hagyatéki tárgyalás

Tisztelt szakértők!
Édesanyám elhunyt, én vagyok a törvényes örökös. Ingatlant örökölnék tőle. Azonban végrehajtási eljárás van folyamatban a saját ingatlanomon ellenem. Kérdésem, hogy a hagyatéki tárgyaláson lemondhatok-e gyermekeim javára az édesanyám ingatlanának örökléséről vagy nem. Ha nem, akkor automatikusan én öröklöm és az örökölt ingatlanra is végrehajtást jegyeznek be?
Remélem érthető volt. Köszönöm a választ előre is.

Nem mondhatsz le - visszautasíthatod a hagyatékot. De az is fedezetelvonó ügylet.

Az miért nem opció, hogy végre van miből kiegyenlítened a tartozásodat, hogy megszabadulj a végrehajtástól?

Igen, rosszul fogalmaztam, tehát visszautasíthatom. A végrehajtás kifizetése már folyamatban van, csak az ügyintézés időben összefolyik a másik üggyel. A fedezetelvonási ügylet mit jelent?

Ha kifizeted a tartozást, akkor nem számít.

Tisztelt Jogtudók!
Ketten vagyunk testvérek. Anyánk ez év márciusában elhunyt. A nővérem élt vele 20 éve, így eltartási szerződést kötöttek. Ezt az eltartási szerződést még nem láttam. Anyánk utolsó három évében már nem hagyta el a házat. A nővérem vette fel a nyugdíját, intézte az ügyeit, így a temetését is. Azt gondoltam, a hagyatéki tárgyaláson megismerhetem az eltartási szerződést, megegyezhetünk az apróbb ingóságok dolgában, hiszen vannak tárgyak, amelyeket szeretnék megtartani. Ehhez képest az interneten árulja ezeket a dolgokat. Amikor ezzel szembesítettem, az ügyvédje közölte, hogy nem lesz hagyatéki tárgyalás, mert még az örökhagyó életében a nővérem nevére került az ingatlan. Nem értem. Miért nem?
Érdekes. Egyébként ő lakik benne az ingatlanban. Ezt is jó lenne rendezni. ebben az esetben tényleg nem szükséges hagyatéki tárgyalást tartani?

Esztó40,

Igen, így van.
Ha nincs a hagyatékban a Hetv.20§(1) szerinti vagyontárgy, akkor a közjegyző nem tart hagyatéki tárgyalást, és az eljárást is megszünteti.

Ha szerinted van olyan vagyontágy, ami indokolja a hagyaték átadását, akkor indíthatsz póthagyatéki eljárást. A kisértékű ingóságok nem ilyenek.

Ez a gyakorlatban annyi, hogy aki hozzájut ezekhez, azé lesz. Ha ebből akarsz, akkor a testvéreddel kell megegyezned. (Vagy megvenned a neten amit árul.)

Köszönöm válaszát!
Van még néhány kérdésem. Amennyiben nem lesz hagyatéki tárgyalás, az eljárás megszüntetéséről engem, mint érintett örököst értesít-e a közjegyző?
Mit jelent a kis értékű ingóság fogalma? Pl. arany ékszer, utolsó havi nyugdíj, amit az elhunyt halálát követően felvett az eltartó?

Esztó40,

„Hetv.20.§(1) Leltározni kell a hagyatékban lévő

1. belföldön fekvő ingatlant,
2. belföldi cégjegyzékbe bejegyzett gazdasági társaságban, illetve szövetkezetben fennálló tagi (részvényesi) részesedést,
3. lajstromozott vagyontárgyat, valamint
4. az ingó vagyont, ha értéke a törvényben megállapított öröklési illetékmentes értéket meghaladja.”

A "d" pontra :

„1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
16. § (1) Mentes az öröklési illeték alól:

4. az egy örökösnek jutó ingóörökség 300 000 forint forgalmi értéket meg nem haladó része. Az értékhatár megállapításánál a más címen illetékmentes ingóságot, továbbá az örökhagyó gépjárművének, pótkocsijának értékét, ruházatát és a személyes használatra szolgáló szokásos mértékű vagyontárgyait figyelmen kívül kell hagyni”

(Bár esetetekben, mint egyenes ági rokon örökösök, teljesen illetékmentesen örökölnétek mindent).

Ha az önkormányzat illetékese nem állít össze hagyatéki leltárt, akkor el sem indul az eljárás, nem értesítenek a megszüntetésről sem.

Ha valamilyen eljárásban szükséged lesz az öröklési rend igazolására (vagyis hogy örökös lettél volna, ha lett volna hagyaték), akkor bármikor kérhetsz a közjegyzőtől öröklési bizonyítványt.

