Öröklés

Köszönöm az érdemi hozzászólásokat és segítséget!

A kérdésem a következő lenne:

Az anyai nagypapám hagyatékáról van szó.

Édesanyám 2 vér szerinti testvére elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeztetett be fele-fele részben az illetékes földhivatalnál a nagypapám ingatlanára,2002-ben.Édesanyám akkor már 3éve nem élt.Hogyan lehetséges ,h.fele-fele részben?Hogy lehetett,h az egészből kihagyták az édesanyámat,mint törvényes örököst(illetve leszármazóit,mivel akkor ő már elhunyt)?
Vagy volt öröklési szerződés??

Válaszukat előre is köszönöm!

Valószínűleg téged mint az édesanyád örökösét "kifelejtettek" a hagyatékból, szándékosan - nem szándékosan nem tudni. (A közjegyző nem tudhat mindenkiről.)

Előszőr nézd meg hogy aktuálisan mi van a földhivatalban a kérdéses ingatlan tulajdoni lapján visszamenőleg is - kéne tudni hozzá a pontos helyrajzi számot. (Egy 2002-ben zároltatott ingatlan ügye azóta bizonyára tisztózódott már - valószínűleg nélküled...)

Egy esetleges öröklési szerződés belekavarhatott az ügybe, már ezért is tisztán kellene látni a tul. lap segítségével.

Amúgy a jogos tulajdoni igény soha nem évül el.

"Mona"
laikus hozzászóló

Köszi Mona!

Kikértem a tulajdoni lapot,ezen 2002-ben az említett bejegyzés szerepel(terhelési és elidegenítési tilalom öröklési jog bizt.ra 1/2-1/2 részben).Aztán rá két évre tartás,már csak egyikük nevén.
Ezt követően az adásvétel-pár hónappal utána.
Hát,ennyi...

Az tiszta,h.kötöttek tartásit a nagyapámmal.De vajon előtte volt öröklési ?
És akkor most mi van??

Köszi Mona!

Kikértem a tulajdoni lapot,ezen 2002-ben az említett bejegyzés szerepel(terhelési és elidegenítési tilalom öröklési jog bizt.ra 1/2-1/2 részben).Aztán rá két évre tartás,már csak egyikük nevén.
Ezt követően az adásvétel-pár hónappal utána.
Hát,ennyi...

Az tiszta,h.kötöttek tartásit a nagyapámmal.De vajon előtte volt öröklési ?
És akkor most mi van??

Kedves Szakértők!

Elnézést kérek, ha hozzászólásom nem megfelelő helyen van...

A következő lenne a kérdésem:
Szülők 2007-ben kölcsönt vettek fel (OTP), ami rá lett terhelve a házukra. Mindketten 2008-ban meghaltak. Két gyermek van (nagykorúak), akik a szülői házban laknak, ami be lett terhelve.
Az OTP, amikor felvették a hitelt, nem kötött az ügyfelekkel hitelfedezeti biztosítást (lehet, hogy nem kötelező, de én ilyennel még nem találkoztam, hogy ne kötnének). A gyerekek fizetik tovább a hitelt, ami még a szülők nevén van, + van még előtakarékossági is, mivel úgy kedvezőbb volt a hitel, azt is fizetik, és az is a szülők nevén van.
A közjegyzői okiratban, ami a hitelhez készült, van egy megjegyzés a biztosítással kacsolatban, amiből az szűrődik le, hogy kell hogy legyen valami biztosítás a hitelen. Az OTP azt mondta, hogy nem tudnak csinálni semmit, mert nincs semmiféle hitelfedezeti biztosítás. Akkor a közjegyzői okirat miért említi?
Ilyenkor mi a teendő? A bank nem segít (egyértelmű, hogy ők a pénzüket akarják). De ha mégis ott van a biztosítás, akkor az ilyen esetekben nem fedezi a hitelt? Vagy mindennel együtt megörökölték a gyerekek, és fizethetik vissza az egész összeget.

