élettársi viszony

ha a fizetésünk közel azonos.és én tudom bizonyitani, hogy azon kivül a vállalkozássom nyereségét is aközös vagyon gyarapodására forditottam ( ingatlan vásárlás)
akkor milyen arány állapitható meg 578/g § dologi jogon a szerzésben.

Segítséget szeretnék kérni.
Párommal 5 éve vagyunk együtt élettársi viszonyban. 1évet albérletben laktunk, az utóbbi 4évet pedig saját lakásban, ami a hozzá tartozó összes számlával együtt az Ő nevén van.
Amíg albiban laktunk, egy fix összeget mindig levettem a bankszámlámról, ami fedezte a megélhetőségünket. Párom ritkán nyúlt a saját bankszámlájához. A szla.kivonatok valamint az albi rezsipapírjai megvannak.
Hitelből megvettük a lakást, én vagyok a kezes. Volt hozott vagyonunk, neki 2,5millió nekem 1,5millió, amit a vásárlásra fordítottunk.
Az albiban nem voltunk bejelentkezve, saját lakásunk nekem 2éve szerepel állandó lakcímként.
Berendeztük a lakást, aminek nagy részét az én keresetemből vettük, s amiről sajnos nincsenek meg a számlák. Sajnos megromlott a kapcsolatunk, s most a párom azt mondogatja, szétválásunk esetén nekem csak a 1,5millió jár valamint pár műszaki cikk, amit én hoztam a kapcsolatunba.
Valóban csak ennyi jár vagy ha több, hogy kalkulálható az összeg?
Mit fogadnak el bizonyítékként a közös gazdálkodás illetve az élettársi viszony esetében (fotók, tanuk)?
Az előbbiekhez van valamilyen határidő megadva (pl. állandó lakcímnek ugyanannak kell lennie mondjuk 5éve)?
Számít, hogy a hitelnél kezes vagyok?

Előre is köszönöm!

Bizonyítékként minden elfogadható, ami alá tudja támasztani a fél állítását, de speciel ilyen perekben ami nem igazán mellőzhető, az a felek jövedelemigazolása. Ugyanis az élettársi közös vagyonnal kapcsolatos perekben úgy kell számolni, hogy az egyes, az élettársi együttélés előtt már meglévő vagyon levonása után fennmaradó vagyonon olyan arányban szereznek a felek tulajdont, amilyen arányban az összes szerzéshez hozzájárultak.

Valamint el kell számolni egymással a nem az életközösség ideje alatt szerzett vagyontárgyak megszerzéséhez kapcsolódó kölcsönök együttélés alatti törlesztését illetően. Item a közösen felvett és még fennálló kölcsönök jövőbeni törlesztését illetően is.

ha még mindig mély érzéseim vannak a párom iránt, és hajlandó lennék a folytatásra de ő akar kiszálni a kapcsolatból a bíróság ezt is vizsgálja?élettársi kapcsolat!

Nem, nem vizsgálja. A bíróságnak csak a vagyoni elszámolást illetően van hatásköre.

Sziasztok!

Lenne egy eléggé összetett kérdésem.
Vázolom:
Több mint 10 éve vagyok együtt a párommal, ez idő alatt építkeztünk közösen és született egy gyermekünk is.(6 éve lakunk a házban) Most kenyértörésre került sor.
A gondom, hogy minden az ő nevén van, számlákkal semmit sem tudok igazolni. Pedig én is hozzájárulttam az építkezés költségeihez (anyagilag vmint kétkezi munkával)és a fentartáshoz is. Elismerem az anyagiak oroszlánrésze őt terhelte, mert én nem keresttem olyan jól mint ő. Jelenleg is megosztjuk a költségeket!

1. Kérdés: Én most lakás szeretnék venni (hitel)és elköltözni a gyerköccel! Megillet-e valami a házból?
2. Kérdés: Biróság előtt kell-e tisztázni a gyermekünk elhelyezését?

