gyerektartás felnőttkorú gyermek esetén

Ha a gyerektartást a munkáltató vonta le, és utalta bírósági hat. alapján, mindenképpen bíróság kell, mert a munkáltató addig vonja, míg nincs megszüntető határozat

Tehát nem lesz semmi gubanc belőle ha ő aláir egy lemondó nyilatkozatot és kihagyjuk a biroságot.

Köszi a választ!

Ezt a következtetést nem tudom, miből vontad le.

Kedves ÓbudaFan!
Hét éve váltam el, (volt feleségem kezdeményezésére), három gyermekünk született, de
válás után kiderült (DNS teszt), hogy csak a nagylány az enyém.
Nagylányom 17 évesen szült egy kisfiút,(párjával együtt van, aki szintén tanuló), estin, levelezőn folytatta tanulmányait, idén januárban betöltötte a 18. életévét. A nyáron megoldották a gyermekük bölcsődei elhelyezését, (bár , nyugdíjas nagyszülei miatt nem lett volna rá szükség), szeptembertől
ismét nappali tagozaton jár a gimnáziumba. Kérdésem: kell – e rokontartást fizetnem a volt feleségemnek a lányom után, úgy, hogy már Ő is családanya?

Véleményem szerint kell.

Ha van férje, akkor az eltartása elsősorban a férj kötelessége...

Ha jól értem , ő is tanul, tehát nem tudja eltartani.

Sziasztok!
Egy kérdés.
A lányom Júniusban végzett egy felsőfokú szakképzést adó iskolában ( jogi asszisztens) Majd szept 3-al munkát szereztem neki.
A volt feleségem ahogy megbeszéltük írt egy kérvényt a bíróságra a tartásdíj megszüntetése kapcsán.
Most meg a "nagyerejű" nagytudású bíróság még meghallgatást akar tartani. ( +100 km utazás)
Nem tudom miért sírnak hogy sok a munkájuk hisz itt csak egy végzést kellene szerintem kiadni mivel én fizettem a volt feleségem kapta és jelezte már nem jár neki.
Remélem nem azt csak az illetékre vadásznak illetve a költségeimet kifizetetthetem-e velük?

És nincs is férje.

Nincs férje, csak barátja, viszont az új párkapcsolatomból született egy kislányunk, aki sajnos lisztérzékeny, tavaszra várjuk a kistestvérét, a válság miatt a munkánk (építőipar) egyre kevesebb, és anyagilag nem fogom tudni finanszírozni. Arra gondoltam, hogy a két kisebb fiú akiket sajátomként neveltem kb. 4 éves korukig, és még válás után is fizettem utánuk gyermektartást a DNS teszt lehangoló eredményéig, valamint az általam kifizetett DNS vizsgálat több százezer forintos árának a 2/3 át esetleg beszámíttathatnám a jövőben fizetendő tartásdíjba?

nem lehet beszámíttatni, de felnőttkorút nem vagy köteles eltartani, ha nem vagy rá képes, ha van gyereke, ha nincs.

De ez gyermek nem felnőttkorú. (És egyébként sem teljesen igaz ez a tétel; a gyakorlat a még gyermekkorban megállapított tartást akkor is gyerektartásként tekinti, ha a gyermek időközben nagykorú lett, de még nem fejezte be az életpályára felkészítő tanulmányait.)

„idén januárban betöltötte a 18. életévét”.

Ettől függetlenül igaz, hogy még tanul és láthatóan tartásra szorul, de az apja meg két kiskorút is eltart hamarosan (most éppen egyet), mármint az utólag kiderült, hogy nem is az ő gyerekei-n kívül.

Bocs, leragadtam a 17 évesen szültnél.

