Öröklés, végrendelet,köteles rész


drbjozsef # 2023.05.18. 15:59

katalinkiss82,

Egy hagyatéki eljárás fél-1 év, fél éven belül az első tárgyalást se igen szokták kitűzni.
Türelem. (már, ha nem telt el már egy év mondjuk. Az sok.)

Arra számítsanak, hogy a végrendelet ha érvényes (és ügyvédi közbenjárás esetén ez szinte biztos), akkor ők örökölnek majd, és nekik kell fizetniük majd a hagyatéki eljárás díját, illetve öröklési illetéket is, ingatlanra 9%, minden másra 18%.

A törvényes örökösöknek igényük nem lehet, köteles rész sem, mert az unokahúg-unokaöccs esetén az nem jár.
(ha tudnak a végrendeletről, jó eséllyel meg sem fognak jelenni a tárgyaláson)

Szomorú örökös # 2023.05.18. 15:41

katalinkiss82

Erdeklodtek a kozjegyzonel, hogy all az ugy, es mondtak, felkerestek 2 rokont, unokaocs es egy unokahug,
akik szinten ertesitve lesznek a hagyateki targyalasrol, ok nem is ismertek a nenit, kapcsolat nem volt kozottuk.

Azért lesznek ott, mert ők hivatalból örökösnek számítanak, de nem kizárt, hogy ha a végrendelet a közjegyzőnél van már,
akkor ott előtte fogják megtudni, hogy nem örökölnek. De ezt így nem lehet előre tudni. Az az egy év gondozás nagyon kevés idő szerintem.

katalinkiss82 # 2023.05.18. 15:30

Udvozlok Mindenkit. Kerdesem lenne. Szuleim gondoztak egy idos, egyedulallo nenit. Fekvobeteg volt, egy even keresztul apoltak. Vegrendeletet irtak, melyben megneveztek oket, illetve, hogy rajtuk kivul senkit nem szeretne, hogy orokolne. A vegrendelet ugyved altal irt es 2 ugyved volt a tanu .Tavaly meghalt a neni, azota varjak, hogy mi lesz. Erdeklodtek a kozjegyzonel, hogy all az ugy, es mondtak, felkerestek 2 rokont, unokaocs es egy unokahug, akik szinten ertesitve lesznek a hagyateki targyalasrol, ok nem is ismertek a nenit, kapcsolat nem volt kozottuk. Mire szamithatnak anyumek a hagyateki targyalason? Koszonom a valaszt!

drbjozsef # 2023.05.18. 13:50

esocsepp12,

A köteles rész alapjából nem, mert az nem a köteles részhez tartozik. Hiszen a most igényelt köteles rész pont egy olyan vagyonelemen alapul, amely nem része a hagyatéknak.

esocsepp12 # 2023.05.18. 13:43

Köszönöm szépen drbjozsef a segítséget! A temetési költség is levonandó vagy az nem, mert későbbi, mint az ajándékozás?

drbjozsef # 2023.05.18. 13:13

(természetesen a tulajdoni hányad arányos összeget kell venni)

drbjozsef # 2023.05.18. 13:12

" akkor azt le kell vonni belőle" = a megajándékozáskori időpontban fennálló tartozás összegét.

Tehernek számít egyébként a haszonélvezeti jog is, úgyhogy az akkori értékét (édesanyád ajándékozáskori életévével számolva) is le kell vonni, számítás módjára az Itv. vonatkozó rendelete az irányadó.

drbjozsef # 2023.05.18. 13:10

esocsepp12,

Öröklésnél a hagyaték tiszta értéke a hagyatéki vagyonból levont hagyatéki terhek.
Analógiaként használva, és tekintve, hogy a kötelesrész - főszabály szerint, ha ez nem súlyosan méltánytalan valamelyik félnek - alapját a juttatáskori értéken kell figyelembevenni, ezért véleményem szerint a jutattatáskori tiszta értéket kell nézni, ha terhelte az ingatlant akkor a jelzálog miatt tartozás, akkor azt le kell vonni belőle.
Ha az azóta eltelt idő alatt nem a megajándékozott fizette tovább a tartozást, akkor az polgári jogi igényként külön érvényesíthető az elévülési időn belül.

