Öröklés

Özvegy

Mégis egy-két szót,

1. Nem kérhet többlethasználati díjat, mert nem akadályozod a használatban.
2. Felszólító levelet kell írni a másik lakás tulajdonosának, hogy hasznosítani kívánod az ingatlant, a részletekről hajlandó vagy tárgyalni.
3. Az ajándékot anyósod perben követelheti tőled vissza, ha netán tulajdonjogot is szerezne azokon a bútorokon, a te haszonélvezeti jogod továbbra is fennáll, ugyanígy azokon a tárgyakon is, amiket a férjednek vettél.

Köszönöm a válaszokat!

Akkor albérlőt sem hozhat a nyakamra, és a házból sem tehet ki.

Igen, megfogadom a tanácsát,keresek jogi képviselőt.

Üdvözlettel:
Özvegy

Érdeklődni szeretnék, hogy az örökölt gépjárművet át kell-e íratni értékesítés előtt, vagy elég ha a vevő beviszi a hagyatékátadó végzést az átíráskor? Van már rá vevő, így akár már másnap el is tudnák intézni.
Köszönöm

Köszönöm Immaculata a tanácsod,megfogadom!

Krozsu, át kell íratni. De ez nem akadálya annak, hogy már a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedése előtt eladjátok.

ObudaFan

Köszönöm ismételten a választ, de nem igazán értem, kérhetnék egy óvodás magyarázatot? :) Szóval, azt írtad, hogy nem én fizetek majd az örökségből, hanem az állagörökösök, és csak a hagyaték megnyílta után! Na ebből semmit értek! Kik az állagörökösök? Az én gyerekeim? Ők fogják kifizetni az első két gyereket? És mikor? És mi az, hogy a hagyaték megnyílta után?
Bocsánat, hogy ennyit kérdezek, csak szeretnék tisztában lenni a dolgokkal.
Köszönöm

Az állagörökösök azok, akik nem haszonélvezetet, hanem a tulajdonjogot örökölnek, ebben az esetben a gyermekeid. A hagyaték pedig az örökhagyó halálakor nyílik meg.

köszönöm a választ. Annyi kérdésem maradt, hogy ha sima adásvétel esetén, a köztes szerzés igazolása esetén is átírják a gépkocsit, akkor az öröklésnél ezt miért nem lehet megtenni?
Köszönöm

Szerintem a kérdésedben van egy téves állítás.

Elmesélek egy esetet, kíváncsi lennék a véleményekre.
Feleségem nagynénje 2004-ben végrendeletet írt írógéppel, melyet aláírt és elhelyezett közjegyzőnél. Tanú nem volt a végrendeleten.
A végrendelet tartalma: A II. kerületi 2 szobás lakását két gyermekünk örökli egyenlő arányban. Az ingóságokat feleségem, gyermekeink és a feleségem unokabátyja kapja, az értékesebbnél név szerint megjegyezve. A készpénzt, ami bankszámlán volt feleségem és az ő unokabátyja egyenlő arányban.
(A nagynéninek elvált férje volt, de ő már régen elhunyt. Gyerekeik nem voltak. Volt két testvére. Egyik testvér még él, az ő lánya a feleségem. A másik testvér már szintén elhunyt, az ő fia pedig a feleségem unokabátyja.)
Tehát a végrendeletben négyen szerepelnek: a feleségem, a két lányom és a feleségem unokabátyja.
Az elmúlt évtizedekben a feleségem sokat foglalkozott a nagynénivel, nagyon jó volt a kapcsolat közöttünk. A gyerekeinket kifejezetten imádta. Az unokabáttyal is jó kapcsolatot tartott, sőt közel is laktak egymáshoz, de nem volt annyira bensőséges, mint a feleségemmel tartott kapcsolat.
2010-ben a nagynéni módosította a végrendeletet. Állítólag a közjegyző emiatt az előző végrendeletet törölte. Ez a végrendelet már kézzel írott volt, szintén közjegyzőnek leadva, vélhetően tanúk aláírása nélkül. Érdemben a végrendelet a 2004 évihez képest nem változott. Csak a lányaim nevét pontosította, mert időközben férjhez mentek. Mi az egész végrendelet módosítás ügyről nem tudtunk.
A nagynéni cukorbeteg volt már régóta. Kezelte ugyan a betegségét, de ennek ellenére az elmúlt időszakban egyre súlyosabb makula-degenerációja (szemfenék meszesedés) alakult ki és elindult egy agy érelmeszesedési folyamat is. Látása is rohamosan romlott. Már a Vakok Intézetébe is elkísérte a család, ahol látásvizsgálaton vett részt, megállapították, hogy csak periférikus látása van, olvasni nem tud.
Az elmúlt időszakban az unokabáty nagyon sokat segített a nagynéni életvitelében. A feleségem már nem tudott segíteni, mert messze laktunk, illetve az unokák körül volt nagyon sok feladata. Különösen a középső unokánál, aki rendkívül súlyos fogyatékkal született.
Augusztusban meglátogattuk a nagynénit. Mint később kiderült az unokabáty is utánunk.
Augusztus közepén a nagynéni elhunyt. Papírjai között megtaláltuk a papírok között a 2010-es végrendeletet módosítás.
Előkerült viszont még az unokabáty által őrzött kézzel írt végrendelet módosítás is, mely a nagynéni halála előtt három nappal készült feleségem unokabátyjának kérésére.
Ebben az egész készpénzt az unokabáty örökli, hálából a sok gondoskodásért. (A végrendelet módosítás a lakás öröklés témáját nem érinti.) Miután a nagynéni már nem látott jól, elég bizonytalan az írás, teli hibával, de kézzel írt és alá van írva. A papír aljára pedig az unokabáty írta fel a nagynéni kézírását utánozva a bankszámla számlaszámot kipontozott helyre!
Az unokabáty bevallása szerint, az utolsó látogatása alkalmával szó esett a végrendeletről és amikor meghallotta a nagynénitől annak tartalmát igazságtalannak tartotta és rábeszélte a nagynénit, hogy módosítsa le.
Három - négy nappal később a nagynéni elhunyt.
Vajon érvényes-e az ilyen módon megírt végrendelet módosítás? Érdemes-e megtámadni a végrendelet módosítást? Ha igen, mi a teendő a hagyatéki tárgyaláson?
Válaszokat, javaslatokat előre is köszönöm.
József

