Öröklés

Cabron_

Az életközösség alatt szerzett vagyon főszabály szerint közös vagyon. Ha nincs valamilyen ritka kivétel (nem nagyon valószínű hogy lenne), akkor igen, a kamatozó kincsárjegy összegének fele már most is anyukádat illeti.

A helyzet az, hogy egy házaspár egyikének halála esetén - ahol a másik fél általában nem is örökös -, alapesetben az elhunyt fél nevén lévő vagyon (akár ingatlan, akár ingóság, pénz, számlaösszeg) mind bekerül a hagyatékba. Az ügyintéző meg a közjegyző nem vizsgálja, valójában kié rajta a pénz. Aztán ha a hagyatéki eljárásban hivatkozik rá valaki (akár a túlélő házastárs, hogy a fele az öve, akár például az egyik gyerek, hogy a szülő számláján tartotta a pénzét), és ezt az érdekeltek elfogadják, akkor kikerül a hagyatékból. Ha nem fogadják el az érdekeltek, akkor jön a hagyatéki vita, a követelő mehet bíróságra.

Esetetekben is lehetne ez, de ha édesanyád cselekvőképtelen, akkor kellene már egy gondnok, aki jogosan hivatkozik erre a hagyatéki eljárásban (ha egyikőtök a gondok, ezért érdekellentét lenne, eseti gondnokot kell kirendelni). Ha akkor nem lesz még gondnok, akkor nehezebb ügy. De ha az örökösök egybehangzóan nyilatkozzák a hagyatéki eljárásban, hogy az a pénz nem tartozik a hagyatékba, hanem házassági vagyonközösség alapon az édesanyátoké, akkor lehet az is elég lesz.

De egyébként gond ez valójában? Valamelyik örökös nem ért vele egyet? Mert ha igen, akkor az se baj, ha a hagyatéki után kerül be anyukád vagyonába az az összeg. Amíg egyetértés van, addig probléma sincs.

Kedves Fórumozók!

Jártam már itt, de lenne egy újabb kérdésem. Bár szervesen nem kapcsolódik az öröklés témához, de azzal kapcsolatban került elő a probléma.
Édesapám halála után édesanyámat gondnokság alá helyezzük. Ez sajnos indokolt, csak apám elzárkózott előle életében. Most vagyonleltár készítésen van a sor, hagyatéki még nem volt.
Van egy közös néven lévő bankszámla, valamint egy egyéves kamatozó kincstárjegy, ami csak az apám nevén van (anyukám ezzel kapcsolatban már nem tud semmit, mert nem is fogja fel), de egyértelműen a közös bankszámláról lett átvezetve az összeg erre az értékpapír számlára.
A kérdésem az, hogy a vagyonleltárba (anyukám gondnokság alá helyezése kapcsán) ugye fel kell venni ennek a felét, mint házasság alatt szerzett közös vagyont? Véleményem szerint ez nem csak a hagyatéki végzést követően illeti meg anyukámat.
Köszönöm.

Köszönöm.

Az egy naptári évben megszerzett ennyi és ilyen jövedelem adómentes. Tehát ha több értékesítés van, akkor is egy éven belül maximum ennyi az adómentes.

Kedves Drbjozsef és Lajcsó!

Köszönöm mindkettőjüknek.

A föld eladás adómentességével kapcsolatban hogyan kell érteni az "Adómentes a termőföld átruházásából származó jövedelem összegéből az évi 200.000 forintot meg nem haladó rész" szövegben az "évi"-t?

Üdvözlettel: Szegedi Géza

A föld eladás akár adómentes is lehet az SZJA törvény 1. számú Mellékletének 9.5.1 pontja alapján.
Nem másolom be mert hosszú a szövege.

Szegedig,

A 2009-es öröklés után nem kell adót fizetni. Öt éven túli szerzés, nulla az adóalap.

Jól gondolod, be kell adnod az adóbevallást.

Amikor én örököltem, az adott ingatlan teljes értéke volt beleírva. Amit leírtál idézet, aszerint igen, csak az éppen örökölt rész értéke az. Végülis így is lehet, nincs erre előírás szerintem. De ezt jó lenne tisztázni.

