Csak példa:
Az előfordulhat hogy aláírják közösen a felek majd a bíróság azt mondja pl hogy netàn egyoldalú a szerződés és ezért kizárólagos jogot ad? Vagy akkor még mondhatja a másik fél hogy akkor viszont adják el a felek inkább? Ergo megsemmisítési és újat ír elő vagy higy megy egy ilyen esetben? Köszönöm
Válás, vagyonmegosztás
Majordomus: ez miért nem jó annak a fèlnek aki megkapja a hàzat használatra miközben a másik meg nem használhatja?
Azért mert jelentős fenntartási költségeket örökölsz vele a közös hitel további törlesztését amire nincs anyagi erő.
Ez nem olyan egyszerű hogy egy 80 milliós házat neked itélnek kizárólagos használatra a fele tulaj költözzön albérletbe,fizesse a hitel felét s ha még mindig nem halt éhen akkor a gyerektartást is.
Ez csak a nők vágyálma.s az igazságtalan magyar bírósági gyakorlat.
Ezekben az esetekben az a megállapodás szokott születni a fenti példából hogy a nő marad a házban,fizeti a hitelt tovább s a 40 milliós érték fejében lemond a gyerektartásról.
Minden az övé s ő fizet mindent a minimálbéres fizetésébők meg a családi pótlékból.
kovacsl,
Pacta sunt servanda.
De ha a bíró felülírja a közös megállapodást akkor az mar nem ugyanaz a megállapodás. Olyankor már ugrik az ingatlan és örökre a felség használja és ennyi?
Ha két fél megegyezik valamiben, miért írna azt felül a bíróság?
A bíróság a vitás ügyek elintézésének módja.
Lent írt példát hoztam fel, hogy pl ha egyoldalúnak találják. Akkor bíró átírhatja a szabályokat vagy akkor már ha nincs megegyezés az eredeti megállapodás szerint akkor egy teljesen új is lehet nem? Pl egyik fél mégis akkor inkább eladná a házat fele fele ha így nem jó a megállapodás ahogy be lett adva. Köszi
Nincs olyan, hogy egyoldalúnak találják.
Hülyének lenni egyáltalán nem tilos.
Amíg mindkét fél cselekvőképes, nagykorú állampolgár, pont abban egyeznek meg, amiben akarnak.
Ha a cselekvőképesség, beszámíthatóság esetén gyanú merül fel, akkor esetleg várni kell egy szakértői vizsgálatra.
Nagybàtyàmnàl keveselte a bíró a már megállapodott tartásdijat, bekérte a kereset igazolást stb (de aztán maradt az összeg asszem). Ezért kérdeztem csak
De a szakértői vizsgálaton, amely a belátási képességet lenne hivatott vizsgálni, a megjelenés nem önkéntes? Tudtommal csak gondnokság alá helyezési perben kötelezhető valaki az ott megjelenésre, de akkor nincs szakorvosi vélemény a belátási képességről, elutasíthtja a bíróság a felperes keresetét, amelyben a gondnokság alá helyezést kéri, nem?
A tartásdíj más.
Az a gyereket illeti, az ő érdeke, szükségletei az, ami elsősorban meghatározza az összegét, és csak utána a megállapodás, vagy a szülő anyagi helyzete. A gyermeket a szülőnek a saját rovására is tartania kell.
A gyermek harmadik fél, annak tartásáról ketten egy szerződésben nem dönthetnek - még ha általában jóvá is hagyja a bíró, és csak ritkán bírálja felül.
P. Imre,
Ha felmerül a gyanú, és az illető önként nem veti alá magát a vizsgálatnak, akkor szerintem a bíró felfüggesztheti ezt a pert addig, amíg el nem dől a cselekvőképesség - ha szükséges perben, és kényszer alkalmazásával.
Ha megállapítják,az a fél nem is alkalmas a gyermek gondozására.
Üdvözlet, Tisztelt jogászok mi a véleményük az alábbi esetről. Férjemmel 10 éve élünk együtt szüleim házába szívességi lakáshasználóként. Férjemmel festegettük, csínosítgattuk az ingatlant, ami végül is nem a mi tulajdonunkban volt. Nagyobb beruházásokat is végeztünk, amit a szüleimtől kapott ajándékösszegekből végeztünk el, ezeket én kaptam, azt hiszem ezért különvagyonnak számít. Most, a válás után férjem az ingatlanértéknövekedése miatt perelni kíván, és követeli az értéknövekedésből a részét, de minimum a ráfordított összegek felét. Az is bonyolíthatja talán, hogy váláskor szüleimtől ajándékba megkaptam az ingatlant, de már nagyjából felújított állapotban. Mire lehet itt számítani?