Előre is köszönöm.

Az élettársi közös vagyon megosztáskor a szerzési hányadok szerint történik, ha ez nem bizonyítható, felefele arányban sztódik a közös tulajdon.

A gyermek elhelyezéséről és a különélő szülő kapcsolattartásáról egyezséget köthettek ügyvéd által ellenjegyzett okiratban, vagy a gyámhivatal előtt, ebben az esetben a gyámhivatal határozattal hagyja jóvá az egyezséget, amennyiben az a gyermek érdekeinek megfelelő.

az 578/g § mikor került törvénybe ?
és mióta hatályos?

89 január 1-től ez volt:
„578/G. § (1) Az élettársak - házasságkötés nélkül, közös háztartásban érzelmi és gazdasági közösségben együttélő nő és férfi - együttélésük alatt a szerzésben való közreműködésük arányában szereznek közös tulajdont. Ha a közreműködés aránya nem állapítható meg, azt azonos mértékűnek kell tekinteni. A háztartásban végzett munka a szerzésben való közreműködésnek számít.”

96-tól változott a mostanira a jogszabály.

578/g § méltánytalan ez a törvény ezzel könnyen vissza lehet élni főleg az élettárs rá is utazik.

már miért lenne méltánytalan?

adott egy jómódu család gyereke lakással, ingatlanokkal , és hozzá kötődő jogokkal és belőlle származó bevétellel( pl lakás bérleti díj )és adott egy élettárs aki a ruhájávaival érkezett
az együtt eltöltött évek alatt értékemelő beruházást végeztem 10m értékben a különvagyonom hozadékát bérleti díj ő már aközös vagyonba sorolja és a beruházás értékét felszámolva kéri az 50% át
aháztartási munkára hivatkozva.
kedves Wasp ezért nem értek egyett a törvényel.
hisz a beruházást nélküle is véghez tudttam volna vinni

nem értem. A beruházás értéknövelő hatása a hozzájárulások arányában oszlik meg. A tied 10M. Az ővé mennyi?

jah, hogy a háztartási munka (nem láttam). Nem tudom az időintervallumot, de 5 M ft-ért elég sok háztartási munkát lehet végezni.

(megjegyzem, te egyáltalán nem végeztél háztartási munkát??? Merthogy azt meg te számíttathatnád be. Ha úgy volt, hogy te "csak" pénzt kerestél, míg ő "csak" a te kiszolgálásodon fáradozott, akkor reális a félelmed, egyébként szerintem nem.)

Más. A különvagyonod hozadéka mitől lenne közös vagyon??? (tehát pl a befektetett tőkéd kamata - ugyanúgy a tied marad, nem?)

nem érted?a háztartásban végzett munka, és a bérleti díjat közös bevételnek tekinti.

konkrétan nyertem egy lakásfelujitási pályázatot 50% önerővel. tehát 50 százalékot visszakaptam a beruházás végeztével.kivitelezővel hivatalosan. hitelt is vettem fel saját ingatlanom jelzálog alatt volt.namost a keresetünket feléltük akülön vagyonomból származó bevételéből fizettem a hitelt.és a háztartási munkára hivatkozva kéri a pályázati összeg felét és továbbiakban szerzett ingatlanok 50% -át igy pályázati pénz fele 2,5m +szerzett ingatlanok 50% 2,5m értékben aháztartási munkára hivatkozva.kertes házban lakunk füvet én nyirtam tüzelőt télre én szereztem,alakás renoválását én végeztem.nagyvonalakban ennyi.

obudafan!
légyszi segits nekem,04 24-én leirtat a dologi jog alapvető fogalmait.6,5 évet éltünk élettársi kapcsolatban pontositanám a kérdést csak én nem értem
mert az élettársi kapcsolat alatti vagyongyarapodásnak
kéri az 50% át dologi jogon.fizetésünk közel azonos volt. nekem volt előtte tőkém amiből a vagyongyarapodás származik.mi alapján állapitják meg ezt. a minimálbér alapján számolják ki vagy hogy.

