Öröklés

atamu:
kis szerencsével az egyik tanú volt az örökös, ami relatív érvénytelenségre vezet az ő vonatkozásában

kbs amúgy nem cukrász, legalábbis tudomásom szerint az öröklési joghoz lényegesen többet ért, mint a rigójancsi elkészítéséhez. De az biztos, hogy önnél feltétlenül jobban ismeri.

Katakomba: hadd jegyezzem meg, hogy a holográf végrendelet érvényességéhez annak tartalmán kívül még kell néhány formai dolog, mint a keltezés helye és ideje, az oldalszámozás, és a végrendeleti jelleg nyilvánvaló volta.

Kedves atamu!

Valami nem kerek a történetben. Ha ketten írtak alá valamit, az nagy valószínűséggel valamilyen szerződés lehetett, talán öröklési szerződés, de ez egyáltalán nem biztos.
Ha viszont közjegyzőnél van letéve, inkább végrendelet, ugyanis azt szokták nála elhelyezni (persze nem kötelező).
Jó lenne, ha több információ lenne, mert így lehet találgatni, de ettől nem leszel okosabb.

kedves katakomba. végre egy hozzáértö ember ! Akkor valoszinüleg ha jol gondolom nem végrendeletet irtak alá az apám meg a növére.igy van? mivel sok értelme nem lett volna 1200-km utaznia csori faternak,hogy aláirjon ha nem muszáj.

És még valami, ha a végrendeletet saját kezűleg (tollal) elejétől a végéig magam írom, és minden tartalmi kellék megvan, és aláírom, akkor még tanú sem kell!

Bocsának, hogy belekotyogok kbs és atamu diskurzusába!
A tisztánlátás kedvéért: a végrendeletet valóban nem kell az örökösnek aláírnia, de a kérdés az volt, hogy "milyen szerződéseket kell aláírnia mind az örökhagyónak, mind az örökösnek?" Erre pedig valóban az a helyes válasz, hogy mindent, amit egymással kötnek. A szerződés ugyanis mindig (legalább) kétoldalú. A végrendelet pedig nem szerződés!

Kedves válaszado. nem véletlenül cukrász a szakmálya. ??? Ha én a lányomra vagy az üveghegyen tuli ismerösömre akarom hagyni a zoknimat. Akkor neki el kell jönnie hozzám azért hogy aláirja hogy örököl utánam ?Ha végrendeletet készitek azt csak nekem meg a tanuknak kell aláirni Nem.?? Például.

„milyen szerzödéseket kell aláirni mind az örökhagyonak és az örökösnek.”
Mindet, amit egymással kötnek.

hello. az lenne a kérdésem hogy nem tudom hogy apám milyen papirt irhatott alá, a mostmár halott növérével. Csak azt tudom hogy alá kellet irnia. Vagyis tudomásom szerint ha végrendeletet irt volna az apám növére akkor azt nem kellet aláirni az apámnak , mivel azt csak a végrendelkezönek meg a tanuknak kell aláirnia, ha jol tudom. Viszont az öröklési szerzödét mind a két félnek alá kell irnia, nem? Kérdésem az lenne hogy milyen szerzödéseket kell aláirni mind az örökhagyonak és az örökösnek.Ja és közjegyzöhöz van leadva az a bizonyos papir. köszönöm a segitséget.

Ne várjátok meg a pert, mert annak bizony lesznek költségei, az ingatlan értékétől függően akár több százezer forint is.
Ha árverésre kerül sor, az megint pénzbe kerül majd.

A bíróság, ingatlanforgalmi szakértő szakvéleménye alapján.

A bíróság, ingatlanforgalmi szakértő szakvéleménye alapján.

A bíróság, ingatlanforgalmi szakértő szakvéleménye alapján.

A bíróság, ingatlanforgalmi szakértő szakvéleménye alapján.

A bíróság, ingatlanforgalmi szakértő szakvéleménye alapján.

A bíróság, ingatlanforgalmi szakértő szakvéleménye alapján.

A bíróság, ingatlanforgalmi szakértő szakvéleménye alapján.

Amennyiben a bíróság rendeli el a megváltást, akkor az árat is ő határozza meg? Vagy a másik fél megmondhatja mennyit kér érte? Gondolom azért egy per amúgy is hosszadalmas eljárás.
Köszönöm válaszod, sajnos nem egyszerű helyzet, és teljesen kiborítja már most az embert, pedig a hagyatéki még csak most jön. De azért jó egy-két dolgot már most tisztán látni.

Peren kívül csak a sajátját adhatja el, és arra is elővásárlási jogod van. A perben a bíróság elrendelheti, hogy valamelyikőtök váltsa meg a másik tulajdoni hányadát, vagy ha ezt egyikőtök sem akarja, vagy arra nem képes, akkor árverést rendel el a bíróság.

