Öröklés

A vételár rád eső részét, illetve a támogatás rád eső részét kérheted, ha az örököstársaid kapták meg.

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Köszönöm szépen válaszát.
Kérem egy gondolatban azért ha lehetséges még egyszer erősítsen meg Tisztelt Ügyvéd Úr, csak és kizárólag olyan földterület után lehet megigényelni a földalapú támogatást, ha valaki vagy tulajdonosa, vagy bérbevevője (megművelője) a területnek? Ha el lett volna idegenítve ez a földterület már Édesapám halála pillanatában, akkor már az új tulajdonost illette volna meg a támogatás kérelme. Vagy esetleg van más alternatíva még Ön szerint, mert örököstársaim nagyon nem akarják bevallani, hogy nemcsak a földalapú támogatást, hanem a teljes vételárat is felvették jelen esetben helyettem is.Az a baj, mindent tételről -tételre nekem kell bizonyítanom és még a hagyatéki leltárt is nagyon hiányosan adták be, én viszont szeretném még a hiányzó tételeket póthagyatékba felvetetni.
Tisztelettel várom válaszát.

A földalapú támogatások szerintem használathoz kötöttek, az a lényeg, ki volt a jogos használója a földnek.

Tisztelt Ügyvéd Úr!

A megadott intervallumban( Édesapám halálától a földeladásáig), amikor örököstársaim vis maior esetre hivatkozva beadták a földalapú támogatás iránti kérelmet még Édesapám nevén volt a földterület és használója is Ő volt haláláig, hogy egyik örököstársam már ugyan nem művelte, de azért felvette a támogatást néhai Édesapámra hivatkozva.Hmmm, hogy jogosan-e azt már kétlem...
Igen, a Vidékfejlesztési Hivatalnál is ezt mondták nekem, hogy független attól, ki a tulajdonos, csak az kaphat földalapú támogatást, aki a beadott földterületet megmunkálja. Most már világos, kérni fogom az eladott vételárból is és a támogatásból is a rám eső részt. Nagyon szépen köszönöm szíves válaszát.

Tisztelt Fórumozók!

Örökséggel kapcsolatosan lennének kérdéseim.
Előzmény: Van egy lakás melynek az egyik tulajdonosa a testvérem, aki eddig nem lakott a lakásban (nem is fizetett semmit a lakással kapcsolatosan /közöskölts./ stb), a másik tulajdonos édesapám volt, aki márciusban váratlanul elhunyt. A testvérem, édesapánk halála után áprilisban felújította a lakást és júliusban a családjával, (jogtalanul) birtokba vette. A hagyatéki tárgyalás okt. 30.-án lezajlott, ahol a közjegyző meg is jegyezte, hogy milyen jogon újította fel a lakást (függetlenül hogy tulajdonos) és költözött be, hiszen történt egy haláleset….(amúgy a testvérem nyáron a lakcím kártyát sem tudta erre a lakcímre megcsináltatni, mert ott is közölték vele, hogy hiába tulajdonos, ha eddig nem lakott ott, akkor meg kell várni a hagyatéki végzést.)
Most, hogy a hagyaték átadásra került, magyarán jogerőre emelkedett a testvérem köteles nekem kifizetni a lakás negyed részét,(egy másik lakást szeretnének értékesíteni) mivel én ugye beköltözni nem tudok így nem „élvezem” az örökségemet (ami nem mellesleg sok-sok közüzemi tartozással is együtt jár). Ezeknek a tartozásoknak a kamatai addig nőnek, ugye amíg nincsenek rendezve….
Kérdésem a következő: mi az az időintervallum, vagy türelmi idő amíg várnom kell a kifizetésre, vagy mi a módja, hogy érvényesítsem jogaimat, és mielőbb rendezhessem a szolgáltatók felé az örökségül „kapott” tartozások rám eső részét és élvezhessem a maradék örökségemet?

Tisztelt Fórumozók!

Örökséggel kapcsolatosan lennének kérdéseim.
Előzmény: Van egy lakás melynek az egyik tulajdonosa a testvérem, aki eddig nem lakott a lakásban (nem is fizetett semmit a lakással kapcsolatosan /közöskölts./ stb), a másik tulajdonos édesapám volt, aki márciusban váratlanul elhunyt. A testvérem, édesapánk halála után áprilisban felújította a lakást és júliusban a családjával, (jogtalanul) birtokba vette. A hagyatéki tárgyalás okt. 30.-án lezajlott, ahol a közjegyző meg is jegyezte, hogy milyen jogon újította fel a lakást (függetlenül hogy tulajdonos) és költözött be, hiszen történt egy haláleset….(amúgy a testvérem nyáron a lakcím kártyát sem tudta erre a lakcímre megcsináltatni, mert ott is közölték vele, hogy hiába tulajdonos, ha eddig nem lakott ott, akkor meg kell várni a hagyatéki végzést.)
Most, hogy a hagyaték átadásra került, magyarán jogerőre emelkedett a testvérem köteles nekem kifizetni a lakás negyed részét, mivel én ugye beköltözni nem tudok így nem „élvezem” az örökségemet (ami nem mellesleg sok-sok közüzemi tartozással is együtt jár). Ezeknek a tartozásoknak a kamatai addig nőnek, ugye amíg nincsenek rendezve…).
Kérdésem a következő: mi az az időintervallum, vagy türelmi idő amíg várnom kell a kifizetésre, vagy mi a módja, hogy érvényesítsem jogaimat, és mielőbb rendezhessem a szolgáltatók felé az örökségül „kapott” tartozásokat és élvezhessem a maradék örökségemet?

