Öröklés

Tisztelt jogi szakértők!
Nevelőapám a tulajdonomat képező lakásra adás-vételi szerződés alapján szerzett holtig tartó haszonélvezeti jogot édesanyámmal egyetemben.
Édesanyám elhunyt és nevelőapám újabb házasságra készül. Kérdésem: a haszonélvezeti jog ez esetben is megszűnik?????
Köszönöm megtisztelő válaszukat és segítségüket.

Nem. Csak az özvegyi haszonélvezet szűnne meg.

Tisztelt Szakértők !
Egyik gyermekünknek részben önhibáján kívül jelentős banki tartozása van . Esélye sincs,hogy visszafizesse. Jelenleg is támogatjuk őt. Mi lesz,ha valamelyikünk meghal? Az ő örökségére a bank azonnal ráteheti a kezét,és elárvereztetheti a lakást ? Ha igen,mit lehet tenni,hogy ez ne történjen meg. A másik két gyermekünk hátrányára már sokszor kisegítettük ,tehát nem arról van szó,hogy ellökjük magunktól.

Szép estét!

Történetem a következő: a férjemnek az első házasságából van egy gyermeke, és az akkori házasság mellett született még egy gyermek! A mi házasságunkból született két gyermekünk! A váláskor a férjem ott hagyott mindent (mondván, a gyermekének), a házasságon kívüli gyermekkel nincs kapcsolata! Érdeklődöm, hogy van-e arra bármilyen mód, hogy az első két gyermeket kizárja a végrendeletéből, és a közös gyermekeinkre hagyja az az ingatlant, amelyben élünk (válás után vette, a férjem nevén van), vagy nem létezik olyan indok, amivel kizárhatóak a gyermekek! Ha mindenképp örökölnek, akkor mikor kell fizetnem, ha haszonélvezeti jogom lesz a házon (ha esetleg a férjem hal meg előbb)?
Köszönöm a választ: Angyalka1983

Tisztelt Szakértők !
Legyenek szívesek válaszolni a kérdéseimre !
Előre is köszönöm:Biztonság

Kedves Fórumozók!

Kb. 2 hete írtam a fórumba, az akkori kérdésemre kaptam is választ. Röviden arról van szó, hogy Édesanyám október elején elhunyt. A lakás amiben közösen laktak apuval, apu tulajdonában van, mert 2002-ben anyum eladta neki a részét. A kérdésem az volt, hogy a lakás közös vagyonnak számít-e, amire ObudaFan-tól azt a választ kaptam, hogy igen.
Most viszont találtam egy közjegyzői okiratot, amiből az derül ki, hogy nem adás-vétel történt, hanem házassági vagyonközösséget megszüntető szerződést kötöttek, és ennek keretében került apu tulajdonába a lakás. Gondolom így az már nem számít közös vagyonnak. A kérdésem az, hogy Édesanyámnak a szerződés megkötése után szerzett vagyona az közös vagyon, vagy az Édesanyám saját vagyona?

Előre is köszönöm a segítséget.

Már kivel lenne közös vagyona, ha megszüntették a házastársi életközösséget?

biztonság

„Mi lesz,ha valamelyikünk meghal? Az ő örökségére a bank azonnal ráteheti a kezét,és elárvereztetheti a lakást ?”

Igen.

„ Ha igen,mit lehet tenni,hogy ez ne történjen meg. ”

Még leginkább azt, hogy ne ő örököljön. Legfeljebb haszonélvezetet kapjon.

Angyalka1983

Kizárni bárkit ki lehet az öröklésből végrendelettel indok nélkül is, de ebben az esetben a kizárt gyerek kötelesrészre jogosult, amitől viszont már csak szigorú feltételhez kötött kitagadással lehet megfosztani. A kötelesrészt viszont rendszerint pénzben kell kifizetni, nem természetben.

Agib, az a szerződés így első blikkre színleltnek tűnik.