Köszönöm tanácsukat: Melinda
pisza,
„szüleimtől kapott ajándékösszegekből végeztünk el, ezeket én kaptam, azt hiszem ezért különvagyonnak számít.”
Helyesen : HA te kaptad, AKKOR különvagyonnak számít. Született ezekről a nevedre szóló okirat?
Üdvözletem ! Tanácsot kérnék! Élettársak esetében amennyiben megszűnt az élettársi kapcsolat 2023. x időpontban, de nem volt vagyonjogi szerződés az együttélés ideje alatt (1995-2023), nem volt vagyon megosztás sem perben, sem peren kívül a különélés után, ebben az esetben vagyontárgy -konkrétan ingatlan - ,mely csak az egyik fél nevén szerepel az ingatlan nyilvántartásban értékesíthető a másik fél beleegyezése nélkül? Származhat problémája ebből az adás-vételből az értékesítő félnek? Ezt az ingatlant az együttélés ideje alatt vásárolták, de csak az egyik fél (távozó) nevére került. Van egy másik ingatlan ami közös néven szerepel .A különélés után semmilyen egyezségre nem hajlandó az egyik fél( maradt a közös ingatlanban), az ügyvéd szó hallatán tombol! A másik fél albérletben él, ezért szeretné eladni azt az ingatlant, mely csak az ő nevén van, ennek az eladásából szeretne valami lakásmegoldást találni, az albérlet helyett. Tehát származhat problémája ebből az adás-vételből az értékesítő félnek? Köszönöm!
„Tehát származhat problémája ebből az adás-vételből az értékesítő félnek?”
Ha az ingatlan - igazolhatóan - a kizárólagos különvagyona lenne, akkor nem.
Ha az ingatlant közösen vásárolták, és ezért az élettárs ingatlannyilvántartáson kívüli tulajdonosnak számít, akkor természetesen igen.
El tudja adni, mert a közhiteles ingatlannyilvántartás alapján a jóhiszemű szerző fél - a vevőd - jogszerűen szerezhet tulajdonjogot. De ez esetben hiába tombol az exe az ügyvéd szó hallatán, kénytelen lesz pert indítania ellened, ha nem tudtok közösen megegyezni. És ha az közös vagyon, akkor meg is fogja nyerni (részlegesen, de itt fontos, hogy a közös vagyont egyben kell megosztani, nem egyes vagyonelemeket néznek)
(Előre mondom : az ilyen, élettársi vagyonmegosztás az egyik leggennyesebb pertípus, pláne ilyen bonyolult helyzetben. Mindkettőtöknek érdeke lenne, hogy ezt elkerüljétek. Javaslom mediátor felkérését, ha sehogy se megy magatoktól.)
drjozsef , köszönöm a választ! Akkor tulajdonképpen ezzel ( egyenlőre tervvel , felvetéssel)) úgymond még egy löketet is lehetne adni ahhoz, hogy pereskedés nélkül elindulhasson a megegyezésen , peren kívüli vagyonmegosztás?
Emma,
Abszolute.
Ha az életközösség véget ért, véglegesen, akkor el kell számolni. Erre vagy képesek vagytok ketten, ha nem hajlandó, akkor vesd fel a mediátort, ha esetleg arra sem, akkor mond meg neki, hogy ügyvédhez fordulsz és pert indítasz, és ha erre sem hajlik (ettől eltérő) érdemi párbeszédre, akkor csak jelentsd be neki, hogy el fogod adni az ingatlant, hiszen az az álláspontod szerint és a közhiteles ingatlannyilvántartás szerint is a te kizárólagos tulajdonod (még ha ez nem is igaz). Erre már csak tenni fog valamit, legalább ő is megkérdez egy ügyvédet, aki meg fogja erősíteni, hogy ezt véghez tudod vinni nélküle is, és neki kell majd pert indítania ha akar valamit.