Nem egészen így van. A közjegyző is tévedett, ráadásul olyanba ártotta magát, ami nem az ő dolga.
Megpróbálhatsz beköltözni, azt a tulajdonostárs köteles tűrni. Ha nem azt teszi, akkor kérhetsz tőle használati díjat. Ő meg kérheti a közös ingatlanon általa finanszírozott szükséges és indokolt munkálatok költségének rád eső részét. (Sőt, tulajdonképpen a szükségességtől függetlenül is, hiszen szótöbbségről bármikor dönthet a felújításról.)

Kérheted, hogy váltsa magához a tulajdoni hányadodat, de még perben sem biztos, hogy kötelezik rá.

Sziasztok,

Egy apa hitelkártyaszerződése 2005-ben köttetett, majd 2010-ben -amikor megnyílt a lehetőség az illetékmentességre- egy nagyobb értékű ingatlanát elajándékozta az unokájának. A hitelkártya fedezetéül a nyugdíja szolgált, egészen haláláig rendben fizetve volt. Halálakor az egyenleg mínuszban volt. Az ingatlan nem volt fedezete a hitelnek, azon teher nincs és nem is volt. Felmerülhet-e a bank részéről, a fent említett hagyatéki helyzetből adódóan, hogy mivel az egyéb örökölt vagyon nem fedezi a teljes tartozást, fedezetelvonásra hivatkozzon és az unokától követelje a maradék összeget? Megállhat-e egy ilyen követelés, lévén, az apa tulajdonjoga illetve az abból következő rendelkezési joga semmilyen formában nem volt korlátozva a hitelkártya hitel kapcsán?

Szerintem felmerülhet.

Mondta valaki, hogy a rendelkezési jognak korlátozva kell lennie?

Eltérő véleményeket kapok, úgy tűnik, nem egységes a jogrend ezen a téren. A fedezetelvonó jelleg pontosan hogyan állapítható meg egy hitelkártya esetén? A hitel megléte vagy éppen hiánya állandóan változik. Mit tekintünk relevánsnak? Jelen esetben, az ajándékozás 2010-ben történt, a halál beállta pedig 2012 februárban volt. Közte -a hitelkártya jellegéből adódóan-, a hitelösszeg folyamatosan változott, az ajándékozást megelőző időszakban felvett hitel esetén az már visszafizetésre került, míg a halál pillanatában fennálló tartozás már az ajándékozás megtörténtét követően került felvételre, tehát a fedezetelvonó jelleg legalábbis kérdéses. A másik, melyben nincs egységes álláspont az általam eddig megkérdezett jogászok körében, az a fedezetként felmerülő vagyon. Létezik olyan megközelítés, mely szerint fedezetelvonásról akkor beszélhetünk, ha az adott vagyontárgy konkrét fedezetül szolgált a hitelező felé, vagy, ha már megkezdett eljárási/végrehajtási fázisban történik a vagyontárgy ajándékozással való átruházása, nyilvánvaéóvá téve ezzel a fedezetelvonó szándékot. Itt azonban, az ajándékozást követő 2 éven belül még rendben ment a fizetés, semmilyen eljárás nem indult. A tartozás a halál okán került a hagyatéki eljárás részévé.

Kár a gúnyos megjegyzésért, természetesen nem vagyok jogász, éppen ezért kérdezék itt!

Sem egyik, sem másik nem releváns szempont. Mindössze az számít, hogy bírósági döntés alapján az átruházott vagyontárgy végrehajtás alá vonható lett volna a követelés kielégítése érdekében. Ráadásul itt két okból is vélelmezni kell a fedezetelvonó jelleget: ingyenes volt az átruházás, és közeli hozzátartozó a kedvezményezett.

(Te nem tudod, milyen az, amikor gúnyos megjegyzést teszek.)

Akkor kélrek még arra válaszolj, hogy pontosan mit jelent a "hitelezői követelés"?

1/2011. (VI. 15.) PK vélemény a fedezetelvonó szerződés egyes jogalkalmazási kérdéseiről

3. A szerződés fedezetelvonó jellegének és ebből következően a relatív hatálytalanság megállapításának feltétele, hogy a szerződés megkötésének időpontjában a jogosultnak a kötelezettel szemben követelése álljon fenn, amelynek a fedezetét a kötelezett el akarja vonni.

