élettársi viszony

Az élettársak az együttélés alatt közreműködésük arányában szereznek közös tulajdont. A különvagyoni jelleget annak kell bizonyítania, aki arra hivatkozik. Tehát, ha nem tudod bizonyítani, hogy azok az ingatlanok a különvagyonodba tartozó dolgok helyébe léptek, akkor bizony közös tulajdonban vannak, függetlenül az ingatlannyilvántartástól. Hogy milyen arányban, azt majd a bíróságmegmondja - de a vázoltak alapján nagyjából megáll a fele fele.

(Ha bizonyítani tudod a különvagyont, és kölcsönt is tartozik az ingatlanokhoz, akkor még mindig ott van a volt élettárs igénye az elszámolásra.)

tehát a nevemre kiállitott számlák áfája nem a különvagyonomba tartozik?

Mondtam ilyet?

A visszaigényelt Áfa szerintem úgy értékelendő, mintha meg se fizetted volna.

különvagyonomba tartozó termőföldre az fvm-től3000000ft
visszanem téritendő támogatást nyertem,gyümölcstelepités jogcímen.
kéri a támogatás felét.értékemelésre hivatkozik.
a beruházás még nem fejeztem be mivel 2011-re termőrefordulást kell elérnem.ha nem teszem meg,vissza kell fizetni a pályázati pénzt.az édesapám után örökölt földemet nem idegenitheti el a pályázat értéknövelése miatt?mivel kéri 1/2 részére az ingatlanra a feljegyzést,vagy fizessek meg 1500000FT neki.
mit tegyek? a tulajdonomban lévő ingatlant felét ajánljam fel neki bérleti szerződésben. mivel az fvm hivatalnál át lehet adni a beruházást a kötelezetségekkel eggyütt.

tisztelt kovács béla úr !
utolsó kérdésem:
peren kivüli egyezséget kér?
elő állhat e más követeléssel utána a bíróságon?
a elküldött levélben leirtakkal ellentétben.vagy plussz követeléssel?

Ugyanazon felek ugyazon tényalapból egyszer már elbírált dolgot egymással szemben a későbbiekben újra vitássá nem tehetik - valahogy ekként a jogszabály. Azonban ha időközben valami új körülmény áll elő, melyet a bíróság még nem vizsgált, akkor lehet kérni perújrafelvételt - mellyel kapcsolatban a bíróság előszőr is elbírálja annak megalapozottságát. És annak alapján esetlegesen lefolytatja az újabb eljárást.

Kedves pisti32, zűrösebb ügy ez annál, hogy így a távolból meg lehetne oldani. (Az élettársi közös vagyon feletti vita bonyolultabb a házastársinál is, pedig az sem piskóta.)

Az alapvető szabályt elmondtam, többet a részletek ismerete nélkül nem nagyon tudok mondani.
Annyit talán mégis, hogy szerintem a különvagyonban lévő dolog fejlesztésére kapott, vissza nem térítendő tzámogatás a különvagyon hozadéka, és mint ilyen már a közös vagyon része. De nem vagyok benne biztos.

Javaslom, hogy bízzon megy egy ügyvédet.

Sziasztok! Olyan kérdésem lenne,hogy a párommal,ha most kötöttük meg az élettársít, akkor milyen hivatalokba kell bemennem bejelenteni,mivel eddig egyedülállóként voltam bejelentve mindenhova,van egy kislányom is,rá eddig kaptam az egyedülállóknak járó csp-t,stb....

A jegyzőhöz érdemes, egyébként a jegyző a többiben is segít.

Üdvözlöm! A helyzetem elég összetett, de azért megpróbálom felvázolni. Édesanyám köztisztviselő és évekkel ezelőtt amikor megnyílt a lehetőség, hogy kedvezményes lakáshitelt vegyen fel, vett egy lakást. Abba a lakásba én költöztem a párommal és a költségeket is vállaltuk. A lakást felújítottuk, bebútoroztuk. „Anyósom” kérésére ügyvéddel irattunk egy olyan szerződést, amelyben az édesanyám nyilatkozik, hogy nem adja el a fejünk felől a lakást - nem mintha szándékában állt volna -, és hogy a hitelt mi fizetjük. Időközben a párom munkanélküli lett, így sokáig csak az én fizetésemből éltünk, sőt még személyi kölcsönt is kellett felvennem, hogy boldoguljunk. Mivel nekem jóval több a fizetésem, mint az övé, szinte a mai napig az összes rezsit, hitelt én fizetem. A kérdésem, hogyha a kapcsolatunk véget ér, mit követelhet rajtam az élettársam? Csak a lakásba fektetett pénzt és a közösen szerzett dolgok felét vagy a lakáshoz is „köze van”?

