Bankszámla öröklése...

Nincs tárgyi tévedés a válaszban, hisz nem írtad le a legfontosabb tudnivalót, hogy volt haláleseti rendelkezés.

Ha más jogcím nem maradt, akkor jogalap nélküli gazdagodás címén még mindig tartozott azzal az összeggel a nagymama. Az örököse meg a jogutódjaként tartozik. Legkésőbb a bíróságnak csak el fogja hinni.

Tisztelt Szakértők!

Szeretnék információt az alábbi kérdésben kérni:

Házastársaknak közös bankszámlája van.
3 évvel ezelőtt eladott közös tulajdonú ingatlan vételárából (18 mFt) megmaradt összeget (7 mFt) az egyik fél értékpapír befektetésben leköti a másik fél beleegyezésével.
A másik fél tavaly szeptemberben elhunyt.
Az értékpapírok a túlélő házastárs nevén vannak nyilvántartva.
A házastárson kívül két leszármazó örökös van.

A hagyatéki eljárásban ezt a lekötött pénzt is figyelembe veszi a jegyző? Tekintve, hogy az a túlélő házastárs nevén van lekötve?
Ha igen, milyen arányban kerül felosztásra az örökösök között? (Gondolom, ha az ingatlan közös volt, akkor a vételár is az, tehát a befektetett pénz fele a túlélő házastársé, a másik fele harmadolódik, mivel a házastárs is örökös?)

Hagyatéki számlára átvezetésre került a közös bankszámlán az elhalálozás pillanatában szabadon hagyott összeg fele.

Előre is köszönöm a segítő válaszokat.

Te ki vagy az ügyben, és mit szeretnél?

Az egyik örökös, és csak választ a feltett kérdésre!

Az, hogy ki vagyok az ügyben, amúgy releváns a válaszadás szempontjából?

Igen. Gondolod, kíváncsiságból tettem fel?

„és csak választ a feltett kérdésre!”
Jó, ha csak ez kell:

„A hagyatéki eljárásban ezt a lekötött pénzt is figyelembe veszi a jegyző?”
Ha.

„Tekintve, hogy az a túlélő házastárs nevén van lekötve?”
Ez nem kérdés, ez állítás.

„Ha igen, milyen arányban kerül felosztásra az örökösök között?”
Ha, akkor egyenlő arányban.

Kedves KBS!

Köszönöm a választ, sokra nem megyek vele ugyan, de legalább vetted a fáradságot! Bár a második hivatkozásra írt "ha" válaszodat nem egészen tudom értelmezni, de ez az én hibám valószínűleg!

Amúgy akár lehetnék a szomszéd is, aki segítő szándékkal tette fel a kérdéseit, úgyhogy tök mindegy az ügyben mi a szerepem!

Ne keress hátsó szándékot a kérdésfeltevésben, nem mindenkiben van rossz szándék. Amúgy pedig a részleteket nem ismervén kicsit elrugaszkodott a feltételezés, hogy nem jószándékkal, a hagyatéki eljárást nem ismerve, szerettem volna némi információt szerezni.

A gyász mellett nem egyszerű a rideg jogi procedurákra felkészülni főleg, mivel a családunkban ez az első!
A "következőnél" már biztosan tapasztaltabb leszek, már, ha nem én leszek az!

Végül is néhány héten belül úgyis megtudom a tárgyaláson,további szép napot!

„Köszönöm a választ, sokra nem megyek vele ugyan”
Na ugye. Szóltam előre, csak nem hitted el.

De megpróbálhatjuk mégegyszer. Te vagy az örökhagyó egyik leszármazója. Mit szeretnél, mi legyen a szóban forgó összeggel?

Köszönöm, hogy még tovább rugóztok a kérdésfeltevésen és nem annak tartalmán.

Mindig tudtam, hogy a jogásztársadalom jó része szeret ködösíteni, nehogy az átlagpolgár bármit is megértsen a jogi nyelven, csűrcsavarosan megfogalmazott szövegekből.

Csak azért írtam ide, mert erre a helyzetre nem találtam korrekt választ sehol, és tapasztalatom nem lévén, gondoltam hozzátok fordulok.
Reméltem itt vannak okos, tanult, tapasztalt, a hagyatéki eljárásban némileg jártas, komoly jogászok.

Tévedtem!

Kérem, ne fáradjatok tovább a szövegezésemből kiragadott mondatok, szavak egyéni értelmezésével, ha már - ki tudja miért - képtelenek vagytok egyszerű kérdésekre válaszolni!

A kérdések ezek voltak:
A jegyző a hagyatéki eljárásban figyelembe veszi, veheti az értékpapírban lekötött, közös tulajdonú ingatlanból származó vételár maradványt?
Ha igen, azt milyen arányban osztja fel az örökösök között?

Ahhoz pedig, hogy mi az okom a kérdés feltevésére vagy ahhoz, hogy mit szeretnék, mi legyen a szóban forgó összeggel, semmi közötök, mert az amúgy személyes jellegű, nyilvánvalóan!

Ennek a fórumnak véleményem szerint pedig nem az a célja, hogy az okokat derítse fel, vagy tanácstalan emberek személyes indíttatásait boncolgassa!

