Öröklés

Ha nem visszterhes szerződést köttök, akkor csak abban az esetben nem fog járni kötelesrész, ha édesanyád még a szerződéskötést követően több, mint 15 évet él. Visszterhes szerződés esetén nincs kötelesrész, de hogy éppen a ti helyzetetekben milyen visszterhes szerződés lenne köthető, ami aztán ne lenne támadható, az ebből a kérdésből nem derül ki.

Tisztelt Szakértő, Kedves Olvasók!

Egy meglehetősen bonyolult problémával kerestem fel a fórumot. Sajnos már csak édesanyám él, viszont ő alkoholista. Hosszú ideig az anyám édesapjánál éltünk, egy háztartásban ( anyám édesanyja már szintén nem él). Mi a testvéremmel ebben a házban nőttünk fel, az elmúlt évben pedig a beteg édesanyám tulajdonában lévő fél házrészt átírattuk a testvérem és az én nevemre. A másik rész anyám édesapjának a nevén van, akinek teljes haszonélvezeti joga van az egész házra nézve. A gond a következő: a nagyapám 2,5 éve megismerkedett egy özveggyel, aki meglehetősen rossz indulattal van az egész család felé. A nagypapa ugyebár egyedül maradt, mivel testvéremmel másik városban találtunk állást, édesanyám pedig szintén nem él életvitelszerűen otthon. Ezt kihasználva a hölgyemény előszeretettel járkál nagyapámhoz, mindenféle göncöt bepakolva a házunkba. A ruhái, tisztálkodószerei szétszórva a házban, illetve egy-egy bútort is áttelepített hozzánk. Megjegyzendő, hogy ő saját tulajdonú családi házban él. Nagyapámat rendszeresen lehúzza anyagilag, mondhatni költi a nyugdíját. A nagypapa - mivel mi túl sokszor látogatni nem tudjuk - az életét is rábízza erre a nőre, aki ugyan egy-két dolgot néha kivasal, nem csinál semmi mást abban a házban. A nagypapát megeheti a kosz, ha pedig a nő ott van, maga után hagyja a mosogatnivalót is. Természetesen hitegeti, hogy majd oda fog költözni, aztán felmarkolja a nyugdíjat és hazamegy. A nagypapa kifizeti a nő számláit, ami a saját házában keletkezik, de ő viszont fagyoskodik. A nő állítja, hogy rokonokat látogat, de ez elég érdekes, eddig egy rokont sem mutatott fel... Anyámnak joga lenne bemenni a házba, de nagyapámnak el kell titkolnia a nő előtt, ha anyámat beengedi a házba. Mi, az unokák ha hazamegyünk, a nő elmenekül. A hölgyemény már idős korú, és emiatt furcsáljuk, hogy vajon miért is akarhat szert tenni a családi vagyonunkra. Mindenesetre mi teljesen biztosak vagyunk abban, hogy érdekből tesz úgy, mintha gondozná a nagypapánkat, aki mindent felad érte és mindenre rávehető a nő kedvéért. Ugyan a nagypapa figyelmeztetett, hogy halála után legyünk résen, ennek ellenére aggódunk, hogy nem tesz semmit azért, hogy ne tegye rá a nő az örökségünkre a kezét, mivel ez az egyetlen "fegyver", amellyel maga mellett tudja tartani a nőt.
Levelem kissé hosszúra sikeredett, de kérem Önöket, hogy ha esetleg tudnak számunkra hasznos tanácsot adni, tegyék meg! Nem tudjuk, hogy érdemes lenne-e ezzel a problémával ügyvédhez fordulnunk, mert lehet, hogy ő sem tud tenni semmit.
Köszönöm a segítségüket!

Első sorban beszélni kellene a nagypapával, mert ő annak ajándékozza a vagyonát, akinek akarja, nektek meg marad a kötelesrész, vagy tartási szerződés esetén az sem. Persze, lehet azon gondolkodni, hogy jó erkölcsbe ütköző lehet-e majd egy ilyen szerződés, de aligha lenne jó erre alapozni.

Tisztelt Fórumozók!

Szeretnék információt kérni az alábbiakkal kapcsolatban:

2011. októberében (házastársak között) megkötött öröklési szerződést mennyiben érinthetik az új Ptk. rendelkezései a kötelesrész vonatkozásában?

