válás esetén?”

Válás.

Gondolom ha a felek közösen egyeznek meg a lakás közös használatáról (de előtte már ki költözik az egyik) akkor nincs ilyen.

Persze. Miért lenne akkor?