„végrendeletet írt írógéppel, melyet aláírt és elhelyezett közjegyzőnél. Tanú nem volt a végrendeleten.”
Érvénytelen.

E„z a végrendelet már kézzel írott volt, szintén közjegyzőnek leadva, vélhetően tanúk aláírása nélkül.”
Érvényes.

A harmadik két okból is érvénytelen, de mindegyik ok bizonyításra szorul.

(Legközelebb Ádámot, Évát és az aktuális napi időjárást nyugodtan kihagyhatod a kérdésből.)

Az első nem érvénytelen.

Ptk. 629. § (1) Az írásbeli magánvégrendelet érvényes, ha annak végrendeleti minősége, keltének helye és ideje magából az okiratból kitűnik, továbbá ha a végrendelkező azt

1. elejétől végig maga írja és aláírja; vagy
2. két tanú együttes jelenlétében aláírja, vagy ha azt már aláírta, az aláírást két tanú előtt a magáénak ismeri el, és a végrendeletet mindkét esetben a tanúk is - e minőségük feltüntetésével - aláírják; vagy

c) aláírja és akár nyílt, akár zárt iratként a közjegyzőnél - végrendeletként feltüntetve - személyesen letétbe helyezi.

Bocs. Viszont hatálytalan.

Az kétségtelen.

"Ádám és Éva" mellőzésével:
Köszönöm.

Mellőzése nélkül:
Köszönöm a gyors válaszokat.

A kérdésem viszont az volt, hogy „Érdemes-e megtámadni a végrendelet módosítást? Ha igen, mi a teendő a hagyatéki tárgyaláson?” Rövidesen kitűzik.

Amit tudunk:

1. A Vakok Intézete csak per esetén szolgáltat infót a nagynéni állapotáról. (Előzetesen: egyedül írni, olvasni már nem tudott)
2. A III. végrendeleten látszik a hozzáírás: bankszámla számok. (FT, USD)

3, Saját akaratából nem változtatott volna a végrendeleten.
Ez utóbbi feltételezés, de nem vallott a nagynénire.

Üdv, József.

Úgy tűnik, hogy a végrendeleti örökös részt vehetett a végrendelet elkészítésében, így támadható. De tényleg nektek kell bizonyítanotok.

"A vak, az írástudatlan, továbbá az, aki olvasásra vagy nevének aláírására képtelen állapotban van, írásbeli magánvégrendeletet nem tehet." (Ptk.)

Érdeklődnék, hogy egy az édesapa és mostoha anya nevén szereplő ház öröklése hogyan alakul? Jelenleg az édesapa elhunyt akinek két gyereke született az előző házasságából. A mostoha anya elhalálozása esetén annak része kire öröklődik?

Bocsánat, ha már korábban volt szó hasonlóról, én nem találtam meg.

Tisztelt Jogi Fórum!
Édesapám 2012 augusztusában elhunyt.Sajnos rendezetlen dolgokat hagyott maga után.Bár halála napjáig nem vált el(a válóper folyamatban volt),élettársi kapcsolatban élt egy hölggyel 4 éve, és ezt 2 héttel halála előtt le is nyilatkozták közjegyző előtt. Egy háztartásban , egy vagyonközösségben éltek. Halála után derült ki , hogy 8,5 millió kölcsönt vett fel edesapám egy magánszemélytől, aki ezt jelezte is a hagyatéki leltárban.
Kérdésem az lenne , hogy ebben az esetben is a gyermek örökli-e a magántartozást, még ha azt a fent leírt körülmények között vette fel, vagy a tartozás az élettársra száll?
Köszönöm segítségüket!!