ObudaFan

Köszönöm a válaszod, még annyit kérdeznék, lehet, hogy nem volt világos az előzőekben, hogy mivel haszonélvezeti jogom lesz majd egyszer a házon, ha úgy alakul, és akár csak a köteles részt, akár az egész örökséget azonnal kell fizetnem, vagy csak az én halálom után lesz elosztva az ingatlan ára?

Köszönöm

Kedves ObudaFan ! Köszönöm a választ .

Újabb kérdéseim:
Milyen lehetőség van arra, hogy csak a másik két gyerek örököljön ? Lemondhat-e valamelyikünk javára az örökségről a harmadik gyermek ?
Köszönöm a segítséget:B.

Tisztelt ObudFan ! Köszönöm a választ .

Köszönöm a válaszokat.

Gondolom nekem kéne bebizonyítanom, hogy az a szerződés színlelt...

Agib

Neked.

Angyalka1983

Az állagörökösök fizetik, nem te, de már a hagyaték megnyílta után.

biztonság

Az úgy fedezetelvonó ügylet lehetne. Akkor már inkább a végrendelet, és akkor csak a kötelesrész az övé.

Üdvözlöm Önöket!

Apám halála után, szeptember 25.-én lezajlott a hagyatéki tárgyalás, melyen a közjegyző asszony azonnali végzést hozott úgy, hogy a hagyatéki vagyon hiányos volt. Én, aki sajnos nem készültem fel, és eddig jogi ügyekkel nem foglalkoztam, naivan azt gondoltam, hogy a hagyatéki tárgyaláson nem húzhatnak csőbe. A jegyző ismerte elhúnyt apám, és a túlélő házastárs, azaz a mostohám már előzetesen egyeztettek az ügyben és sajnos a jegyző aszonny érezhetően ellenem hozott döntést ekkor. A hagyatéki vagyon egy autóból, utánfutóból és 4 bankszámlán pihenő pénzekből állt, mely felére a mostohám tette rá a kezét, engem, akit köteles részre szoritott apám, öcsém terhére a fele rész 1/4 részét örököltem. Kiegészitésként tudni kell, hogy szüleim gyermekkoromban elváltak, és utána apámmal a kapcsolatom többszöri találkozás után megromlott. Hogy miből gondolom, hogy ellenem döntöttek? A közjegyző, miután ismertette és kiszámolta a vagyon rám eső részét, tudatta velem, hogy ennél többet nem kaphatok, és hiába is próbálkoznék többet nem is kaphatok a nem kicsi vagyonból. Én, aki azt gondoltam naivan, hogy egy közjegyző pártatlan egy ilyen ügyben, azt hittem, hogy az ismertetett tények jogosak, és tiszták voltak. Elhittem, hogy a vagyon ennyi, és nem több, és én jogosan ennek köteles részét kapom. (Közben kiderült, hogy a vagyonhoz tartozik még egy családi ház, balatoni nyaraló és egy sárvári butik is, ami valahogy kimaradt a listából.) Mivel azért teljesen nem voltam tisztában a joggal, ezért egy kiskapút meg szerettem volna hagyni, ez pedig a fellebezés joga lett volna. Sajnos a jegyzőkönyv, mint később kiderült olyan rutinosan ellenem lett fogalmazva, hogy az elején hozott végzéssel (melyet azonnal jogerőssé is tett), meg is pecsételte a dolgokat. 3 ügyvédnél is jártam, mire úgy döntöttem, hogy a harmadikat választom. Első körben a "nép ügyvédje" szolgálatát vettem igénybe. Az ügyvéd a végrendelet elolvasása után azt mondta (ekkor még csak a családi házról tudtam), hogy abból az ingatlanból örökölhetek, melyet az örökhagyó az elmúlt 15 éven belül ajándékozott el, de csak akkor, ha azt a végrendeletben konkrétan nem kötötte ki,hogy azt valaki másnak a tulajdonában szeretné tudni. Az ügyvéd azt mondta, hogy ezt a végrendeletben konkrétan