kérdésem a következő:élettársi kapcsolatba
mi az hogy dologi jog?
milyen arányban veszik ezt figyelembe a szerzett vagyon elosztásában.
külölösképp akkor ha a külön vagyon hozadékából a bevételt ingatlanba fektettem.a háztartásban végzett munka milyen arányba számit az ingatlan szerzésébe.

A dologi jog jelenti egyrészt a polgári jog egy területét, amely az in rem (azaz mindenkivel szembeni, abszolút) védelmet élvező jogok (vagyis a tulajdonjog és a korlátolt dologi jogok) szabályait tartalmazza, másrészt magukat az in rem védelemmel ellátott jogokat (tulajdonjog és korlátolt dologi jogok) is dologi jogoknak nevezzük.
Míg a tulajdonjog a maga teljességében ragadja meg a dolgot, teljes hatalmat biztosít a dolog felett (plena potestas in re), addig a korlátolt dologi jog csak bizonyos vonatkozásokban ad a jogosultnak másokat kizáró, abszolút hatalmat. A korlátolt dologi jogokat két főcsoportra oszthatjuk: állagjogokra (Substanzrechte, másként: használati jogok), illetve értékjogokra (Wertrechte). Előbbiek közé tartoznak mindenekelőtt a szolgalmak, utóbbiak közé a zálogjogok. Előbbiek célja az, hogy a vagyontárgyat más számára, bizonyos korlátolt használat jogára kössék le, utóbbiak célja az, hogy a jogosult bizonyos értéket szerezzen meg magának a lekötött vagyontárgyból.

A korlátolt dologi jog tipikusan más vagyontárgyán, dolgán illeti meg a jogosultat, ezért gyakorlatilag azonos az idegen dologbeli jog kategóriájával. Azonban a korlátolt dologi jogoknak nem a legjellemzőbb sajátosságuk az, hogy idegen dologra vonatkoznak, mivel fennállhatnak uratlan dolgon is, illetve több jogrendszer ismeri a tulajdonost a saját dolgán megillető korlátolt dologi jogokat (például tulajdonosi zálogjog). Másrészt pedig korlátolt dologi jog tárgya lehet jog vagy követelés is, nem csak dolog. Követelésen vagy jogon fennálló zálogjog esetében ezért némileg problematikus idegen dologbeli jogról beszélni, hiszen a zálogjog tárgya ebben az esetben nem dolog, hanem jog vagy követelés.

(Ld.: wikipedia.hu)

Nem ártana pontosítani a kérdést.

misstutu!

Az attól függ. Amennyiben a lakás szerkezetét érintették a munkálatok, akkor közös tulajdon keletkezett.

Panellakásról van szó, szóval csak berendezési tárgyakat vettünk együtt. Azt még elfelejtettem, hogy mivel a hitelt az édesanyám vette fel 20 éves futamidőve, így minden az ő nevén van.

Akkor a berendezési tárgyakon keletkezett a kettőtök közös tulajdona. Ha le nem szerelhető berendezési tárgyról van szó, akkor csak kötelmi igény.

sziasztok
élettársammal eltöltött idő alatt több ingatlan a tulajdonomba került. melyek a különvagyonom hozadéka és
örökségemből és hitelből fedeztem.
a ptk 1959 évi 4 törv 578/g § hivatkozva követeli a felét dologi jogon. milyen rész illeti meg őt az ingatlanokból. a háztartási munka milyen arányba számit a szerzésbe.