A két „kakukktojást” már nem tartom el, leírták Öket a nevemről, igaz bármikor szívesen látom mindkettőt,
igaz, az édesapák általam is ismert emberek, (volt munkatárs, és volt barát), tehetős emberek, érdekes, hogy a volt feleségem Tőlük egy árva fillért nem vár el, pedig szerintem 10 évre visszamenőleg járna Neki. (lehet, hogy fél, mindkettő családos ember, csak futó titkos kaland volt számára) csak én vagyok, aki állandóan „lehúzható”? Ha megnevezném Őket (apákat) egy esetleges perben, és egy genetikai vizsgálat beigazolná állításomat, visszamenőleg perelhetőek lennének? Talán a volt feleségem anyagi gondjai csökkennének? Talán minket békén hagyna a felnőtt lányom, (aki már családanya), után követelendő pénzért? Mert abból a gyerek eddig sem látott sokat, mivel az ex, éppen aktuális „pasiának” a cigiét, kenyerét, autóhasználatát finanszírozta! A nagy lányom, mióta megtudta, hogy nem nagyon tudok Nekik fizetni, nem áll szóba velem, telefont nem veszi fel, nem hív vissza, nagyszüleivel letagadtatja magát. Mert „érdekember”, mint az anyukája! Mikor lehet már nyugalmam, hogy élhessem a boldog, kis életemet az új családommal?

Kedves Szülők!

Szeretnék segítséget kérni! Én még fiatal vagyok, van 2,5 éves kisfiam. Az apjával már születése óta nem vagyunk együtt de még ő Főiskolás hallgató. És eddig a szülei megegyezés alapján utaltak pénzt, de már 6 hónapja semmi és nem szeretnék tovább várni, de nem tudom ilyenkor mi a teendő, ha még tanuló? Gondolom ilyenkor is van valami eljárás. De mi?

Tisztelt Szakértők!
Elég hosszan visszaolvastam a korábbi kérdéseket, sajnos, olyan választ nem találtam, ami számomra a mi esetünkre egyértelmű lett volna, ezért felteszem kérdéseim, hátha sikerül megoldást találni.

Férjem sok évig külön élt a volt feleségétől, aztán már kapcsolatunk alatt elváltak. Két gyermekük van, gyermektartás jogcímén 40%-ban tiltják a fizetéséből.
Időközben mi házasságot kötöttünk, közös házvásárlás történt.
Nekem is van egy 18 évét betöltött gyermekem, aki velünk közös háztartásban él.
Férjem nagyobbik gyermeke idén érettségizett, és felvételt nyert egy főiskolára, ahova 6 éve, nyolcadikos kora óta készült, semmilyen más irányban nem érdeklődött. A gólyatáborban kiderül, hogy ehhez mégsincs kedve, és teljesen más irányú, 2 éves OKJ-s tanfolyamra iratkozott be, anélkül, hogy ezt egyáltalán jelezte volna apukája felé. Az egész változás 3 nap alatt következett be.
Az OKJ-s képzés középfokú végzettséget biztosít, lett volna ugyanebben az iskolában, ugyanezen szakon felsőfokú végzést biztosító tanfolyam is, de nem azt választotta. Apuka kérdéseire, hogy mi történt, és miért így történt - semmilyen épkézláb választ nem kaptunk.
Nem kertelek, számítottam rá, hogy az eredetileg választott főiskola 3 éve után végre mi is gondolkodhatunk közös gyerek vállalásában. A jelenlegi helyzetben a férjem fizetésének a 60%-a amit hazaad, még a lakáshitel törlesztésére sem elegendő. Ilyen körülmények között az én jövedelmemből tartjuk fel magunkat. Úgy érzem, hogy ezáltal az én gyermekem jogai is sérülnek, mert inkább az ő tanulmányait finanszíroznám, mint a teljes jövedelmem arra fordítjuk, hogy a rezsit ki tudjuk fizetni - ugyanis a férjem még a saját fenntartására szükséges összeget sem keresi meg.
Mindezek mellett a férjem két gyermeke igazából csak annyira tartja a kapcsolatot a férjemmel - és csakis vele, mert velem semmilyen szinten nem kommunikálnak, és a közös otthonba sem kívánnak ellátogatni - amennyire feltétlenül szükséges. Soha, semmilyen formában nem kezdeményeznek kapcsolattartást, illetve amit a férjem indítványoz, azt is csak a minimális mértékben hajlandóak fenntartani. Semmilyen érdeklődés nem mutatnak, a telefont is ritkán veszik fel, soha rá nem csörögnek, vagy visszahívnák, ha alkalmatlan időpontban kereste őket. Amennyiben sikerül egy pár órás találkozót összehozni, akkor is szótlanul ülnek, esetleg Apjuk kérdéseire igen-nem a válasz, soha nem mesélnek semmit - gyakorlatilag nem tud Apjuk a dolgaikról semmit.
Elnézést, ha hosszúra nyúlt a beszámoló, de ezek ismeretében keresem a választ az alábbiakra:

