hagyatéki tárgyalás

Gregorberni,

Ez úgy van, hogy ha nem értesz egyet az összeggel, akkor perelsz (vagy ő, ha nem kerül be a hagyatékba és akarja), és a majd a bíró eldönti.

Jaj.

Most már én se írom le hetedjére.

Tisztelt Ügyvéd Urak, Hölgyek!

Mit lehet tenni a következő esetben?

Ingatlantulajont örököltünk, amire eddig is mi ügyeltünk, mondhatni életvitelszerűen ott laktunk kétlaki élettel, a házat nyaralónak és a területét gyümölcskertnek használva (nemrégiben elhunyt kedves hozzátartozóé volt).
A hivatalos közjegyzői hagyatéki eljárás megindításakor (amikor be kellett vinni valami papírokat, hogy ki lehessen tűzni a tárgyalást) meglepve tapasztaltuk, hogy "valakik" az ingatlan felbecsülték, és bemondásra totál más értéket adtak meg, mint amennyit az ingatlan ér!
Megkérdeztük az ottani hivatalt, az volt a válasz, hogy "hát mi tudjuk, jártunk RÉGEN az ingatlanban, hát ugye, emlékezünk rá" - mondták..... több adat is hibásan szerepel! Csak két példa: a tető, amit felújítottunk, károsodottnak, felújítandónak van feltüntetve, ellenben nem létező épületrészek létezőként.
A közjegyző előtt majd a tárgyaláson ezt lehet jelezni, hogy nem fogadjuk el?
Mit kell ilyenkor tenni, hogy kell eljárni?

És még egy kérdés: törvényes ez, hogy nem is járt az ingatlanban senki - nem járhatott, mert ahhoz be kellett volna, hogy engedjük - és mégis fel lett becsülve az ingatlan? Milyen alapjuk van erre jog szerint?

Kérem, aki tud, segítsen - nem hiszem, hogy ezt a jog megengedi, hogy az ingatlanra csak úgy kijelentették, hogy ennyit és ennyit ér, holott nem látta közjegyző, és senki más.

Anina98

Nem igazán érteni, hogy mit szeretnél. Az a baj, hogy kisebb értékre hozták ki az ingatlant, mint amit ér? És az miért baj? A fizetendő illeték - ha lesz - így kevesebbre jön ki. Miért baj ez nektek? Jobb az, ha a valós értékére becsülik és többet kell érte fizetni? :-O

Ha egy-két éven belül el akarják adni, akkor baj. Mert az öröklési illeték 9%, a személyi jövedelem adó viszont 15.

Az a baj, hogy SOKKAL TÖBBRE becsülték. Feltételeztem, hogy átjön, és nem ezzel a lényegtelen résszel fogsz foglalkozni, hanem azzal, amit kérdeztem.

A kérdésem e fenti ténytől függetlenül egyértelmű véleményem szerint.

Tudod a választ a kérdésre így, hogy most már ezt is tudod?

Miért azzal a részével foglalkozol a kérdésnek, ami nem érdekes?

Azt kérdeztem, hogy mit lehet tenni, nem baj, ha nem tudod, csak akkor ne köss belém kérlek.

Kedves Kovács Béla,

esetleg Te nem tudnál valami támponot adni a kérdésemmel kapcsolatosan?

A kérdésem arra vonatkozott - az előző válaszolónak ez nem jött át - hogy az ingatlanbecslés valóban történhet személyes megtekintés nélkül, bemondásos alapon?

Ha nem - nyilván nem - akkor mit lehet tenni ezesetben a közjegyzőnél?

Nagyon köszönöm a válaszodat.

Anina98,

Az ingatlan adó- és értékbizonyítványát a helyi polgármesteri hivatal adóosztálya állítja ki. Ha nem értesz egyet az értékével ott kell beadnod panaszt. Kérdezz ott, hogy pontosan mi és hogyan kell hozzá.

Tisztelt Ügyvédek!
Édesapám hagyatéki végzésében a közjegyző tartalmi hibát vétett, emiatt fellebbezést kellett benyújtanunk 10 ezer forintos illetékbélyeggel ellátva. Most 6 hónap után megérkezett a végzés a fellebbezésre, ebben elismerik a közjegyző hibáját, és utasítják őt újabb tárgyalásra. Az idézést meg is kaptuk, de az idézés szerint újabb 30 ezer forintos munkadíjat kell fizetnünk majd. Ez jogos így? Mi megfizettük egyszer már a munkadíjat, a hibája miatt 10 ezer forint illetéket fizettünk, most újabb szabadságot kell kivennünk, és még újabb munkadíj is jár neki?
Válaszukat előre is köszönöm.

Miért kellene szabadságot kivenned?

Az eljárási díjat egyébként nyilván nem kell újra megfizetni. (Kivéve, ha nem egészen az a helyzet, mint amit előadtál.)

