Válás, vagyonmegosztás

Külön írva: a Ptk. 582. §-a szerint az ajándék bizonyos esetekben visszakövetelhető, a részletes jogszabály itt balra a "Szolgáltatások" menűsor "törvénytár" rovatban a Polgári Törvénykönyv (= Ptk.) rövidítés alatt megtalálható, elolvasható.

Erre csak azért utalok, mert ha a szülők nektek mint házaspár vették/ajándékozták a lakást, akkor ők mint a feleség szülei, bizonyos esetben visszakövetelhetik tőled a valamikor adott ajándékot...

Pl. ha utóbb meghiusul az a vélelem, hogy a lányuk házassága veled "ásó-kapa" időkig tart majd..., és ha ezt tudták volna annak idején (...) akkor csak és kizárólag a lányuknak ajándékozzák a lakást - és nem közös házassági vagyonként.

Szia monalisa1!

A kárpótlási jegyből a feleségemnek vásárolták meg a lakást ajándékként.A lakás az ő tulajdona,mivel az adásvételi szerződésen az ő neve szerepel,amikor megvettük a lakást az önkormányzattól.A megvásárlás előtt már közösen laktunk a lakásban,mert a nejem nagymamája lakása lett elcserélve erre a lakásra(akkor meg önkormányzati volt,de már akkor is a főbérlő ő volt.)Ez volt 1986-ban és én 1987-ben vettem el.
Köszi a gyors választ!Kezdek okosodni általad!

Üdv
Jim

T Jogi Fórum !
2 kérdésre szeretnék választ kapni.
1/ 16 éve váltam el a férjemtől. A lakást én és a lányom
lakja. A válás után én a lányomnak ajándékoztam a
lakás l/2 rész tulajdonát és én haszonélvező lettem
most a férjem elakarja adni nekem a 1/2 tulajdon-
részét, melyet úgy néz ki hogy megveszek.
A kérdésem a következő lenne mennyi illetéket kell
fizetnem a megvásárolt tulajdonrész után ?
2/ A másik kérdésem, hogy a lányomtól szertnem
visszavenni a másik tulajdonrészt, amibe ő is
beleegyezett. vissza tudja-e ajándékozni nekem
térítésmentesen ?

köszönöm a válaszukat

1. Adásvétel esetén 4 M Ft-ig 2% az illeték, az azon azon felüli rész 6%. (A volt férjnek szja fizetési kötelezettsége nem lesz mivel az ingatlanrész már több mint 15 éve a tulajdonában van. Azt nem tudom, hogy mindez ellenére kell-e szja bevallást tennie, mintegy ekként legalizálni az adásvételből származó pénz legális eredetét.)
2. Ajándékozás esetén 5% az illeték. Ha ugyanannyiért veszi a lánya mint amennyiért Ön vette tőle akkor "0" Ft a szja vonzatat a dolognak, de adóbevallást akkor is kell készíteni.

Természetesen az ajándékozás lehet akár ingyenes is, de ebben az esetben vagyonszerzési illetéket kell Önnek fizetnie...

Mindenik ügyletnél ügyvéd közreműküdése szükséges, ő készíti el az okiratokat és eljár a földhivatalnál is.

Monalisa
laikus hozzászóló

http://www.ingatlanjog.hu

monalisa 1

köszönöm a választ /nem baj ha laikus /

még annyit, hogy a megszerzett 1/2 tulajdonrész illetve
az egész lakás értékét veszik figyelembe az illeték
kiszabásánál ?

köszönöm

A volt férjétől megvásárolja az 1/2-ed lakástulajdonát, a lányától ajándékba kap ugyan ugyanennyi hányadot.

Az okiratszerkesztő ügyvédnek bizonyára lesz majd gondja/figyelme, hogy önök mint ügyfél a legjobban jöjjenek ki a dologból.

Az adásvétel után amikor majd megjön az adóhivataltól a fizetési meghagyás - a kiszabott illeték összege -, indokolt esetben lehet kérni részletfizetésre lehetőséget, egyidejüleg kérni kell mindjárt a kamatmentességet is, mert amig a részletfizetési kérelmet elbírálják a kiszabott összegre a kamat egyből ketyegne...

Aszerint, amit leírtál, az egyik fele után visszterhes illetéket, a másik után ajándékozási illetéket kell fizetni.

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Feleségemmel közös megegyezéssel válni kívánunk. Nem szeretnénk ügyvédet fogadni, gyermekünk és közös vagyonunk nincs. Kérdésem az lenne, hogy a keresethez kell-e csatolni valamilyen papírt a vagyonmegosztásról (vagy csak nyilatkozunk, hogy nincs közös vagyon?)?
Amennyiben kell ilyen nyilatkozat, azt mi is megírhatjuk, vagy csak az ügyvéd által fogalmazott beadványt fogadják el?

Köszönettel: B. János

Előre látható gubanc nélküli válás esetén valóban nem szükséges ügyvédet fogadni - egyik félnek sem.

Igen, röviden megírhatják, hogy nincs közös ingatlanvagyon, a közösen szerzett ingóságok dolgában pedig megegyezésre jutottak, tehát egymással szemben a továbbaikban semmiféle követelésük nincs. Ezt írják alá mindketten és csatolják a keresetlevélhez. (Ennyivel is "előrébb" lesz a bíró a házasság felbontásánál.) Az hogy egy válóperben ki a felperes és ki az alperes lényegében mindegy, hiszen mindketten egyugyanazon dolgot "óhajtják".

