Helló,
köszi.
Igazából vannak "adalékok", de nagyon nem akarnék semmit felhasználni ellene, mert nem akarom a Kicsi lányom előtt lealázni, és azt sem, hogy az általam és a Nagylányom által tudott, megélt dolgai miatt, ami egy részének azért a Kicsi is részese volt, -és nem mentség a viselkedésére az akkori alkoholos állapota sem, igaz azóta nem ivott - akár a láthatáshoz se legyen joga. A Kicsi nagyon kötődik hozzá, hisz vele többet van, mint velem, és azért az engedékenység is nagy úr, legalábbis a Kicsi számára még.
Az meg hogy másik állást keressek az ő kreálmányai miatt...Részint ebben a gazdasági helyzetben nehéz. Másrészt meg nagyon keményen megdolgoztam a munkahelyemért, a megbecsülésért. Bizonyítottam nem egyszer. Ha a magam hibája okán küldenének el, azt fel bírnám dolgozni, akárhogy is. De hogy azért, mert a férjem a végtelenségig meg akar alázni...hát azt annyira nem. Igazságtalan ez velem szemben.
Így is nehéz volt a főnökeim elé állni, és körvonalazni nekik, hogy bármikor megvádolhatja őket is. (Nagyon rendesek voltak, hisz tudják, mekkora valóságalapja van a dolognak, de azért nem örülök, hogy ilyen mélységig be kellett avatnom őket a magánéletembe.)
Kiszámoltam mindent: albérlet működne, ha nem lenne ez a tetű lakáshitel. Mert ha még albérlet mellett annak a felét is fizetnem kellene, az már nem oké. Ha nem kellene, akkor működőképes lenne nagyon is.
Elég sokat dolgozom, másodállásra is gondoltam már, de az még több időt vesz el a Gyerekektől, hiába lenne jobb anyagilag.
Nem írom le magam, csak jelenleg nem szólhat rólam az életem.
Jelen pillanatban mindennél fontosabb számomra, hogy a Lányaim egészséges légkörben nőjenek fel. És nem értem, hogy miért nem lehet ezt belátni egy 47 éves embernek, ha már egyszer így van.
Ahogy ez most nekem kinéz, előbb veszek rá egy antilopot a hátúszásra, minthogy intellektuális mederbe terelve a dolgokat megértessem vele, hogy nem nézheti csak saját magát ő sem, és tudnánk együtt működni akkor is, ha nem szívná vérem és legyen szíves tartsa szem előtt a Gyerekek érdekeit, ne a sértettségét, gyűlöletét. De annyira ki akar velem szúrni, hogy ezért képes beáldozni a Lányokat is, neki semmi nem számít. A lényeg, hogy a Gyerekeim megutáljanak, és ne akarjanak velem élni.
Ahogy azt szokták mondani: egy pasi még mindig nem veszi észre, hogy baj van, amikor egy nő már csomagol. (Tisztelet a kivételnek.)
Senkiben nem akarok szánalmat kelteni, de nagyon jól esnek és megerősítenek ezek a dolgok, tanácsok, amiket most is kaptam.
Köszönöm igazán.