A családvédelmiseket még nem próbáltam, a védőnővel meg nem vagyok olyan kapcsolatban. Köszi az ötletet. Legfőbb tanácsadóm és bizalmasom anyukám, ha ő nem lenne, már rég kiborítottak volna a velünk történtek. A gyerekeket nagyon féltem, sajnos sok minden előttük zajlik, na meg csak rám számíthatnak, úgyh. erős vagyok és nem hagyom magam tönkretenni.Most már könnyebb,hogy rátaláltam egy könyvre és tudom, hogy mit művel velem nap mint nap a férjem (korábban azt hittem,hogy "csak a csúnya beszéd a szóbeli bántalmazás...), de ő a szobeli bántalmazás minden válfaját és a lelki terrort együtt alkalmazza. Mióta felhívtam a figyelmét arra, h mit csinál, azóta enyhült a dolog, de így is kegyetlen. Anyukám azt mondta, hogy olyan, mint a Gázláng c.film, én nem akarom (merem) megnézni....
Visszatérve az anyósomékra, ők is ilyenek: szóbeli bántalmazók, (pl.elutasító magatartás,a másikon való átnézés) csak éppen a jog erről nem vesz tudomást...
Legszívesebben feladnám az egészet, mivel úgy érzem, h szélmalom harcot vívok, de a gyerekekért nekem kell kiállnom.
Gyönyörű, okos gyerekek, tele van a szívem velük, ők adnak erőt a mindennapokhoz és az, hogy tudom: igazam van.
Válással kapcsolatban pedig a jövő héten találkozom az ügyvéddel. Anyagilag ki vagyok szolgáltatva a férjemnek teljesen, minimálbérre van bejelentve, ha akar kiszúrhat velünk és akkor - bármennyire jó anya vagyok - talán a gyerekeket sem én kapom meg. Egyébként fenyegettek azzal is, hogy bebizonyítják,hogy bolond vagyok és elperlik tőlem a gyerekeket. Durva az egész ügy, úgy ahogy van. Én pedig annyira nem ilyen vagyok, távol áll tőlem minden agresszió, szeretem megbeszélni a dolgokat, ember vagyok...
nagyszülő láthatási joga
szia,hétfőn volt a gyh-i tárgyalás, nem született megegyezés, így pszichológus szakértő vizsgál meg minket.(nagyszülők,férjem,én). Elméletileg ez jó hír: anyósomra a férjem korábban (amíg, még kiállt értünk...) többször is mondta, hogy zavarodott, apósom úgyszintén, na meg ő rokkant is. Nekem nincs mitől tartanom, pont most olvastam egy Márai Sándor idézetet, így kezdődik: "Ha jó ügyet védsz, mitől is félhetsz?..." A férjem meg, mint ember és mint apa jelenleg zéró. Nyugodt vagyok, csak borzasztóan bánt ez az egész. Az emberi butaság és gonoszság ellen tehetetlen vagyok!!! :(
Köszönöm az érdeklődést!
Ügyvédnél még nem voltam, egyenlőre kivárok...
Tátika 177
Anyósom kérésére megítélte a gyámügy a láthatást.
Szerencsénk volt mert anyós több családtagot nem igazán kedvelt. Így miután megérkezett, mindíg betoppant valaki. Sziasztok épp erre jártam. De anyóshoz senki nem szólt egy szót sem.
Egy ideje már nem jön.
Tisztelt Fórumozók!
Hasonló a problémám az itt leírtakkal, de sok tekintetben más is.
Egyrészt én apuka vagyok és én vagyok a törvényes gondviselője a lányomnak. Az anyjától már 2 és fél éve elváltam. A gyermekem anyjának láthatási joga van, és mellesleg vele könnyen meg tudjuk beszélni a a láthatást. Tehát megfelelő a viszonyunk. Mindent meg tudunk beszélni a gyermeket illetően. Viszont az exanyósom , egyrészt gondnokolt, másrészt a lányával is hébe hóba tartja csak a kapcsolatot. Rosszabb viszony van közöttük. Harmadrészt 3 éve nem is kereste az unokáját.
