hagyatéki tárgyalás

Igy már értem! Akkor tulajdonképp szivhatjuk a fogunkat mert hát kénytelenek leszünk fizetni a semmiből is, ha jól értettem.

Azt a tulajdonostársat, aki nem képes rá, nyilván nem kötelezi a bíróság magához váltásra. De ha senki sem képes magához váltani az ingatlan egészét, akkor nem marad más, csak az árverezés.

Tisztelt Szakértők!
Segitséget szeretnék kérni az alábbi kérdésben. Férjem örökös egy házban. Megegyeztek egy összegben a másik örökössel, kifizetik öt. Viszont ezt nagyon sokára tennék meg. Kérdésem az volna, hogy a közjegyző kötelezheti öket egy határidövel a kifizetésre vagy nem?

Nem.

A bíróság kötelezheti, ha bent laknak. De az végképp nem gyors megoldás.

Tisztelt Fórumozók!

Egy hagyatékkal kapcsolatos kérdésem lenne!
Hagyatéki tárgyaláson a három ingatlan közül csak egyről nem sikerült megegyeznünk. Ezért zárolták az összes örökséget. Kérdésem a következő: ha nem sikerül a következő hagyatékin döntenünk, akkor ameddig a bírósági per zajlik, az örökösök a másik kettő ingatlanhoz sem juthatnak hozzá?

Mi van?!

Zárolták a hagyatékot.
Következő hagyatékig megegyezésnek kéne születni a három közül egy ingatlanra.
Addig az örökösök nem juthatnak hozzá az örökségükhöz.
Kérdezem: ha per lesz belőle a másik kettő ingatlanhoz hozzájuthatnak? Vagy azokhoz sem ameddig a per tart?

Azt hiszed, így érthetőbb?

Három ingatlan, két testvér. Fejenként egy egy ingatlan, a harmadik pedig mind a kettőnek kellene 1/1 arányban! Megegyezésig nem történt meg a hagyaték átadás. Tehát nem jutottak hozzá az ingatlanokhoz. Ha a vitás harmadik ingatlan miatt per lesz, ettől még megkapják a nem vitás ingatlanokat? Vagy csak a per után?

Amivel kapcsolatban nincs vita, azt teljes hatállyal át lehet adni. De a leírás szerint itt azért kérdés, hogy mi a vita tárgya. Ha nem az öröklés rendje, és nem is valamilyen külön igény, hanem csak a közös tulajdon megszüntetése, akkor nincs akadálya a teljes hagyatékot átadni teljes hatállyal, aztán majd rendezitek perben.

hehe a mivanra.

Ideiglenesen mindhármat átadják. Nincs zárolás.

Ez hülyeség. Ha nincs osztályos egyezség, akkor a közjegyző átadja egyenlő arányban a hagyatékot. El vagy te tévedve, de nagyon.

Én kérek elnézést!
Természetesen a kérdésemért!

Üdvözlet,

Régen a 70-es 80-as években hogyan zajlott le egy hagyatéki tárgyalás? Létezhetett olyan, hogy a földhivatal teendőket kifelejtették a jogerős végzés után? Az ingatlan tulajdoni lapján az elhunytak neve szerepel még, ráadásul ez az egy vagyonuk volt és ott is laktak életük végéig. Létezhet olyan hogy nem volt hagyatékolás?

Köszönöm!

Megeshet, de mi a valódi probléma? Ki örökölt, ki lakik most ott?

Az eset:
Négy-gyerekes család, elhunytak a szülők, az egyik gyerekre (aki most ott lakik) még életükbe ráirták a ház felét, ezután nincs bejegyzés a tullapon. Azért érdekes a történet, mert állítólag ki lett vásárolva az egyik gyermek (a nagymamám), csak nem tudjuk, hogy mi lett hivatalosan elintézve, mert a tulajdoni lap alapján ő is örökös jelenleg.

Lehet kérni póthagyatékit. De ennyi idő után már szóba jöhet az elbirtoklás is.

2012 dec28-án elhunyt az édesanyám.A tulajdonában lévő ingatlanon van egy üzlethelyiség, amit bérlő üzemeltet.Mivel édesanyám demens volt,így én voltam a gyámja,én kezeltem a vagyonát,most azonban azt mondták a gyámügyön,hogy kell valamilyen igazolás az öröklési jogrl, adószám a bérleti díj számlázásához. A kérdésem az lenne,hogy kitől kell ezt az igazolást beszerezni. Közjegyző a mi városunkban van legalább négy, melyikhez menjek? A választ előre is köszönöm.

Ha ingatlan volt, akkor lesz hagyatéki eljárás, és az abban született hagyatékátadó végzés lesz az igazolás. Amíg az nincs meg, mással nem nagyon tudsz igazolni bármit is, mint a születési anyakönyvi kivonattal azt, hogy leszármazó vagy.

A választ köszönöm, de a tényállást szeretném kiegészíteni,illetve pontosítani. Nem én vagyok az egyedüli örökös,és a bérlő egy vállalkozás, amelynek ellenőrzés esetén igazolnia kell számlával minden kiadását, nekem meg a bevételt a gyámhatóság és NAV felé. Szóval nem olyan egyszerű ez egy akadékoskodó, kapzsi örökös-társsal. ezért kérdeztem a teendőkről,mert adószám nélkül nem adhatok számlát, sőt számlatömböt sem vehetek. Nálunk akár félévig is eltarthat a hagyatéki eljárás. A választ előre is köszönöm.

Adószámot azt tudsz kérni attól, hogy nem tudod igazolni az örökösi mivoltodat.

Édesapám özvegye (Ica Néni) 2012. szeptember 26-án elhunyt. Ica néni még apu halála előtt kórházba került alzheimer kórral. 2012 februárjától én lettem az ideiglenes gondnoka, mindent én intéztem helyette, én és gyermekeim látogattuk nem kímélve szabadidőnket. Ica néninek van egy vér szerinti fia, aki nem tartotta vele a kapcsolatot, amikor a háziorvos megkereste, hogy édesanyjával baj van, megtagadta édesanyját. Ica néni nem hagyott maga után végrendeletet, ingósága nincs, viszont a számláján maradt egy kis pénz. A fia természetesen igényt tart az örökségre. Kérdésem, hogy méltányossági alapon számíthatok-e a számlán maradt pénz egy részére. Nekem sokba került Ica néni ápolása, otthonban történő elhelyezése. A temetést is én intéztem, én fizettem, a fia a temetésére sem jött el. Nem tartok igényt a teljes összegre, de úgy érzem, hogy ebből nekem is kapnom kellene, legalább annyit, amennyit én Ica nénire költöttem.

Köszönöm a választ, hétfőn utánajárok a NAV-nál.
És tényleg nekünk lesz a leghosszabb és legkuszább alkotmányunk, ha így megy továbbra is a törvényhozás.

Tisztelt Szakértők!
A következő öröklési ügyben szeretném kérni a véleményüket!
Apósom 35 éve elvált az első feleségéről, ahol két nagy gyermek maradt. Válás után újra házasodott, ahol lett egy nevelt fia, aki a második feleségével jött a házasságba. Ez a második feleség 2 éve elhunyt, apósom pedig decemberben ment utána. A kérdésem a következő: maradt az elhunytak után egy családi ház, autó és bankbetét ( ami kettejük közös szerzeménye volt). Mire jogosult az első házasságból származó két gyermek a hagyatékból, ha nincs végrendelet?
Várom válaszukat!
Tisztelettel: Gabóca