esocsepp12 # 2023.05.18. 12:49

Szeretnék tanácsot kérni kötelesrésszel kapcsolatban. 5 éve ajándékozási szerződést kötöttünk, ahol édesanyám 1/2 részét és testvérem is1/2-ed részét ajándékba adta nekem és haszonélvezete maradt Anyumnak az egész ingatlanon. Az ingatlanra önálló zálogjog volt bejegyezve. Hagyatéki vagyon nem maradt Anyu után. Halálát követő 3 év után a testvérem köteles részt kér tőlem, mivel 10 éven belül volt az ajándékozás. Kérdésem lenne, hogy a szerződésbe írt ingatlan forgalmi értékét kell nézni vagy ebből le kell vonni az akkor fennállt hitel összeg fele részét, mivel Anyunak fele része volt az ingatlanban, így fele házzal felelt a tartozásért.Jogszabály juttatáskori tiszta értéket írja,de nem tudom ez, hogy jön ki, mit lehet levonni az ingatlan értékénél.

BaraAngi # 2023.05.08. 08:59

Üdvözletem!

Az ajándékozáskor fennálló hitelt közösen fizették, az örökhagyó és a feleség. Egy háztartásban éltek. A hitel várható visszafizetése tavaly november volt, egy talált bankkivonat alapján. Azt, hogy ténylegesen vissza lett-e fizetve csak remélni tudom. Van egy bankszámlaszám ami az örökhagyó nevén van, de azt nyilván nem tudjuk meg mi van rajt. Erről a számlaszámról nem találtam semmi hasznos papírt.
Ügyvéddel mindenképp egyeztetni fogunk. Az özvegynek csak a nyugdíja van, csak részletekben tud fizetni. Ő is szeretne békében megegyezni.

Majordomus # 2023.05.07. 19:30

Nagyon el lehet csúszni hibás lépéssel,tehát mindenképpen ügyvéd javasolt.

Kérdés hogy milyen jövedelme van az özvegynek?

Nyugdijból sokáig fog tartani.

osztap # 2023.05.07. 18:19

BaraAngi,

A legjobb, amit tehettek, az, amit drbjozsef írt: jelentse be a fiú a kötelesrész iránti igényt a közjegyzőnél, minél előbb. Ha gondoljátok, s hagyatéki tárgyalás előtt keressetek egy ügyvédet, aki a papírokat átnézve kiszámolja, hogy szerinte mennyi jár. Aztán, a hagyatéki tárgyalás után eldöntitek, hogy indítotok-e pert.

Az egyik kulcskérdés szerintem a 6,2 mFt kölcsön sorsa lesz. Visszafizette azt az örökhagyó (pénzben)? Vagy ma is fennáll, azaz özvegynek követelése van a hagyatékkal szemben, ami csökkenti a kötelesrész alapját? Vagy éppen az ajándékozás (részben) színlelt volt, mert részben a hitel visszafizetése történt meg vele, és ezért a kötelesrész alapja megint csak kisebb?

drbjozsef # 2023.05.07. 17:56

Az elején vagyunk, csak szeretnénk tudni mire számíthatunk.

Idézni fogják a férjed minden bizonnyal a hagyatéki tárgyalásra 3-6 hónap múlva.
Örökös lesz, a teljes hagyatékra felesben az özveggyel (ha testvére nincs).
(Tekintve, hogy az utolsó közösen lakott lakásban az örökhagyónak már nem volt tulajdonrésze)
Ha van más hogyaték.
A helyi (elhunyt utolsó lakóhelye) önkormányzat állítja össze a hagyatéki leltárt, tőlük érdeklődhet is, mit jelentett be az özvegy, de bejelenthet ő is vagyontárgyat, vagy akár tartozást, ha van ilyenről tudomása (az ingatlan ugye nem ilyen, lásd fent).

