Hagyaték


paja_a_papaja # 2019.11.04. 19:02

Tisztelt Szakértők!

Mivel a nővérem halálának időpontja szerint kirendelt közjegyző nem hajlandó információt adni, kérném szíves segítségüket.

Tényállás:
Nővérem férje, öccsének lányaira hagyta a tulajdonát képező ingatlan 2/5-2/5 részét. A maradék 1/5-öt özvegye örökölte, a teljes ingatlanra vonatkozó holtig tartó haszonélvezettel.
Nővérem a részét végrendeletében rám hagyta.
Az utolsó másfél évben pénzügyeit én intéztem, de amikor az elhunytát az OTP-nél bejelentettem, számláját zárolták. Azóta a költségeket én fizetem.

Kérdésem:
Mikortól kérhetem a két lánytól a rezsiköltségek részarányos viselését (adó, biztosítás, szemétszállítás, gáz-, víz-, villanyszámla)?

Köszönettel:
Paja

Anitakalo # 2019.10.13. 10:48

Köszönöm szépen,megyek tovább az ügyvédhez

Kovács_Béla_Sándor # 2019.10.13. 10:31

Így nagyobb értékre elkövetett sikkasztás lesz.
Ne szaladjunk annyira előre! Egyelőre csak el kell számolnia a felvett összeggel.

gerbera317 # 2019.10.13. 08:56

Barnabi4
Nem vitatható az összegszerűség sem. A helytállási kötelezettség terjedelme, ami sikerrel vitatható. Tessék okosnak lenni!

Immaculata # 2019.10.13. 08:06

Ennek a tizede lehetett volna igazolható. Így nagyobb értékre elkövetett sikkasztás lesz.

Anitakalo # 2019.10.13. 06:43

Fekvőbeteg lett.Nem tudott elmenni vásárolni,csekkeket befizetni,pénzt felvenni.

Immaculata # 2019.10.13. 05:42

Milyen céllal adták ki a meghatalmazást?

Anitakalo # 2019.10.13. 04:56

Segítséget szeretnék kérni.Meghatalmazás van bankkártyás használathoz és az illető kórházba kerül (2 hét múlva meghal),a kórházba kerülése után 1 nappal leszedhető-e a kártyáról nagy mennyiségű pénz (1800000 Ft.) Köszönöm válaszát.

drbjozsef # 2019.10.11. 11:48

Barnabi4,

Így van, vitatható a jogalap és az összegszerűség is, esetetekben az előbbi ugye nem, mert az elhunyt jogutódai vagytok, viszont az összeg az igen.
Írj egy tértis levelet a jogosultnak, egy olyan összeggel, ami szerintetek jár, aztán döntse el mit akar csinálni.

De az FMH-nak mindenképp ellent kell mondani.

Barnabi4 # 2019.10.11. 07:57

drbjozsef,
Köszönöm a választ, mert így már értem, hogy akkor van alapunk ellent mondani. Azt hittem a jogosságra nem mondhatunk ellent, hisz valóban volt hitele az elhunytnak, ezen nincs mit vitatni. A másik amit meg vitatni lehet az csak az öszegszerűség. De így akkor naná hogy ellent mondunk természetesen.

drbjozsef # 2019.10.11. 06:45

Barnabi4,

De akkor ennek értelmében mégiscsak lehetséges tartozást örökölni, mert egy fizetési meghagyás kinyitja a kaput az örökség tárgyain túlra.

Szép megfogalmazás, csak egy kicsit sántít. Ahogy előttem írták, akár nem létező tartozás is behajtható, ha a kötelezett elmulasztja az ellentmondást egy fizetési meghagyásra. Helyesebben így hangzana :

De akkor ennek értelmében mégiscsak lehetséges tartozást örökölni, mert egy fizetési meghagyás és az örökösök vétkes hanyagsága kinyithatja a kaput az örökség tárgyain túlra.