Most augusztusban egy közösségi oldalon keresett fel, hogy látni akarja az unokáját. Én szóltam a lányának, hogy intézzék el egymás között, én nem akartam belefolyni.
Erre most meg jön a papír, hogy bepanaszoltak a gyámügynél mivel megtiltom a láthatást stb stb. Tehát bírósági ügyet csinált belőle.
Nem tiltottam meg neki soha, csak szerettem volna ha a lányán keresztül intézi, de azt nem szívesen engedném egy mentálisan leépült gondnokság alatt levő hölgyeménynek, hogy egyedül legyen valakivel, másrészt meg azt sem, hogy az én lakásomra jöjjön.
Van e bármilyen lehetőségem ezt az egész procedúrát megvétózni, megállítani?
Attól még most sem állok el, hogy a lányán keresztül intézze ezeket az ügyeket. (mármint, hogy az exemnél találkozzon vele)
mokaidu
Ha a gyermek szülei egybehangzóan úgy nyilatkoznak a gyámhatóság ill. a bíróság előtt hogy nem helyeslik a külön nagyszülői láthatási jog megadását, akkor a nagyi azt nem is fogja megkapni. (Az más kérdés hogy amikor a különélő szülő láthatási ideje van általában akkor van a nagyinak lehetősége az unokázásra, de ez már a nagyszülő és a gyermeke közt elrendezendő dolog.)
Nem vagy köteles az ex anyóssal a kapcsolatot tartani...
monaLuis
laikus hozzászóló
Nagyon szépen köszönöm a válaszokat. Egy biztos, hogy a családvédelmiseket felkeresem. A többit meg még meglátom.
Mégegyszer köszönöm.
mokaidu
Engem csak az fogott meg hogy azt írod hogy mentálisan leépült, gondnokság alatt álló.
És mégis egy közösségi oldalon üzent neked.
Tehát tud gépet használni. (talán nem is leépült?)
Ha pedig gondnokság alatt áll, akkor a gyámügy nem egészen úgy rendel el dolgokat, ahogy azt egészséges embernél teszi. (márpedig azt írod a gyámügynél bepanaszoltak!)
Egyébként a gyámügy nem egyenlő a bírósági üggyel.
Azt pedig nem tudhatod, hogy milyen kapcsolatban van a lányával, mert nem élsz a lányával, ha jól értettem elváltatok. Tehát hogy hány éve beszéltek, vagy milyen kapcsolatban vannak, itt nem játszik.
A nagyszülői láthatás nem egészen úgy van, ahogy monalisa leírta.
A nagyszülői jogok, a gyerek nagyszülőhöz való joga, élő, és kielégítendő szükséglete a gyereknek. Egészséges felnőtt egészséges gyerekből fejlődik. Az egészséges gyerekhez, pedig hozzátartozik a nagyszülő is. Majd ha külön végzésben megtiltja neked bárki is hogy nagyszülői kapcsolattartás legyen, akkor van jogod ellenállni. Addig, ha kell akkor bíróságra jársz, (egyenlőre a gyámügyhöz,) ahol ha minden rendben van akkor vagy anyuka idejét toldják meg, hivatkozva a nagyszülői kapcsolattartásra, vagy a nagyszülő külön kapcsolattartást kap, ami ellen nem tehetsz semmit sem. Ugyanis az itt felsorolt egyetlen érved sem áll meg a gyámügy előtt. (sem,). A felek rossz, vagy elmérgesedett kapcsolata nem adhat okot a gyermekkel történő kapcsolat akár teljes negligálására. Ha bizonyítani tudod, hogy a nagymama veszélyeztetné az unokáját, akkor esetleg van esélyed. Viszont amíg nem veszélyezteti, addig zéró esélyed van ezt bizonyítani. (hála istennek,) A többi érved pedig egyenlő a semmivel.
Javaslom el se hozod őket.
Na hogy legyen egy koztes velemeny is.
ha az anyos nem on es kozveszelyes,akkor semmi ok nincs tiltani tole az unokat. Ax mas kerdes hogy 3 evig miert nem volt ra kivancsi.
abban igazat adok a kerdezonek, hogy a lathatast ossza meg a lanyaval,mondjuk egy vasarbap delutant toltsenek el harmasban a gyerekkel.
az is jogos hogy ax exanyost nem engedi be a hazaba . En sem tennem.