Jól értelmezem, hogy a jogszabály alábbi szakasza (4) bekezdésében leírtak alapján a szerződés megkötésétől számított két éven túl megnyíló öröklés esetén már nem jár arányos kötelesrész a törvényes (lehetséges)örökösöknek?
______________________________________________________

7:80. § [A kötelesrész alapja]
(1) A kötelesrész alapja a hagyaték tiszta értéke, valamint az örökhagyó által élők között bárkinek juttatott ingyenes adományok juttatáskori tiszta értéke.
(2) Aki számára az ingyenes adománynak a juttatáskori értéken való számításba vétele súlyosan méltánytalan, a bíróságtól kérheti a körülmények figyelembevételével vett más érték megállapítását.
(3) A hagyaték tiszta értékének kiszámításánál a hagyományokat és a meghagyásokat nem lehet teherként figyelembe venni.

(4) A szerződés megkötésétől számított két éven belül megnyílt öröklés esetén a kötelesrész alapjához hozzá kell számítani az öröklési, tartási, életjáradéki vagy gondozási szerződéssel elidegenített vagyon értékének a ténylegesen nyújtott tartás, életjáradék, illetve gondozás értékével nem fedezett részét. Az átruházott vagyon, a nyújtott tartás és a gondozás értékét, valamint az életjáradék összegét az öröklés megnyílásának időpontjában számított értéken kell figyelembe venni.

Tisztelt Szakértők és Olvasók!

Olyan kérdésem lenne hogy saját illetve a feleségemmel közös tulajdonban lévő lakás örökléséből hogyan lehet kizárni a testvéremet, ha mi a párommal törvényes vérszerinti utód nélkül maradnánk és én haláloznék el hamarabb?
Úgy tudom hogy törvényes örökös híján az elhunyt testvére örökli az ingatlan, míg a feleségem özvegyként a korábbi közös tulajdonú ingatlanban csak haszonélvezőként maradhatna.
Valamint végrendelet nélkül hogyan alakul szüleim házának öröklése?
Én már nem lakok abban az ingatlanban csak a testvérem, viszont nem volt semmiféle végrendelet és eltartási szerződés.

ObudaFan: Sajnos nem vagyok jártas még visszterhes szerződésekben sem. Ezt konkrétan milyen szerződésekre mondják? Ajándékozás ha jól értelmezem, nem jöhet szóba, hiszen arra a köteles részt a törvény előírja.
Tartási szerződés után kötelezhető-e az örökös, hogy a többinek köteles részt fizessen?
Tartási szerződésnél a haszonélvezeti jogot akkor is fel kell tüntetni, ha az ingatlan csak a halálozás után képezné a tulajdonomat?
A jelzálog terhelés miatt jelenleg átíratni sem tudnánk a bank engedélye nélkül, ami ugye szerződésmódosítási díj, közjegyzői díj, plusz még egy csomó költséget jelent. Nem is ragaszkodnék ez utóbbi verzióhoz.
Nem tudom milyen információkra van még szükség, hogy esetleges szerződésfajtát tudjatok ajánlani, ezért légyszíves írd meg.
Nem kötözködök, csak tényleg a leglaikusabb fajtából való vagyok. Köszönöm!

Micifr

„Tartási szerződés után kötelezhető-e az örökös, hogy a többinek köteles részt fizessen?”

NEm. Már ha érvényes a szerződés.

„Tartási szerződésnél a haszonélvezeti jogot akkor is fel kell tüntetni, ha az ingatlan csak a halálozás után képezné a tulajdonomat?”

Ha a halálozás után lesz a tulajdonod, az eleve nem tartási szerződés, hanem öröklési szerződés. És tartási szerződés esetén sem kötelező a haszonélvezetet kikötni.

Egyébként ezt online megoldani nem fog menni.

NKara

A ti szerződésetekre az új Ptk. nem vonatkozik.

lorddiablo

Végrendeletben tudod kizárni. Mivel ági vagyon, így végrendelet nélkül a testvér örökli.

Tisztelt Szakértők!

