Válás - Vagyonmegosztás - per

„Kérdés: Mennyi esély van arra, hogy a bíróság ezeket Máriának megítélje?”

A leírtakból ez nem nagyo nítélhető meg. Meg kell nézni, milyen vagyontárgyakról igazolható, hogy egyáltalán megvoltak. Aztán, hogy ezekkel kapcsolatban mi a közös és mi a különvagyon. Aztán egyenként meg kell nézni, hogy mi az, amivel kapcsolatban igazolható, hogy ő elvitte.

„Másik kérdés: A vagyon megosztás nem történt meg azzal, hogy hivatalos személy jelenlétében elpakolt?”

Nem feltétlenül, még az ingó vagyon vonatkozásában sem egyértelmű, hogy ő minden további követeléséről lemondott volna, csak ha kifejezetten és igazolhatóan ilyen tartalmú nyilatkozatot tett.

Igen sajnos elég bonyolult az ügy, mivel a felsorolásában alapvetőlég olyan tárgyak is szerepelnek amiért nem kellett fizetni ő még is hasára csapott és el döntötte mi mennyi.
Viszont az bizonyított (tulajdon lapon) hogy a ház 1/1 ben a párom tulajdonát képezték! Előfordulhat hogy csak azért mert házasok valóban jogtalanul adta el?
Egyébként nem akarta eladni viszont azt sem merte meg kockáztatni hogy az adósságot a fizetéséből kezdjék el vonni. Tehát akár a 300.000Ft felét követelheti annak ellenére hogy Gyámhatóság és a Családsegítő is tanúsíthatja hogy a felhalmozást Mária okozta?
Illetve a 2 adósságát a bank és a telefon szolgáltató felé köteles lenne fizetni?
Azért mert házasok? Mert akkor a párom is be nyújthatná a számlát 2 banki hitel amit évek óta fizet.?

Ui: Köszönöm a válaszokat!

„Előfordulhat hogy csak azért mert házasok valóban jogtalanul adta el?”

Sajnos igen. Ráadásul nem az számít, hogy mennyiért adta el, hanem mennyi volt a forgalmi értéke.

A banki hiteltartozás is közös. Követelheti a párod a megfizetett hitel felét.

„Tehát akár a 300.000Ft felét követelheti annak ellenére hogy Gyámhatóság és a Családsegítő is tanúsíthatja hogy a felhalmozást Mária okozta?”

Nem feltétlenül, ezt írtam is, hogy nem elég világos a tényállás.

„Illetve a 2 adósságát a bank és a telefon szolgáltató felé köteles lenne fizetni?”

Az együttélés alatt keletkezett tartozások közös tartozások, a megszakadást követően keletkezett tartozások főszabály szerint nem. Persze a közös tulajdon terhei például megintcsak közös tartozások, viszont a tulajdoni hányadok arányában.

„Mert akkor a párom is be nyújthatná a számlát 2 banki hitel amit évek óta fizet.?”

Itt megint jóval pontosabb tényállás kellene. Ha az együttélés alatt vették fel a hitelt és a párod az együttélés megszakadását követően egyedül fizette, akkor van megtérítési igénye.

Üdv!

A családban válás zajlik, ahol az egyik fél - aki a kezdeményező, esetleges felperes - kevésbé hajlik a békés úton, közös megegyezéssel való vagyonmegosztásra.

Így figyelembe véve, hogy vagyonmegosztási perre is sor kerülhet, van egy részlet amely megértéséhez segítséget szeretnék kérni:

Egy közös tulajdonú családi házban lakik a család (5 fő), ahonnan a feleség el fog/akar költözni. Mivel van közös tulajdonban egy másik családi ház, így kézenfekvő módon oda költözne. Eddig nem is lenne probléma. Azonban két ház forgalmi értéke eltér egymástól, ha 50-50%-ból indulunk ki, akkor is kb. 15 millió forinttal többet ér a jelenleg lakott családi ház értéke a másikétól, így ezt pénzben szükséges lehet a férjnek megtéríteni.

Erre jelenleg semmilyen lehetősége nincsen sajnos, maximum 2-3 millió forint erejéig.

Ugyanakkor a második, jelenleg nem a család által lakott (bérlő lakik benne) családi ház bár közös tulajdonban van, azonban a telek amelyre épült a férj különvagyonaként, a házasság előtt már megvolt.