HA a fenti igaz, és a 2.505.000 és 2.100.000 a 1/2 hányad értéke mindkét esetben, amit hárman örököltetek testvérek, és mindkettőt 4.5millióért adtatok el, akkor mindegyikőtöknek ugyanannyi adót kell fizetni.

Fejenként 835.000. és 700.000 Ft értékben örököltetek 2017-ben, ezeket fejenként 750.000.- forintért adtátok el (1/6 részek, ugye a másik, 2009-ben örökölt 1/6 részek adómentesek). Előbbi után nincs jövedelmed (olcsóbban adtátok el mint szereztétek), utóbbi után 50.000.- Ft. Mivel két év eltelt, csak a 90% után kell 15% adót fizetni, 50e x 0,9 x 0,15 = 6750 forintot.

Sajnos igen, ezért a 6750 forintért meg kell csinálni az adóbevallást. Keress valaki ismerőst, aki szokott magának csinálni szja bevallást, vagy olvasd át a NAV oldalán a kitöltési útmutatót, gyakorlatilag egyetlen sort kell kitöltsél benne, és kész is.

Üdvözlöm Önöket!

A segítségüket kérném személyi jövedelem adó fizetéssel kapcsolatban.

A szüleimnek volt egy háza (50-50% tulajdoni hányad) és egy szántó besorolású ingatlana.

2009-ben meghalt édesapám. A hagyatékot mi hárman gyerekek örököltük, édesanyám özvegyi haszonélvezeti jogával terhelten. A házat 2.500.000 Ft-ra, a földet 130.000 Ft-ra értékelték.

2017-ben elhunyt édesanyám is, az ő tulajdonrészét ugyancsak a három gyerek örökölte. A ház 2.505.000 Ft, a szántó 2.100.000 Ft.

2018-ban az ingatlanokat értékesítettük, egyenként 4.500.000 Ft-ért.

Jól gondolom, hogy az ingatlaneladások miatt az idén adóbevallást kell készítenem akkor is, ha nyugdíjas vagyok (és egyébként nem kellene, mivel a nyugdíj mellett semmilyen egyéb jövedelmem nincs)?

Szeretném megtudni, hogy kell kiszámolni, hogy mennyi SZJA-t kell fizetnem?

A hagyatéki végzésben lévő összegek nem az ingatlan teljes értékére vonatkoznak, hanem kizárólag az elhunyt tulajdoni hányadának értékére, ugye?:
"... hrsz alatti, lakóház-udvar megnevezésű, ... m2 területű, II/1 sor szerinti .../...-ed belterületi ingatlanilletőséget 2.500.000 Ft leltári értékben ... teljes hatállyal adja át."

Válaszukat előre is nagyon köszönöm.

Szegedi Géza

Tartozásra nem vezetnek póthagyatéki eljárást.

Póthagyatéki eljárásban az tárgyalják, amit az azt elindító kér. Ha nem kéri a számlát (mert nem tud róla), akkor arra nem. Póthagyatéki esetén konkrét vagyontárgy(ak)ra folytatják le, olyankor már nem kutatnak fel hivatalból egyéb vagyont.

"póthagyatéki eljárást kell lefolytatni az ingatlanra."
Ezt értem. Ha a szülök örökölnek pénzt utána, akkor a póthagyatéki eljárás során csak az ingatlan vagy egyéb ingóságot is újra tárgyalnak ?

Válaszát előre is köszönöm.

„Ilyenkor ha lezárja a hagyatéki eljárást akkor mi történik?”

Te mint élettárs egyébként sem örökölsz utána.

Ha a tartozás jogosultja be akarja hajtani a tartozást, vagy az örökös szeretne rendelkezni az ingatlannal (ami a végrehajtás esetén nem lesz egyszerű), akkor majd egy póthagyatéki eljárást kell lefolytatni az ingatlanra.

Egyszerűbb lenne, ha már most bejelentenéd a végrehajtónak.

Tavaly meghalt a párom, Ausztriában, Az itteni közjegyző kezdte intézni a dolgait. Mi élettársi viszonyban voltunk, de nincs róla papírunk. Közös lakcímünk volt es közös bankszámlánk.
A közjegyző nem talált Magyarországon tartozást, pedig egy ingatlan végrehajtás alatt van ami a páromé volt. Ilyenkor ha lezárja a hagyatéki eljárást akkor mi történik?