Tanácsot szeretnék kérni, hogy érdemes-e lépni valamit is. Apám tegnap elhunyt. Rákos volt régóta, de jól bírta, az utolsó 10 napban hirtelen romlott le az állapota. Szüleim elváltak, mostani feleségét 4 vagy 5 évvel ezelőtt vette el. Régi családi házunkból váláskor anyámat kifizette, így csakis apám nevém volt, a házat két-három hete adta el. Halála előtt 5 nappal mostani felesége bevitte a bankba, és meghatalmazást íratott alá vele a bankszámlájához. Amint kiderült, az apám számláján csak 2.5 millió van, (a házat apám 10 millióért adta el) a többit a mostani feleség kedd óta a saját bankszámlájára tette. Szerinte mi (ketten vagyunk testvérek) ennyit érdemlünk. Minket csak a családi ház után járt pénz érdekel, noha apámnak több vagyona is volt, amit mostani felesége már régen magának kitulajdonított. Még valami... mikor apám eladta a házát (kb.2-3 hete), a mostani felesége (szerintünk ellenszolgáltatás fejében) haszonélvezetet tetettet a házára, hogy apám megnyugodjon, nem marad fedél nélkül. Az apám elől titkolva volt, hogy haldoklik, kérdezem én, haldoklóra lehet haszonélvezetet tenni erkölcsileg. Undorító, amiket már ez a nő megtett! Apám haszonélvezeti jogát tudjuk örökölni a testvéremmel?

Előre is nagyon köszönöm

Haszonélvezeti jogot nem lehet örökölni, az a halállal legkésőbb megszűnik.

Ha tudjátok bizonyítani az ajándékozást, akkor a köteles rész alapjába az elajándékozott érték beleszámít.

A bank nyilvántartja a pénzmozgást. Ha a keddi meghatalmazás után apám felesége milliókat utalt apám bankszámlájáról a saját bankszámlájára, az nem bizonyíték ajándékozásnak? Így értette kedves Béla? Ezt amúgy nem is értem....ha én meghatalmazást adok valakinek a bankszámlámhoz, akkor a meghatalmazott szabadon rendelkezhet az én bankszámlámmal? A meghatalmazással tulajdonjogot is adok?

Még egyszer köszönöm.

ObudaFan
Köszönöm a választ, sokban segített. Mindenképpen érvényes, megtámadhatatlan szerződést készíttetünk ügyvéddel.

Üdvözlet!

Kérdésem kicsit bonyolult. Nagyszüleim halála után édesapám nővére rávette édesapámat, hogy örökrészét adja el neki, s cserébe haszonélvezeti jogot kap a nagyszülői lakásból. Papíron ki lett fizetve a része, ám ez a valóságban nem történt meg. a lakásra jelzálog alapú felújító kölcsön lett felvéve, de a felújítás sosem történt meg. Édesapám már hiába visszakozott, nem tudott lépni. időközben ő meghalt, s nekem bizonyítanom kellene, hogy becsapták és nem fizették ki őt. Mindeközben a nővére az édesapám dolgait összeszedte és elvitette a házból, többek között értékes dolgokat, amit úgy érzem a vérszerinti lánya lévén nem tehetett volna meg az én engedélyem nélkül.
Szeretném egyszerre visszaszerezni a nagyszülői hagyatékom,
és édesapám elvitt dolgait, amik erős a gyanúm, hogy már eladási portálokon keringenek.
mihez van jogom és hogyan kellene nekivágnom?

köszönöm a választ.

Kedves Béla! Kérdésem lenne az ajándékozás bizonyitásáról. A bank tudja bizonyitani a pénzmozgást, az nem elegendő? Kedden apám meghatalmazza a feleségét bankszámlájához. Azon a héten vasárnap este apám meghal. A bankszámláján max. 2.5 millió maradt a 10 millióból, amit a családi ház eladásából kapott(a feleség állitása szerint, mivel már zárolták, nem tudunk erről megbizonyosodni). KÉrdezem én, a feleség tudna-e hivatkozni valamire, ami neki adna 'igazat', hogy hova tüntetett el min. 7 milliót pár nap alatt? Ha ajándékozást mond, akkor az a hagyaték része, nem? Ápolási dijként nem számolhatja el. Még egy kérdés ezzel kapcsolatban.... ha a tulajdonos ad meghatalmazást a feleségnek a bankszámlájához, akkor ugye tulajdonjogot nem ad vele. De mégis szabadon kiveheti a pénzt saját magának? Nem lopás vagy csalás ez?

Még egyszer nagyon köszönöm!!