Anyósom meghalt, mivel nem volt ingatlana, sem értékes ingósága 300 ezer felett, nem volt hagyatéki tárgyalás, elég volt nyilatkozni az önkormányzat felé erről a tényről. Van egy bankszámlája - februárban halt meg, a halál időpontjában volt rajta kb. 100 ezer forint, de később kivette a férjem - amit a férjem meg szeretett volna szüntetni, férjem meghatalmazott volt a bankszámlához. Azt mondták a bankban, hogy már neki a halál után semmi köze a számlához, hozzon hagyatékátadó végzést, ami nincs, mert nem kell. Jönnek a számlakivonatok, a legutóbbiban láttuk, hogy faktorcéghez küldték a számla végösszegét 8000 forintot. Miután nem volt örökség, így hogy fog ez a dolog megoldódni, ha a férjem nem csinál semmit?
A temetést mi fizettük, 240 ezer forintot.

Köszönettel

msmarple

Öröklési bizonyítványt lehet kérni az illetékes közjegyzőtől, az is elég a megszüntetéshez.

jupi

Az örökös legfeljebb az örökrésze erejéig felel a hagyatéki tartozásokért. Az élettárs meg felel érte, ha együtt kapták a kölcsönt, de "rászállni" nem száll rá.

Mahatma

A mostohaanya - ha nem örökbefogadó - halála esetén a saját rokonsága (leszármazók, ezek hiányában házastárs, ennek hiányában felmenők, ezek hiányában oldalág unokatestvérig) örököl, ha nincs rokonság, akkor egy feneketlen kútba kerül: a Magyar Államé lesz.

ObudaFan:

nagyon köszönöm, akkor elindulunk ebbe az irányba.

Azért csak érdekelne, hogy mi történik, ha semmit sem csinálunk? Köszönöm, ha erre válaszolsz.

Tisztelt Jogi Fórum !

Édesapám nemrég elhunyt. Első felesége után született 1 gyermek ( én ), második felesége után született 1 gyermek ( az én féltestvérem ),harmadik feleségével élt együtt, mikor meghalt ( közös gyermekük nem volt – csak a harmadik felesége révén egy nevelt lány ). Mint kiderült, az édesapám háza, amiben a feleségével laktak 1/1 arányban a feleség nevén van – innen ugye nem öröklünk semmit. Ami a nevén volt az kb. 3,5 millió Ft hitel ( ezt még nem tudom, hogy a lakásra vették fel vagy személyi kölcsön volt-e ). Nyílván ezt a tartozást a féltestvéremmel ½ - ½ arányban megörököltük. Ezt esetleg befolyásolja-e az ha a feleség, mint adóstárs szerepel a hitelnél ?
Azt már itt a fórumon is megnéztem, hogy van rá lehetőségem a Ptk.674. § -a értelmében a hagyatékot visszautasítani. Így ennek kapcsán az adósságot is. De a helyzet a következőben bonyolultabb: édesapám még régebben örökölt az apai ágon ¼ - házrészt a szülői házból, amihez még nem jutott hozzá, mert az édesanyja még él és neki haszonélvezeti joga van rajta ( az anyai részből valószínűleg nem fog örökölni semmit, mert eltartási szerződés van apukám másik testvérével ). Így, ha jól gondolom nekem és a féltestvéremnek 1/8 - 1/8 részünk lenne a nagyszülői házból. Viszont ennek az értékét nem tudjuk, lehet nem is ér annyit, hogy ez az 1/8 rész fedezze a banki tartozás ½ részét. Van ilyenkor értékbecslés a nagyszülői házra ?
Kérdésem még: ha nem kívánom visszautasítani a hagyatékot, akkor a bank erre a házra fogja a jelzálogot rátenni az édesapám tartozása miatt vagy ezt nekem kellene megfizetni és akkor az én házamra kerül jelzálog? És majd ha oda kerül a sor,akkor én kapom meg a nagyszülői ház 1/8-t ?

Köszönöm a választ

„z édesapám háza, amiben a feleségével laktak 1/1 arányban a feleség nevén van”
Attól az még lehet közös tulajdon, akkor pedig a fele a haqyatékba tartozik. (Ha nagyon megtekerem, és az 1/2-t a feleségnek adott ajándéknak tekintem, a köteles rész alapjába akkor is beleszámíthat.)

„Ezt esetleg befolyásolja-e az ha a feleség, mint adóstárs szerepel a hitelnél ?”
A ti szempontotokból csak akkor, ha a hagyatékban van pozíti vagyon is. Ha nincs, akkor nektek mindegy.

„amihez még nem jutott hozzá, mert az édesanyja még él és neki haszonélvezeti joga van rajta ”
Na, itt hagyjuk abba! Neked nem lesz elég a fórumos felvilágosítás, ügyvédre van szükséged.

engmechanic

Az örökös az örökrésze erejéig felel csak a hagyatéki tartozásokért. A gond itt csak az lesz, hogy az örökség megnyílta után keletkezett kamatért meg a teljes vagyonával. Ezért minél hamarabb el kellene menned ügyvédhez, hogy nézze meg, mi is a gond ennek az 1/8-nak a megszerzésével.