Öröklés

Nincs mit.

Köszönöm

Lehet. De érvényes kitagadás hiányában ekkor kötelesrészként használati jog illeti meg.

Sziasztok!
Azt szeretném kérdezni, hogy lehet-e úgy végrendelkezni, hogy a túlélő házastárs NE kaphassa meg az örökségre a haszonélvezeti jogot?
Köszönöm.

A papád elképzelése lenne számodra a legrosszabb variáns: a pénzedért megvenni azt amit egyszer majd úgyis megörökölsz tőle (...), valamint a haszonélvezetét kiterjesztené ERRE a tulajdonrészre is... (Elég egy összeveszés és hiába lennél az egész háznak a tulajdonosa, mehetnél a híd alá lakni...)

Amennyiben az a ház a szüleid házassági vagyonközösségéből származóan közös tulajdonuk volt, akkor anyukád után az ő fele részét megörökölted, vagyis apukáddal egyenlő arányban tulajdonostársak vagytok. Azonban apukád a te részedre özvegyi haszonélvezeti jogot örökölt...

Ez a jelenlegi jogi állás.

A mamád pénzét is megörökölted - ha esetlegesen nincs végrendelet és abban a pénzre vonatkozóan más rendelkezés. (A hagyatékátadó közjegyzőtől megtudod majd.)

Ha az apukád azt akarja hogy vásárold ki az ő 50% tulajdoni hányadát, nos ha a pénz elég és a te szándékod is ez, akkor a dolog rendben.

AZONBAN a te tulajdoni hányadodon továbbra is megmarad az apukád özvegyi haszonélvezete, és ez nagyon nem lenne kívánatos...

Muszáj lesz azt (is) megváltanod, már amennyiben hajlandü lemondani róla?! A lemondás lehet ingyenes = ajándékozás, vagy pénz ellenében - ezt az okiratszerkesztő ügyvéd kiszámítja majd, feltétel az ház értéke valamint az apukád életkora.

Ha a papád a tulajdoni részedet terhelő haszonélvezetről nem mond le (...) javaslom add el a házrészedet annyiért amennyiért és fogd a pénzt, és állj odébb.

"Mona"
laikus hozzászóló

Hello!

Következő a szituáció: édesapám és édesanyám együtt laktak egy ingatlanban, és volt édesanyámnak x forintnyi bankbetétje. Édesanyám elhalálozott. Édesapám azt szeretné, hogy az ő részét a házban én vásároljam meg az édesanyám után kapott x forintért, de őneki maradjon meg a haszonélvezeti joga. Ezen el is gondolkodtam mert úgy volt, hogy elköltözik és én a családommal oda költözhetnénk. Most megváltoztatta a döntését, és mégse akar elköltözni. Úgy gondolom, hogy ha így csinálom akkor nekem semmim se marad. Mivel oda nem szeretnék költözni, vele lakni, illetve pénzem se lenne. Jól gondolom?
Kérdésem a következő: közjegyző előtt lehet-e olyan nyilatkozatot tenni, hogy én részére átadom a pénzt, ő pedig rám íratja a házat (amivel semmire nem megyek)? Ha ezt akarja a közjegyző előtt, akkor, hogy lehet ezt kikerülni?

Azt azért nem csak ő invesztálta valószínűleg, hanem házastársi közös vagyonból ment, így valószínűleg a felét lehet követelni, amennyiben egyáltalán olyan értéknövelő beruházások voltak, amik fenn is maradtak.

Kedves fórumozók!

Új vagyok az oldalon, eddig hála az égnek nem kellett jogi ügyhen informálódnom.
Most sajnos Apósom halála miatt, hagyatéki ügybe keveredtünk.
A lényeg, hogy Apósom és Anyósom már felnőttként, két-két saját gyermekkel a hátuk mögött házasodtak össze.
1986 óta éltek együtt Após házában, 1993-ban házasodtak össze. Anyósom gyermekeit, Apósom sajátjaként nevelte, mivel a vér szerinti gyermekei elhagyták őt 1978-ban az anyjukkal mentek. Nem is tartották a kapcsolatot az édesapjukkal.
A lényeg, hogy Apósom tavaj szeptemberben, elhunyt, és a két fia örököl 50-50 %-ban mindent, míg Anyósom az özvegyi haszonélvezeti jogot kapta, tulajdonjogot nem.
Most jön a kérdés, hogy Anyósom által beinveszált összeg, és a 23 év alatti folyamatos házra fordított beinvesztálás, most az örökösöké.
Hogyan lehet érvényesítenie, hogy visszakapja a saját vagyonát, amit a házba invesztált?
Válaszokat előre is nagyon köszönöm!

Ronesz

Szerintem az elhalálozáskori hagyatéki érték utólagos százalékos megosztása - figyelemmel a végrendeletre. (Az egészen más dolog, hogy aki így utólag "többet örökölt" annak a része mára netán jelentősen amortilázódott = pech, míg a másik a kevesebből is többet kihozhatott az évek során = szerencse.)

"Mona"
laikus hozzászóló

Kedves MajorDomus, olvasni is tudni kell ám, nem csak írni. :) Tudod, a kommunikációt mindig a klienshez igazítjuk. :)

Fordítom: a kérdező édesanyja, a férje halála után eladta a házat. Az apai örökség értékét (ingatlan ¼ része) a kérdezőnek kifizette. A többi pénzét és a nyugdíja 2/3-át a kérdező munkanélküli nővérének adta/adja, akihez költözött. A nővér most a mama halálára készülve, azt kéri a kérdezőtől, hogy a temetés költségeit fele-fele részben állják.
Kedves miklosara, szólj, ha nem így gondoltad!