Hogy értelme van-e az kétséges, a munkadíj 20.000 Ft ügyérték alatt hagyatéki eljárásban 500 forint. De erre még rá thet a közjegyző költségátalányt is. Feltehetőleg ugyanannál a közjegyzőnél kellene a póthagyatékit is indítani, ahol az eredeti volt : szerintem hívd fel telefonon, és kérdezd meg.

Tartok tőle, hogy nyilvántartott dolgoknál (ingatlan, autó, jegyzett műtárgy) nem fogják átírni kérésre a nevedre, csak olyan okirattal, ami bizonyítja, hogy jogilag is az örökös vagy.

Én megpróbálkoznék egy halotti anyakönyvi kivonattal átíratni első körben, aztán az eredeti hagyatéki végzéssel is második körben. Utóbbi esetben, ha benne szerepelsz, mint örökös, hátha elfogadja az ügyintéző. Csak magabiztosan kell fellépni, és állítani, hogy a közjegyző szerint ez elég. Aztán ha nem fogadják el, mehet a telefon a közjegyzőnek...

Köszönöm, ezt értem...
Jelenleg ennek a hagyatéknak (ajándékként ezt megkaptam életében 2005-ben ) az értéke 5000 ft.
Kérdés, hogy van-e értelme ennek az eljárásnak...Az eljárás költségeit ki fizeti?
A másik: tanúm van, hogy ezt nekem adta az édesapám, a testvéreim is tudnak erről.

Tanúkkal alátámasztva az ajándékozást, átírathatom e a nevemre, magát az 5000Ft os nyeremény betétkönyvet?.

Attila,

„Mi a teendő, ha a hagyatéki eljárás befejezését követően kerül elő olyan vagyontárgy, melyre a hagyatéki eljárást le kell folytatni?

Ha a hagyatéki eljárás (alaphagyatéki eljárás) befejezése után kerül elő a hagyatékhoz tartozó valamilyen vagyontárgy, póthagyatéki eljárásnak van helye. A póthagyatéki eljárásra a hagyatéki eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni, tehát azt a jegyzőnél kell megindítani a hagyatéki leltár felvétele végett, melyet aztán az alaphagyatéki eljárásnak megfelelően a jegyző küld meg a közjegyzőnek.

Lényeges, hogy az alaphagyatéki eljárásban tett nyilatkozatok és elvégzett eljárási cselekmények – az örökség visszautasításától vagy a visszautasítás jogáról való lemondástól eltekintve – a póthagyatéki eljárásra nem hatnak ki, tehát ott akár más öröklési rend szerint is örökölhetnek az örökösök. A közjegyző a hagyatékátadó végzés meghozatalát megelőzően hivatalból intézkedik az alaphagyatéki iratok beszerzése érdekében.”

https://www.mokk.hu/…-eljaras.php

Tisztelt Fórumozók!
Segítséget szeretnék kérni az alábbi ügyben: édesapánk elhunyt 10 évvel ezelőtt és annak rendje szerint meg is volt a hagyatéki tárgyalás és minden rendben is van.
Valamikor régen nekem adott egy gépkocsi nyereménykönyvet, ami a hagyatéki tárgyalásra nem, hanem csak most került elő, névértéke 5000 Ft és az ő nevén van.
Kérdésem, hogy hogyan írathatom ezt az én nevemre.

A másik ingatlanból nem jár.
A köteles részt megkapjátok az örökséggel. Azt nem vagyontárgyanként, vagy ingatlanonként kell nézni, hanem a teljes kötelesrészi alapra. Annál többet örököltetek, mint az egész után számolt köteles rész, tehát abból az ingatlanból nem jár már semmi.

Az öröklött ingatlan kb 16M-t ér mivel itt 7/16-7/16 rész van ami azt jelenti hogy 7-7M jár belőle!Az elajándékozott ingatlan kb 14M-t ér!Ha jól értem akkor így a köteles részből semmi nem jár?

Robi7,

ez az ingatlanok értékétől függ.

Ha a ténylegesen megkapott örökségetek eléri a köteles rész mértékét (ahol annak alapjába beleszámít az ajándékozott ingatlan is), akkor nem jár belőle.