Azzal tisztában vagyok/vagyunk, hogy egy ház forgalmi értéke nem egyenlő a telek+ház árával. Azt a helyzetet is ismerjük, ha az egyik fél a különvagyonnak minősülő ingatlanát a házasság ideje alatt bérbe adja, akkor a bérleti díjből befolyó összeg már közös vagyonnak minősül. Illetve egyéb eseteket, ahol a különvagyon részben közös vagyonná "alakul". Azonban nem tudjuk, hogy a mi esetünkre milyen szabályt kell/szoktak alkalmazni, mert nem igazán találtam erre vonatkozó tapasztalatot, vagy olyan értelmezést ami ezzel a helyzettel analóg lenne.

Nem titkolt módon a cél az lenne, hogy a telek értéke "külön" megjelenjen a családi ház értékénél, amellyel csökkenteni szeretné a férj a pénzbeni kárpótlás összegét, ami a két ingatlan 50%-os hányadának értékegyeztetéséből fakad. Mert (legalábbis nekem) nyilvánvaló, hogy a családi házat telek nélkül átadni nem igazán lehetséges fizikailag (de jogilag? nem tudjuk...).

Az "osztozkodás" további részei eléggé tiszták számunkra, kivéve még egy részletet:

A feleség a család tudtán kívül több személyi kölcsönt is felvett, amelyett törlesztett/nem törlesztett, visszafizetett/nem fizetett vissza. Kettő ilyen élő szerződésről indirekt módon már tud a család (a feleség továbbra is tagad), körülbelül 2,5 millió forint értékben. De könnyen lehet, hogy még 2-3 pénzintézettel szemben is van élő tartozása. Sajnos azt tudjuk, hogy egy per során a tartozás is közösnek minősül, nem csak a vagyon. Azt, hogy ezt a pénzt mire költötte, nem tudjuk, ugyanakkor a bíró előtt várt módon azt mondaná, hogy amikor a férje kórházban tartózkodott pár hónapig, akkor kényszerült a kölcsön felvételére, hogy a számlákat és a bevásárlást intézze. A valóságban ekkor is a férj fizette a számlákat (amik sok esetben nagyobb tételt jelentettek, mint az étkezés, főleg télen), a fizetésének így pedig bőven elégnek kellett volna lennie a fennmaradó rész finanszírozására. Ilyen esetben hogy lehet azt hitelt érdemlően bizonyítani, hogy a család tudtán kívül, szükségtelenül, egészen másra (azóta sem tudjuk...) költötte ezt a pénzt? Hiszen az, hogy megvannak a számlák abból az időszakból és be lettek fizetve, az világos, de hogy lehet bizonyítani, hogy tényleg nem abból a pénzből volt ez? 4 tanú ezt tudja bizonyítani (férj + 3 gyerek), sőt az egyikőjük konkrétan az volt, aki az apjától kapott pénzből fizikailag befizette a számlákat, illetve az orvosoknak szánt (és az apjától származó) hálapénzt is ő rakta a borítékba, amit aztán az anyja nyújtott át az orvosnak és a nővéreknek. Mi szükséges ahhoz, hogy ez a tartozás/tartozások a feleséget terheljék kizárólag?

Elnézést a hosszú levelemért, de még egy "apró" dologról a tapasztalt Ügyvéd Urak véleményét szeretném megtudni: az együttműködés legrosszabb pontjain a feleség azzal "fenyegetőzik", hogy a közös tulajdonukban álló mindkét ingatlan legyen eladva és azt a pénzt felezzék meg. Ez mennyire életszerű egy per során? A bíró mit mérlegel, mik a tapasztalatok? Ugyanis az egyik házban deklaráltan maradni szeretne férj + 3 gyerek (a férj nevelné tovább őket), raádásul a férj jövedelemtermelő képessége is múlik a házon, hiszen a műhely, szerelőakna kiemelt fontosságú a tevékenységéhez, ugyanakkor a másik ház megléte mellett (amely szintén egy kétszintes, több szobás, nappalis, udvarral, garázzsal rendelkező ingatlan, nem kutyaól) a feleség lakhatása is meg lenne oldva, amely ingatlant ő amúgy is "jobban kedveli".