Kissé-zavaros amit irsz !
Anyukád most beteges vagy már elhunyt.
A nővéred nyugdijas vagy munkanélkűli. Ki adja le a nyugdij 2/3-át ?

Egyébként fel sem merűlhetne hogy a temetési költségeket ne fele-fele arányban -osszátok meg,főként ha Te n em vagy sem nyugdijas sem munkanélkűli.

Édes apám 2002-ben meghalt ,Édesanyám 2008-ban eladta a családi házat és apai 1,4 részt kaptam, mivel a nővérem munkanélküli volt és van oda költözött ,így vitte oda a saját részét is és a nyugdíja 2,3 részét is leadja egy szoba használatáért, ez papíron ügyvédnél lett megirva. Most édesanyám beteges ágyhoz kötött ,nővérem munkanélküli nincs más jövedelem csak a nyugdíj , most szolt hogy anyukám temetését beszéljük meg, fele-fele arányban akarja. A kérdésem kinek kell rendezni ilyen esetben a temetést és ha fele –fele a temetési költség én kérhetem –e az anyai részemet , már ami megmaradt belőle.

Kérdésem a következő lenne.Van két unoka,nagyapjuk elhunyt 4 éve,Ők a közvetlen örökösök.Osztályos egyezség keretein belül kb.fele-fele arányban osztozkodtak.4év után elékerült egy végrendelet,mely a nagypapa által irt,hitelesnek tekinthető végakarat.Ám ez egyik unokának többet ad(indoklással).Az unoka mit tehet ebben az esetben,mert az eredetileg elosztott ingó-ingatlan azóta már jelentős árkülönbözetet mutat.Aki az ingatlant kapta,már milliókat rakott bele...akinek az ingó,annak felét sem éri...Bonyolult az ügy,ha van ötlet,szivesen veszem.

Ingó eladása után 200e Ft jövedelem után még nem kell szja-t fizetni.

Köszönöm.
Ilyenkor az nem számít, h aki örökül hagyta az autót, mennyiért vette? Mert ugye ahhoz képest 2/3-ad áron kelt el. A közjegyző meg ugye csak a hasára ütött és a hagyatékiba egy jóval alacsonyabb árat írt be értéknek. Ilyenkor a hagyatéki erősebbnek számít, mint az az ár, amin vették?

Köszönöm.
Ilyenkor az nem számít, h aki örökül hagyta az autót, mennyiért vette? Mert ugye ahhoz képest 2/3-ad áron kelt el. A közjegyző meg ugye csak a hasára ütött és a hagyatékiba egy jóval alacsonyabb árat írt be értéknek. Ilyenkor a hagyatéki erősebbnek számít, mint az az ár, amin vették?

Az eladásra kerülő autó után 15 napon belül bejelentési kötezettség van az okmányirodán, valamint a biztosítónál és az önkormányzatnál a súlyadó lemondása miatt.

Cherry

Írják úgy a papírt hogy az öröklés értéke és az eladás összege egyező - így nem kelletkezett jövedelem, ergo nem kell szja fizetni.

Ha mégis ragaszkodnak a 200 eFt értékkülönbözet papír szerinti feltüntetéséhez, akkor ezen összeg után kell szja bevallást tenni legkésőbb f. év május 20-ig bezárólag, valamint addigra az adót is megfizetni. (Azt hogy mennyi is lesz a fizetendő adó összege az az egyéb jövelemtől is függ.)

"Mona"
laikus hozzászóló

zoli111

Ha ingyenes a lemondás az ajándékozásnak számít és illetéket kell fizetni. Ha visszterhes a tulajdonról történő lemondás az adásvételt jelent, ebben az esetben adót kell fizetni.

http://www.ingatlanjog.hu

"Mona"
laikus hozzászóló

Sziasztok!

Ha valaki örököl egy autót (amit kevesebbért vesznek "leltárba" a közjegyzőnél, mint amennyit ér) és eladja, de nem vesz másikat, akkor mennyi adót kell fizetnie?

Pl. ha ott 500 ezerre értékelték az autót és 700 ezerért adja el, de nem vesz másikat, mivel jogsija sincs, akkor kb mennyi adót kell fizetnie? Meg hol és kinek kell bejelentenie?

Köszi előre is!

Tudja Ő is, hogy milyen lehetőségei vannak, de nem akar vele élni. Azt mondta, hogy mindenféleképpen le akar mondani a haszonélvezeti jogáról, utána visszautazik a szüleihez. Úgy tudom, hogy ezt megteheti ingyen és visszterhesen is. Ha ingyen mond le, akkor nekem fizetnem kell ajándékozási illetéket, ami nem tudom, hogy most hány százalék.
A visszterhesen való lemondást viszont nem értem.

„Mert addig neki egyedül kell fizetnie a rezsit, a kocsit, stb.”

Ha egyszer ő használja őket. De ha nem akarja használni, akkor fizetnie sem kell. Viszont akár bérbe is adhatja az egészet, és akkor nem hogy nem fizet, hanem ő kap péznt.

Mintha nem lennél egészen tisztában a haszonélvezet mibenlétével.

De hát nem is örökös!

Szerintem a legcélszerűbb az lenne, ha a hagyatéki tárgyaláson visszautasítaná az özvegy az öröklést.