Ugyanakkor Sioervei megfontolandoak,a mai rideg vilagban a gyermeknek a nagyszulore is szuksege van.
Hogy mi ?
Kedves Sió!
Természetesen mindenben egyetértek. Mármint ami a gyerek fejlődését és a nagymama kapcsolatát illeti.
Szükség van a nagymamára. Az egészséges gyermek fejlődéséhez mindenképpen javallott. Nem is ez a bajom.
A mai napig szeretném ha fennmaradna a kapcsolat a gyermekem és a nagyszülő között.
A mentálisan leépültet természetesen méregből írtam. De hivatalosan gondnokság alatt áll. És úgy tudom még mindig így van. Nem mindig beszámítható. A részleteket nem írom le.
A lányával nem élek együtt de közel egymáshoz, és szinte napi szinten tartjuk a kapcsolatot. Innen tudom milyen a lányával a kapcsolat. Mellesleg sok évet éltem vele együtt.
És most jönnek a "de"-k. Két üzenetet küldött a közösségi oldalon. Az elsőt augusztusban a másodikat szeptemberben. Egyrészt egy közösségi oldalon. Ami valljuk be elég kétséges, mert én regisztrálhatok akár a Te nevedben is, így nem tudható , hogy valóban ő írta. Egyébként pedig (most magam ellen beszélve) elég valószínű. De ezen két próbálkozáson kívül egyébként soha nem keresett meg.
Míg az exem családjának más tagjai simán elértek ha akartak, ő eddig nem (több éve már, hogy külön élünk). Tény és való, hogy nem válaszoltam ezekre az üzenetekre, de a lányának szóltam, hogy beszéljék meg ők. ja és azóta már találkozott a lányával is és az unokájával is a lányánál.
És ezért nem értem miért kellett bepanaszolnia. Ezért érzem úgy, hogy minden lében kanálkodni akar.
Pont mert soha nem álltam a gyerek és ő közé.
De ha most ő miatta gyámügyre kell járogatnom, nem beszélve a gyerek meghallgattatásáról, akkor nem szeretném. Mármint ezeket.
Azóta már családom van. ÉS nem szeretném, ha a nagyi ebbe az új családba járogatna. Bár nem ismerem a törvényeket, de ahogy olvasgattam, akár házhoz is mehet a nagyi. Na és ezt nem szeretném.
Köszönöm a hozzászólásod.
Add ki a gyereket az anyanak, s ha egyutt toltik a lathatast a nagyival, harmasban az az o dolguk.
nem hiszem hogy a nagyit a lakasodon kellene fogadnod.
Kedves MajorDomus!
Természetesen. Ez eddig is jól működött. Az anyja vihette amikor akarta. Többet is mint a kapcsolattartás szabályoz. Ez soha nem volt probléma. Ezért nem értem az exanyós "támadását".
Remélem, hogy egy effajta megállapodást tudunk kötni. Ebben természetesen benne lennék.
Köszönöm a hozzászólásodat.
Sziasztok!Nekem olyan gondom van,hogy férjem meghalt,van egy kisfiam másfél éves.A kedves "mama" a Gyh.-nál tett bejelentést,igy kéthetente 1 órára láthatja,családgondozó és Én felügyeletem alatt.Engem okol fia haláláért ( pedig azért lett öngyilkos a fia,mert nem birta már tovább az anyját elviselni,hogy mindig engem szapul neki),a gyerekkel nem is törődik.Azt mondta tönkretesz engem kerüljön bármibe is.De mit tettem Én ellene?A fia megcsalt,el akart hagyni minket,kártyázott,gépezett.A viszony akkor lett rossz a kedves mamával,mikor mondtam neki,hogy ne avatkozzon bele az életünkbe,merthogy addig jól éltünk férjemmel mig Ő bele nem szólt a dolgainkba.Megkeseritette az életünket.A férjemet sikerült neki ellenem hangolnia.Mindig azt mondta nekem elvettem tőle a fiacskáját,öngyilkossággal is fenyegetőzött.Hát most boldog lehet!Kérem segitsenek,hogy lehetne eltiltani tőle a gyereket?Féltem tőle a kisfiút.Mit tegyek?Már volt két találkozó az elsőre nem jött el,a másodiknál eljátszotta milyen jó nagyszülő is Ő.Idegileg hogyan lehet ezt birni?A kisgyerek fél tőle,elutasitja.Mit tegyek?