Köszönöm, hogy elolvasták a hosszúra nyílt írásomat, illetve minden segítséget köszönünk a család nevében!

A telket tulajdonjogi szempontból csak akkor lehet elválasztani a felépítménytol, ha külön helyrajzi számon van. De még ha így is lenne, akkor is ésszerűtlen döntés lenne a bíróságtól a telket és a házat elválasztva átadni.
A kölcsön hova fordításának igazolása esetleg tanúkkal lehet elkepzelheto, de esélye így első ránézésre nem sok.

Üdvözletem!
2010 –ben elváltunk a férjemmel akivel az életközösség csak 2016. decemberben szűnt meg. A közös tulajdonunkat képező ingatlanból a bírósági végzés szerint neki ki kellett volna fizetnie, de ezt nem tette meg. Ellenben, segített a egy új lakás önerejének befizetésekor hitelt vett föl 2011-ben, aminek én adóstársa voltam és közösen fizettünk. Az új lakás vételárát képezte még a szocpol, és a  saját nevemen lévő hitel, ami az ár nagyobb részét képezte. A lakás hivatalosan 2015 be került a nevemre, de a közös lakáshasználat, együttélés még nem szakadt meg a gyermekeink taníttatása, és a közös hitelek miatt.
Kérdésem az volna, hogy a megszerzett új ingatlanomból követelhet e tulajdon részt a volt házastársam, és az időközben felnőtté vált gyerekeim, akik a jelenleg a velem maradt kiskorú testvérük érdekeivel nem törődve, tulajdonszerzési igénnyel élnek a volt párommal együtt, a szocpol jogán, valamint az önerő befizetésének a jogán. 
Jelenleg még a régi közös családi házban élek a gyerekkel, a munkám miatt nem tudok másik városba költözni, és az exem amúgy is elköltözött, a nagykorú gyerekeim a vele vannak, de élik a saját életüket. A nehezen megszerzett és még sok évig törlesztendő hitel miatt meg akarom tartani az újabb ingatlanomat, s majd ha a kiskorú gyermek is befejezte tanulmányait, akkor értékesíteni a lakást, és kielégíteni a gyermekek igényeit. 

„Kérdésem az volna, hogy a megszerzett új ingatlanomból követelhet e tulajdon részt a volt házastársam, ”

Igen. A gyermek nem.
Az önerő részét tulajdonban kérheti a volt házastársad, Te pedig az önerő visszafizetésére fordított rád eső összeget.

:) A szocpol a gyermek jobb életkörülményeit biztosítja, nem keletkeztet tulajdonjogot.

„ majd ha a kiskorú gyermek is befejezte tanulmányait, akkor értékesíteni a lakást, és kielégíteni a gyermekek igényeit. ”

Itt az idő, hogy a saját igényeiddel törődj. A gyerekeket te rontottad el, a kicsinél a követelőzés dolgot még helyrehozhatod.

Tisztelt Segítők!

Olyan kérdésem lenne, hogy a párom válik. A közös vagyon 50-50 % arányban egy telek, rajta 2 házzal. az egyik egy 100 nm-es, amiben a felesége lakik, a másik egy 50 nm-es, amiben a párom lakik. Én jelen pillanatban egy albérletben lakom a kislányommal, de felmondták a szerződésemet, február végén költöznünk kell. Felmerült egy lehetőség, hogy átmenetileg a páromhoz költöznénk, a feleségével közös tulajdonába, a kis házba. Az lenne a kérdésem, hogy ha oda költözünk, és a párom bejelent minket a kislányommal tartózkodási címre, akkor ehhez kell a felesége hozzájárulása? Vagy tud tenni ellene bármit?

Köszönöm a segítséget!

„kell a felesége hozzájárulása?”

Nem kell a hozzájárulása.

Szép napot. A feleségem (50) 32 évi házasság után, mintegy betetőzve az utóbbi évek közömbössé válásának folyamatát január elején összeismerkedett a facsén egy Dubajban élő nála 13 évvel fiatalabb férfival . Ki akar költözni, és hozzá akar menni feleségül. A héten adja be a keresetet a váláshoz. Kérdésem. A két gyermekünk 22, 26 velük nem lesz "gond". Jelenleg nem akarok bíbelődni a vagyoni résszel, hisz a nejemnek az a fontos, hogy elvált legyen. Lehetséges e az, hogy úgy adja be a keresetet, hogy a vagyoni részről később döntünk, akár akkor majd peres eljárás keretében. Várom a válaszát.

