@KBS: Tudom, hogy nem arra való, de nem kell mindent a gyámhatóság lelkére kötni ám...
Tény, hogy azért elég szépen sarkítottam a dolgot, de azért van egy kis viszonylag közvetlen tapasztalatom a hivatásos gondnoki "rendszer" kapcsán...
Ha a bírósági szervezetet az igazgatási vonatkozásban kóros és önkényességre hajlamossá tevő belterjességgel vádolják, akkor arra nem tudom, mit lehetne akkor mondani...
@a.nita: Én is úgy látom, hogy ez semmilyen jogi kategóriát nem merít ki sajnos közjogilag...
Nem akarlak elkeseríteni, de nem túl sokat tehetsz.
Ahogy itt mondani szokták az ügyvédek : az (elvileg a) hagyatékba tartozó ingóságok (kivéve a nyilvántartottak : autó, műkincs) vagy pénz esetén nemcsak az bizonyítható nehezen, hogy kinek a tulajdona, de utólag gyakran a létezésüket se nagyon lehet bizonyítani.
Édesanyád életében azt csinált a pénzével, amit csak akart. Lehúzhatta vécén, elégethette, lottószelvényre költhette, vagy akár el is ajándékozhatta akárkinek. Akár az élettársának is.
Ha nincs meg a pénz, nem lesz a hagyatékban.
Olyankor lehet halvány esély, ha a gyanús fél pont mostanában vett új autót, és a saját vagyona erre nem nyújt fedezetet, de ez is csak nagyon extrém esetben bizonyítható - hiszen honnan tudhatnád, honnan van pénze.
Pert indíthatsz, de ott neked kell bizonyítanod, és én nem tudom, hogyan fognék hozzá ilyen esetben.
Kedves Fórumozok!
Édesanyám ősszel elhunyt, előtte 2 hónappal eladta a nyaralóját, ennek ellenére a bankszámláján alig van pénz. A vételár 2/3-át (kb. 7 millió Ft) kivette halála előtt egy hónappal. Az élettársa azt mondja nála nincs a pénz, ő nem tud semmiről illetve 1-2 dolgot felsorolt, hogy miket vettek de az max 500 ezer Ft. Tehetek valamit? Érdemes mondjuk feljelenteni vagy perelni, vagy ezzel nem lehet mit kezdeni? Egyáltalán nem életszerű hogy ennyi pénzt elköltöttek egy hónap alatt, nyilván az élettársánál van.
ObudaFan: Kezd összeállni a kép. A hagyatéki tárgyaláson egyszerűen a hagyaték fel lesz osztva 1/3-1/3 arányban hármunk között és passz, ha más egyéb kívánalom nincs. Ez lenne a legegyszerűbb menet. Vagy kelleni fog ott valamiféle elfogadó nyilatkozat? Ezt nem tudom, és ugye itt vagyunk bajban.
Mert ugye a kizáró gondnokság sem azt jelenti, hogy a gondnok bármiféle jogától megfoszthatná a gondnokoltat. A gyámhivatal felé a gondnoknak rendszeresen elszámolási kötelezettsége van, valamint az esetleges készpénzvagyon felhasználása is a gyámhivatal engedélyéhez kötött, ha jól tudom. Testvéremmel jogbiztonságban szeretnénk tudni anyu dolgait, és a ami vagyona van, arra vigyázni, az ő szükségleteire költeni.
Rigoz: A helyzet az, hogy édesanyám otthonban van. Sajnos ezt muszáj volt meglépnünk, mert apám egyáltalán nem tudta elfogadni ezt a helyzetet, és sajnos sokat piszkálta anyámat, állandóan kórházba akarta vitetni, hogy majd meggyógyítják, nem értette meg, hogy a demencia nem gyógyítható. Anyám nagyon nem érezte jól magát, agresszívan is viselkedett sok esetben. Az otthon kifejezetten jót tett neki, a saját közegében van, láthatóan jól érzi magát a társai között. Vidám, jó bőrben van, de nem ebben a valóságban. A gondnokság alá helyezése fontos, bárki visszaélhet azzal, hogy nem cselekvőképes. Azt is biztosra veszem, hogy kizáró gondnokság alá fogják helyezni, ugyanis semmilyen kapcsolata nincs a világgal, összefüggéstelen dolgokat beszél, a nevét sem tudja, de nyugodt, jó kedélyű.
Azzal tisztában vagyok, hogy az öröklés után a tulajdonjog, haszonélvezeti jog az övé, ezt senki nem akarja elvenni tőle. Ezért is lenne fontos a gondnokság alá helyezés.
Csak azt nem tudom, hogy jelen helyzet mit mennyire befolyásol.
A közjegyző sem fogja elfogadni a hagyatéki eljárásban.
Ez egy meglehetősen szélsőséges vélemény.
Egyébként a Ptk. 6:19. § nem alkalmazható arra, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége hiányzik vagy tartósan csökkent. Nem is az a funkciója.