Tisztelt Kovács Béla Sándor!

Köszönöm válaszát. Szabadságot valóban nem kötelező kivenni, lehetne fizetetlen igazolt távollét is. Ami a díjazást illeti, az első tárgyaláson 100 ezer forint volt a fizetendő összeg, most csak 30 ezer forint van előírva. A hiba pedig abban volt, hogy azt nyilatkoztuk, hogy a hagyaték (az ingatlan fele) 2/3-ad része az anyukám, egy harmad része az öcsém nevére kerüljön. A közjegyző azonban az én 1/4-es örökrészemet osztotta fel 2/3-1/3 arányban. E tévedésből adódóan öcsémnek illetéket volna fizetnie. A félreértés csak a határozatból derült ki. Miután a megegyezésről a közjegyző előzőleg e-mail értesítést is kapott, a Törvényszék elmarasztalta a közjegyzőt és utasította új tárgyalásra. Ilyen helyzetek nem fordulhatnának elő, hogyha az lenne mindenhol a gyakorlat, ahogy most a férjem hagyatéki tárgyalásán történt, ott az elhangzottakról jegyzőkönyvet kaptunk, elolvastuk, és aláírtuk.

Egyáltalán nem kell ott lenned a tárgyaláson.

(Szerintem a közjegyzőnek igaza volt. De hát nem ismerjük a részleteket, ilyen az, amikor az egyik fél egyoldalú előadására kéne hagyatkoznunk.)

Valóban lehetett a közjegyzőnek igaza, mert hát lehet, hogy a 2x2=5 csak még nem bizonyította senki. De jelen pillanatban a fele ingatlan kétharmada semmiképpen sem lehet a negyed ingatlan kétharmadával egyenlő. De nem is kell számolnia tudni a közjegyzőnek, neki azt kell tennie, amiért megfizetjük, azaz osztályos egyezség keretén belül úgy osztani fel a hagyatékot, ahogy az örökösök kérik. Ő úgy is akarta, csak miután én írtam neki az e-mailt, ezért úgy gondolta, hogy csak az én örökrészemről van szó, holott az e-mailben is a teljes hagyaték megosztásáról írtam. De nem csak ebben hibázott, hanem abban is, hogy nem hívta fel az öcsém figyelmét a jogkövetkezményekre (illeték), holott ez a kötelessége lett volna. De ezek nem kérdések, a Törvényszék pontosan leírta, hogy mely paragrafusoknak nem tett eleget. De azért köszönöm a választ.

Tisztelt fórumozók!
Segítség kérés, a jog útvesztőjében.

Eset röviden:

• volt egy hagyatéki tárgyalás,ahol azt mondta a közjegyző,hogy ha megegyeztünk, akkor majd vigyük a következő tárgyalásra magunkkal az teljes bizonyító erejű egyezséget
• ott szerettük volna ezt megtenni,de azt mondta erre ő nem ér rá és úgy is lesz egy másik tárgyalás,mert most nem született döntés

Ezek után e.mailon kértem tőle segítséget,hogy mit kell ennek tartalmaznia és elég e ha teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaljuk mi magunk illetve azt is megkérdeztem,hogy ezt ott helyben nem lehet e intézni a következő tárgyalásnál.
(mivel az örökösök nem egy helyen élnek)

A következő választ kaptam segítség helyett:-
Ismételten tájékoztatom, hogy a közjegyző jogszabályi felhatalmazás hiányában nem fogadhat el elektronikus beadványt. Kizárólag az Ügyfélkapuval rendelkező ügyfelektől, és kizárólag az ügyfélkapun feladott, elektronikus aláírással ellátott beadványt fogadhat el joghatályosan.
Megértését köszönöm: dr.Bp.közjegyző

Én nem adtam be semmit se,csak segítséget kértem a már fent leírtakról.

Na mindegy.

Kérdésem:
A teljes bizonyító erejű magánokiratban leírt, egyezség megfelel e? Ha igen, annak mit kell tartalmaznia az egyezség tárgyán kívül? Ha nem,akkor hogyan oldjam meg, ha mind a hárman máshol élünk igen messze egymástól?

Várom a hasznos tanácsokat.
Köszönöm

Lefordítom: emilben nem kommunikál, az emilben érkezett üzeneteket el sem olvassa.

Kovács Béla Sándor,kb. eddig a megállapításig jutottam el én is ;)

„A teljes bizonyító erejű magánokiratban leírt, egyezség megfelel e?”
Meg. De hát ezt kérte a közjegyző is, ha jól értelek, miért ne felelne meg?

„Ha igen, annak mit kell tartalmaznia az egyezség tárgyán kívül?”
Neveket, adatokat, aláírásokat, dátumot, keltezést, szóval a szokásost. Egyszerű, nem többszörösen összetett, világos, pontos, modorossággal nem tűzdelt leírása annak, amit akartok. Semmi extrát.