A választ nagyon szépen megköszönöm!
Ha esetleg nem voltam érthető, akkor elnézést kérek, és pontosítom azt a részt.

Mégegyszer nagyon köszönöm!
Üdv.
Gábor

Most komolyan: honnan a csudából tudnánk megmondani, hogy a tartozik-e ahhoz a kölcsönhöz biztosítás, és ha esetleg igen, akkor az milyen biztosítási eseményekre, mekkora összegű kifizetést, fedezetet nyújt?

A bankok duplán biztosítják magukat. Azaz van egyszer a ház, valamint életbiztosítás. Itt is erről van szó. Az életbiztosításról. Valószínű a biztosítás valamelyik társbiztosítójuknál van, ezért nekik jobb, ha kifizetik a hitelt, vagy pedig a házat árvereztetik el.

Meg kell keresni a lakásszerződést, valamint a hitelpapírokat. Akár menj vissza a közjegyzőhöz, hogy milyen papírok alapján állapította meg. Vagy fogadj ügyvédet, aki ennek utánanézet, hátha komolyabban vesznek!

Tisztelt Válaszadó!

A szüleim, a néhai testvérem után Magánnyugdíj-összeget örököltek.
A hagyatéki 2009.dec.21-én volt, a MNyP-nál 22-én jártak ahol azt mondták, hogy február környékén utalják az összeget.
Kérdésem, hogy Nekik melyik bevallásba kell ezt bejelenteni a 2009-es vagy a 2010-esbe? És a Pénztár hány százalékot von le belőle az APEH-nak?

Köszönettel: Meggy

Az adóév 2009. május 21 - 2010. május 20-ig tart, tehát a 2010. éviben kell bevallást tenni az összegről.

A második kérdésre sajnos nem tudom a választ, de van még idő a nyugdíjpénztártól és/vagy az APEH-től megkérdezni - akár e-mailben is.

"Mona"
laikus hozzászóló

A keresztlányom édesapja meghalt, megkapta utána a magánynyugdíj összeget 2009-ben, akkor azt nyxilatkozták, hogy nem kérik az adó levonását. Most szeretnénk bevallani, de nem küld igazolást a nyugdíjpénztár, arra hívatkozva, hogy nem kérték az adólevonást, menjük az Apeh-ba.

Az lenne a kérdésem, hogy ez milyen jövedelemnek mínősül és mennyi adót kell fizetni utána
Köszönöm a segítséget

paksi

Hogy a kérdésed nehogy megválaszolás nélkül maradjon, javaslom tedd át (= írd újra) az "adózás, illeték és pénzügyek" rovatba - ott valószínűleg előbb felfigyelnek rá.

Köszi monalisa1, átmásoltam az adós fórumba, gonodolkoztam rajta én is, hogy oda kellene írni, de pont láttam itt egy hasonló kérdést.

Tiszteletem.Kérdésem az lenne,hogy egy öröklés során ahol örökölt az édesapa után két testvér,a magyar törvények szerint az idősebb(elsőszülött)testvért előjog illeti-e meg?Köszönöm.

A két testvér egyenlő arányban örökölt., rég elmúlt már az az idő hogy az elsőszülőtt "vitt mindent".

"Mona"
laikus hozzászóló

Az egyenlő arány rendben van természetes,de döntési ill.elsőbbsége,kivásárlás stb. megilleti alanyi jogon?

Egy részét nem is értem, mire gondolsz, de mindkét testvért ugyanazon a jogok illetik meg, nincs semmiféle elsőbbségi helyzet.

Arra gondol, hogy osztályos egyezséget (vagy hagyatéki osztályt) akarnak. De a lényeg a lényeg: nincs semmiféle előjoga az idősebbnek. Vagy megegyeznek a vagyontárgyak elosztásában, vagy minden osztatlan közös.

Kedves Válaszadó!