megfogalmazva nem látja, és ügyvédfüggő, hogy ki mit lát benne. Közben ismerős ajánlott egy ügyvédet, akihez második körben el is mentem. Az ügyvéd úr a nagy kapkodásban félreértelmezte a hagyatéki vagyonban, a bankszámlákon szereplő pénzekből járó hányadot, és nem sokon múlt, hogy egy rossz fellebezést irjon. (Konkrétan ha nem gondolom át, és nem szólok neki, akkor megfellebeztük volna azt, hogy a pénzek felének nem a negyedét, hanem fele részét kell, hogy kapjam.) Szerinte a családi házért felesleges lett volna fellebezni, mert a végrendelet miatt a pert valószinüleg elvesztettük volna. Mivel sok értelmét innentől nem láttam, hogy az Úrral folytassam az ügyet, ezért közben kerestem neten egy másik ügyvédet. A problémát nagyjából vázoltam neki, mailben elküldtem a végrendelet scannelt változatát is, ő vállalta is az ügyet. Közben információm lett egy nyaralóról és egy butikról is. A harmadik körben az ügyvéd úrnak szükséges papirokért futkoztam, a földhivatalból kértem hivatalos tulajdoni lapot a családi házról. 2 találka után a fellebezés megszületett, majd az ügy elcsendesedett. Annak a pénznek, amit biztosan megörököltem már, már rég meg kellett volna érkeznie, de sajnos egy fillért nem láttam belőle, ezért 2 hete emailben -mert telefonon nem értem el - jelentkeztem az ügyvéd úrnál, de egészen a hét elejéig választ nem kaptam. Hétfőn ért a hidegzuhany e-mailben, miszerint a fellebezést a jegyző visszadobta, és majd megbeszéljük a dolgot. Este hivott is és azt mondta, hogy azért dobta vissza a fellebezést, mert a végzés már él, már megegyeztem az örökösökkel, és nem tudja, hogy mennyi értelme lenne folytatni az ügyet. No, ekkor elpattant az agyam, és kértem, hogy küldje el az elutasitó végzést elektronikusan. Olvasva a levelet meghűlt bennem valami, kicsúsztunk a 15 napos fellebezési határidőből, ez volt a fő oka az elutasitásnak. Mivel én úgy tudtam, hogy az a 15 nap munkanap, és nem naptári, ezért én nem hajtottam az ügyet, az ügyvéd úr pedig magában kiszámolta, hogy még benne vagyunk a határidőben. Ma reggel hoztam össze a találkát vele, és most meg a levelet akarta megfellebezni úgy, hogy le sem esett neki, hogy az ügy el lett szúrva. Sőt úgy akarta megfellebezni, hogy 15 napja lett volna rá, de a levél október 25.-én kelt, tehát már abból a határidőből is már rég kifutottunk. (Ma november 21. van.) Megköszöntem a munkáját és a honoráriumának egy részét visszakövetelve elköszöntem tőle. Interneten kutakodva már csak egy esélyt látok arra, hogy az engem megillető örökségemből valamit megmenthessek. Újra kellene tárgyaltatni a hagyatékit, hisz a később tudomásomra jutó ingatlanokból is járna köteles rész azt hiszem. Nem tudom milyen esélyeim vannak, illetve tanácstalan vagyok abban is, hogy más kiskapu nincs-e még!? Egy biztos, ha sikerülne újratárgyaltatni az ügyet, akkor jó lenne, ha egy másik jegyző tárgyalná azt, és nem csorbulnának a jogaim. Nem tudom, hogy erre van-e lehetőség. Valamint főképpen Győrből, vagy Sopronból, esetleg a környékről (semmiképp nem Vas megyéből) keresnék olyan ügyvédet, aki tudna foglalkozni az ügyemmel vagy tudna tanácsot adni, hogy merre tovább.

Üdvözlöm Önöket!

