Válás - Vagyonmegosztás - per

Van, csak fizetni kell.

Vegyél föl egy kölcsönt.

"Nem tudom hová fordulhatok, hogy igenis teljesítse a vagyonmegosztásról szóló határozatot."

Ez egy ítélet (gondolom)... ami végrehajtható.
Vagy ha nem ítélet, akkor is egyezség, ami behajtható.

Mindkét eset nyilván pénzre is lefordítható.

-

Ezért INDÍTSD meg a végrehajtást vagy a behajtást!

Amihez sajnos előlegezni kell a díjakat

HA CSAK KEVÉS pénz van díjak előlegezésére akkor több lépésben...

Első körben csak annyit, amennyinek a díjaival elbírsz.
DE!! a befolyt pénz már elég lesz a második nagyobb összegű körhöz.

Döntsd el, hogy: VÉGREHAJTHATÓ-e a határozat ?.
Ha IGEN >> (részleges)végrehajtás megindítása.

Ha NEM, akkor első kör....

1. lépés
Küldje neki egy "Fizetési felszólítás"-t a JÓ MAGÁN címére.
Mondjuk 1-2 millióról (ennyi gondolom biztosan jogos).
Határidővel (mondjuk 15 nap) és a figyelmeztetéssel,
hogy a jogi út jön utána, ha nem fizet időre.

JELEZD: hogy EZ CSAK egy rész összege a követelésednek!!!!!

2. lépés
Kivárod a határidőt (tértivevényen a kézbesítés napja+15 nap)

HA netán fizet >> OKÉ!
Van pénzed a továbbikra, ha kellene...

HA NEM FIZET
Akkor elmész a közjegyzőhöz és kibocsátasz
egy "Fizetési meghagyás-"t a fenti összegről.

Ennek lesz díja, azt előlegezned kell.
Mégpedig 3% azaz 1 millió esetén 30 eFt.

(egyébként a díj minimum 5 eFt, maximum 300 eFt)
Azaz, ha nagyon szűk a kassza, akkor ne milliókat kérj elsőre.
Hanem csak 500 eFt-t pl. aminek a díja 15 eFt lesz csak.

A "Fizetési meghagyás" egy elég kemény dolog.

Mivel aki kapja, annak 15 napja lesz a döntésre, hogy

1.
Fizet-e?
Ha fizet OKÉ! lett pénzed.

2.
Nem fizet, csak lapít, tojik rá.
Ekkor ráküldheted a végrehajtót.
(persze azt is előlegezned kell majd)

3.
Nem fizet és ELLENTMOND a meghagyásnak.
Ekkor TE eldöntöd, hogy perré alakuljon-e az ügy?
(ekkor a per illetékét előlegezned kell +3%)
Vagy hagyod veszni a pénzed...

HA perré alakítod, akkor
majd lesz róla ítélet, hogy kell-e fizetnie.
Ha kell, akkor az végrehajtható lesz.

- -

Ha így sikeresen pénzmaghoz jutottál,

• akár a (részleges)végrehajtás elindítással
• akár a Fizetési meghagyásos úton

Akkor hasonló módon jöhet a következő már MÉRETES (de még jogos összeg) behajtása.

- -

Szóval: van megoldás, de némi pénzmag kell már a kezdéshez is... és nem árt érteni, hogy mit-mikor-miért lépsz!

Házassági vagyonmegosztást nem lehet részletekben lebonyolítani.

Az fmh-s rész innentől jó nagy baromság!!!

Erika,

„teljesítse a vagyonmegosztásról szóló határozatot”

Miféle határozat ez?

Kérdés: van-e a haszonélvezeti joghoz tartozó különleges, vagy speciális szabályok között olyan, ami házastársak között megszünteti, felülírja a haszonélvezeti jogot?
A konkrét eset: válunk a feleségemtől, aki elköltözött a házból, ami az Ő nevén van és nekem holtig tartó haszonélvezeti jogom van rá. Most azzal támadnak, hogy van egy szabály, ami kimondja, hogy házasságban megszűnik a haszonélvezeti jog. Tud-e valaki ilyenről, vagy jobb ha ügyvédhez fordulok?

"A haszonélvezet megszűnik a határozott időtartam lejártával, a jogosult halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével, továbbá ha a haszonélvező szerzi meg a dolog tulajdonjogát." (Ptk.)

Az utolsó fordulatba akár bele is férhet.

(Mindig meglep, amikor tízmilliós jogi kérdésekkel kapcsolatban egyáltalán felmerül, hogy érdemes-e ügyvédhez fordulni.)