Az édesapám apukája meghalt '94.szeptemberben.
A felesége él még, aki csak mostoha anyuka.
Amikor baleset érte a nagypapám, '94.januárjában, a mostoha nagymama azonnal a nevére íratta azt az ingatlant és mindent ami a nagypapám nevén volt.Sajnos Ő utánna szeptemberben meg is helt.
A lényeg, hogy a mama ki szeretne minket vagyis az apukám zárni az örökségből. Letagadja, nem beszél róla, stb.
Természetesen ki kell rendesen nyomozni az ügyet, de
tudomásom szerint járna az apukámnak az apai rész!!! ???
vagy rosszul tudom??

Kérem a válaszát, mert tanácstalan vagyok és addíg szeretnék intézkedni amíg lehet.

Nagyon Köszönöm!

Olyan nincs hogy "a nevemre iratom valaki ingatlanát", nem.

Ama ingatlant a nagypapa vagy a néninek ajándékozta vagy eladta neki, de történhetett egyéb módon is a vagyonátruházás pl. tartási szerződés.

Javaslom a földhivatalban megnézni a tulajdoni lapot, ott fehéren-feketén le van írva mi a szerzés jogcíme. (Hasznos tudni a kérdéses ingatlan pontos helyrajzi számát a tul.lap könnyebb kikeresése érdekében.)

Aztán annak alapján esetlegesen el lehet indulni a 16 éve köddé vált vélt vagy valós apai örökség dolgában. ügyvéd javasolt hozzá.

Ügyvéd segítségét kellene kérni.

"Mona"
laikus hozzászóló

valóban nincs ilyen, nem is szó szerint így értettem, hiszen a tulajoni lapon ami a birtokomban van adás-vétel szerepel.
Nyílván a nagypapa eladta a mamának.
Viszont akkor is jár az APAI RÉSZ!!!???
nem??
Hiszen, az az apukámat illeti, annál is inkább mivel több gyermeke nem volt a papámnak.
Már csak az a kérdés, hogy így tizenévvel utánna van-e olyan ügyvéd aki érvényesíti a jogainkat.....

Ja és köszönöm a nagyon gyors hozzászólásodat!

Tulajdoni igény nem évül el. Azonban, ami egyszer el lett adva és/vagy ajándékozva azt később nem lehet megörökölni...

Azt nem tudom, hogy egy sok évvel ezelőtti adásvétel megtámadható-e ha vélhetően szinlelt volt csak ama szerződés, hiszen nem valószínű hogy a néni tényleges x millió forint megfizetésével jutott hozzá...

Ma már nem valószínű hogy visszakövethető lenne: 1. rendelkezett-e a szerződésben leírt összeggel 2. és azt miképp adta át a bácsinak...

Lehet hogy abba az időben még nem volt szükség ügyvédi közreműjödésre - igaz, ma sem okvetlenül, mert a felek írnak "egy papírt" és akár megvan., az ügyvéd az ellenjegyzéshez kell, valamint az ő feladata a földhivatalnál eljárni.

Tehát ha a néninek nem volt pénze a bácsi meg gondolatban eltapsolta a nemlétező vételárat, akkor ma nagyon nehéz lenne a szereződés valódiságát eredménnyel megkérdőjelezni.

Beszélj ügyvéddel, 15-25 ezer forint egyszeri konzultácóként csak megér a dolog, ha semmi más a belenyugvása végett...

nagyon köszönöm!
Bár nem túl jók a hírek.... így első körben.
Mindenképpen elmegyek egy konzultációra.
Természetesen megéri.

mégegyszer köszi.

Ha a néninek vannak saját rokonai és élő a kapcsolat velük, alkalmasint egy mellékmondat erejéig (...) rákérdezni a valamikori ingatlanszerzésre, hogy hogyan is volt az?...

Tehát ne a nénit hanem valaki jó emlékezetű hozzátartozóját.

Hátha aztán tanúnak jó lesz?!