A közös megegyezés mindennél jobb. Értesd meg vele így vagy úgy. Ilyenkor a legnehezebb egy ellenérdekelt féllel konstruktív párbeszédet folytatni, de meg kell tenni akármilyen nehéz, mert a per drága lesz, hosszú lesz, és sárdobálás lesz. Mindenki rosszul jár vele - kivéve persze az ügyvédeiteket. Mond meg neki, hogy ha sok felesleges pénze van, akkor pereskedhettek, de az sokszázezerbe fog neki is kerülni, mert mindegy ki indítja a pert, a költségeket közösen fogjátok viselni (nem biztos, hogy egyenlő arányban, de ez most mindegy).
dtbjozsef, mégegyszer köszönöm a megerősítést!
Ha 28 évet kibirtatok akkor azt kis időt miért nem?
És mi van a másik közös ingatlannal?
Miért nem abba költözöl be az albérlet helyett?
Nem rólam van szó. Lakott minden ingatlan.
"Van egy másik ingatlan ami közös néven szerepel "
Ha lakott,fel kell mondani a bérlőnek. Ennyi.
Természetesen ez lenne a legegyszerűbb, de a szóban forgó két ingatlan egymásmellett van, sőt ... az évek alatt a kettő, majdnem egy...Ha ebbe beköltözne a távozó fél akkor állandó zaklatásnak lenne kitéve, elkerülhetetlen lenne a találkozás, majd a viták... Egyenlőre aki birtokol mindent, nem hajlandó semmilyen értelmes tisztességes párbeszédre. Azt hajtogatja, hogy ezt ketten megtudják oldani, de igazándiból szóhoz sem jut a másik fél, a témához nem tartozó vélt sérlemek sorolásába kezd, ugyan az megy amiben eddig éltek, parancsolgat, sérteget, ... az ügyvéd szó csak éppen meg lett említve, tombolt... Ezért gondoltam, hogy valamivel ki kellene mozdítani ebből a helyzetből, ezért gondoltam arra, hogy ha a kizárólagosan a távozó fél tulajdonában lévő ingatlan eladása , meghirdetése elindulna, talán, ha más nem, de a vagyon féltése miatt a fejéhez kapna( ahogyan drbjozsef is írta), mert ennek az ingatlannak az eladásával elég sok veszíteni valója lesz. Ez nélküle is megtehető. Ebből a kapcsolatból a távozó fél még így is, nagyvonalú és a saját rovására lenne hajlandó megegyezésre. Csak sajnos nem hajlandó senkit bevonni a jelenleg birtokló fél, ... meghallgatni.Valahogy rá kellene kényszeríteni az egyezkedésre, de úgy, hogy ne olyan legyen az egyezség, hogy ma ezt mondom és gondolom, holnap meg mást, (mindenféleképpen ügyvédi segítséggel, írásba foglalva) ... mert sajnos ez is benne van, ilyen ember. Persze az írásba foglalt dolgok is megszeghetőek, tudom.... na de mégis, talán kézzel foghatóbb, és következményekkel járhat a megszegése.
Emma,
Ha meguntad a sérelmek hallgatását, akkor adhatsz neki ultimátumot : írásban tértis levél, benne egy KONKRÉT ajánlattal a vagyon megosztására, és azzal, hogy ha 8 napon belül nem tesz ellenajánlatot írásban, vagy nem válaszol, akkor a tulajdonodban lévő lakást értékesíteni fogod, vagy pert indítasz ellene az élettársi közös vagyon megosztása iránt, esetleg mindkettő egyszerre. Emellett deklarálhatod neki, hogy a Te szándékod továbbra is a közös megegyezés, ezért felajánlanád, hogy közösen menjetek el egy független mediátorhoz, ha az álláspontjaitok nem képesek közeledni egymáshoz.
Megjegyezheted, hogy előbbi esetben majd neki kell pert indítania, ha akar tőled valamit, utóbbi esetben pedig ha az ajánlatodhoz nagyjából hasonló megosztás szerint ítélne a bíróság, akkor minden költséget - beleértve a te ügyvédedet is - neki kell majd fizetnie.
(Ettől még első ajánlatnak fogjon csak vastagon a ceruzád, hogy legyen alkualapod, a legrosszabb esetben egy esetleges perben majd neked is lesznek költségeid)
Kezdje el csipkedni magát.
kiadja a Jogászoknak Kft.
cégjegyzékszám: 02-09-067243
adószám: 12559044-2-02