@Cabron: Arra nem alkalmas a gondnokság alá helyezés, hogy jogvédelmet nyújtson, az az ügyvéd dolga, meg esetleg a hivatásos támogató és a hozzátartozók vállalhatják azt.
Esetleg a cselekvőképességet nem érintő gondnokság alá helyezés, de az is csak arra az esetre, ha az érintett nem jár el az adott ügyben személyesen (ha azt "se veszi tudomásul", hogy a férje elhunyt, ez járható lehet).
A cselekvőképességet érintő, részlegesen vagy teljesen korlátozó gondnokság alá helyezés nem alkalmas többre a jogfosztásnál, rosszhiszemű szándékok kiszolgálásánál (intézetbe dugás, különösen az utóbbi).
Ha valóban az anyja javát akarja szolgálni, akkor inkább cselekvőképességet nem érintő gondnokság alá helyezését kérjék (Ptk. 6:19. § alapján).
Kedves Rigoz!
Egyszerűen arról van szó, hogy mivel édesanyám is örökös a férje után, nem tudom, van-e jelentősége a hagyatéki eljárás során annak, hogy nem képes önállóan az ügyei vitelére.
A gondnokság alá helyezése mindenképp el lesz indítva. Viszont érdeklődtem, a hagyatéki tárgyalás kitűzése sem megy egyik pillanatról a másikra, lehet, addigra a gondnokság alá helyezés meg is lesz. Ha egyáltalán van ennek jelentősége itt.
Az életünkben semmi nem fog változni, nem akarjuk eladni az ingatlant, stb., csak lehetőség szerint jogilag minden le legyen rendezve. Édesanyám azt sem fogja fel, hogy a férje meghalt.
Elég. Az általános örökös nevezése egyúttal a törvényes örökösök kizárása is.
Üdvözlöm!
Végrendeletet szeretnék készíteni. Két gyermekem van (fiam és lányom), a fiam sajnos meghalt pár évvel ezelőtt. Szeretném, ha minden ingóságom, ingatlanom csak a lányom kapná. Az elhunyt fiamnak van két gyermeke, őket nem szeretném, ha örökölnének.
Elég, ha a lányomat nevezem meg az ingatlanjaim és ingóságom örökösének vagy kifejezetten ki kell zárni a két unokámat (ők így csak a köteles részt kapnák).
Választ köszönöm!
Ha a köteles rész alapjába egyébként beleszámítana (= adásvétellel leplezett ajándékozás), akkor igen, megtámadhatja, mert érdekelt fél.
A piaci ár feléért eladás ekkora értéknél egyáltalán nem számít kevésnek. Ha az ingatlan nem felújított, lakott, és akár 10-20 év is eltelhet még a birtokbajutásig, akkor ez egyáltalán nem kevés. Főleg annak tekintetében nem, hogy egy csomó költség a tulajdonost (is) terhelheti ez alatt a sok év alatt. Ezt nemigen tudná megtámadni a köteles rész jogosultja.
Életében a vagyonával mindenki azt csinál amit akar, senkinek semmi köze hozzá - azokat az eseteket kivéve, amikor a törvény ellenére, színlelt ügyletekkel akarják azokat kikerülni. A köteles rész intézménye nem véletlenül létezik, sok esetben méltánytalannak tűnik, de sok esetben meg pont nem az. Ez hosszú történet. Mindenesetre, ha az örökhagyó nem akar juttatni neki semmit, akkor rulettezze el az egész vagyonát, vagy égesse el. De másnak kijátszani köteles rész fizetése nélkül, az nem törvényes.
Köszönöm a választ! A kötelesrész az autó kapcsán, az esetlegesen megmaradó pénz, bútorok stb kapcsán gondolta, hogy jár majd a fiának. kb. 30 milliót ér a ház és 15ért adná el (annyit kapna kézhez), ő pedig 71 éves. Nem rokonnak adja el. Viszont arra hadd kérdezzek vissza, hogy ha végrendelkezik és kötelesrészre szorítja a fia örökségét, akkor a fia megtámadhatná-e az adásvételit? csak mert hogy mindenhol azt írják, a kötelesrészre jogosult nem örökös és nem jogutód. Akkor lesz-e joga az érték miatt megtámadni adott esetben? Egyébként én ezt laikusként nem értem, hogy ha valaki eladja x összegért a házát azt utóbb miért támadhatja meg az örökös. Eddig nem is tudtam erről, de saját vagyona, miért nem csinálhat vele "következmények" nélkül azt amit akar? (Az utolsó sorokban már csak "hangosan" gondolkodtam). :) Ezt az öröklési szerződést még körbejárjuk majd! Köszönjük!
A köteles rész alapjába a halál előtti 10 évben ingyenes juttatások, jellemzően az ajándékok tartoznak bele (értelemszerűen a hagyatékon túl).