Ha a tartozás összege több, mint az örökölt vagyon, és erre a tartozásra kaptok fizetési meghagyást, akkor annak ellent kell mondani, azzal az indokkal, hogy a követelés összege meghaladja a hagyatékként örökölt vagyont, akár nevesítve, hogy mik azok a tárgyak az örökségből, ami még megvan, és viheti a jogosult, akár összegszerűen beleírni az esetleges eladásból befolyt összegeket, amennyit követelhet.

Ez után a jogosult vagy befizeti az illetéket és peresíti a követelését, ahol a törvény szerint úgyis nektek lesz igazatok, és a hagyaték erejéig szól majd az ítélet, vagy nem peresíti, hanem kibocsáttat egy új fizetési meghagyást a helyes, általatok is elfogadható összegre, és akkor azt kifizetitek neki. Amíg nem felel meg az összeg, addig ellentmondhattok.

wers # 2019.10.11. 06:06

Barnabi4, nem érted a válaszokat. A fizetési meghagyásnak ellent kell mondani. A másik tanács : Ügyvéd

Kovács_Béla_Sándor # 2019.10.10. 17:39

A közjegyző nem ad jogi tanácsokat. Az egy másik szakma. Ügyvéd vagy mi...

Barnabi4 # 2019.10.10. 17:28

De akkor ennek értelmében mégiscsak lehetséges tartozást örökölni, mert egy fizetési meghagyás kinyitja a kaput az örökség tárgyain túlra. Mi vagy ötször feltettük a kérdést a hagyatékin a közjegyző asszonynak, hogy de ugye sehogy nem történhet meg, hogy a saját pénzünk bánja. Akkor miért nem tájékoztatott minket arról, hogy elég egy fizetési meghagyást kérni aminek jogos követelés esetén nyilván nem tudunk ellent mondani és akkor vihetik is amink van, nem csak a hagyatékra kiterjedően. Most már biztosan lesz egy látogatásunk a következő fogadó órájára a jövő héten, kíváncsi vagyok mit fog erre mondani.

gerbera317 # 2019.10.10. 16:10

Arra is van "törvény", hogy ha nem vettél fel kölcsönt, akkor azt nem is kell visszafizetni. De ha kapsz egy fizetési meghagyást, és annak nem mondasz ellent, akkor azzal elismered, hogy mégiscsak tartozol, és bizony, vissza kell fizetned.
Ugyanígy itt is: Ha nem vitatod a fizetési meghagyást, akkor minden javaddal felelsz a tartozásért.

Barnabi4 # 2019.10.10. 15:31

#Kovács_Béla_Sándor
Köszönöm szépen a választ, de akkor viszont nem értem, hogy az a törvény, ami szerint mi csak a hagyaték tárgyaival vagy ha már eladtuk őket akkor az érte kapott pénzösszeggel felelhetünk mindenért, az így hogy valósul meg, annak hogy szerezhetünk akkor valóban érvényt?

Kovács_Béla_Sándor # 2019.10.10. 13:04

Valamit tisztázzunk: ha lesz veled szemben egy jogerős fizetési meghagyás, akkor az abban foglalt követelésért a teljes vagyonoddal tartozol.

