Öröklés

„amennyiben édesapám (nk) az ajándékozási szerződés létrejöttétől számított 15 éven belül elhalálozna, akkor ki kell fizetnem a bátyámnak ház értékének a negyedét, mivel a köteles rész akkor is megilleti, ha az ingatlant a szüleim 1/1-ben nekem ajándékozták.”

Szerintem félreértetted, a "bátyó" semmilyen a "papa tulajdonából a halála előtt kikerült vagyoni elemre" nem akar igényt érvényesíteni. A köteles rész volt a kérdés, az pedig egy kötelmi jogi igény az örökössel szemben, és az alapjába beletartozik mindaz, amit a törvény felsorol.

Guba!
Pontosan itt tévedett a kolléga. Az ingatlant a papa elajándékozta a halála előtt. Tehát a bátyó nem is örökölhette meg, tehát nem jár köteles rész.
A bátyó a papa tulajdonából a halála előtt kikerült vagyoni elemre akar igényt érvényesíteni.

666. § (1) A kötelesrész alapja a hagyaték tiszta értéke, valamint az örökhagyó által élők között bárkinek juttatott adományok juttatáskori tiszta értéke.
(2) Ha az adománynak juttatáskori értékkel való számbavétele bármelyik érdekeltre súlyosan méltánytalan, a bíróság az adomány értékét az összes körülmények figyelembevételével állapítja meg.
(3) A hagyaték tiszta értékének kiszámításánál a hagyományokat és a meghagyásokat nem szabad teherként figyelembe venni.

667. § (1) Nem tartozik a kötelesrész alapjához

1. az örökhagyó által a halálát megelőző tizenöt évnél régebben bárkinek juttatott adomány értéke;
2. az olyan adomány értéke, amelyet az örökhagyó a kötelesrészre jogosultságot létrehozó kapcsolat keletkezését megelőzően juttatott;
3. a szokásos mértéket meg nem haladó ajándék értéke;
4. a házastárs és a tartásra rászorult leszármazók részére nyújtott tartás értéke;
5. az arra rászoruló más személynek ellenérték nélkül nyújtott tartás értéke a létfenntartáshoz szükséges mértékben.

Storno. Most látom, hogy csak az apa közös.

Azért van itt a "valóságnak egy nem teljesen kibontott szelete".
Ha jól olvasok a sorok között, akkor a szülők együtt ajándékozták a közös tulajdonú ingatlant. De a későbbiekben már csak az apáról van szó. Az anya is él még?

Tisztelt B.Hajnalka!
Tévedett az ügyvéd kolléga. Sejtem mi okozza a "zavart".Ne foglalkozzon addig a kérdéssel, amíg a bátyó nem indít pert a kötelesrészi vélt igénye érvényesítése iránt. Ha megteszi, akkor menjen el egy ügyvédhez és védekezzenek. Nem lesz sikere a bátyóka.

Tisztelt Dr. Attika!

Köszömöm a gyors válaszát.
Mikor a bátyám 2 évvel ezelőtt felbukkant, (gondolom nem véletlenül, mert tudomást szerzett róla, hogy édesapám beteg) személyesen vittem el az ajándékozási szerződésemet egy helyi ügyvédhez, és ő mondta, hogy amennyiben édesapám (nk) az ajándékozási szerződés létrejöttétől számított 15 éven belül elhalálozna, akkor ki kell fizetnem a bátyámnak ház értékének a negyedét, mivel a köteles rész akkor is megilleti, ha az ingatlant a szüleim 1/1-ben nekem ajándékozták.
De ha lejár a szerződés keltétől számított 15 év, és édesapám még él, akkor már nem illeti meg a köteles rész, így nem kell perkálnom neki.
( Csak arra tudok hivatkozni, amit 2 évvel ezelőtt az ügyvéd nekem mondott. )

Tisztelettel: B. Hajnalka

Igaza van kedves Kovács Béla Sándor.
Köszönöm a javítást.
(nem voltam túl jó matekból) Nehezen áll már rá a kezem, hogy 199...et írjak, mivel pár éve 2 ezerrel kezdődnek az évek. Elírtam a dátumot. 1997-es az ajándékozási szerződés, így helyesen 1997+15=2012

2007+15=2022

Tisztelt "hborbély"!
Nem tudom milyen jogszabályra gondol, de önnek semmilyen jogcímen nincs fizetési kötelezettsége a féltestvére részére. A 2007-es ajándékozási szerződés jogcímén ön tulajdonjogot szerzett az ingatlanon. Szerintem a bátyja hülyíti valamivel. Köteles részre jogosult lett volna a bátyó, ha az édesapjuk önre hagyja az ingatlant és ő elhalálozott volna. Szerencsére ez nem következett be. Az ügyvéd kolléga nem hibázott. Hajtsa el a bátyját "melegebb éghajlatra".