De mondom még egyszer : A GYAKORLATBAN az ingóságok azé, aki ráteszi a kezét. Hagyatéki eljárásban nemcsak adott ingóság tulajdonjogát lehetetlen szinte bizonyítani, hanem egyáltalán a létezését is. Ez így megy.

Elnézést! Úgy látszik egy kicsit szétszórt vagyok! Még egy kérdésem lenne. Az eltartási szerződést honnan és kitől kaphatom meg? Tudniillik még nem láttam. Sem a testvérem, sem az ügyvédje nem adja át, többször kértem. Semmi kedvem a bíróságra járni, azt gondoltam a hagyatéki tárgyaláson ezt is megismerhetem. Kíváncsi lennék annak tartalmára. A ház negyed része az én tulajdonom. Én melyik részét használhatom az ingatlannak? Annak terheit, hasznát ki viseli? Szóval nagyon sok kérdésre szeretnék választ kapni. Milyen lehetőségeim vannak?

„Az eltartási szerződést honnan és kitől kaphatom meg?”

Senkitől. Nem vagy részese, nincs hozzá közöd, nem KELL odaadniuk, megmutatniuk.
Ha úgy érzed, nem áll meg, nem jogos, pert kell indítanod, akkor megismerheted. Addig csak ha maguktól odaadják.

„Én melyik részét használhatom az ingatlannak?”
Ha jól értem, van birtokosa, tehát semelyiket. De felhívhatod a birtokost, hogy az osztatlan közös tulajdonodat szeretnéd használni, tehát vagy beenged birtokon belülre (ha természetben nem megosztható az ingatlan, akkor a törvény szerint közösen, egyformán használhatjátok), vagy tulajdonrész arányos használati díjat fizet neked a részed használatáért.

„Annak terheit, hasznát ki viseli?”
A használattal összefüggőeket (pl. rezsi) a használó, a tulajdonnal összefüggőeket (adók, felújítás, közös költség) a tulajdonosok a részeik arányában.

„Milyen lehetőségeim vannak?”
Attól függ mit akarsz. Kérhetsz érte használati díjat, de el is adhatod a részedet, nem kell az engedélye hozzá, csak elővételi joga van a tulajdonostársnak. A legcélszerűbb persze az lenne, ha meg tudnátok egyezni, és eladod neki a részed.

Ez azt jelenti, h aki ideiglenesen be van jelentve, ő a birtokos és tulajdonos egyben, és én pedig tulajdonos vagyok, akit ha a birtokos nem enged be, akkor pereskedhetek?
És abban az esetben, ha a lakásba nem enged be, csak a kertbe, akkor a kertet nekem kell gondoznom?
Egyébként én szeretném megvásárolni az ingatlant, ezt jeleztem is irányukba, de irreális árat kérne érte.

„Ez azt jelenti, h aki ideiglenesen be van jelentve, ő a birtokos és tulajdonos egyben”

Nem. Az a birtokos, aki birtokolja az ingatlant. A lakcímbejelentésnek ehhez nincs közvetlen köze.

„és én pedig tulajdonos vagyok, akit ha a birtokos nem enged be, akkor pereskedhetek?”
Így van.

„És abban az esetben, ha a lakásba nem enged be, csak a kertbe, akkor a kertet nekem kell gondoznom?”
Érdekes kérdés. Csak, ha jólesik a kertészkedés.

A közjegyző miért nem jegyzi be a haszonélvezeti jogot hagyatéki eljárás során ? Azt mondja nem foglalkozik ilyennel !

Hova kéne bejegyeznie a közjegyzőnek?

A hagyatékátadó végzéssel fogja bejegyeztetni, amit a jogerőssé válást követően meg fog küldeni a földhivatalnak.

Kedves Tagok!

Egy távoli rokon elhalálozása okán lesz hagyatéki tárgyalás (az egyik örökös vagyok, sokan vagyunk, nagy a család)
Az a kérdésem, hogy származik-e bármi hátrányom abból, ha nem jelenek meg a tárgyaláson?

Köszönöm a válaszokat.

DMachine,

Olyan értelemben nem, hogy nélküled is lezajlik, és a "normál menettől" ( végintézkedés nélkül a törvényes öröklés rendje, végintézkedés esetén az okirat tartalma) a hátrányodra eltérni nem fognak. De ha nem vagy ott vagy képviselőd, akkor az esetleg szükséges jognyilatkozatokat sem tudod megtenni. Például kimaradsz egy osztályos egyezségből, ami olyan értelemben lehet "hátrány", hogy jócskán leegyszerűsítheti a későbbi teendőidet. Vagy ilyesmi.

Nem kötelező megjelenni.

Persze, kapsz hagyatéki végzést, ha örökös vagy, és annak ismeretében fellebbezhetsz, ha valami nem stimmel. Az, hogy a megjelenés hiányában például kimaradtál egyezségből, az persze nem alap a fellebbezésre.

drbjozsef,

Köszönöm a választ!