Bocs, de ebből egy szót sem értek.

obudafan!
az élettársi törvény 578/g § leirtakról szeretnék többet megtudni.
esetünkben az élettársam a dologi jogra hivatkozik,
hogy a háztartásban végzett munkájával az eggyütt eltöltött idő alatt szerzett javak 50-50% közös tulajdon.
tehát 1/2 arány akkor illetné meg ha minden házkörüli munkát ő végzett volna mig én penzt kerestem.jól gondolom? akkor a megszerzett javak igy a pénzbeli hozzájárulástól függenek?

Nem lett sokkal világosabb a kérdés.

„esetünkben az élettársam a dologi jogra hivatkozik,”

???

„tehát 1/2 arány akkor illetné meg ha minden házkörüli munkát ő végzett volna mig én penzt kerestem.jól gondolom? akkor a megszerzett javak igy a pénzbeli hozzájárulástól függenek?”

Meg kell határozni, ki mennyit szerzett az együttélés alatt, ki mennyi munkát végzett otthon, ennek mennyi a piaci értéke, és ezekből kell meghatározni a szerzés arányát.

köszönöm a választ!
esetünkben az a baj hogy a különvagyonomat is bevittem az élettársi kapcsolatba és ez idő alatt nyertem rá pályázati pénzt ennek követeli a felét hogy a különvagyonomra értékemelő beruházást végeztem.
és ez már ő szerinte közös tulajdon.de szerintem akkor volna az ha közösen valósitottuk volna meg de itt kivitelezőkkel kellett bérmunkába megvalósitani.és a kifizetett számlák alapján fizették ki a pénzt.
amugy véleményem szerint hol van az előirva hogy ő ne hozzon be ugyanolyan kiülönvagyont és ne nyerjen rá pályázati pénzt mert ő is megtehette volna ugyanezt
mert ezek szerint ő visszaél a joggal és kisarkitja a követelését.hogy ez közös gazdálkodás eredménye a beruházás.szerintem aközös gazdálkodásunk eredménye a közösen megkeresett pénz és közös életvitelünket szolgáló dolgok az életvitelünk amire amegkeresett munkabérünket elköltöttük.

Amennyiben nemcsak a köznyelv, de a Ptk. fogalomhasználata szerint is ez egy élettársi együttélés volt, és az élettársi közös tulajdonból történt beruházás a te saját tulajdonodba, akkor valóban keletkezhetett közös tulajdon.

Kedves Fórumozók!