Apám halála után, szeptember 25.-én lezajlott a hagyatéki tárgyalás, melyen a közjegyző asszony azonnali végzést hozott úgy, hogy a hagyatéki vagyon hiányos volt. Én, aki sajnos nem készültem fel, és eddig jogi ügyekkel nem foglalkoztam, naivan azt gondoltam, hogy a hagyatéki tárgyaláson nem húzhatnak csőbe. A jegyző ismerte elhúnyt apám, és a túlélő házastárs, azaz a mostohám már előzetesen egyeztettek az ügyben és sajnos a jegyző aszonny érezhetően ellenem hozott döntést ekkor. A hagyatéki vagyon egy autóból, utánfutóból és 4 bankszámlán pihenő pénzekből állt, mely felére a mostohám tette rá a kezét, engem, akit köteles részre szoritott apám, öcsém terhére a fele rész 1/4 részét örököltem. Kiegészitésként tudni kell, hogy szüleim gyermekkoromban elváltak, és utána apámmal a kapcsolatom többszöri találkozás után megromlott. Hogy miből gondolom, hogy ellenem döntöttek? A közjegyző, miután ismertette és kiszámolta a vagyon rám eső részét, tudatta velem, hogy ennél többet nem kaphatok, és hiába is próbálkoznék többet nem is kaphatok a nem kicsi vagyonból. Én, aki azt gondoltam naivan, hogy egy közjegyző pártatlan egy ilyen ügyben, azt hittem, hogy az ismertetett tények jogosak, és tiszták voltak. Elhittem, hogy a vagyon ennyi, és nem több, és én jogosan ennek köteles részét kapom. (Közben kiderült, hogy a vagyonhoz tartozik még egy családi ház, balatoni nyaraló és egy sárvári butik is, ami valahogy kimaradt a listából.) Mivel azért teljesen nem voltam tisztában a joggal, ezért egy kiskapút meg szerettem volna hagyni, ez pedig a fellebezés joga lett volna. Sajnos a jegyzőkönyv, mint később kiderült olyan rutinosan ellenem lett fogalmazva, hogy az elején hozott végzéssel (melyet azonnal jogerőssé is tett), meg is pecsételte a dolgokat. 3 ügyvédnél is jártam, mire úgy döntöttem, hogy a harmadikat választom. Első körben a "nép ügyvédje" szolgálatát vettem igénybe. Az ügyvéd a végrendelet elolvasása után azt mondta (ekkor még csak a családi házról tudtam), hogy abból az ingatlanból örökölhetek, melyet az örökhagyó az elmúlt 15 éven belül ajándékozott el, de csak akkor, ha azt a végrendeletben konkrétan nem kötötte ki,hogy azt valaki másnak a tulajdonában szeretné tudni. Az ügyvéd azt mondta, hogy ezt a végrendeletben konkrétan megfogalmazva nem látja, és ügyvédfüggő, hogy ki mit lát benne. Közben ismerős ajánlott egy ügyvédet, akihez második körben el is mentem. Az ügyvéd úr a nagy kapkodásban félreértelmezte a hagyatéki vagyonban, a bankszámlákon szereplő pénzekből járó hányadot, és nem sokon múlt, hogy egy rossz fellebezést irjon. (Konkrétan ha nem gondolom át, és nem szólok neki, akkor megfellebeztük volna azt, hogy a pénzek felének nem a negyedét, hanem fele részét kell, hogy kapjam.) Szerinte a családi házért felesleges lett volna fellebezni, mert a végrendelet miatt a pert valószinüleg elvesztettük volna. Mivel sok értelmét innentől nem láttam, hogy az Úrral folytassam az ügyet, ezért közben kerestem neten egy másik ügyvédet. A problémát nagyjából vázoltam neki, mailben elküldtem a végrendelet scannelt változatát is, ő vállalta is az ügyet. Közben információm lett egy nyaralóról és egy butikról is. A harmadik körben az ügyvéd úrnak szükséges papirokért futkoztam, a földhivatalból kértem hivatalos tulajdoni lapot a családi házról. 2 találka után a fellebezés megszületett, majd az ügy elcsendesedett. Annak a pénznek, amit biztosan megörököltem már, már rég meg kellett volna érkeznie, de sajnos egy fillért nem láttam belőle, ezért 2 hete emailben -mert telefonon nem értem el - jelentkeztem az ügyvéd úrnál, de egészen a hét elejéig választ nem kaptam. Hétfőn ért a hidegzuhany e-mailben, miszerint a fellebezést a jegyző visszadobta, és majd megbeszéljük a dolgot. Este hivott is és azt mondta, hogy azért dobta vissza a fellebezést, mert a végzés már él, már megegyeztem az örökösökkel, és nem tudja, hogy mennyi értelme lenne folytatni az ügyet. No, ekkor elpattant az agyam, és kértem, hogy küldje el az elutasitó végzést elektronikusan. Olvasva a levelet meghűlt bennem valami, kicsúsztunk a 15 napos fellebezési határidőből, ez volt a fő oka az elutasitásnak. Mivel én úgy tudtam, hogy az a 15 nap munkanap, és nem naptári, ezért én nem hajtottam az ügyet, az ügyvéd úr pedig magában kiszámolta, hogy még benne vagyunk a határidőben. Ma reggel hoztam össze a találkát vele, és most meg a levelet akarta megfellebezni úgy, hogy le sem esett neki, hogy az ügy el lett szúrva. Sőt úgy akarta megfellebezni, hogy 15 napja lett volna rá, de a levél október 25.-én kelt, tehát már abból a határidőből is már rég kifutottunk. (Ma november 21. van.) Megköszöntem a munkáját és a honoráriumának egy részét visszakövetelve elköszöntem tőle. Interneten kutakodva már csak egy esélyt látok arra, hogy az engem megillető örökségemből valamit megmenthessek. Újra kellene tárgyaltatni a hagyatékit, hisz a később tudomásomra jutó ingatlanokból is járna köteles rész azt hiszem. Nem tudom milyen esélyeim vannak, illetve tanácstalan vagyok abban is, hogy más kiskapu nincs-e még!? Egy biztos, ha sikerülne újratárgyaltatni az ügyet, akkor jó lenne, ha egy másik jegyző tárgyalná azt, és nem csorbulnának a jogaim. Nem tudom, hogy erre van-e lehetőség. Valamint főképpen Győrből, vagy Sopronból, esetleg a környékről (semmiképp nem Vas megyéből) keresnék olyan ügyvédet, aki tudna foglalkozni az ügyemmel vagy tudna tanácsot adni, hogy merre tovább.