Indokolás

3. A kötelezettel szemben fennálló követelés léte előfeltétele a szerződés fedezetelvonó jellege megállapításának. A követelésnek a fedezetelvonó szerződés megkötésekor már léteznie kell, az azonban nem szükséges, hogy a követelés ekkor már lejárt, esedékes követelés legyen.

Kedves ObudaFan!

Köszönöm a választ!
Akkor tehát ez öntudatlanul egy fedezetelvonó ügylet lett. Már csak az a kérdésem, hogyan egyenlíthető ki a tartozás akkor, ha az örökös egy kiskorú? A szülők kifizethetik peren kívül? Hogyan nyilatkozzanak a hagyatéki eljárásban?

Szerintem a gyámhatóságot nem ártana felkeresni ez ügyben.

Az apa előző kapcsolatából született gyermek is örököl a későbbi házasság során közösen szerzett vagyonból? Nyilván a köteles részt. Akkor is ha a ház a feleség nevén van?

Az apa után rendesen örököl. A háznál attól függ, hogy a házasságkötés után szerezték-e. Attól még hogy a feleség nevén van, közös vagyon (kivéve ha különvagyon, de azt általában szokták tudni).

A házastárs különvagyonához tartozik:

1. a házasságkötéskor megvolt vagyontárgy,
2. a házasság fennállása alatt öröklés jogcímén szerzett vagy ajándékba kapott vagyontárgy,
3. a személyes használatra szolgáló és szokásos mértékű, illetőleg mennyiségű vagyontárgy,
4. a különvagyon értékén szerzett vagyontárgy.

Tisztelt Fórumozók!

Örökséggel kapcsolatosan lennének kérdéseim.

Édesanyánk végrendeletet nem készített még,és nem is áll szándékában.
Nevelőapánk a férje,mi meg 3-an vagyunk édestestvérek.Az érdekelne,hogy végrendelet nélkül a meglevő 2 családi ház felett amíg él nevelőapánk rendelkezik ?
A várható temetéssel kapcsolatban ebben az esetben gondolom emiatt az összes költség őt terhelné,de ha erre nem mutat hajlandóságot,akkor mit lehet tenni ?
Pillanatnyilag egyik ingatlan eladása sem jön szóba,emiatt ha mi gyerekek fizetjük a temetést,akkor marad a pereskedés ?
Ha édesanyánk számláján van pénz,akkor ahhoz a temetés után hozzáférünk,ha addigra nem szedi le a nevelőapánk ?
Megtisztelő válaszukat előre is köszönöm !

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Megismételt hagyatéki tárgyalásban, amely azért történik, mert két örököstársam a rendes hagyatéki eljárásban letagadott,majd az ingóságokat gyorsan elértékesítették. Most volt a megismételt eljárás szám szerint is 3. halasztott tárgyalása. A T. Közjegyző megpróbálja végre elkészíteni az öröklés rendjét.Ehhez azonban a két ellenérdekű személy ( most már így nevezném), még most sem akar adekvát kifizetni engem az általuk értéksített ingóságokból. Erre megvan már a forgatókönyvem (polgári per útján kívánom érvényesíteni)s mivel eltelt két év a rendes hagyatéki eljárás óta kérhetem-e majd a megállapított összegre a jegybanki alapkamatot? Tisztelettel várom válaszát.

Erika1966

Véleményem szerint az értékesítés időpontjától lehet kérni kamatot.

Castellum

Neki haszonélvezete lesz, de nem ő viseli a temetés költségeit, hanem a hagyatékból kell azt kifizetni.

Tisztelt Ügyvéd Úr, nagyon szépen köszönöm a segítségét.

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Köszönöm a választ.Végrendelet hiányában haszonélvezeti jog lép automatikusan életbe,ami az összes ingatlant és ingóságot érinti,abból hagyaték csak a nevelőapánk halálakor keletkezik ?
Az ingatlanok tulajdoni lapjára az örökösöknek kell felvezettetni a tulajdonjogot,vagy az automatikusan történik ?
Köszönöm a választ előre is !

Tisztelt Fórumozók!

Örökléssel kapcsolatos a kérdésem!

Nagymamám (apai ágon) vásárolt részben egy lakást az egyik testvérével együtt közösen. Csak a nagymama lakott benne. Az iratokon úgy tudom 1/3, 2/3 elosztás szerepel a testvér javára. Mivel ez év januárjában a nagymamám meghalt, nem vagyok tisztában, hogy ilyen esetben mi a teendő. El lehet adni a lakást, vagy kiadható-e? Amennyiben igen, ilyen esetben kell-e beleegyezés az eladás vagy kiadás szempontjából az unokák részéről, vagy sem -ill. fordítva, a testvér részéről. A közüzemi számlák megfizetése ilyenkor kire hárul? Ki lakhat a lakásban? Vagy már semmi rész nem örökölhető? A hagyatékiról értesítenek, vagy nekem kell utánajárni?

Köszönettel: Anna