Öröklés

Póthagyatéki eljárás lefolytatását kell kérni attól a közjegyzőtől aki édesapád halála után "ügyeletes" közjegyzőként eljárt az ügyben. (A helyi önkormányzat jegyzője remélve meg tudja mondani, hogy a papírok alapján anno ki is volt a megbízott közjegyző - és akkor vele kell felvenni a kapcsolatot.)

Egy ingatlan tulajdonával (= öröklésével) kapcsolatos igény nem évül el, bár azt hitelt érdemlően neked kell tudni bizonyítani, hogy tényleg csak most szereztél tudomást édesapád elhunytáról - nem pedig közömbös volt számodta bő tíz éven keresztül az esetleges örökség dolga...

Igen, kellett volna kapnod értesítést mnd az elhnytáról mint a hagyatéki eljárásól magáról, de ezt az özvegy valahogy elfelejtette fontosnak tartani... (Biztos megvolt rá az oka...)

Ha a pótlólagos eljáráson a közjegyző megállapítja: igen, mindennek a fele a tiéd ami édesapád után maradt mint hagyaték, akkor az özvegy kénytelen lesz azt kiadni részedre - vélem természetben vagyis pénzben, hiszen ennyi idő után lehet hogy a papáddal közös ház ma már nincs meg.

De az is előfordulhat, hogy a ház stb. minden a házastárs különvagyona volt, ahol a papád csak mint házastárs lakott ott - ki tudja ezt innen?!

Legjobb lenne ha felkérnél egy ügyvédet és ő eljárna az érdekedben.

Monalisa
laikus hozzászóló

Sziasztok!

Véletlenül akadtam rá erre a topicra,és meg kell jegyeznem,hogy semmit nem értek a joghoz.
A kérdésem a következő lenne:1996-ban meghalt az édesapám,amit nemrégen tudtam meg.Két éves koromban elváltak a szüleim,18 voltam,amikor fölkerestem az apukámat.Akkor már halálos beteg volt-rák.Feleségül vett egy asszonyt,akivel állítólag eltartási szerződést kötött,és aki szerint én nem tarthatok igényt semmi örökségre.
1.:hogyhogy nem értesített engem senki hivatalosan édesapám halála után,és elévült-e már ez az örökösödési ügy.
2.:Igaz-e,hogy az eltartási szerződés miatt én úgysem örököltem volna semmit,mint édesapám egyetlen gyermeke.Egy vidéki házról és telekről van szó egyébként.

Előre is köszönöm a választ.

Szia Nandy!

Igen, fel kell venni a hagyatékba és a közjegyzőnek végzésben kell határoznia a hagyaték átadásáról.

Ezzel a végzéssel lehet menni a bankban felvenni a pénzt.

Öröklési bizonyítványt akkor állít ki a közjegyző, ha nem szükséges hagyatéki eljárást lefolytatni, nincs jogvita az örökösök között és a hagyaték értéke nem éri el a 300e Ft-ot, pld. utolsó nyugdíj kifizetéséről dönt, ilyesmik.

Én ezt találtam, vélem más pénzintézeteknél is azonos a rendelkezés:

K&H Bank Zrt.
Általános Szerződési Feltételek
A devizabelföldi és devizakülföldi természetes személyek részére nyújtott bankszámla, betétszámla és lekötött betét termékekre.

Örökség esetén az örökös a Számla egyenlege feletti rendelkezését csak eredeti és jogerős hagyatékátadó végzés, illetve öröklési bizonyítvány bemutatásával birtokolhatja.

Az örökös rendelkezése csak a Számla megszüntetésére és a Számlán lévő egyenleg kifizetésére vagy átutalására vonatkozhat.

A Bank csak a hagyatékátadó végzés alapján teljesít kifizetést, mely egyértelműen meghatározza az örökösöket, s az általuk örökölt összeg nagyságát.

És még:
A Számlatulajdonosnak joga van elhunyta esetére kezdeményezetteket megjelölni, mely esetben a Számla nem tartozik a Számlatulajdonos hagyatékához, a kezdeményezett a Számlán lévő összeg felett a hagyatéki eljárás lefolytatásától függetlenül rendelkezhet.

Sziasztok!

Ha az örökség csak pénzből (bankszámla) áll, akkor kell közjegyző, vagy elég az önkormányzati eljárás?

Úgyszintén men egy esetben oda-vissza körül lett már járva itt a Fórumon, hogy nem minden esetben a biológia apa az igazi apa, hanem aki a gyermek felnevelésében aktívan közreműködik, és a másét is szereti úgy mintha az övé lenne.

Nem egy esetet olvashatunk itt amikor éppen az anya az aki "nem tűri" a gyermek mellett az apát., tehát ez meg az érem másik oldala - ismerni kellene a "miértek" rugóját.

A másik fiu a kötelerészt megkapja, mondhatni talált pénz...

Az hogy az életéből kimaradt az (édes)apa ismerete - nem jogi téma.

A csalódottságom még nagyobb. Én sem fogom elmagyarázni neked, hogy egy gyerek nem tehet a születési körülményekről, arról hogy az apja nem akarja látni, nevelni, gondoskodni róla.

Igen, a beszédes dolog jól csengett, csak éppen az apát festi le nekem. Hogy lehet egy életen át úgy gyűlölni valakit, hogy még csak esélyt sem adott arra, hogy megismerje.

HusztiKati

Szerintem a lakás is a majdani hagyaték tárgyát képezi, mivel beleszámít a kötelesrész alapjába.