• amennyiben ezen képzést a gyermek elvégzi - lesz középfokú végzettsége és szakmája, a továbbiakban ha főiskolára szeretne menni, azt is finanszírozni kell a férjemnek?
• ilyen esetekben figyelembe veszik az én keresetemet is, és azt is, hogy van saját nagykorú gyermekem a háztartásunkban, aki szintén tanul?
• fentiek kimerítik az érdemtelenség fogalmát (amennyiben hosszútávon, a kérdéses 2 évben minden változatlan marad)?

Elnézést kérek, az előbbi kérésem végéről lemaradt a vége:
Nagyon szépen köszönöm előre is a segítséget és a türelmet!

• Nem kell semmit finanszíroznia. (Manipulatív a szóhasználatod). Tartásdíjat kell fizetnie az életpályára felkészítő tanulmányok befejezéséig. Ez általában az első felsőfokú végzettség megszerzését jelenti.
• Mit kellene figyelembe venni rajta? Hatályos bírósági döntés van arról, hogy mennyi gyerektartást kell fizetni. Ha kéri a leszállítását, akkor a jövedelmedet figyelembe veszik, de azért a gyermekenként 20% egyáltalán nem magas.
• Ugyan, dehogy!

Tisztelt KBS!

Ugyan érzek némi élt a válaszában, mindenképp nagyon szépen köszönöm.
Én "manipulációt" inkább a + 2 év indokolatlan jogosultság-szerzésben érzek - mindegy, mit tanul csak Apuka fizessen, de a jog előírásait természetesen tudomásul veszem.

Amennyiben figyelembe veszik a jövedelmem, figyelembe veszik a kiadásaimat is?

És persze, ez egyenlőre elmélet...

Üdvözlettel,
H.

Tisztelt Szakértők!

Szeretnék segítséget kérni: elváltam, három gyerekem a volt feleségemmel él. Legnagyobb gyermekem a Közgázra jár, fizetős képzésre, a két kisebbik középiskolás, a nagy után rokontartást, a fiatalabbak (17 és 16 éves) gyermektartást fizetek.
Újra megnősültem, az új házasságomból van egy 2 éves kisfiam, szeretnénk még egy kistestvért.
A nagy gyerekeim az új feleségemet ellenségesen fogadták (valós ok nélkül), 2 éve minden kapcsolatot megszakítottak velünk. A testvérüket soha sem látták, hiába hívom el még mindig havonta őket, nem jönnek el.
Véleményem szerint a felnőtt gyermek esetében mindenképp, de a 16 feletti "kicsik" esetében is megvalósul az érdemtelenség a gyerek illetve rokontartásra, ez a jelenleg még 50% levonás (37,5%-ra csökkentés miatt két éve húzódó per van folyamatban) súlyosan sérti a meglévő illetve a tervezett kiskorú gyermekeim tartását.
Kérem tanácsukat, a kapcsolat teljes, egyoldalú megszüntetése olyan súlyosan kifogásolható magatartás-e, amelyre tekintettel a társadalmi felfogás szerint a gyermekeim tartásra nem méltóak (érdemtelenség)?

Köszönettel:
Cs.

Kiskorú nem tud érdemtelen lenni (pontosabban ezt nem vizsgálják és nem is feltétel, hogy ne legyen az) és a kiskorúként elkövetett érdemtelenséget sem veszik figyelembe a későbbi rokontartásnál.

Köszönöm a választ, tehát kiskorúaknál nem számít az sem, hogy bőven cselekvőképesek.
A harmadik, egyetemista gyerek? Ő már egy éve betöltötte a 18-at, se levelet, se csomagot nem vesz át, általában a telefont se veszi fel, emailekre se válaszol. Igazából csak gondolom, hogy egyetemre jár, erről se beszél velem. Csak a tartádíjat utalom át minden hónapban, azt felveszik...

„tehát kiskorúaknál nem számít az sem, hogy bőven cselekvőképesek.”
Kiskorú nem lehet cselekvőképes. Szűkön se.

A nagykorúnál megállhat az érdemtelenség, de pert kell indítanod a tartásdíj csökkentése vagy megszüntetése iránt.