Ketten testvérek pereltük az alperest, azonos érdekű, örökösödési ügyben. Testvérem az I.fokú ítélet ellen nem fellebbezett, én igen.Másodfokon a Törvényszék nekem adott igazat,így megítélte az általam követelt összeget,azaz a hagyaték 1/3-át. A megítélt összegre lett volna jogosult a testvérem is, azaz 1/3-ra. Fellebbezés hiányában testvérem 1/3 része az alperesnél maradt. Mivel új adat merült fel,ill a jogerős Törvényszéki ítéletből az állapítható,hogy testvérem fellebbezés hiányában nem jutott hozzá a jogos örökségéhez. Így az alperesnél 2/3 rész maradt. A kérdésem,hogy jogalap nélküli gazdagodás vagy más hivatkozással, a testvérem kezdeményezhet-e új pert az alperes ellen,annak érdekében,hogy a jogos 1/3-ad részt megkapja.

csínytevő,

Nem.
Nincs szó semmiféle jogtalan gazdagodásról, nagyon is jogos gazdagodásról van szó, hiszen a fellebbezésre egyaránt lehetősége volt a testvérednek is. Nem élt a jogával - vagyis elfogadta a döntést. Esetében jogerőssé vált, azt már nem vitathatja.

drb.József! Köszönöm a válaszát. Még lenne egy kérdésem a 2019.10.27.13.30 órakor kelt kérdésemmel kapcsolatban.
Ez esetben én pernyertes lettem. Az alperesnél azért volt édesapám pénze ,mert kivette a takarékból, és ráfogta,hogy ajándék címen azt őt illeti meg. A Tvszék nem ezt állapította meg, ezért kaptam meg az általam követelt 1/3-ot. A testvérem nem kaphatta meg részét fellebbezés hiányában,mert nem mert bevállalni a fellebbezési illetéket.
Most az a kérdésem, hogy van-e értelme részemről új pert indítani a 33 és az 50% közötti különbségért, azaz a 17% hagyatékért.Hiszen akkor engem ugyan úgy megilletne az 50% mint az alperest.A pert végig az 1/3-ért indítottam,éppen ezért mért ne tehetném meg egy újabb 1/3 50%-ért? Az alperest mért tarthat meg olyan részt,ami nem illeti meg, hiszen a testvéremet illette volna meg.

„ Az alperest mért tarthat meg olyan részt,ami nem illeti meg, hiszen a testvéremet illette volna meg.”

A válasz megint csak ugyanaz. Azért tarthatja meg, mert azt a pénzt az első fokú bíróság jogerősen neki ítélte meg, és ez ellen nem fellebbezett időben az, aki erre jogosult lett volna.

Ez a hajó már elment.

Tisztelt Szakértők!
Hagyatéki tárgyalás előtt állunk, a hagyaték tárgya mindösszesen egy 4-500 E HUF értékü személygépjármű. Két örökös örökölné, de az már most bizonyos hogy az egyik semmilyen módon nem fog tudni részt venni a hagyatéki eljárásban. Sem lemondani nem fog tudni, sem meghatalmazott útján nem tudja képviselni magát. Mi lesz a gépjárművel, akár évekig (évtizedekig) húzódhat az ügy? Az egyik érintett mi vagyunk, s nekünk nincs ré szükségünk, de a másik örököstárs ahogy említettem biztosan nem lesz elérhető.
Köszönöm a válasz!

Foraminifera,

Nem húzódik az semeddig. Ha nem jelenik meg, és se nem képviselteti magát, se nem nyilatkozott előre a visszautasításról, akkor a közjegyző át fogja adni a hagyatékot a törvényes rend szerint : a két örökös 1/2-1/2 arányban megörökli a gépjárművet.

Kiküldi a végzést majd neki is, ha nem felel meg, az abban foglaltak szerint fellebbezéssel élhet.

Ha visszautasítaná a hagyatékot, szerintem az lenne a legjobb, ha felhívná a közjegyzőt, és megbeszéli vele, milyen módon teheti meg, ha már a tárgyaláson megjelenni nem tud. Jogerőig szerintem lehetséges ez még.

Foraminifera,

Ja, ha egyébként neked sem kell, és te vagy az az örökös, aki megjelenik a tárgyaláson, akkor ott a tárgyaláson utasítsd vissza a hagyatékot.

Innentől nem kell foglalkoznod vele. Vagy örökli az örököstárs, vagy végső esetben az állam.

Ha úgy érted azt hogy "nincs szükséged rá", hogy örökölnéd, de eladnád utána, ahhoz tényleg kelleni fog az örököstársad.