Lajcsó idézete a Ptk-ból a mérvadó. Mivel a feleség nevén van a tulajdonjog így a haszonélvezeti jog fennmarad. Felteszem az ingatlan közös szerzés, így a vagyonmegosztás után 50-50% tulajdonjog képződik. Ami annyit tesz,hogy a feleség 50% tulajdonjogában továbbra is be lesz jegyezve a férj haszonélvezet(abban az 50%-ban,ahol tulajdonos lesz,ott viszont nem lesz ilyen)
Viszont igény szerint kérhető az osztatlan közös tulajdonból a tulajdoni rész kivásárlása.(jelen esetben leginkább a feleség tulajdonának kivásárlásának van értelme) Ha pedig így a férj 100%-ban tulajdonos lesz, akkor szűnik meg végleg a haszonélvezeti jog.

Szerintem elképzelhető,hogy azzal keverik,hogy régebben volt egy olyan törvény(hallomásból tudom csak én is),amely kimondta,hogy az özvegyi jog megszűnik,ha az özvegy újra házasodik.De az özvegyi jog nem keverendő a haszonélvezettel. Vagyis már de,mert ha minden igaz ,akkor az előbbit már eltörölték(?). Mindenesetre a kérdező szempontjából lényegtelen.

facsiga77

A megosztás MÁR megtörtént!
Az már pénzre lefordítható követelés...

ÉS
... pénzt követelni lehet és behajtani is, így.

Kedves www.kbs-ugyved.hu, itt nem az érdemes, vagy nem érdemes a kérdés, hanem, hogy van-e rá pénze, vagy nincs. Sajnos a válási káosszal olyan a pénzügyi helyzetem, hogy bizony nemigen tudok megfizetni egy ügyvédet egy esetleges vesztes perben. Ha lenne rá, nem itt kérdezősködnék.

„Most azzal támadnak, hogy van egy szabály, ami kimondja, hogy házasságban megszűnik a haszonélvezeti jog. ”

Az özvegyi jog szűnt meg a régi Ptk. hatálya alatt. De ha a feleséged még él, akkor ez a haszonélvezet nem lehet özvegyi jog.

Tisztelt szakértők, az alábbi kérdést szeretném feltenni:
A lányom elköltözött az élettársától, akivel 10 évig élt együtt. A lakás 50 %-a az ő nevén van, és a lakásban egyedül ő élt bejelentkezve. Elköltözése után az élettársa figyelmeztetés nélkül összeszedte a lányom tulajdonát képező tárgyakat (ruha, ékszer, laptop, stb.) és kidobta a kukába. Érdemes-e ilyenkor rendőrségi feljelentést tenni, és ha igen, csak a lányom teheti meg, vagy én is ?

A lány tehet feljelentést.

Jó napot!

10 évvel ezelött vettünk fel lakáshitelt (2 gyerekre szocpolt, aminek most márciusba járt le a 10 éve), most viszont szeretnék elvállni tőle. A hitelt fizetem én, mivel szeretnék a gyerekekkel továbbra is itt lakni. Viszont most azt mondja a férjem, hogy az ő személyi kölcsönét is felesbe kell fizetnünk ha vállni akarok. Ez tényleg így van? Abból egy forintott sem kaptam (a számláján van az összeg hónapok óta), ha mégis kapok akkor fizetnem kell azt is? Válaszokat előre is köszönöm.

A házassági életközösség időtartama alatt bármelyik házastárs által vállalt kötelezettség a másikat is terheli. (Ahogyan az ezen idő alatt szerzett vagyon is közös.)

A házassági életközösség tartama nem ugyanaz, mint a házasság jogi fennállásának ideje. (Az előbbi magánjogi, utóbbi inkább közjogi fogalom, utóbbi megállapítása általában egyszerű, az utóbbié vita esetén problémás lehet.)

Üdvözletem!
Vagyonmegosztási perem húzódik évek óta. A volt feleségem a lakást akarta csak "elosztani" én ragaszkodtam a teljes vagyonmegosztáshoz. A bíró -most mondta-, hogy emiatt a volt feleségem addig srófolhat a lakás áron, ameddig csak akar.
Ez tényleg így van (milyen jogszabályban tudnék erről olvasni?), akkor ennek sohasem lesz vége? (Nincs jogi képviseletem.). Az ügyre még a régi PTK -és gondolom ezáltal- a régi CSJT vonatkozik. Tényleg nem lehet egy időpontot kijelölni, hogy az ekkori meg ekkori ingatlanárakat tekinti a bíróság az ítélete alapjául? (Volt már igazságügyi ingatlan szakértői szemle is).
Másik kérdésem: "a házassági életközösség a házastársak között október hó 15. napján megszakadt, és Feleség november 30. napján a házastársak közös otthonából véglegesen, a visszatérés szándéka nélkül elköltözött".
E kijelentés alapján mikorra datálható a vagyonközösség megszűnésének az időpontja?
A segítséget előre is köszönöm! alim

alim

Az ingatlan értékét a bíróság ítéletének időpontjára kell megállapítani.
Megszűnhet az életközösség az elköltözés előtt is.