Ptk. 666. § (1) A kötelesrész alapja a hagyaték tiszta értéke, valamint az örökhagyó által élők között bárkinek juttatott adományok juttatáskori tiszta értéke.(2) Ha az adománynak juttatáskori értékkel való számbavétele bármelyik érdekeltre súlyosan méltánytalan, a bíróság az adomány értékét az összes körülmények figyelembevételével állapítja meg.
(3) A hagyaték tiszta értékének kiszámításánál a hagyományokat és a meghagyásokat nem szabad teherként figyelembe venni.

667. § (1) Nem tartozik a kötelesrész alapjához

1. az örökhagyó által a halálát megelőző tizenöt évnél régebben bárkinek juttatott adomány értéke;b) az olyan adomány értéke, amelyet az örökhagyó a kötelesrészre jogosultságot létrehozó kapcsolat keletkezését megelőzően juttatott;
2. a szokásos mértéket meg nem haladó ajándék értéke;
3. a házastárs, a bejegyzett élettárs és a tartásra rászorult leszármazók részére nyújtott tartás értéke;
4. az arra rászoruló más személynek ellenérték nélkül nyújtott tartás értéke a létfenntartáshoz szükséges mértékben.

Ne tudjuk, hogy a "nemszeretett" gyermek milyen körülmények között fogant - és az egyéb körülmények. Tehát az, hogy a bácsi egész életében nem foglalkozott ezen "gyermekével", szerintem nagyon is beszédes valami.

Igazad van, sokkal durvább akartam lenni, de mivel jó kedvemben találsz, ezért mégsem írom le.

Azért kösz, hogy figyelmeztettél.

Immaculata, nem kellene álszenteskedni!

Csalódtam benned Mona!:(((

Az a gyerek nem tehet arról, hogy megszületett, egész életében nélkülöznie kellett az apját és az apai szeretetet.

Segítség: Ha az utolsó percig azon küzd, hogyan árthatna a saját vérének, békére nem fog találni.

Vagyis apa és fia szüntessék meg a közös bankszámlát, ezentúl csak a fiának legyen számlája. (Azt, hogy a bácsi a lakásra érkező nyugdíjából hónapról hónapra mennyit ad a fiának - és ő azzal mit csínál -, senkire nem tartozik.)

Szerintem a lakás nem képezi a majdani hagyaték tárgyát, mert örökölni csak azt lehet ami az örökhagyó tulajdonában volt halálakor - a lakás ugye meg nem az övé...

A bankszámlán lévő pénz felével a bácsi rendelkezik, és mível a másik fiát rendelkezésével kizárta az örökségből, így őneki a kötelesrész jár. (Vagyis az egésznek 25%-a.)

Ahhoz, hogy a másik fia még ezt se örökölje, szerintem a továbbaikban a nyugdíját ne a bankszámlája kérje utalni hanem havonta a postától vegye át - a pénzt meg úgymond hónapról hónapra eltapsolja... Így halálakor nem marad más mint a tárgy havi nyugdíja, az meg úgyis megy a temetésre...

Monalisa
laikus hozzászóló

„Ez így védi az örököst?”

A balikra gondolsz?

Sziasztok!

Egy idős bácsi szomszédom segítségeteket kéri az alábbi ügyben:

Van két fia, az egyiket szereti, nevelte, a másikkal viszont születése óta nem tartotta a kapcsolatot.
6 évvel ezelőtt vásárolt egy lakást a "jobbik" fiának, a bácsi haszonélvezeti jogával. Erre lakásra (vagy valamennyi részére) igényt tarthat a bácsi halála után a másik fia? Mit kell tennie azért hogy ne kaphasson semmit a másik?

A bácsi OTP-s bankszámlámán van egy kis pénz, a teljes összeget szeretné ha szintén a "jobbik" fia örökölné, ezért közös a fiával a bankszámla + amikor kötötték az OTP aláíratott vele egy papírt hogy a bankszámlán lévő pénz a másik bankszámlatuljadonosé, halálozás esetén.
Ez így védi az örököst?

Köszönöm a segítségetek!

Az illetékes közjegyzőnél érdeklődhetsz.
Nem derül ki a leírásból a pontos tényállás, de az értéknövelő beruházásaira tekintettel vagy tulajdonrészt, vagy pénzbeni térítést követelhet az élettárs.
Mindenki a tulajdoni hányadának megfelelő mértékben használhatja az ingatlant.
A saját tulajdoni hányadát már most eladhatja bárki, de a tulajdonostársak elővásárlási jogára figyelemmel kell lenni.

Ha valaki tudna segíteni, kérem írjon. Apukám 2008 májusában halt meg. Hagyatéki tárgyalás nem volt. Az összes irat az élettársánál van. Ahogy írták, hivatalból is meg kellene indítani a tárgyalást. Ez mikor történhet meg? Nekem kellene bemenni az örkormányzatba? Egy ingatlan az örökösödés tárgya. 50% a nagymamán nevén, 50% apukám nevén volt. Az élettársával és a féltestvéremmel laktak apuék ebben a házban. A mamámé a fele, ez biztos. Az élettársa állítólag pénzt rakott a ház karbantartására. Ezt követelheti? Köteles rész jár, de nem akarja eladni a házat. Esetleg beköltözhetnék, ha igen, csak a hagyatéki után? Mi a helyzet ilyenkor, hiszem a mama még él? A házat csak a tárgyalás után lehet eladni, igaz? Köszönöm előre is.