Alapból a nagyszülőnek joga van az unokához és az unokának is a nagyszülőhöz, azonban szerintem még néhány ilyen felügyeleti találkozás és a "kedves" mama kifullad - bírd ki türelemmel, legfőbb idegekkel.
A találkozásra a kisgyereket neked kell felkészíteni, vagyis hogy ne féljen a nagymamától. (Ha eddig telebeszélted a kicsi fejét ezentúl ne tedd azt!...)
A legtöbb anyós jobbat, különbet akar a fiának - meg valóban beleszólni a dolgokba, ezért van a fiatalasszony utban.
Illőn gyászold meg a férjedet aztán az Életben próbálj továbblépni.
A nagyszülő joga az unokához alanyi jog.
A te szüleid is, ha élnek azonos joggal láthatják az unokát, mint a másik oldal.
Ez a „hogyan elehetne eltiltani” elég durva szöveg.
Elsősorban a fejedben kell rendet tenni, és utána vedd észre hogy mit is akartál tenni.
Bármilyen bosszú eszközének felhasználni a gyereket, és annak védtelenségét, kirívóan aljas tett.
Sziasztok!
Egy és féléves kisfiút nem lehet félrevezetni,és teli beszélni a fejét!Ő még csak a saját kis világába él,szinte baba még!!Ő neki első sorban az édesanya nyújtja a biztonságot!!Szerintem nem sok a 2 hetente 1 óra láthatás azt igazán ki lehet bírni!!És akkor még is benned van az,hogy Te mind édesanya megteszel mindent a gyerek érdekében.Különben ez a tiltás is annyira nonszensz dolog,mert ha sulis lesz a gyermek akkor már hogy tiltod meg ne menj a nagyihoz,sehogy!Ha akar úgy is megy!!Ez a tiltás csak ici-pici gyerekorban lehetséges,de utána nem!!Nézd nálunk is vannak konfliktusok,és megfogadtam még picik a gyerekek akkor nem kellene erőltetni a nagyszülőkkel a kapcsolatot,mert egy édesanyának nyugodt idegrendszer kell,hogy felnevelje a gyermekeit,főleg mikor csecsemő még a gyermek,és még 100% édesanyjukra vannak szórulva.Én is úgy vagyok ezzel,hogy nem szeretném,hogy a családomba harc,és vita lenne főleg a gyerekeim előtt!!De ha nagyobbak lesznek nem fogok útjukba állni,hogy elmenjenek a nagyszülőkhöz!!Tudod mit beszélek van két fiam egyik 2 éves,másik 3 hónapos!!
Tinácska!!Nagyon sajnálom ami veletek történt,főleg azt hogy a kisfiadnak apa nélkül kell felnőnije!!A nagyit meg hagyd hiddel a gyerek majd eldönti ő mit szeretne,ez az ő élete,és úgy fog fel,hogy Te mindig ott leszel a gyermeked mellet támasznak!!
Szép napot!