Kedves ObudaFan!
Köszönöm szépen a gyors segítséget!
Üdv.: alim

Tisztelt Fórumozók!

Az alábbi ügyben (joghatósági kérdésben) kérnék segítséget:

Magyar, fiatal házaspár, ausztriába ment ki 2015-ben dolgozni és most Bécsben élnek. Először együtt béreltek lakást Bécsben, aztán megromlott a kapcsolat és külön költöztek, most válni szeretnének. A közös kiskorú gyerek kint született, oda jár óvodába. Mediáción mindenben megállapodtak és a PKKB-ra adták be a bontókeresetet a mediációs egyezséggel, a Pp. 20.§ (3)-ra és 25.§ (2)-re hivatkozva.
Jött egy végzés, hogy a közös kiskorú gyerek külföldi állandó lakóhelyére figyelemmel jelöljék meg, hogy a magyar bíróság joghatóságát mire alapítják és határozzák meg az alkalmazandó jogot a házasság felbontása, szülői felügyelet rendezése és gyermektartás vonatkozásában.
Tehát a PKKB szabadulna az ügytől, ők viszont szeretnék, ha itt magyarországon válnának. 2015-ben költöztek ki és azóta is hazajárnak,a nyelvet sem beszélik úgy, hogy osztrák bíróság előtt váljanak, ráadásul mindenben megegyeztek.
Mire tudnának hivatkozni, hogy a PKKB-nál maradjon az ügy?

Nagyon szépen köszönöm az idejüket és a segítséget.

Sziasztok!
Segítségetek szeretném kérni egy válás kapcsán, leírom röviden a történetet, a férjnek házasság előtt volt egy panelja, ezt a házasság előtt vette meg, majd később megházasodott és a házasság alatt eladták a panelt, amit akkor egy új panelba fektettek és még felvettek rá hitelt. A házasságból született két gyermek. Négy év különélés után most válnak el hivatalosan. Az első panel kizárólagosan 1/1 tulajdonban a férj nevén volt és a későbbi panel is. Amikor megtudta a férj hogy felesége megcsalta eladta a lakást megelőzésképp édesanyjának és testvérének, így most nem az ő nevén van a panel. 4 évig a férj fizette a hiteltörlesztést és a rezsi 50%-át úgy hogy ott sem lakott. Jelenleg felajánlotta a férj, hogy a feleség a különvagyon értékét, vagyis az első panel árát, amit befektettek az újba fizesse ki és még a fennmaradó hitelt is, mivel 4 évig semmit se fizetett belőle. A feleség viszont azt mondta nem tud ennyi hitelt felvenni és kifizetni, hanem jóval kevesebbért kifizetni a férjét és még abból a férj fizesse ki a fennmaradó hitelt. Kérdésem lenne, hogy a különvagyon értékét mindenképp ki kell fizetni a férjnek? És a hitel összegével ilyenkor mi van ha a férj tudja bizonyítani hogy négy évig ő fizette és a feleség nem adott bele. Másik kérdésem mivel a feleség azt mondja nem tudja megvenni a lakást amiben eddig éltek mert ennyi hitelt nem tud felvenni de ott a két gyerek és nem mehetnek az utcára de a keresete jóval az átlag felett van, hogy dönt a bíróság? Anya javára hogy a gyerekek biztonsága a fontosabb és apa nem kap annyit vagy apa megkapja és mondják elnézést de tud felvenni hitelt a keresete miatt? Mennyire nézi a bíróság a fizetést és a körülményeket? Amúgy a férj 4 éve albérletbe kényszerült. Köszönöm a segítséget!!!

Szép, tagolt, könnyedén áttekinthető szöveg. Mi is a kérdés?

Lehet, hogy az elegendő a bíróságnak, ha a 2017. évi XXVIII. törvény 30.§-ra hivatkozva, a felek benyújtanak egy kérelmet, amit mindketten aláírnak és abban leírják, hogy közösen kérik, hogy a magyar jogot alkalmazzák a válás és minden járulékos kérdés tekintetében.

A joghatóságot pedig arra alapítják, hogy mindketten magyar állampolgárok.

Ez így működőképes lehet?

Köszönöm szépen. :)

Felek állampolgársága szerinti jog. 27.§.(1) bek.

Nagyon szépen köszönöm Immaculata! :)

Nagyon szépen köszönöm Immaculata! :)