„Ha a keddi meghatalmazás után apám felesége milliókat utalt apám bankszámlájáról a saját bankszámlájára, az nem bizonyíték ajándékozásnak? ”
Nem.

„A meghatalmazással tulajdonjogot is adok?”
Nem.

Ilyen felállás mellett az elszámolási kötelezettséget is meg lehet próbálni érvényesíteni.

A kérdéseidből ítélve meg kellene bíznod egy ügyvédet.

Felicia, hogyan tervezed a bizonyítást?

Az ingatlanátírási szerződés ügyvéddel készült. Ő nem volt tanúja pénzátadásnak, ezt írásban kérhetném tőle. Édesapámnak nem volt bankszámlája, készpénzben kaphatott volna maximum ilyen nagy összeget, de ez a nélkülöző életvitelén nem látszódott. Élettársa is volt, ő tudja bizonyítani, hogy nem kaptak semmit.
Illetve egy ekkora összeg "készpénzes" leemelését egy bank is tudná bizonyítani.
Itt jönne képbe, hogy kikérhető e per miatt az alperes számlájának kivonata arról az időszakról? Bizonyítaná igazunkat, hogy semmiféle pénzmozgás nem volt.
Illetve nem tudom milyen lehetőségeim volnának még bizonyításra.
Tulajdonának kocsira pakolása és elvitele szintén élettársa bizonyítása alapján történne.Mindketten a nagyszülőktől hagyott házban éltek "haszonélvezeti" joggal. De ez nem hiszem, hogy felhatalmaz bárkit is arra, hogy önkényesen bemenjen és kipakolja minden szó nélkül.

Köszönöm gyors válaszát Ügyvéd Úr!
Még két kérdesem lenne zárásul.
Az elszámolási kötelezettséget a hagyatéki tárgyalás után lehet kezdeményezni?
Valamint, az apám nevén lévő 2.5 millió Ft-ból örököl-e az özvegye is kötelesrész alapján, vagy az a pénz csak engem és testvéremet illet?

Nagyon szépen köszönöm!

„de ez a nélkülöző életvitelén nem látszódott. [...] semmiféle pénzmozgás nem volt.”
Ez minden? Kevés lesz. Különösen teljes bizonyító erejű magánokirattal szemben.

„Tulajdonának kocsira pakolása és elvitele szintén élettársa bizonyítása”
Úgy érted, a tanúvallomása. Ez már egy picit jobb. De csak egy picit. Az elvitt dolgok körét és azt, hogy a hagyatékba tartoztak talán lehet bizonyítani vele, de akkor még mindig ott van az értékük. Az vita esetén szakkérdés, a szakértő pedig aligha tud értéket becsülni puszta tanúvallomás alapján.

az adásvételi szerződést idézem "a vevő a vételárat egy összegben és készpénzben a mai napon fizeti meg az eladónak" ez sem az ügyvéd jelenlétében, sem később nem történt meg. és itt kellene egy banki bizonylat, hogy alátámassza, nem is történt pénzlevétel (mint említettem jelzálog lett felvéve a házra, ezért kellett, hogy egy névre kerülhessen.az adásvétel előbb keletkezett,mint a jelzálog, emiatt sem lehetséges, hogy fizetés történt). Gondolom édesapámat azzal hitegették majd a hitelből megkapja a pénzét. Nem kapta. Nem egy jómódú családról van szó, ahol farzsebből előszedik az összeget.

Látom, te jobban tudod. Akkor sok sikert!
(Tízmilliós vételár esetén az illeték hatszázezer, az ügyvédi munkadíj kb. ötszázezer - de utóbbit számold kétszer. Ja, és az ingatlant semmiképpen nem szerzed vissza, legfeljebb a vételárat kapod meg.)

nem azért kérdeztem, mert tudom, hanem mert nem tudom. második hozzászólásom a válasz előtt íródott.
mindkét esetben csak vallomásokra tudok hagyatkozni

A papír szerint édesapád megkapta a pénzt; ha nem indított pert amiatt hogy nem kapta meg, az is ezt erősíti. Az, hogy a bankszámlán adott esetben nem volt semmilyen pénzmozgás, nem bizonyít semmit, annyi lóvét tart otthon, amennyit akar, stb. Elég nehéz lesz így bizonyítani. Ha csak ennyi bizonyítékod van, ebben a perben nagy valószínűséggel buknál, az meg kb. mínusz 1,5 millió Ft.