Zsuzska
Köszönöm mindenkinek a válaszát!Igazság szerint én csak a lényegnek a lényegét irtam ám le,itt tehát sok minden történt ám még,amit a "kedves mama" produkált.Akkor még irok nektek,hogy jobban megértsetek engem!Aki nálam többet nyelt az anyósának szó nélkül az előtt letérdelek és megcsókolom a lábát.Férjemmel 10 évet éltünk együtt.A "kedves mama" már az elején rákezdte:Ne dolgoztasd halálra a kisfiamat a vágyaid elérése érdekében.Mondja Ő,aki még egy fűnyirásra is hazahivta a kisfiát.Mindent kitalált,hogy vele legyen és ne velem.Pedig csak 20 km-re vagyunk egymástól,de minden hétvégét náluk kellett aludni.Ha nem aludtunk ott,csak kilátogattunk hozzá,óriási balhé lett belőle.Pedig van még két gyereke,kik le se szarják,mert jó messzire elmenekültek tőle,csak telefonon tartják vele a kapcsoltatot,no meg persze egy évben egyszer hazajönnek,akkor is összevesznek az anyjukkal és nem szólnak egymáshoz.És még sorolhatnám a dolgokat...Mikor terhes lettem,(sokat hánytam),autónk nem lévén nem birtam elmenni hozzájuk,nem birtam a buszozást.Férjem egyedül ment el hozzájuk.Itt kezdődött el minden.Sikerült neki telebeszélni a fejét minden hülyeséggel,hogy én mennyire megváltoztam rossz irányba.Bár végigdolgoztam 8 hónapot a terhességből,senki nem mondta,hogy megváltoztam,pedig mindig kérdeztem az ismerőseimet,hogy nem vagyok-e más a terhességtől?Na most nekem a volt sógornőm mindent visszamondott az anyjáról hogy engem fűnek-fának csak szid,miket mond rólam.Persze csak tűrtem,de nem szóltam.Ez igy ment tovább.Mikor a pici megszületett,nem birtam tovább,és elbeszélgettem vele,vagyis csak próbáltam mert ő mindjárt támadott.Kicsoda?Ő?Ilyet mondott?Én csak kitaláltam ezeket.A sógornőm is tagadott mindent,ő nem mondott nekem semmit se.Na igy egyedül maradtam,mindenki meghazudtolt.Férjem nekik hitt,nem nekem.Közben megcsalt,a volt sógornőm és a mama csak buzditották,piszkálták ellenem.Hagyjon ott minket,semmizzen ki,vegye el tőlünk a házat.Férjem messze dolgozott,havonta egyszer jött haza,vagy kétszer.Megtörtént a baj.Ezt mindenki tudta már csak én nem,egy évig hazudtak nekem,úgymond férjem kettős életet élt.A halála előtt mondta el nekem a dolgokat.azt is mondta hogy rájött milyen anyja is van neki tulajdonképpen.A kedves mamával senki nincs jóban,már mindenkivel összeveszett(saját testvéreit és anyját kifosztotta),elvetette a testvére gyerekeit a gyh.-val,apósomat meg akarta mérgezni,a gyerekeit azzal fenyegette meg ha nem az lesz amit ő akar megöli magát,stb.ragozhatnám még...Van már két unokája,külföldön élnek,soha nem adta oda a lánya neki,hogy itt nyaraljanak,mert amikor itthon voltak mindig megverte őket,meg panaszkodott hogy milyen nagy a ricsaj,mindent összefogdosnak,stb......Azt mondta egyik alkalommal nekem:alig vártam hogy hazajöjjenek,de már alig várom hogy visszamenjenek.Milyen nagymama az ilyen?Mivel mi vagyunk hozzá a legközelebb,állandóan nálunk akart lenni,vagy velünk lenni.Ide akart költözni( ha majd meghal a férje,pedig még él és egészséges),mindig csak velünk foglakozott és ez igy van a mai napig.Mikor kórházba került egy sima infúziós kezelésre,senki be nem ment látogatni,a gyerekei rám sózták a mamát,menjek be én,ők messze vannak,stb.Ha nem mentem be,több hónapig nem szólt hozzám,mindenféle rohadt szemét kényes nő voltam.Visszatérve férjemre:halála előtt elmondta nekem hogy belátta a dolgokat nem kellett volna az anyjára és tesójára hallgatnia.Bocsássak meg neki,adjak még egy esélyt.