A hagyatéki tárgyaláson, de akár a közjegyzőnek előbb is (a mokk.hu oldalon meg tudja keresni, és fel tudja hívni, hagyatéki eljáráshoz van kereső, az elhunyt halálának ideje és utolsó lakóhelye kell), bejelentheti, hogy köteles részi igénye van egy 9 évvel ezelőtti, az örökhagyó által ingyenesen juttatott ingatlan után.
Tekintve, hogy a Ptk. 7:94.§ szerint a köteles részi igény is hagyatéki tehernek számít, ezért vagy megegyeznek a közjegyző előtt, ekkor végleges hatállyal átadja a hagyatékot a közjegyző, vagy ha nem tudnak megegyezni, akkor a közjegyző felfüggeszti az eljárást, és határidőt tűz a férjednek a per indítására. Ha elindítja időben, akkor vagy nem is adja át a hagyatékot (ha van), vagy ideiglenes jelleggel adja csak át. Ha lezajlott a per, aszerint hozza meg majd a végleges hatályú hagyatéki végzést.
Ez már években lesz mérhető, ha az özvegy nem együttműködő.

drbjozsef # 2023.05.07. 17:44

BaraAngi,

Semmi új tényt nem írtál.
A 10 éven belüli ajándékozás miatt az ingatlanfél beletartozik a köteles rész alapjába. Azt kérheti a leszármazó.
Az jár neki akkor is, ha már nincs a megajándékozottnál az ingatlan, nem számít, mert a köteles rész az egy kötelmi igény, nem az ingatlant kell visszaadni, hanem pénzt fizetni.
Ha nincs vagyona az özvegynek, az persze cifrább, ha nem lehet végrehajtani (és magától nem fizet), az szívás - itt lehet megpróbálkozni az osztap által is írt eltartási szerződés megtámadásával. Nem is teljesen esélytelenül, de persze látatlanban, a körülmények ismerete nélkül tippelni sem igen lehet.

BaraAngi # 2023.05.07. 16:16

Kedves Osztap!

Tudom , nem túl egyszerű a helyzet. Ma átnéztem pár régi papírt. Úgy kezdődött, hogy az örökhagyó 2000-ben elvált, megegyezésképpen lemondott egy budapesti ingatlan haszonélvezetéről, plussz a mostani felesége, mostmár özvegye megvette a jelenlegi ingatlan felét, és fizetett ki 6,2 Millió forintot, a volt feleségnek. Az örökhagyó innentől kezdve a fiával sem érintkezett.
2014.-ben az özvegy lett a másik fél ingatlan tulajdonosa, ajándékozással. (Azért adta át a feleségének, hogy a fia ne kapjon utána semmit. ) Az idén márciusban az özvegy átadta a nevelt fiának az ingatlant eltartási szerződéssel. Nemsokra rá meghalt a férj. A fia pedig a temetés után szólt, hogy igényt tart a részére. Még csak most ment át az önkormányzatból az ügy a közjegyzőhöz. Az elején vagyunk, csak szeretnénk tudni mire számíthatunk.
Köszönöm szépen!

osztap # 2023.05.06. 04:52

Majordomus,

Ahogy Szomorú örökös írja. A halál előtt legfeljebb tíz évvel adott ajándék a kötelesrész alapjába beszámít.

Szomorú örökös # 2023.05.06. 03:52

Majordomus

Lehet én értek félre valamit -késő van- de ha az örökhagyó a halálakor már nem volt tulajdonos,akkor milyen köteles részről beszélünk?
Csak hadzonélvezete volt,azt meg nem lehet örökölni.

Szerintem azért beszélnek köteles részről, mert 2014-ben történt az elajándékozás, az pedig még éppen 10 éven belül van.

Majordomus # 2023.05.05. 21:45

Osztap .
Lehet én értek félre valamit -késő van- de ha az örökhagyó a halálakor már nem volt tulajdonos,akkor milyen köteles részről beszélünk?
Csak hadzonélvezete volt,azt meg nem lehet örökölni.

osztap # 2023.05.05. 19:11

BaraAngi,

A jelzáloghitel meg a haszonélvezet fontos dolgok - minden, ami a tulajdoni lapon van, befolyásolja az értéket. Felteszem, más már nincs?