Barnabi4 # 2019.10.10. 12:54

Kedves fórumozók, tudnátok tanácsot adni mi a teendőnk az alábbi helyzetben, mik lennének a helyes lépések és mire számíthatunk? Az örökségünkben egy darab hitellel szereplő követeléskezelő a hagyaték lezárulta után még két további tartozást követel, a tartozások meghaladják az örökség értékét. Szeretnénk elkerülni a további költségeket mivel már így is rengeteg pénzt kidobtunk az ablakon a semmire, közjegyző díja, autó átíratása a saját zsebünkből ment. Megérkezett a MOKK-tól a fizetési meghagyás és a két utóbbi követelés miatt szívesen ellent mondanánk mert gyanús de attól tartunk, hogy ha bizonyítják a két később előkerült követelés jogosságát, akkor nem az örökségből hanem a magán vagyonunkból kell a perköltséget fizetnünk, ez vajon így lenne? Ha nem mondunk ellent hanem közöljük a közjegyzővel, hogy vihetik az örökrészeinket akkor terhelhetnek a magán vagyonunkra bármilyen költséget a fizetési meghagyásos eljárással kapcsolatban ha az örökségből bármilyen okból nem nyerhető ki a költség ? Aztán még az is kérdés számunkra, hogy mi lesz az őket megelőző hagyatéki terhekkel, mint például a temettetés költsége. Aki a temettetést fizette nem kíván semmit a nevére venni de igényt tart bármilyen haszonra ami egy valamikori eladásból vagy árverezésből származik. Ha lemondunk a követeléskezelő részére az örökrészről akkor az mentesít minket a temetés költségeivel kapcsolatban és a követeléskezelő fog tartozni a továbbiakban ezzel és ki kell fizetnie mikor esetleg elárverezik az örökséget? Köszönöm előre is ha valaki tud információval szolgálni.

Kovács_Béla_Sándor # 2019.10.06. 06:58

Az öröklési szerződéssel elidegenített ingatlan nem számít bele a köteles rész alapjába.

Szomorú örökös # 2019.10.06. 04:31

Immaculata

A kötelesrészt pénzben kell kiadni és nem ingatlanban.

Mivel a kérdező szerződéssel örökölt - aminek valljuk be, elég kicsi az esélye, hogy perrel semmissé tudnák nyilvánítani - így a köteles rész lehetősége kizárt szerintem. A hagyatékátadás jogerősen megtörtént, én úgy gondolom, hogy további aggodalomra nincs oka.

Immaculata # 2019.10.06. 03:10

cs.b

A kötelesrészt pénzben kell kiadni és nem ingatlanban.

Kovács_Béla_Sándor # 2019.10.05. 09:56

(Mi az, hogy az örökhagyó törvényes örökösei "nem kerültek elő"? Ha van hagyatékátadó végzés, akkor abban az is benne van, ki a törvényes örökös. De szerintem már a hagyatéki leltárban is utalnak rájuk - még ha annak nincs is joghatása.)

Sherlock # 2019.10.05. 07:58

Ez nem öröklési igény, ráadásul csak nagyon korlátozott körben tudná megtámadni.

cs.b # 2019.10.04. 18:09

Üdv., a következő kérdésem lenne: ha öröklési szerződéssel jutottam ingatlanhoz, amelyet a közjegyző érvényesnek talált, a hagyaték jogerősen át lett adva, viszont az elhunyt törvényes örökösei nem kerültek elő, eladható-e az ingatlan igénymentesként? Arra gondolok, mivel az öröklési igény nem évül el, egyszer akár elő is kerülhet a leszármazott és pereskedhet. Ilyen esetben az eladott ingatlant kérheti vissza, így bevonva a perbe a vevőt is, vagy csak annak az ellenértékét?

Köszönöm a válaszokat!

drbjozsef # 2019.09.25. 13:30

Héta1,

Törvényes öröklés esetén nem tud olyat csinálni. Nem örökös, pont.

Lehet, pont azért akarnak bejutni, hogy hátha találnak valami papírt, ami ennek ellentmond, például egy végrendeletet.

Én nem hármasban mennék, hanem vagy én is ügyvéddel, vagy két tanúval. Nehogy olyat találjanak a lakásban, ami most nincs ott...

Sőt, megmondom őszintén, én egyáltalán nem várnám meg az ügyvédet meg a rokont. Ha Te vagy a legközelebbi hozzátartozó, akkor a közös képviselővel (társasház esetén) és két tanúval, bemennék a lakásba, és felvennék egy leltárt. Nincs mit kifogásolniuk rokonéknak, hiszen semmi közük nincs a hagyatékhoz.

Persze, most, hogy már megegyeztetek az időpontban és a közös bemenetelben, rosszhiszeműség lenne előtte bemenni, de hát ezt te tudod, mennyire akarsz elibe menni a dolgoknak.