Válás, vagyonmegosztás

Blanka,
kontár is végezhet sokféle szakipari munkát, jól, és szakmunkás is csapnivalót...

Azonban gázkészülékek bekötését és/vagy villanyt akkor is csak szakember végezhet, mert azért személyesen felel.

Szerintem a második kérdéssel kapcsolatban Te magad is tudod/érted a választ.

Egyébként majd az ingatlanos százalékosan és összegszerűen meghatározza - amit ha nem értesz vele egyet akkor a bíróságon vitathatod.

Jó napot mindenkinek !

A Következő kérdéseket szeretném feltenni:

Egy adott ingatlanra hamarosan érkezik egy ingatlanszakértő a volt férj, azt állítja, hogy Ö végzett el egy csomó szakmunkát saját maga Pl.: Fűtésszerelés ezt nem tehette, mert az ilyen szereléseket csak szakember végezheti számit e majd ez a Bíróságon?

A máik kérdésem:

A következő kérdést szeretné feltenni a volt férj az ingatlan szakértőnek:

A saját munka értéke, az ingatlan vonatkozásában az elvégzett-létesitett-munkák értéke és értékemelő hatása, mértéke, a létesített garázs értéke?

Ez mit jelent?

Köszönöm előre is a választ

Üdvözlettel:

Blanka

Természetesen minél több bizonyítási eszköz van, annál jobb. A közokiratba foglalás azonban így utólag felesleges, és az utólagos ajándékozási szerződés sem meggyőzőbb, mint a tanúvallomások.

Köszönöm, a 75 % miatt annyira nem aggódtam, az a szerződésekkel igazolható. Egy esetleges bizonyítási eljáráshoz érdemes-e szülői nyilatkozatokat beszerezni, azt magán- vagy közokiratba foglaltatni (egyéb tanunyilatkozatokkal megerősítve)? Ha elvállalná képviseletemet, kérem e-mailen szíveskedjék arról tájékoztatni.

Nincs semmi gond, ha a házastárs nem vitatja a különvagyon jelleget. Ha azonban ezt teszi, akkor neked kell bizonyítanod. A vélelmet "megelőzni" nem lehet, csak megdönteni.

Köszönöm, Jupiter egyértelműbbé tette a tényállást. Sajnos én hajlandó vagyok a barokk körmondatokra.

Szerintem az elején Ricsiék laktak a szülők nevén lévő lakásban, és a szülők a Ricsi nevén lévőben.
Aztán úgy cseréltek, hogy mindenki a saját nevén lévőben lakott. Ezt adták el Ricsiék, és ezt egészítették ki a szülők 25%-kal a mostani lakás vételárára.

Igen, pontosan így történt.

Hogy tiszta legyen: előbb elcseréltétek a két ingatlant egymással, majd azt, ami így a tulajdonodba került, eladtad, és vettél egy harmadikat?

Válásomat megelőzően mindenki segítségét köszönettel fogadom. Apaként kiskorú gyermekeim nálam maradnak, ezért korántsem mindegy a vagyonmegosztás kérdése. Olyan lakásban élek, amely a következőképpen került a tulajdonomba: Még 1988 évben szüleim megvásárolták lakásukat az én nevemre. Majd házasságkötésem után vásároltak egy lakást a saját nevükre, ezt mi laktuk, ők maradtak az én tulajdonomban. A két lakást később elcseréltük azért, mert nagyobb lakásra volt szükségünk és az általunk birokoltat kívántuk eladni, de immár szerencsésebb volt, hogy a birtokosok és a tulajdonosok személye egybe esen. Mostani tulajdonom vételárát azonban szüleim egészítették ki. Az arány cca. 25 % általuk adott kp, illetve 75 % az értékesített lakás vételára. Kérdésem, hogy a most tulajdonomban lévő lakásból számít-e valamilyen mérték közös szerzeménynek, ha igen mennyi. Van-e megoldás (pl. okiratba foglalása a szülői segítségnek) a közös tulajdon vélelmezése meggátolásának? Köszönöm.

Ha ajándékozás volt, akkor kötelesrészi igény biztosan jár. Ajándékot örökös meg akkor követelhet vissza, ha olyan feltevés hiúsult meg, amely az örökösre is kihatott.

A tényállásból nem derül ki, hogy ajándékozás volt e a jogcím, vagy más. Ha ajándékozás, akkor valban lehet erőltetni a visszakövetelést, bár itt nem a klasszikus meghiúsulás esete áll fenn, hiszen tán még mindíg házasok az ellenérdekű felek.

Szomorú valóban. De nem a jogi része; az nagyjából rendben van.

Tomas64!