Ez alapján, a 2014-es érték: azt írod, a ház fele tisztán 10 mFt-t ért. Mínusz a haszonélvezet értékére mondjuk 2 mFt. A becslés alapja itt az illetéktörvény 72. §, feltéve, hogy a haszonélvező akkor 65 év feletti volt. Az Itv. általában alulbecsli a haszonélvezet piaci értékét, piacon nem 20% a diszkont egy 65 éves haszonélvezővel, hanem jóval több. Mert ő még átlag kb. 20 évig a KHS halálozási táblái szerint ott haszonélvezni fog, amit a tulaj csak az utcáról nézhet. Ha szakértő becsül, valószínűleg magasabb értéket állapít meg haszonélvezetre, mint a 2 mFt.
Mínusz a hitel, 6,5 mFt, mert azzal terhelten ajándékozta el - felteszem, az apa nem fizette ki? Innen az ajándék terhekkel csökkentett értéke 10-2-6,5 = 1,5 mFt.
Ha 2023-ban a hagyaték értéke nulla volt, akkor a kötelesrész alapja 1,5 mFt.

Nem értem, mit jelent az, hogy lemondott "a fia és a felesége részére" a haszonélvezetről. Azt nem lehet "valaki részére" lemondani, csak lemondani lehet róla. Onnantól a tulajdonos rendelkezik az ingatlannal. Ha a 2014-es ajándékozás után történt, akkor ez még egy ajándékozás volt, ha ellenértéket nem kapott érte. Mikor volt? Kapott-e érte piaci ellenértéket? Ha nem kapott, számold ki ennek a második ajándéknak az értékét, a fenti logikát követve.

Az apa halálakor már nem volt tulajdonos az ingatlanban. A törvényes öröklés rendje szerint fele-fele arányban örököl az özvegy és a fiú, ezért a fiú kötelesrésze a fél harmada, azaz 1/6. A kötelesrész alapja 1,5 mFt, annak a hatoda 250 eFt.

A terhek miatt nem sokkal jobb a kép, ha az ajándékot a 2023-as értéken veszed számításba. Mert azt szerintem nem fair mondani, hogy az ingatlant felértékelem, de hitelt meg nem. Erről a bíró nem fog saját kútfőből dönteni, szakértőt rendelnek ki, az majd mond valamit. Ha én lennék a szakértő, én azt mondanám, hogy nézzük meg, hogy a teljes ingatlan értékének mekkora %-a volt az ajándék terhekkel csökkentett értéke 2014-ben. Ha a fél tehementes ingatlan 10 mFt, az egész ingatlan 20 mFt, akkor a 1,5 mFt az egész ingatlan értékének 7,5%-a. Váltsunk 2023-ra, azt mondod, hogy ma az egész tehermentes ingatlan 40 mFt-t ér, annak a 7,5%-a 3 mFt. Ez lenne a kötelesrész alapjának mai értéke. Annak 1/6-a a kötelesrész, 500 eFt.

Lehet, hogy rosszul értettem azok egy részét, amit írtál, és emiatt meg kell változtatnod a feltételezéseket. A legfontosabbak a vastag betűs feltételezések. Akkor nyilván változik a kötelesrész összege is.

Érdemes lenne magadnak végigszámolnod az eredeti papírok ismeretében, plusz esetleg kérni egy ügyvédtől egy konzultációt, hogy nézze át az iratok alapján, amit otthon kiszámoltál.

BaraAngi # 2023.05.05. 09:44

Tisztelt Osztap!
Az ingatlant közösen lakták, az örökhagyó haszonélvezőként, az özvegy tulajdonosként. Az ingatlan fele adásvételivel, a másik fele ajándékozással került a tulajdonába. Az ajándékozási szerződésben leírtak alapján akkor 6,5 millió hitellel még meg volt terhelve. (ez nem tudom számít-e). Amikor az apósom lemondott a haszonélvezetéről, fia és felesége részére a váláskor, ott nincs feltüntetve ár.

A jelenlegi ingatlan most kb 35-40 millió forintot ér, haszonélvezeti jog, tartási jog és elidegenítési terhelési tilalom van rajt. Szeretném megkérdezni, hogy kb mekkora összegre számíthatunk, amit ki kell fizetni a fiának?
Mi is a békés megoldásra törekszünk, jó lenne tudni, hogy mire számíthatunk. Önnek köszönhetően, máris tisztábban látunk.
Köszönöm a segítségét!

osztap # 2023.05.04. 16:06

BaraAngi,

Főszabály szerint az ajándékot a juttatáskori értéken kell figyelembe venni a kötelesrész alapjának számításához, de lehet kérni a bíróságot arra, hogy az elhalálozáskori értéket vegye figyelembe, ha a juttatáskori súlyosan méltánytalan lenne. Ptk. 7:80. § A közel tízéves ingatlanár-emelkedés pont ilyen.