Üdvözletem! 1995 óta éltem élettársi viszonyban volt párommal.1998-ban házat vettünk vidéken,az ő válás után megmaradt pézéből.Mindig minden az ő nevén futott kizárólag.Azonban 7 évig,amíg együtt éltünk teljesen átépítettünk egy házat,két kezünkkel,mindig abból,ami pénzünk volt éppen,vagy anyukám is adogatott,mikor tudott.Pl.a fürdőszobát teljesen anyukám állta,ill.kialakítottunk egy udvaron belüli kis bolthelyiséget,azt pedig egy az egyben anyu eladott boltjából finanszíroztuk.2002-ben megromlott a viszonyunk,és én önként elköltöztem,mert szinte lelki terror alatt voltam.Csak a ruháimat,edényeimet, meg a kutyusaimat hoztam el.Nem sokkal később volt párom a gyerekeire íratta a házat.Ezután valami ostoba verekedés után meghalt.A temetés után a volt felesége albérletbe adta ki a házat,és akkor kértem, hadd hozzam el a bolt felszereléseit,szerszámokat, és berendezési tárgyaimat pl.franciaágy,szőnyeg stb,ami mindig az én családomé volt.Ebből akkora balhé lett, hogy én lettem a fő bűnbak.De tényleg csak ennyi jár nekem abból a 7 évi kétkezi munkából és anyagi befektetésből?Az hozzátartozik,hogy OTP kölcsön volt a házon kb.2M Ft,amit a volt feleség egyenlített ki.Köszönöm előre is!

Még ehhez az ügyhöz tartozik,most néztem utána:az összes nyílászárót,garázskaput,sok tetőfedő anyagot, csempéket,padlólapokat,szanitereket,és a teljes fűtésrendszert anyu pénzéből vettük.Írtam építési naplót,abban találtam.Számlám nincs,nálam nem maradtak iratok sajnos,nem is gondolhattam,hogy valaha kelleni fognak...

Ha valaki tud valami bíztatót,vagy éppen elkeserítőt,írja meg!Az előző két íráshoz kapcsolódóan.Köszönöm!

Gaboca21!Elég bonyolult ez az ügy!Mivel az élettársad különvagyona volt amiből a házat vettétek az természetesen őt illetti.Mivel te elköltöztél az élettársi kapcsolat megszakadt.A birósági eljárásokban mindent bizonyítani kell tanukkal és számlákkal.Ami sajnos neked nincs.Igy nagyon nehéz lesz bizonyítani,de nem lehetetlen.Kb 10% esélyed van hogy betudod bizonyítani.Sajnos biztatobat nem tudok!

Nagyon köszönöm,ilyesmire számítottam...

Pontosan ez az, amit így, interneten keresztül még csak megbecsülni sem lehet, hogy kinek mennyi esélye van egyes dolgok bizonyítására.

pisti32!

Az élettársak együttélésük alatt a szerzésben való közreműködésük arányában szereznek közös tulajdont. Ha a közreműködés aránya nem állapítható meg, azt azonos mértékűnek kell tekinteni. A háztartásban végzett munka a szerzésben való közreműködésnek számít.

Üdvözlök mindenkit!

Szüleim elváltak, édesapám ujranősült majd az új házasságából született két féltestvérem. Ettől a feleségétől is elvált , de csak papiron, majd ezt követően a tulajdonába lévő három házat egy luxusautót, és a kft.-jét az exfeleségének eladta adásvételi szerződéssel (szinlelt). 12 évig éltek továbbra is együtt élettársi viszonyban az exfeleségével, sajnos a napokban édesapám meghalt. A hosszú élettársi viszonyból kifolyólag valóban az apámtól származó élettársa tulajdonába lévő dolgok 50%-át én és a két féltestvérem örököljük ? Nembiztosan tudom hogy apám az ingatlanok fölött a haszonélvezeti jogát megtartotta, ezt csak mellékesen írom.
A választ előre is köszönöm Fánika

Hát nem. Alapból semmit sem örököltök, mert apátoknak halálakor nem volt semmije. Ha bizonyítani tudjátok, hogy az adásvételi szerződések valójában ajándékozási szerződések voltak, akkor köteles részre tarthattok igényt.

Ha az élettársi együttélés alatt is szereztek vagyont, annak a megfelelő hányadára valóban örökségként tarthattok igényt, de ahhoz meg magát az élettársi viszonyt kell bizonyítani valamint a közreműködés arányát.