Persze. A bontás kimondható a vagyoni kérdések rendezése nélkül is. Ilyen feltételek mellett ha mindketten úgy nyilatkoztok, hogy fel szeretnétek bontani a házasságot, az első tárgyaláson ez még is történhet.

Tisztelt Fórum!

Van egy jogerőre emelkedett vagyonmegosztási perem, amiben a volt feleségemet x millió Ft megfizetésére kötelezi a bíróság. Az ex kint él az USA-ban. Ebben az ében lesz 5 éve a jogerős ítéletnek.
Kérdésem:

• van-e jogi elévülés? Ha van, akkor hogyan hosszabbíthatom meg? (pl.: levél írása az exnek, rendőrségi feljelentés)
• hogyan tudnám behajtani az USA-ból?
• miért nem foglalkozik a rendőrség a feljelentés felvételével sem (bent voltam a rendőségen...elküldtek)?
• amúgy nincs érvényes vízúmja és ORFK körözési listán fent van
• esetleg egyéb javaslat a behajtásra, elévülés elkerülésre.

Köszönöm!

• Van. Pl.
• Körülményesen.
• Mert a bűncselekménynek még a gyanúja se áll fenn.

Köszönöm a gyors választ!

Keresd meg az USA nagykövetséget! Segítenek.

Tiszteletem. Beadtuk a válópert a férjemmel. Kérdésem a következő 10 éve vagyunk egy pár, 8 éve vagyok bejelentve a közös lakcímre ebből a 10 évből nyáron lenne 4 éve, hogy házasok vagyunk. A férjem vette az ingatlant amiben élünk még a kapcsolatunk előtt. ugye 8 éve közös a kasszám vagyunk jogom van-e a válás során kérni ( követelni ) is bármit? Pl amit a házra költöttünk? Válaszukat köszönöm!!!

10 éve vagytok közös kasszán. Az ez idő alatt szerzett teljes vagyonotok fele téged illet. A tartozások fele is.
Volt bármi értéknövelő beruházás az ingatlanon?

szia igen volt. leszigeteltük, festések, közös bútorok, 2 éve cseréltük le az autót is. de az nem számít, hogy az ingatlant a kapcsolatunk előtt vette?

Az nem szamit, amit irsz.
Elotte vette, tehat a lakas kulonvagyona.
A mindennapos hasznalathoz kello felujitas, karbantartas nem keletkeztet részt belőle.
Értéknövelő beruházás : új szoba építése, komfortfokozat emelése, ilyesmik.

Ezeknek a ráfordításoknak a költségének a felét kovetelheted, plusz a bútorok felét. Az autó felét is, ha nem az ő korábbi autóját cseréltetek le.

Kedves Forumozok!

Azt szeretnem megkerdezni, hogy olyan esetben, ha a feleseg korlatlanul hozzafer a ferj bankszamlajahoz elozetes szobeli meghatalmazas alapjan (nem kozos szamla, csak a ferj jovedelme erkezik oda), es arrol bosszubol leveszi a ferj osszes megtakaritasat (aranylag sok penzrol van szo - tobb tiz millio forintrol). Kesobb pedig midnezt letagadja, h o nem vett le semmilyen penzt (nyilvan van neki nyoma), akkor ez kesobbi valas soran szamonkerheto rajta? Amikor ezt tette, meg nem adtak be a valokeresetet.

A történethez hozzátartozik meg az is, h a ferfi ekkor mar 3/4 eve kemoterapias kezeles alatt allt. Ebbol kifolyolag nem dolgozott. Most szerencsetlen egy elet munkaja utan betegen, kifosztva körulbelul a szakadek szelen all. A majdnem volt nej pedig eli vilagat .. de meg ez sem eleg neki, ott probal artani, ahol tud.

Az az összes megtakarítás az ellenkező bizonyításáig közös vagyon. Tehát ha a férj nem tudja igazolni, hogy azt örökölte, ajándékba kapta, vagy megvolt az életközösség előttről, akkor az közös. Ebben az esetben a feleség a felével köteles elszámolni. Ha különvagyon, akkor persze az egésszel.