P a r a n o i a.
Egyébként a tulajdonjogi igények nem évülnek el, és a köteles részi igény is csak 5 év múltán. De olyan ügyvéd, aki ezt itt elolvasta, szerintem nem vállalja az ügyet.

Üdvözlöm Kovács_Béla_Sándor!

Lehet, hogy az, akkor viszont máris 1 fokkal jobb a helyzet...
Mi az oka annak, hogy nem vállalják?
Mi a buktató az ügyben?

Bár igazából szvsz sok esélyt én sem a perben látok, hisz a 15 napos határidőből már rég kifutottam.

Üdvözlöm Önöket!

Fiatalon özvegy lettem. (sajnos) A férjem után két fél ingatlan maradt. Az egyik ingatlanban benne lakom életvitel szerűen. Tudom, hogy csak a felén van haszonélvezeti jogom. A másik felének a tulajdonosa önként kiköltözött a házból (a férjem gyereke. Nem használom a teljes ingatlant, nem is tudom használni, mivel ott vannak az ő holmijai. Kérhet - e tőlem többlethasználati díjat?
A másik ingatlan albérletbe van kiadva. Mivel a fél ingatlanon haszonélvezeti jogom van, annak a fele engem illetne, szerintem. Viszont ő veszi fel az egészet.
Az ajándékba vásárolt eszközök visszaszállnak-e az ajándékozottra? A férjem kapott egy konyhabútort, így most az anyósom igényt tart rá, hogy az az övé. Természetesen mindenre igényt tart, ami a lakásban van.
Amit én vettem a férjemnek, annak a felére tart igényt. Engem úgymond ki akar tenni az általam lakott lakásból, vagy albérlőt akar hozatni a fél ingatlanba, holott az nem megosztható. Ki tehetnek - e az utcára?
Válaszukat előre is köszönöm.
Üdvözlettel: Özvegy21