Ha esetleg van közösen felvett bankhitel, ebben az ügyben a pénzintézetnél külön el kell járni.

Monalisa
laikus hozzászóló

Kelleni nem kell, de a bíróság munkáját segíti, ha előre le van írva minden, és nem mellesleg ami már le van írva, ahhoz nyilván mindkét fél tartani fogja magát.

Tisztelt ügyvéd úr!
Az én kérdésem nem egy hétköznapi kérdés lenne.
Válásom több mint 3 éve tart. A feleségem és én nem tudunk a közös vagyonunkban megegyezni. A házasságunk 19 évig tartott, ekközben létrehoztunk egy kft-t mely 2002-ben lett alapítva. Nos a cég a nejem és barátjának (akiről még akkor nem tudtam, hogy az)a nevére került 50-50%-ban. A kérdésem a következő lenne. A nejem is, az ügyvédje is, és a bíró is azt állítja, hogy a válóperrel egyidejűleg nem hajlandóak a cég általi vagyon megosztását tárgyalni, mivel 3. fél van a cégben. Én a vállalkozás összvagyonának a 25%-át kérem. Akkor annak idején teljes egészében én adtam a 3 milliót a cég alapításához, hiszen nejem akkor rokkantnyugdíjas volt. Tudtommal van egy tv. amely alapján tárgyalható a vagyonmegosztás keretein belül a cég vagyonának megosztása annélkül, hogy a 3. fél károsulna, hiszen csak a cég 50%-nak a felét kérem.
Várom mielőbbi válaszát.
Köszönettel,
I

Tisztelt Princess373!

Szokták mondani, hogy ha az embernek hárman mondják, hogy részeg, menjen lefeküdni! :-) A jogászoknak van igaza: bontóperben eleve nem állhat harmadik személy perben. Megteheti persze, hogy perbevonja, de akkor a bíró ugyanazzal a lendülettel elkülöníti a pert a vagyonjog tekintetében, ami kötelessége! Vagyis amit kér, a cég üzletrészének (nem a vagyonának!) a megosztása akként, hogy abból Ön is részesedjen, abszolút lehetséges, csak éppen nem a bontóper, hanem a házastársi közös vagyon megosztási per (jogi szakzsargonban: HVK) keretében. Úgy mellesleg szerintem érdemes lenne ügyvédet meghatalmaznia, mert másként éri még egy-két meglepetés. Üdv:

Csak hát a vagyonjogi per - még kétszemélyes esetben is - elég hosszadalmas és nem kevésbé költséges., lehet hogy a kérdező ezen utóbbit akarná megspórolni...

Monalisa, ez teljesen igaz, de van, amit objektív okokból egyszerűen nem lehet megspórolni. Ez az. Ismered a viccet? Tud úszni? Nem! És ha megfizetem? :-)

Ha nagyon szeretnénk, akkor se állhat bontóperben harmadik személy perben. Ennyi.

Köszönöm.
Én tudom, hogy ezen speciális esetben csak elkülönítve lehetséges a vagyonjogi per, de EZT őneki senki sem magyarázta el?? Illetőleg valószínűleg elmondták neki - bár lehet hogy más szavakkal -, hiszen éppen ő hivatkozik a neje ügyvédjére és még a bíróra is, de lehet hogy "a" közlésük lényegét nem értette meg...

„Akkor annak idején teljes egészében én adtam a 3 milliót a cég alapításához, hiszen nejem akkor rokkantnyugdíjas volt.”

Ez az, aminek semmi jelentősége nem lesz a vagyonmegosztás során.

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Volt feleségem a jogerős bírósági végzés ellenére,a vagyonmegosztás tekintetében nem teljesíti a kifizetéseket amit vállalt! Pontosabban nem időre és levonogat az összegekből önkényesen. Én beleegyeztem a részletfizetésbe az összegeket Ő és az ügyvédje határozták meg, de ennek ellenére nem, működnek együtt! Mi a teendő ilyen esetben?

Kedves Tanácsadók!

Szeretném megkérdezni,hogy mi a helyzet abban az esetben,ha a volt feleség azzal fenyegetőzik,hogy az egy évvel ezelőtt vagyonmegosztás után közös megegyezéssel eladott ingatlan tulajdoni hányadát utólag újratárgyaltatja a bírósággal,mert meggondolta magát,és úgy ítéli ,hogy neki több jár belőle,mivel házasságkötéskor saját lakással szállt be a közösbe?

Utólag meg lehet ezt csinálni,amikor már mindketten vettünk a megosztott vagyonból saját lakást?

Köszönöm a választ.

Meg lehet az egyezséget támadni tévedés, megtévesztés, jogellenes fenyegetés, színleltség, stb. címén. Egyik sem túl esélyes ebben a helyzetben.

Köszönöm a választ,és még egy kérdés.

Ebben az esetben is van 6 % perköltség,amit a felperesnek kell fizetni perindítás kezdetén?

Van.

putyu

"Kínáld meg" egy esetleges fizetési meghagyással, vagyis ha tértis levélben megküldött írásbeli felszólításod ellenére sem teljesít a vállalásnak megfelelően akkor fordulj bírósághoz, és kezedben a jogerős végzéssel bizonyára nyertes leszel. (Ha akkor sem fizet végrehajtást kérhetsz az ingatlanra.)

Monalisa
laikus hozzászóló

Ejnye, monalisa. A fizetési meghagyás iránti kérelmét, de a keresetlevelét is úgy elutasítanák, mint a pinty. Res iudicata.

Ha szabadna kérdeznem...
Mindig tanul az ember!...