Ha jól vettem ki abból amit írtál, akkor csak a tulajdonrészt adhatja el, nem hirdetheti meg az egész lakást. Jól olvastam? Tehát ha én meg szeretném tartani a lakásrészem, és nem tudom kifizetni őket, nem értékesíthetik az én részemet?
Mit tehet a bíróság a közös tulajdon megszüntetése érdekében?
Bocsánat, ha sok butaságot kérdezek, de nagyon szeretnék anyunak segíteni, hogy ha lehet, akkor a másik két testvér ne semmizze ki.

Csak egyetértésben. Ha valamelyik tulajdonostársnak nem tetszik, bírósághoz fordulhat a közös tulajdon megszüntetése iránt.
Eladni ugyan lehet a tulajdonrészt, de a többi tulajdonostársnak elővásárlási joga lesz.

Ha viszont majd a mama is elhal, akkor hogyan változnak a jogok és kötelezettségek? Eladás, albérlő esetén döntés csak egyetértésben lehet, vagy egymás nélkül is?

Nem, a bíróság csupán arról dönt, hogy gondnokság alá helyezi-e az alperest, vagy sem. Ha gondnokság alá helyezi, a jogerős ítélet alapján a gondnok személyének kiválasztása és kirendelése, majd azt követően a rendszeres felügyelete, számonkérése a gyámhivatal feladata lesz.
A gyámhivatalnak minden, gondnokként szóba jöhető hozzátartozót meg kell hallgatnia, az alkalmasságukat vizsgálni és a legoptimálisabbat fogja választani. A meghallgatások során a gyámhivatalnál el lehet mondani, hogy ezideig hogyan viselkedtek a mamával, és hogyan használták ki. Kétlem, hogy ezek után bármelyiküket gondnokul rendelné a gyámhivatal.
Osztatlan közös tulajdon keletkezik, s ráadásul a gyerekek részét a mama özvegyi joga fogja terhelni. Amíg a mama él, a haszonélvezeti jogánál fogva egyik tulajdonos sem csinálhat semmit az ő (ill. majd a gondnoka és a gyámhivatal) hozzájárulása nélkül.
Albérletbe is csak a mama adhatja ki, hiszen e jog magában foglalja a hasznosítás jogát is. Azt szokták mondani, hogy a haszonélvezeti jog erősebb a tulajdonjognál.

Ismét köszönöm válaszod. Ez tehát azt jelenti, hogy a bíróság először meg fogja kérdezni a gyerekeket, hogy ki vállalja a gondnokságot, esetleg gondozást? S ha ugyanaz vállalná, aki most is ezt teszi de nem megfelelően, akkor azt meg lehet támadni?
Még lenne egy kérdésem. Hárman fogják most örökölni a papa ingatlanrészét, majd később a mama részét is. Mire jogosult már most a tulajdonosok, és mit tehetnek illetve nem tehetnek egymás nélkül? Pl. költöztethetnek-e be albérlőt a másik beleegyezése nélkül, vagy eladhatják-e a lakást szintén ugyanígy?

Ahogyan leírtad a nagymama szellemi állapotát, valószínűnek látszik, hogy cselekvőképességet kizáró gondnokság alá fogja helyezni a bíróság. Ez magyarul azt jelenti, hogy gyakorlatilag teljesen beszámíthatatlan, ügyei intézésére képtelen. Ilyenkor az aláírása érvénytelen, bárminemű jognyilatkozatot kizárólag a gondnok tehet helyette.
A gondnokság nem azonos a gondozással. A gondnokság tkp. csak törvényes képviseletet jelent és a vagyon, jövedelem kezelését, beosztását. Természetesen a jövedelemből a gondnok feladata a nagymama ellátását, gondozását megszervezni, de nem jelent gondozási kötelezettséget. Természetesen a gyámhivatal jobban szereti, ha a gondnoki feladatot olyan hozzátartozó látja el, aki a gondozást is hajlandó vállalni. A jogszabály is ezt a megoldást preferálja, és emberileg is így helyes, de sajnos nem mindig van rá lehetőség. Ha nincs hozzátartozó, vagy van ugyan, de nem vállalja, vagy teljesen alkalmatlan a feladatra, akkor hivatásos gondnokot rendel a gyámhivatal, akinek éppen ez a feladata. Ő viszont valóban csak törvényes képviselő és vagyonkezelő, de nem fogja a tányért a mama elé tenni és a gyógyszerei beadása sem lesz a feladata.

A mama azért nem veszi át a nyugdíjat, mert már nem ismeri fel a bankjegyeket, és a memóriája is kb 1 perces, nem tud semmit, nem találja a szavakat, van hogy nem ismeri fel az unokáit sem. Bármit kérdezünk tőle csak azt tudja mondani, hogy nem emlékszik rá. Tehát még az is lehet, hogy aláírattak vele a testvérek bármilyen papírt, akár ajándékozást is.
Ha gondnokság alá lesz helyeztetve, akkor a napi ellátását kinek kell megoldania? Pl. étkezés, gyógyszerelés, télen fűtés (szenes kályha), tüzelő beszerzés, stb.?