T. Szakértők!

Édasapám első házasságából van egy féltestvérem, aki hosszú évekig édesapám felé sem nézett. Ezért édesapám úgy döntött, hogy ő ne örököljön semmit.
Ügyvédhez fordult, aki 2007-ben azt javasolta, hogy a házat, amiben laknak ajándékozzák nekem és tegyék rá a holtig tartó haszonélvezetüket. Mint utóbb megtudtuk, hogy ezzel a köteles rész az ajándékozás létrejöttétől 15 évig még jár a bátyámnak, amennyiben édesapám ez alatt a 15 év alatt elhalálozott volna és köteles lettem volna őt kifizetni a ház a szerződés létrejöttének akkor értékéből.
(Mint utóbb megtudtuk, jobb lett volna eltartási szerződést kötni, de bíztunk az ügyvédben.)

Érdekes, hogy bátyám röpke 25 év eltűnés után 2 évvel ezelőtt jelentkezett nálam és azóta is kisebb nagyobb kihagyásokkal, de próbálja tartani a kapcsolatot velem. Édesapámmal továbbra sem kíván találkozni és édesapám sem vele.

Mivel az ajándékozási szerződés 2007. június 23.án jött létre, ezért elvileg, és ha a jogszabályok nem változtak, akkor idén 2012. június 23.-án lejárt az a bizonyos 15 év, amíg nekem kötelességem lett volna a bátyám köteles részét kifizetni, ha édesapám meghalt volna..., de szerencsére él, jövőre lesz 80 éves, és remélem még nagyon sokáig élni is fog.

Érdeklődni szeretnék, hogy ez a jogszabály érvényben van-e még, és valóban értelmezhetem úgy, hogy lejárt a 15 év, és mostantól 2012. június 23.-tól nem lehet a bátyámnak követelése felém, és nem kell majd kifizetnem a köteles részét a házból ha édesapámmal ne adj Isten, történne valmi?

Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelettel: B. Hajnalka

Az egyenesági öröklés illetékmentes. A hagyatéki eljárás költsége valamilyen táblázat alapján, az örökölt vagyon értéke szerint. Az eljárás költségéből a közjegyző nemigen fog engedményt adni - egyéni vállalkozó, a részletfizetésről is ő dönt. Hivatalos számlát ad.

Adót nem kell fizetni, de tegyél majd adóbevallást - örökséged, így legalizálod a lakások megszerzését a továbbiakra nézve.

Pár ezer forint a földhivatali illeték, azaz a tulajdoni lap.

monaluis
laikus hozzászóló

Tisztelt Szakértő!
Júniusban édesanyám elhunyt, utána örököltem egy ház felét(kb 8M) és egy lakást (kb 6M). Azt szeretném tudni, hogy ezekkel kapcsolatban milyen költségek terhelnek, mint közjegyzői, mint adózási (földhivatal, illeték, stb)kérdésekben. Mivel gyesen vagyok, kérhetek- e költségmentességet a közjegyzői eljárás alól, ha igen, akkor hol kell ezt jelezni, mi ennek a folyamata?
Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelettel Zsuzsa

Ha az okmányiroda kekeckedik az alábbi jogszabályra kell hivatkozni:
326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet
a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról

19. A törzskönyv
81. § (1) A jármű tulajdonjogát igazoló okirat a törzskönyv. Egy járműhöz egy időben csak egy érvényes törzskönyv tartozhat. A közlekedési igazgatási hatóság a jármű első forgalomba helyezése során annak, aki a jármű tulajdonjogát igazolja, törzskönyvet ad ki (16. melléklet).
(2) A törzskönyv a jármű közúti forgalomban való részvételének nem feltétele.
(3) A jármű tulajdonjogában bekövetkezett változás nyilvántartásba-vételekor továbbá a jármű vagy a tulajdonos adatainak, valamint a törzskönyvben feltüntetett bármely más adat változásakor új törzskönyvet kell kiállítani, a korábbi törzskönyvet vissza kell vonni és érvénytelenítve a keletkezett iratokkal a Hivatalnak meg kell küldeni.
(4) Az ellenkező bizonyításáig a törzskönyvet birtokló ügyfelet jogszerű tulajdonosnak kell tekinteni.

Át kell adni a törzskönyvet az új tulajdonosnak a szerződés aláírása és a vételár kifizetésekor.

Mivel innentől ő birtokolja a törzskönyvet őt kell tulajdonosnak tekinteni. Ha az okmányirodának kétségei lennének, akkor bizonyítsa ő be, hogy nem az a tulajdonos, aki birtokolja a törzskönyvet.

Kedves akatona!
Mi az aggasztó?
Megírják aláírják az adásvételit. Onnantól a vevő dolga az átírás, az új kötelező. Ön írjon levelet a biztosítónak, jelentse be a tulajdonos változást és az eladás tényét. Ennyi, nem több. Az okmányiroda megnyugtatására írják bele a szerződésbe, hogy ön öröklés jogcímen lett tulajdonos.