Én mondtam neki,hogy soha nem szóltam neki semmiért,egyetlen egyszer robbantam csak ki,és Ő akkor is melléjük állt nem mellém.Csalódtam benne,el akartam válni,és a megcsalást meg nem tűröm el.Ezt Ő jól tudta.De haza nem mehetett,merthogy a kedves mama úgy engedte volna csak haza,hogy ha viszi a vagyont és a házat is.Hát ezt elcseszte,mert a fiának akkora lelkiismeretfurdalása lett,hogy inkább felakasztotta magát reggelre,mert látta mekkora hibát követett el ellenem,tönkretett minket,az életemet.A búcsúlevélben is megirta,hogy csodálatos anya és feleség voltam(pedig nekem is van sok hibám tudom!).Az anyjához is csak ezt irta.És a mama rohant ide mikor szóltam mi történt,hát persze hogy engem hibáztatott.És persze ekkor kellett volna neki elgondolkoznia,hogy mit is tett velünk!!!De nem, Ő engem okol mindenért,mert könnyebb neki igy,minthogy magába nézne egy kicsit.A fia idejött hozzám egy szál gatyában(soha nem ezt néztük és nem hánytuk a szemére),jó módban éltünk,és neki mégsem tetszett semmi.És a kedves mama meg azóta is csak folyton zaklat telefonon,megmondta hogy kicsinál engem.Érdekes,hogy a kisgyerek mikor még pólyás volt,már akkor is a kedves mama kezében egyfolytában csak sirt,nem lehet a kisgyereket befolyásolni,főleg ilyen idősen,ez elgondolkoztató,hogy már akkor is érzett valamit ellene a gyerek.Mert egy gyerek érzi igazán hogy ki az aki őszintén szereti és ki az aki csak megjátsza magát neki.Volt hogy eljött megnézni a mama,de a gyerek eljátszott maga,a kedves mama meg nézte a tv-t.Nagyon akarja az unokát nem?És Én nem eltiltani akartam tőle a gyereket,csak időt kértem tőle a férjem halála után,de ő mindjárt a gyh.hoz fordult.Hát akkor legyen megint minden úgy ahogy Ő akarja.Bár Ő mindenáron házhoz akar jönni,de azt meg most már én nem engedem.A gyereket nem fogom befolyásolni,mert úgyis érzi,hogy milyen ez a mama.A láthatás előtti éjjel már nem alszik,csak sir,fél tőle,a láthatáson is elutasitotta.De a gyerek érdekében jobbnak látnám ha nem lenne vele kapcsolat.A láthatáson se sokat foglalkozott vele a kedves mama,ezt a családgondozó is észrevette.Én a nagymama helyében alaposan átgondolnám a dolgokat.A ygerek nagyobb korában ha megtudja mindezen dolgokat,úgysem fogja szeretni.Jobb lesz ez igy neki?Egy nagymamának nem az a dolga,hogy ha megszületik egy unoka hogy ráragadjon az emberre!!!Mikor hazajött férjem,együtt szerettünk volna lenni,és nem vele(de ezt nem lehetett vele megértetni).Különben mig élt a férjem,ő is elmondta neki,hogy csak akkor jöhet,ha Ő itthon lesz és nem is mindegyik alkalommal,mert szeretnénk hármasban lenni.Dehát ennek midig sértődés lett a vége!És persze mindig Én voltam a gonosz!És mi a bibi?Hogy Ő ugyanigy járt az első férjével,és Ő eltiltotta az apát a gyerekektől.Na ezen megint csak el kéne gondolkoznia ám!Na egyenlőre ennyi is elég,hogy micsoda egy nagyszülő az ilyen!Kiváncsi vagyok,hogy megért-e engem valaki?
Kedves Tinácska!!
Őszintén,és tiszta szívemből sajnállak!!