105. § (1) A hagyatéki eljárást érdemben befejező jogerős végzés (...) ellen - a teljes hatályúvá nem vált ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés kivételével - a hagyatéki eljárás megismétlése iránti kérelmet lehet előterjeszteni, ha az öröklésben érdekelt olyan tényre hivatkozik, amelyet a hagyatéki eljárásban nem bíráltak el, feltéve, hogy az - elbírálás esetén - az öröklés rendjének vagy az öröklés jogcímének, továbbá ezekhez kapcsolódóan a hagyatékban való részesedés arányának megváltoztatását eredményezhette volna.

Amit tudnod kell:
A kötelesrészt a teljes vagyonból kell kiszámítani, ami a várható örökség fele.
Ha az összes hagyatéki vagyon tekintetében a neked járó kötelesrész meghaladja az eddig kapott örökrészedet, akkor póthagyatéki eljárást kell kérned.
Ajándékozásnál 15 évet kell figyelembe venned. Ha egy vagyon 15 éven túl lett elajándékozva, abból már nem részesülhetsz, ha azon belül akkor lehet kötelesrész igényed.

Ha ügyvédhez fordulsz, hagyd a közjegyzői dolgot, mert csak megzavarod az amúgy is kis agyukat.
Kérd azt, hogy a hagyatékban nem szereplő vagyon miatt kérsz póthagyatéki eljárást és abból a részedet.

Nagyapámnak élete végéig haszonélvezeti joga van egy társasházi lakásban, tulajdonrésze nincs benne. A lakásnak négy tulajdonosa van. Nagyapám idős, beteg ember, aki nem tudja már ellátni magát. Így a családja idősek otthonában helyezte el, és jelezték, hogy a lakás rezsijét fizessék a tulajdonosok. Az a probléma, hogy a lakás teljes felújításra szorul, a haszonélvezet ideje alatt tönkrement, állagmegóvás sem történt. Ilyen állapotban sem kiadni, sem eladni nem lehet a haszonélvezeti jog korlátja a további intézkedésnek. Kinek a kötelessége ebben a helyzetben a lakás rendbehozatalának a fedezése és a kötelező rezsi fizetése? ( távfűtés, közös költség, amikor nem használja, akkor is fizetni kell)

Apám 2012. májusában hunyt el.A szülői ház fele anyám nevén volt, másik fele apám nevén volt. Apám után testvérem és jómagam is 25%-25%-ot örököltünk.
Időközben anyám a saját 50%-át ajándékozási szerződéssel testvéremre íratta élete végéig tartó haszonélvezeti jogbejegyzéssel.
Jelen pillanatban tehát testvérem 75%-ban, jómagam pedig 25%-ban vagyok az ingatlan tulajdonosa, anyám pedig 100%-ban a haszonélvező. (Anyám az öröklés tárgyát képező ingatlanban lakik)
Életem úgy alakult, hogy kértem testvéremet, hogy fizesse ki részemet a házból, melynek összértéke 14 millió forint, tehát a 25%-a 3,5 millió forint.
Anyám viszont kéri a haszonélvezeti jog megváltásának kifizetését, azaz 1 millió forintot.
Kérdésem: valóban megilleti anyámat ez az 1 millió forint?

A rendkívüli felújítási munkák mindenképpen a tulajdonost terhelik. Ha pedig a haszonélvező az ingatlant nem használja, véleményem szerint a rezsi is.

Özvegy!

Ügyvédre lesz szükséged, egyedül ezzel már nem tudsz megbirkózni.