Olyan jogcímen ruházta át - gondolom én, hogy jól be volt rúgva és eszébe se jutott, hogy a vej kapcsolata a lányával esetleg megromlik.
És az utolsó mondatod a legszomorúbb. Mert a nő szülei és nagyszülei is ebben a házban éltek (édesanyja még most is), és most a nőnek semmi köze sincs hozzá. Az a link alak meg befészkelte magát a készbe. Ezek szerint még ő teheti ki a nő szűrét! Nagyon szomorú!
Köszönöm a véleményeteket.

No, azért a jogcím megvan: ajándék visszakövetelése feltevés meghiusúlása miatt. Valaki - azt hiszem, ObudaFan - a napokban pakolt fel egy BH-t, amely részletesen kifejti, hogy milyen esetekben hivatkozhat erre az elhunyt ajándékozó örököse.

Lujzi!

Az apa nem tagadta ki a gyermekét, egyszerűen valami jogcímen átruházta tulajdona egy részét valakinek, aki történetessen a lánya férje volt éppen. A sikeres megtámadásra szerintem nem hogy esélyed, jogcímed sincs!

Egyébként miért ebrudalná ki a férjét saját lakásából?

Hát, nagyon vékony az esély a sikerre. Azt kell mérlegelni, hogy a viszonylag nagy érték (egy lakás) megéri-e néhány százezer forint kockáztatását kis nyerési esély mellett is.

Ismét kérdésem van, bár most egy ismerősöm ügyében kérném a véleményeteket. A nő a szülei házában lakott egy külön részben, és mikor férjhez ment , az apa a veje nevére íratta az egész lakrészt. (Nem tudom, miért). Most nagyon rosszban van a nő a férjével, (az apa meghalt), és a nő nem tudja kiebrudalni a férjet a lakásból, amihez annyi köze van, hogy ott lakott vagy 20 évig.
A nő azt mondja, kérdezett ügyvédet, hogy mit lehetne tenni és azt válaszolták, semmit. Számomra ez hihetetlen.
Tényleg lehetséges az, hogy valaki -szerintem jó piásan - szinte kitagadja a gyerekét a lakásból és nem lehet ellene tenni semmit?
Válaszotokat előre is köszönöm.

Célszerű vagy előbb rendezni a lakás sorsát, és utána válni, vagy - annak ellenére, hogy nem kötelező - a bírósági egyezségbe belefoglalni a lakás sorsának rendezését is, ideértve az esetleges hitel törlesztőrészletek visszafizetésének rendjét. Jobb, mint később pereskedni.

Nem gond, ha előtte eladjátok a lakást, visszafizetitek a hitelt és utána váltok el....

Az illeték 12.000 Ft.

Tehát akkor nem gond, ha előbb eladjuk a lakást és utána adjuk be a válópert. Ha jól értelmezem ez így egyszerűbb.
Konkrétan mennyi az illetéke a válásnak?

5. ponthoz

Az ingatlannak - az utolsó közös lakásnak - csupán a használatát kell belefoglalni az egyezségbe, a tulajdonjoga rendezését nem kötelező. De lehet.

1. Nincs, csak formalitás.
2. Az egyezséget szövegezheti, ellenjegyezheti közösen megbízott ügyvéd, de a perben csak az egyik felet képviselheti.
3. Bőven elég.
4. Igen, de ha változik a nyilvántartott tulajdonos, akkor az átíráshoz okirat kell.
5. Ha a bontóper idején az ingatlan még a tulajdonotokban van, akkor bele kell foglalni a sorsát az egyezségbe. De ez a megegyezés szólhat úgyis, hogy eladjátok és elosztjátok az árát.
6. Fix illetéke van.

Jó napot mindenkinek!

Válás előtt állok és tanácsokat szeretnék kérni.

Alapállás: Határozott egybehangzó döntés megszületett, hogy nem szeretnénk folytatni. Gyerek nincs, lakás hitellel van, egy auto, és az ingóságok.
Közös megegyezéssel indulunk neki a válásnak.

Kérdéseim:
1, közös megegyezés esetén ki az alperes ki a felpers ill van-e jelentősége ekkor?
2, lehet-e közös ügyvéddel intézni a dolgot vagy külön-külön kell ügyvédet fogadni?
3, ingóságok megosztásáben megegyeztünk arrol akkor elég egy nyilatkozat, hogy megtörtént az elosztás és nincs követelésünk a másik felé?
4, az auto is ingosag kategoriában ez előbb leírtaknak megfelelően megegyezés tárgya lehet?
5, Ha a lakást eladjuk, viszatörlesztjük a maradék hiteltartozást és a maradék összeget elosztjuk akkor ez is megoldható bíróságon kívül megegyezve vagy ez mindenképpen a bíróságon a tárgyalás része kell, hogy legyen? Ill érdemes-e előbb a lakáson túladni ezzel egyszerüsíthető-e a dolog vagy nem?
6, Milyen kölségei vannak egy válópernek?

Nem válik közös tulajdonná. Legalábbis ex lege nem.