Közösen lakta-e az örökhagyó és az özvegy a házat, amikor az örökhagyó meghalt? Ha igen, akkor a törvényes öröklés rendje szerint fiú örököl tulajdonjogot, az özvegy csak haszonélvezetet. Ha nem, akkor a fiú is és az özvegy is fele-fele arányban örökölnek tulajdonjogot, haszonélvezet nincs. Ptk. 7:58 Ez fontos, mert a kötelesrész annak az értéknek a harmada, ami a törvényes öröklés rendje szerint járna, ha a hagyaték a kötelesrész alapja volna. Ptk. 7:82. §

A fiú a kötelesrészt az özvegytől követelheti, elsősorban pénzben. Ha az örökhagyónak halálakor vagyona nem volt, akkor az özvegy öröksége nulla, ezért mint örökös nem felel. Mint megajándékozott viszont igen, Ptk. 7:84. § (1) b). Az, hogy a ház már nem az övé, irreleváns. Az özvegynek van jövedelme (nyugdíj), tehát legalább abból szépen tudja részletekben kifizetni a kötelesrészt.

Ha az özvegynek értékelhető mértékű nyugdíja sincs, el lehet indulni azon az úton, hogy a tartási szerződés célja a fedezetelvonás volt. Ptk. 6:120. § Mivel a nevelt gyermek közeli hozzátartozó, a rosszhiszeműséget és az ingyenességet ilyen esetben vélelmezni kell - tehát nehéz helyzetből indul az özvegy és a nevelt fiú egy perben. De ha a férjed nyer, akkor az özvegy/nevelt fiú kérheti, hogy természetben adják ki a kötelesrészt, mert nincs pénzük fizetni. Abból a töredék tulajdoni hányadból nem lesz egyszerű pénzhez jutni... Esetleg egy újabb per, közös tulajdon megszüntetése iránt? A végén ügyvédekre költitek a ház árát - jobb lenne, ha megegyeznétek, hogy az özvegy részletekben fizet.

BaraAngi # 2023.05.04. 09:47

Jelen esetben két örökös van, a feleség és az örökhagyó fia. Mi van akkor ha a feleségnek nincs vagyona? Kisnyugdíjas, egy összegben fizetni nem tudna. Mondhatják azt, hogy mivel van aki eltartsa , így a nyugdíjából fizessen? A szerződéskori ingatlan értéket veszik alapul? Jelen esetben 10 millió forint.

Köszönöm a gyors válaszát!

osztap # 2023.05.04. 09:08

BaraAngi,

Amint itt a fórumon is sokszor olvashattad, életében mindenki azt csinál a tulajdonával, amit akar. Az apa az övét elajándékozta, ezért az a hagyatéknak nem része, a fia azt hiába követeli. Ha a fia által ténylegesen kapott örökség kisebb, mint a kötelesrész, akkor a különbséget jogosan követelheti elsősorban a többi örököstől, másodsorban a megajándékozottól, pénzben.

BaraAngi # 2023.05.04. 08:25

Tisztelt Jogi Fórum!
Az apósom 2014-ben ajándékozási szerződéssel átadta a tulajdonában lévő fél ingatlanrészt a feleségének. Tette ezt azért, hogy a fia ne örököljön utána, mivel a válásakor lemondott az akkori ingatlanáról a gyereke és a felesége javára. Az idén márciusban a feleség az ingatlanért cserébe, eltartási szerződést kötött az első házasságából vele maradt nevelt fiával. Apósom nemrég meghalt, a fia pedig követelni fogja az elajándékozott ingatlan után a rá eső részt.
A kérdésem az lenne, hogy ilyen esetben mi a teendő, ha az ingatlan már a feleség tulajdonában sincs.

Nagyon köszönöm!

Majordomus # 2023.04.26. 19:34

Majd meséld el mi lett?