Figyi elhiszem,hogy félted a kicsit!!Tudom milyen rossz érzés olyanhoz közel engedni aki így bánik veled,és nem szereted téged anyósod.Tudod a gyerekek nem a mi tulajdonunk,fogd úgy fel,hogy ajándékba kaptad,hogy vigyázz rá.De azt sosem szabad elfelejti a gyerekek is emberek,ez az Ő életük nekik kell élniük.Te legyél mindig biztos pont az életébe,a nagyit meg hagyd a fenébe!!Ne törődj soha többé vele!!Tudom könnyű ezt írni,de én is sok mindenen át mentem.De megtanultam nélkülük élni,és boldog lenni a gyerekeimmel,és Ők totál mellőzve vannak!!!Itthon nem beszélünk róluk,a gyerekek előtt pláne nem.És nem azért mert,hogy jaj meghaljak amit mondunk "apósról,anyósról",azért van ez mert Ők nem a családunk része,és mi nem veszünk róluk tudomást!!Hiddel Te is elfogsz jutni erre a pontra,és 100000000000000000x boldogabb életed lesz,de amég ott férkőzik a tudatodba ez a nagyi addig csak marcangolod önmagad!!Figyi tegyél rá magasról,hogy megjátssza milyen jó nagyi,had játssza kicsinyes játékait.A gyerek át fog látni rajta,és attól nem félj,hogy majd a nagyi átveszi a Te helyed,nem nem Te mindig a gyermeked édesanyja leszel,és ez olyan szórós kapocs ami csak Te,és a kicsi között van!!Sőt nem kell be menned a láthatásra majd lesz ott egy családgondozó,és majd Ő ott lesz,elég ha beviszed a kicsit,de a nagyival nem kell találkoznod!!Kérlek ved semlegesen ezt a dolgot!!Én ezt tenném helyedbe,a gyerek meg ha nagyobb lesz tök cikinek fogja tartani ezt a huzavonát,és nem Te leszel a hibás hanem a nagyi!!Elkel felejteni nagyit,és annak családját,és kitűzni célokat magad elé,és a kisfiúnak kell család.Erre törekedj,hogy boldog legyél,és a kicsi is az legyen!!Férjed gyászold meg,és kezdj új életet,én ezt tenném a helyedben!!Én azt tettem mindent elfelejtettem mind ha nem lennének,így nyugalomra,és boldogságra találtam!!
Kérlek gondold át,és ne azon gondolkozz,hogy is tiltsad el a gyereket!!Anyós meg,hogy kit hibáztat,hogy meghalt a fiam az Ő dolga,ne vedd magadra!!
Üdvözlettel:Zsuzsa
Egy internetes oldalon ezt találtam
"a nagyszülő és testvér kapcsolattartási jogában az érzelmi kapcsolat ápolása,a szeretet megnyilvánulása a domináló.Ez utóbbi kapcsolattartás nem a kötelesség teljesítés előírása,inkább csak lehetőség“
Érzelmi kapcsolat,szeretet? 6 éve nem látta a "nagypapi" a gyereket és a párom testvére is csak az interneten keresztül.Mert teljes életnagyságban 1 éves korában látták utoljára! Mondjuk ők legalább gondolnak rá,néha vesznek ezt-azt.
Hol van a szeretet,az érzelem,mikor szinte megtagadták a gyereket!!!
Szia tina1976!
Hát érdekes ezaz élet amiben most élünk.Minden csak jogokból áll,és megalkuvásból,megalázásból,és győzelemről.
Sajnos sokan össze tévesztik a jogot a szeretettel,az érzelmekkel.Nem attól vagyunk emberek mert vannak jogaink hanem attól,hogy emberi módon tudunk viselkedni.De akármilyen nagy a követelmény az iskolában,azt hogy viselkedjünk,hogy ápoljuk a családi köteléket,hogy is viselkedhetnék emberi módon azt nem tanítják.A mai világba az empatikus emberhez méltó viselkedés kihalt.
Mikor abba élünk,hogy mindig csak feljelentsük egymást vagyis ebbe éljük ki a gonoszságainkat,félelmeinket addig nem várjuk el,hogy bármilyen módon boldogok legyünk.
Szét kell nézni családon belül mennyi gonosz ember lapul,és bújik el mögötte,közte.
Sajnos a gyerekek ezt a példát látják amit családon belül megy,és hiába mondják a felnőttek:ÁÁ ezt még úgysem érti,kicsik még a gyerek stb,és legyint rá.Dehogyis nem érti nagyon is értik Ők attól még picik,és kiszolgáltatottak attól még hallanak,látnak,és éreznek.Nagyon sajnálom azt a gyerekeket akik ki vannak téve az érzelmi zsarolásnak,és csak eszközként,pótléként tekintenek rájuk.
Nem hiszem egy család jogokból áll.