„Ha nem,akkor hogyan oldjam meg, ha mind a hárman máshol élünk igen messze egymástól?”
Máshogy nemigen megy, mert ha nem egyezséget vinnél, hanem meghatalmazást mondjuk, akkor annak is ugyanúgy két tanús okiratnak kellene lennie, vagyis pontosan ugyanott vagy.

Nem tudom, hogy tanúztatod le az aláírásaikat, ha messze vannak, de azt tanácsolnám, semmi szabálytalan ne legyen (tanúk később kerülnek rá pl.), mert ha meggondolja magát valaki, akkor abból csak a probléma leszen.

drbjozsef

Köszönöm a választ.
Nem voltam tisztában,hogy ez
"teljes bizonyító erejű egyezség"
megjelenítése a "teljes bizonyító erejű magánokirat".

A második tárgyaláson mind a három fő részt fog venni.
Ezt mondták,remélem így is lesz.
Azt gondolom,hogy ügyvéddel készíttetem el a magán okirat megfogalmazását és ott írnánk alá a közjegyző előtt.
Szerinted ez járható út?
Tanúnak, akik ott dolgoznak azokat felkérhetem?
Vagy mielőtt oda megyünk oldjuk meg az aláírásokat tanukkal együtt.
Az első tárgyalásnál nem volt segítőkész a közjegyző.Nem hallgatott meg senkit csak mondta a magáét jó hangosan,szinte kiabálva.
Nem szeretnék konfliktust vele,ezért szeretnék felkészülten oda menni.

„A második tárgyaláson mind a három fő részt fog venni.”

Akkor nem értem. Minek az egyezség előre? Mármint, okirat formában, mert hát az nem baj, ha nem ott kezdtek vitatkozni. Ha megegyeztetek, akkor elmondjátok a közjegyzőnek, ő okiratba, a hagyatéki végzésbe foglalja, és kész, nem is kell tanú, hiszen a közjegyző okirata közokirat, az "erősebb" is, mint a t.b.e.magánokirat. Ott már felesleges ilyet csinálni. Azt hittem, nem lesznek ott a tárgyaláson a többiek.

Ne hagyjátok magatokat lerázni. Dolgozzon meg a közjegyző a pénzéért. Ez persze konfliktussal járhat...

drbjozsef

Köszönöm a választ.

Tisztelt Fórumozók!

Az elhunyt tulajdonában egy ingatlan 1/2 része volt, egyéb örökség nincs. Törvényes örökösei a testvére, valamint az édesanyja. Kérdésem az lenne, hogy köthetnek-e osztályos egyezséget a hagyatéki eljárás során? A testvér szeretné az örökrészének (a lakás 1/4-ének) a felét az édesanyjának átadni, aki így 3/8 részt örökölne, míg a testvér 1/8 részt. Egyébként az ingatlan másik fele már a testvér tulajdonában van, azaz, ha osztályos egyezséget kötnek, akkor neki összesen 5/8 tulajdonrésze lenne az ingatlanban. Sajnos az osztályos egyezséggel kapcsolatban konkrétumot az Interneten nem találtam, a közjegyző szerint osztályos egyezség egy örökség esetén nincs lehetőség, mert az osztályos egyezség lényege az, hogy a tulajdonközösséget megszüntesse.

Bízom benne, hogy sikerült érthetően leírnom a kérdésemet:-).

Várom és előre is köszönöm a válaszokat!

Smudo,

„a közjegyző szerint osztályos egyezség egy örökség esetén nincs lehetőség, mert az osztályos egyezség lényege az, hogy a tulajdonközösséget megszüntesse.”

A feltétel igaz, a következtetés nem szerintem, így ebben a formában nincs is közük egymáshoz.

Az osztályos egyezségnek három feltétele van :

• csak az örökösök köthetik
• csak a hagyaték tárgyai szerepelhetnek benne
• mindenkinek kell örökölnie valamit.

Ezért "egy" örökség esetén, ha az nem megosztható, akkor nem lehet ilyet kötni, mert valaki nem fog örökölni.

Esetetekben szerintem lehet. Minden további nélkül lehet a 1/4-1/4 öröklés helyett 1/8-3/8 arányú. Mindenki örököl valamit (ami egyébként valami ingóság is lehet, csak van bármi, egy könyv, egy ruha, egy szalvéta. Akármi lehet.)

Megjegyzem, ha nem lehetne, akkor sem nagy gond mert az egyenes ági rokonok között minden ügylet illetékmentes. Tehát osztályos egyezség nélkül is, kérésetekre, a közjegyző minden további nélkül ajándékozásként is az okiratába foglalhatja az óhajotokat, legfeljebb kicsit több jattot kér érte.

Smudo

Ez ajándékozás.