Tehát kérem, tekintsétek tárgytalannak, okafogyottnak az előzőleg feltett kérdéseimet! Láthatóan fogalmatok sincs a megfelelő korrekt válaszokról!
Két hét és megtudom úgyis a tárgyaláson!

Nem okoztatok csalódást nekem jogászként, de emberileg annál inkább!

Azért végszóként engedjétek meg a BUÉK mellett ezt a kis pikírt megjegyzést!

"Mit jelent 1000 ügyvéd az óceán fenekén?
Jó kezdetet!!!!"

Szevasztok!!!!

Ámen.

„képtelenek vagytok egyszerű kérdésekre válaszolni!”
Az összes kérdésedre válaszoltam, amennyire lehetett. Te viszont az én két kérdésemből csak egyre. Mert azt hiszed, puszta kíváncsiságból tettem fel őket.

Szerintem ezt nem lehet egy ámennel annyiban hagyni.
„semmi közötök, mert az amúgy személyes jellegű”
Már megbocsáss, de szerintem rajtad kívül senki nem tudja, ki a hétszencséges búbánat az az NKlara, legfeljebb csak sejthető, hogy valami hisztis fehércseléd a klimax és a halál között. De hogy mindez hol történik, Győrben-e vagy inkább Bivalyfarkaszentiszaposon, soha senki nem fogja tudni (rajtad kívül).
Tehát nyugdotan beavathattad volna KBS-t, hogy mit akarsz az összeggel, mert utána senki nem mutogatott volna rád, hogy "nahát ez az NKlara, hát ez hallatlan". Egyrészt.
Másrészt KBS nem azt kérdezte, hogy mire akarod eltapsolni a pénzt. A kérdése csak arra irányult, hogy mit akarsz, mi legyen vele; hogy meg akarod-e szerezni, vagy pedig ott rohadjon meg, ahol eddig is volt. Vágod?
És azért érdeklődött, hogy te ki vagy, mert ha esetleg mégis inkább megszerezni akarnád a pénzt, azt akárki nem szerezheti meg, illetve a közjegyzőt sem kérheti akárki, hogy vegye figyelembe a tárgybéli összeget. Nnna.

Úgy, úgy. Ahogy az egyszeri fogorvos mondta: "úgy állítom be a széket..."

Több lépcsőben is próbált neki segíteni KBS (ami ritka eset), mégis képes volt idehányni vagy 30 sornyi frecsegést két egyszerű válasz helyett. Menthetetlen. Ezért ámen.

Sziasztok!

Kicsit nagyobb időtávból kellene orvosolni jogilag az alábbi esetett:
Ha az elhalálozott és házastársának közös számlája volt, melyről a rendelkezésre álló összeget a házastárs a számlatulajdonos halála előtt pár nappal megkopasztott így az egyenesági örökös egy üres számlát talált, bár mindkét fél tudott az esetről, az összeg visszakövetelhető jogi úton utólag?
köszi: berke

pontosítok:
elhalálozott számlatulajdonos
házastárs felhatalmazott
gyerek: örökös.

berke,

Elvileg igen. A házastársnak is elszámolási kötelezettsége lehet. De ez sokmindentől függ, nem csak attól, hogy rendelkezési joga volt-e csak, vagy számlatulajdonos volt.

Mit jelent a "nagyobb időtáv"?

Mert ez pénzkövetelés, szerintem 5 éves elévülési idővel.

Csak ha az örökös bizonyítani tudja, hogy az összeg a hagyaték megnyíltakor még megvolt.

Kedves József és Sándor!

Az eset több mint 5 éves. Jóhiszeműségből történt, papír nem született, az ember az egyenesági felmenőitől nem vár ilyet.
Az összeg az elhalálozás előtt lett közvetlenül leemelve. Magam amit tudok a jogi oldalról, hogy az állítást kell igazolni, tehát bankszámlakivonattal igazolni tudom, hogy a 2 nap alatt fel nem élhető összeget a házastárs vette fel közvetlenül a halál előtt így a hagyatéki eljárásnak nem képezte összegét.
Segítettem valamit az eset vizsgálatában ezzele setleg?

Üdv: berke

„az ember az egyenesági felmenőitől nem vár ilyet.”

Tehát a szüleid. A szüleid közös számlájára gyűjtött megtakarításukról beszélsz, amiből pl. a temetést is fizette a megözvegyült. Ha nem vette volna ki pénzt gondolom gondban lett volna, hogyan juthat a saját pénzéhez.

Kedves Wers!

Az eset így van. Ezért maradt ott minden, azzal a jóhiszemű elvvel, ha majd megtapad az új élethekyzetben ez visszakerül.
Mint kiderült, jobb módon sikerült kerekíteni az éeltét, mint az a helyzet ahol most erre szükség lenne nálunk.
Vissza már nem akaródzik a szívesség.
Erre keresek jogi megoldást.

Köszönöm a segítséget!

ps: ugyamitt ez nem közös megtakarítás volt, mert a házastárs keresettel nem rendelkezett.

„ez nem közös megtakarítás volt”

Na, ezt is nehéz lesz "bizonyítanod".