Tisztelt Fórum!
Segítséget szeretnék kérni egy vitatott köteles rész ügyben!
Édesapámnak volt 1 saját ingatlana 1/1 részben és volt egy ingatlana 14/16 részben!A saját ingatlant 1/1 tulajdonút halála előtt 1 évvel elajándékozta a testvérének amiből elvileg én és a testvérem (2 örökös)nem kap semmit.A másik ingatlanból viszont 7/16-7/16 részt kapunk.A kérdésem az lenne hogy az elajándékozott ingatlanból igényt tarthatunk-e a köteles részre?

Tisztelt Fórum!
A következőkben kérném a segitségüket:
Édesanyám 2018. Decemberben meghalt. Édedanyám és édesapám elváltak, majd édesanyám 2007 ben újraházasodott, azonban az új férjjel a kapcsolat megromlott, a férj elköltözött majdnem 10 éve, melyhez egy megállapodás elnevezésű dokumentumot készítettek (nem ügyvéd és nem közhegyző által )és két tanú is aláírta azt, melyben leirják hogy egymással szemben nincsen követelésük és a csaladjainknak sem.
A dokumentumban írják, hogy szándékukban áll elválni, azonban erre nem került sor.
A dokumentum eredeti pédányával rendelkezem.
Édesanyám és a férje édesanyám házában laktak amíg a férj el nem költözött 2009-ben, azonban csak 2012 ben jelentkezett ki édesanyám címéről. A ház már a házasság előtt is édesanyám tulajdonában volt. Az elmúlt 10 évben nem tartották a kapcsolatot.
A férj 2019. Januárban meghalt, és a gyerekei megkerestek azzal, hogy az apukájuk meghalt és nagyobb hiteltartozást hagyott maga után, és mivel a szüleink házasok voltak, ezért ez engem is érint. ( Ezt gondolom úgy gondolják, hogy a tartozásért én is felelek vagyonilag véleményük szerint)
Kérdésem a következő:
Azt hogy nem állt fennt vagyonközösség, azt hogyan kell bizonyítani? Szükséges? Édesanyám nem tudta, hogy a férj hitelt vesz fel.
Ki örököl édesanyám után?
Kaphatnak a meghalt férj gyermekei valamit édesanyám tulajdonából?
Amennyiben édesanyámnak van tartozása abból részesednek?
Ki örököl a meghalt férj után?
(3 gyermekkel rendelkezik)
Tartozom anyagi felelősséggel a férj által felvett hitellel kapcsolatban?
Segítségüket előre is megköszönve

Igen, felmerülhet szerintem is az ügygondnok kirendelése.

ObudaFan:

Igazából az öröklés az öröklési rend szerint menne, azt már kikutattam, hogy ahhoz effektíve nem kell édesanyám jelenléte. A probléma az, hogy - bár még egyelőre nem tudjuk pontosan, hogy mik vannak- valamilyen értékpapír van, amit jó lenne felszabadítani, mert az ő érdeke azt kívánja, hogy készpénzvagyona legyen, bármire szüksége van, az ő pénze rá legyen költve.
Attól függetlenül, hogy természetesen mi, a gyerekei is tudunk róla gondoskodni, de nálam erkölcsileg nem fér bele, hogy a megtakarításukat tovább "jegeljük", hisz azt magunk miatt tennénk.
Sajnos az otthonból való kihozás nem opció, mert ezt a pszichiáter nem javasolja, de így is kényelmesebbé tudnánk tenni az életét olyan dolgokkal, amit ott alapszolgáltatásban nem, vagy nem túl jó minőségben kap meg.
A gondnoka vagy a tesóm, vagy én, vagy osztottan lennénk.
Lehet, hogy kirendelnek egy ügygondnokot érdekellentétre hivatkozva, de azt gondolom, hogy a gyámhivatal engedélyezné az értékpapír pénzre váltását fenti indokokra hivatkozva.
Itt most nem az a szempont, hogy mi hogyan juthatunk az örökségünkhöz.

Cabron_

Nem kell feltétlenül elfogadó nyilatkozat, de az azért kellene, hogy az érdekelt tudjon nyilatkozni joghatályosan.