Monalisa, ezt nem kellett volna. Jó választ elrontani.
Egyébként meg ha nem akarja eladni, akkor m ne adja el. De akkor minek kérdezősködik?

Apukád halotti bizonyítványa nem "igazolás", hogy te vagy az autó új tulajdonosa, tehát amíg a közjegyző nem adja ki a hagyatékot, az autót eladni nincs módodban., az okmányirodán az átíratási kérelmeddel mint idejekorai, elhajtanak...

A vevővel írhattok egy szándéknyílatkozatot miszerint csakis neki adod el a kocsit, ő meg kijelenti, hogy x forint összegért hajlandó lesz azt megvásárolni, majd...

Az autót kölcsön se adhatod, hiszen hivatalosan nincs mivel bizonyítani, hogy az már a tiéd.

A biztosítást, na azt lehet fizetni., a hagyatéki már nincs olyan messze, erre a kis időre nincs értelme a kocsit a forgalomból ideiglenesen kivonatni.

Kedves Dr.Attika!

Az Ön hozzászólása feletti rész aggaszt leginkább.

Mi van, ha a bármilyen szerződés aláírása és a hagyatéki végzés közötti időben balesetet okoz vagy baleset éri a vásárlót/bérlőt? Ki a felelős? A biztosító elfogadja majd a papírunkat?

A kötelező édesapám nevén van, bár édesanyám folyószámlájáról vonják a díjat. A kötelező biztosítójának még nem jelentettük be a tragédiánkat, vártuk a végzést.

Kedves Fórumozók!

Nem tudom, ért-e valaki az állami bérlakásokhoz, de én egy ilyenben lakom két pici gyerekemmel mintegy 5 éve. Korábbi munkahelyemen utalták ki szolgálati lakásként, mert vidékről költöztünk fel. A munkahelyemről azóta kitettek, de a szerződésem határozatlan idejű, ezért tovább béreltem az ingatlant. Amióta azonban új szelek fújnak, minket is szeretnének kipenderíteni, pedig mind a négyen bejelentve élünk itt és nagyon szeretjük. Még a cégemnek is évek óta itt van a bejelentett székhelye, mert az állami vagyonkezelő cég külön hozzájárult. Ráadásul számos állagmegóvó felújítást végeztem az évek során, saját zsebből.

Eddig jogosulatlan léptékben emelték a bérleti díjat, most pedig előkerítettek egy állítólagos örököst, aki bejelentkezett a lakásért az államnál. Ez már azért is furcsa, mert mielőtt mi beköltöztünk, több mint 10 évig kutattak örökös után, de az idős párnak gyereke sem volt, így örökösök sem maradtak.

Szóval a kérdéseim:

• Milyen lehetőségeim vannak akkor, ha valóban perli az államot egy örökös, akinek peren kívül átadják majd az ingatlant?
• Ki lehet-e tenni pici gyerekeket a bejelentett otthonukból?
• Lehet-e kényszeríteni egy jogi személyt (Bt.), hogy székhelyet váltson saját kontójára, miközben a bérbeadó hozzájárult, hogy ott legyen a székhely?
• Megtámadható-e az örökösi jogalap?
• Ki minősül jogos örökösnek és van-e időkorlát a jelentkezését illetően?
• Tarthatok-e igényt kártérítésre a fentiek ismeretében?

Köszönettel, Novanda

Tisztelt SZakértők!

Azt szeretném kérdezni, hogyha kizárnak az öröklésből végrendeletileg, akkor ha adósság keletkezik idő közben, akkor az adósság kifizetésére sem kötelezhetnek?

Köszönöm előre is a választ.

Ismerősöm édesapja novemberben meghalt, a megörökölt autót az okmányiroda addig nem volt hajlandó átírni, míg a hagyatéki eljárás le nem zajlott., új forgalmi csak ezt követően.

Amiről nincs papírod hogy a tiéd, azt nem adhatod el...

Egy hét alatt megvan az átírás.

Egyébként az örökös a halál pillanatában azonnal tulajdonos lesz.

Tehát nincs akadálya az elAdásnak

Dr.Attika, az autó forgalmijában az elhunyt neve szerepel...

Kedves akatona!
Nyugodtan írja alá az adásvételit. Édesapja halálának pillanatában ön tulajdonosa lett a gépkocsinak. A hagyatéki végzés ezt csak deklarálja. Jogszeűen ön a tulajdonos.

Bár az autót már megörökölted - az már a te tulajdonod -, de amíg a hagyatéki eljárás le nem zajlik, az okmányiroda nem írja át a nevedre. Tehát ami hivatalosan nincs a neveden azzal szabadon nem rendelkezhetsz.

Persze ez csak az én laikusi véleményem.