A visszterhes szerződéssel elidegenített dolgok nem. Ha eladja, akkor az nem fog a köteles rész alapjába tartozni.
Ha az eladás olyan alacsony áron történik, hogy az egy ajándékozást leplez, akkor van rá reális esély, hogy bíróság annak is minősíti az ügyletet, és mégis jár majd köteles rész belőle. Ezért 1 forintért nem érdemes eladni valamit, csak hogy az ne ajándékozás legyen. Főleg nem hozzátartozóknak, az általában növeli a gyanút, hogy leplezett a szerződés.
Viszont ha azért adja el olcsóbban, mert az haszonélvezettel terhelt, akkor az nem számít a fentieknek. Nyilván nem egyszerű meghatározni a piaci árat ilyenkor, de ki lehet indulni az illetéktörvényben található haszonélvezetet kiszámító passzusokból, de nyilván ez mérlegelés kérdése. Ne legyen nyilvánvalóan alacsony az összeg. De a haszonélvezettel terhelt vásárlás egy idegennek egész más kockázatot jelent, mint egy családtagnak, nyilván sokkal olcsóbban hajlandó csak megvenni.
És egyébként van még más lehetőség is a köteles rész kizárására. Ilyen például egy öröklési szerződés, de ezt már ügyvéddel érdemes csak csinálni, mert az is jónéhány buktatót rejt magában.
Szép estét!
Drbjozsef lentebb, 22-én felhozott egy példát, ami most keresztanyukámnál élesben menne. Konkrétan eladná a házát, alacsonyabb áron, de haszonélvezettel terhelten (nem nekem egyébként és nem is rokonnak), mert a fiával sehogy sincs, pénzre lenne szüksége, és így lenne megoldás rá. Viszont az aggasztja őt illetve leginkább a vevőt, hogy utána olvasott ő is, mi is és az egyértelmű, hogy a kötelesrészből nem tudja kizárni a fiát és ő valószínűleg meg is támadná utóbb a szerződést. De mindenhol azt írják, hogy a kötelesrészre jogosult, nem klasszikus örökös és így nem jogutódja az örökhagyónak. De akkor egyáltalán megtámadhatná, ha valóban nem jogutódja, mondjuk azért mert sokkal olcsóbban adta el mint amennyit ér (többért nem igazán tudja mivel meg akarja tartani a haszonélvezetét)? llletve ha nem jogutód akkor kizárható-e valamilyen módon hogy utóbb kellemetlenkedjen?
@ObudaFan: Minek??? Hogy kizsigereljék? Inkább - már feltéve, hogy jó szándék vezérli Őket - ügyvédet keressenek neki vagy támogatót rendeltessenek ki...
Kedves Obudafan!
Köszönöm gyors válaszod, ezt fogjuk akkor tenni.
Kérjétek a gyámhatóságot, hogy a sürgősség miatt rendeljen ki ideiglenes gondnokot, akkor nem lesz fennakadás.
Kedves Fórumozók!
Édesapám elhunyt, édesanyám, a testvérem és én vagyunk az örökösök.
A problémánk az, hogy édesanyám ügyei vitelére nem képes (súlyos demens), de nincs gondnokság alatt, mivel édesapám ehhez nem járult életében hozzá. Édesapám halála után a gondnokság alá helyezést el fogjuk indítani.
Mire számíthatunk a hagyatéki eljárás során?
Köszönöm.
én is így gondoltam linda1985
Mond édesanyádnak, ha úgy gondolja, hogy az egész vételár neki jár, akkor te meg nem akarod eladni a részedet.
Akkor te így is úgy is 0 Ft-nál jársz.
Wers, nem szeretné édesanyám megtartani a haszonélvezeti jogot, tehermentesen szeretné értékesíteni az ingatlant.
Én egyébként úgy értettem, hogy anya eleve tulajdonos volt, és a gyerekek örököltek az apa után, és arra került haszonélvezet. De mitomén.
„Öröklés volt, az egészen haszonélvezet van”
„akkor eladom valakinek féláron a tulajdonrészem, haszonélvezettel.”
Rendben. Biztos tucatjával fognak kapkodni érte.
„Van, akik ezzel foglalkoznak...”
Hajrá.
Miféle másik tulajdonrészen?
Öröklés volt, az egészen haszonélvezet van. Az egészen megtarthatja, amíg akarja.
De attól még a részét eladhatja. Miért ne tudná? Csak olcsóbban.
Például idős vagyok, kicsi a nyugdíjam, a gyerekeim leseszarnak, akkor eladom valakinek féláron a tulajdonrészem, haszonélvezettel. Pénzem is lesz, a gyerekek is bajlódhatnak majd az új tulajdonossal ha megmurdáltam.
A vevő is jól járhat, féláron lesz egy fél lakása, amit jó esetben pár év múlva (ha nem, akkor több, ez az ő kockázata) megkap, és túrhatja kifele a társtulajokat. Van, akik ezzel foglalkoznak...