Ha egy nagyszülő szereti az unokáit mindent be vett annak érdekébe,hogy az unokákkal,és az unokák szüleivel normális családi,és érzelmi életet éljen.De azt tudni kell mindig a nagyszülőknek kell alkalmazkodni az unokák szüleihez,hisz Ők szeretnék a gyerekek élete részese lenni.Senki nem fogja nehezebb oldalra tenni az életét csak úgy mert ilyen kedve van,igen is indok kell ahhoz,hogy egy szülő úgy viselkedik ahogy,és igenis aki nem mehet az unokák közelébe az sáros,ott valami nem stimmel!!Ez az én véleményem!
Szép hétvégét.
Sajnos mi is túl vagyunk az elsőfokú határozaton, számunkra felfoghatatlan ítélet született. Ítéletben benne van, hogy a nagyszülő munkanélküli, albérletben lakik, pszichés eredetű problémái vannak, a gyerek anyjával nem hajlandó beszélni, a kisóvodás korú gyerek műtéten van túl és köv műtét vár rá = erre a határozat: levél kíséretében lökjük ki az ajtón a gyereket kéthetente, ha összeszoktak - pár hónap - (ami idő alatt lesz egy műtéte a gyereknek) elviheti magával teljes hétvégére, minden ünnep második napjára, és nyárra hetekre is............. Természetesen fellebbeztünk.......... Kérdésünk, hogyha a másodfokú ítélet jogerőre emelkedik, és tovább visszük bíróságra, attól még a másodfok végrehajtatható? A határozatban leírt pszichés probléma miatt kérhetünk távolságtartási végzést? Ha esetleg odáig megy a dolog, hogy nem tudjuk nem odaadni a gyereket, élhetek/tük a felügyeleti jogunkkal, vagyis mehetek/tünk velük, akárhova viszi a gyereket? Köszönettel
Segítséget szeretnék kérni nagyszülöi láthatásról.Röviden a helyzetröl annyit,hogy a volt férjem apja mindig elvihette a most 7 éves lányom amikor szerette volna,nincs eltiltva töle.van amikor 3 honapig van amikor több nem jelentkezik,nem egy minta nagypapa.a multhéten kijelentette hogy ö elviszi a lányom szombaton egy másik városba plázázni.én nem egyeztem ebbe bele,mert szerintem nincs szüksége egy 7 éves kislánynak a plázázásra,föleg hogy nem neki vásárol a kedves nagypapa.és a kislány sem akart menni.feljelentett a gyámügyön hogy szabályozni akarja a láthatást.erre szeretnék választ hogy
- ha a gyerek nem akar menni akkor kényszeríteni kell?és ilyenkor a gyerek jogai?
- mennyi idöre kérhet láthatást,milyen idöközönként?
- kérheti e a hétvégét,az apa minden szombaton elviszi így döntött a bíróság anno.tehát a vasárnapok az enyémek szerintem.
- kérheti e az ünnepek felét ugyanigy az iskolai szünetek felét?
Ezekre lennék kiváncsi hogy ne menjek hülyén a gyámügyre.és hogy szabályozhatom e hogy hova viheti és hova nem?
A választ elöre is köszönöm.
Ha eleve külön élnek a szülők, akkor a nagyszülőnek havi egy napnál többre szerintem kevés az esélye.
Nagyon sajnálom, hogy senki nem volt, aki segített volna a feltett kérdésekben.
A Megyei jogú kormányhivatal a fellebbezésünknek helytadott, újbóli, körültekintőbb eljárásra szólította fel a gyámügyi hivatalt. Az ügy ugyanahhoz a gyámügyeshez kerül, aki az első határozatot hozta. :-(
Hihetetlen, hogy kiszolgáltatott kisgyermeket együtt nevelő, szeretetben, békében élő szülők feje felett ilyen dolgok történnek! A nagyinak (általa beavallott, jegyzőkönyvbe vett) pszichés eredetű problémái vannak. A gyerek nem emlékszik rá. A mai napig EGYSZER SEM érdeklődött a gyerek felől, egyértelműen saját fia és ellenem irányuló hadjárat, és a jog MELLÉ ÁLL!
Csalódásom és kiszolgátatottságom nem tudom szavakba önteni, és mire számítsak ugyanazon ügyintézőtől?