A véleményetekre vagyok kíváncsi! Vagyonmegosztási perem van éppen. Röviden arról van szó, hogy 13 évig éltem együtt élettársi kapcsolatban fiam anyjával az ő házában, amit még együttélésünk előtt szerzett. A 13 év alatt sok minden történt. Ő kb az első 3 évben dolgozott egy könyvelőnél. Utána gyedre majd gyesre ment. Egy fiunk született. Majd az én egyéni vállalkozásom alkalmazottja lett minimálbéren. Később csináltunk egy Bt-t. Ebben ő beltag én kültag voltam, mert mellette meg volt az egyéni vállalkozásom is. A Bt gazdasági tevékenysége az egyéni vállalkozásomra épült. Gyakorlatilag nekem dolgozott bizományba. Ez egy adócsökkentési megoldás volt de az adóhivatallal le volt levelezve, tehát nem volt törvénytelen. Az egyéni vállalkozásom működéséhez viszont bankgaranciára volt szükség. Ez 4 millió Ft volt, ami kp-ben a bankban volt letéve az én számlámon. Kétségtelen tény, hogy ez az összeg az együtt élésünk alatt jött össze de az én vállalkozásom által, mivel ő is nálam dolgozott. Továbbá az ő házára is költöttünk. Átalakítottuk. Az értékbecslő szerint ezek a munkák ha nem készülnek el akkoriban, akkor a ház most 4 millióval kevesebbet ér. És amikor össze kerültünk még kölcsöne is volt a házra. Ezt is közösen fizettük vissza. Az OTP már megküldte, hogy mekkora összeg lett vissza fizetve a kérdéses időszakban. Ez 1,9 millió Ft. Benyujtottuk a kereseti papírjainkat is. Ő alkalmazott volt mindvégig minimálbéren. Még a Bt-ben is. Ez kb 4 millió Ft kereset neki a 13 év alatt. Ezzel szemben nekem van az egyéni vállalkozásból származó bevételem és a Bt-ben alkalmazott voltam minimálbéren. Ezek az összegek összesen 27 millió Ft bevételt mutatnak. Az ő keresete is ebből az összegből állt össze.
Most ő azt állítja, hogy nekem a házából nem jár semmi, mert én ott ingyen éltem és egyébként is az ügyvédje szerint csak annyi járna amit 10 éve valójában ráköltöttem. Ez akkor 600 ezer Ft volt. Ebből lett a 10 év alatt a 4 milliós értéknövekedés. Hivatkozik még arra is hogy ő háztartási munkát végzett, gyereket szült és gyereket nevelt. Mivel én főzni nem szoktam, ezért részemről a ház körüli munkák voltak az irányadóak. A gyerekszülés meg ugye nélkülem nehezen lett volna megvalósítható. A gyereknevelése, amit a szekértők igen csak gyérnek minősítettek, ugyebár anélkül nem jöhetett volna létre ha én nem megyek el dolgozni. Így ő könnyen otthon tudott maradni a gyerekkel. Meg is lett az eredménye, mert a 10 éves fiam teljesen kezelhetetlen.. Az OTP kölcsön számomra nem kérdés. De a bankgarancia viszont az. Mivel együttélésünk alatt jött létre, de az én vállalkozásomból. Annak a felét követeli tőlem. Vajon, hogy osztja meg az ilyen eseteket a bíróság?
Az én véleményem szerint a vagyonnövekedést a kereset arányában kéne megosztani. Tehát az arány kb.:90:10% az én javamra. Mivel ő gyakorlatilag végig otthon volt. Igazából nem csinált semmit. Ezt a munkát a részmunkaidő rész munkaidejének a részmunkaidejében bár ki boldogan elvégezte volna. Csekkek befizetése, bankból való pénzfelvétel és hasonló munkák. Próbálok rámutatni a bíróságon, hogy ezek az összegek igazából nem az ő munkája révén jöttek össze.
Számomra elég egyértelmű, hogy minek kéne lenni az ítéletnek, de sajnos a gyerekelhelyezés kapcsán nagyon nagyot csalódtam a hazai igazságszolgáltatásban. Szintén ez a bírónk volt aki ebben a perben van. Ott a volt anyósom és két igazságügyi pszichológus egybehangzó véleménye ellenére, miszerint a gyerek nálam lenne jobb helyen, mégis az anyánál helyezték el….
Várom véleményeiteket vagy kérdéseiteket!

„Az én véleményem szerint a vagyonnövekedést a kereset arányában kéne megosztani. Tehát az arány kb.:90:10% az én javamra. Mivel ő gyakorlatilag végig otthon volt. Igazából nem csinált semmit. Ezt a munkát a részmunkaidő rész munkaidejének a részmunkaidejében bár ki boldogan elvégezte volna. Csekkek befizetése, bankból való pénzfelvétel és hasonló munkák. Próbálok rámutatni a bíróságon, hogy ezek az összegek igazából nem az ő munkája révén jöttek össze.”

A te véleményed ez, bíróságé viszont nagyon más lesz.
Az otthon végzett munkát is figyelembe fogja ugyanis venni. Könnyen elképzelhető pl az 50-50%-os vagyonmegosztás is.